Déli Hírlap, 1970. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-22 / 18. szám

5KS9I a miskolciaké a szó + Sok visszásságot találni rnig épülő-szépülő városunkban. Az egyik a Patyolat Vállalat tőszomszédságában — igazán gyorsan — növekedett lakótelepen látható. A kis ócska házi. kában levő iúszerbolt — törpe maradt. Fura takarékosság! Kilencéves kisfiamnak tréníngnadrágot vettem. A nadrág feneke jóval rövidébb, mint a tavalyi kinöttnek. Gondoltam, nem csinálok be­lőle ügyet, valószínűleg el­szabott szériából való és. az új nadrágot megtoldottam. Most — tavaszra — farmer- nadrágot vásároltam, s ennél ugyanezt tapasztaltam. Csak nem anyagtakarékosságról van szó? A fermer on négy iseb is van. Legyen kevesebb zseb, de ahonnan nem lehet, ne spórolják el az anyagot! Vincze Zoltánná, III. kér., IV. utca Nem vagyok • r m I josnol A Füzesabonyból — menetrend izerlnt — 21 órakor érkező sze­mélyvonattal kapcsolatosan ér­deklődtünk néhány perccel 21 óra után a Tiszai pályaudvar tudakozójában. A tisztviselő ta« nácstalan volt és az aluljáró por­tásához küldött. „Ott mindent megtudnak, ha már ennyire kí­váncsiak’* — mondta. Erre nem kerülhetett sor, a portás ugyan­is közölte, hogy nem tudhat minden vonat érkezéséről. — tkkor kitől érdeklődjünk? — vetettük fel a kérdést. — Tudakozóbell kollégámnak tudnia kell, hiszen ötszáz fo­rinttal több a fizetése. visszamentünk, de nem nagy szimpátia kísérte másodszori megjelenésünket. A szolgálatban levő hölgy ugyanis kijelentette, hogy 6 nem jósnő (!). — Végül — minden átmenet nélkül — ki­jelentette, hogy hiába vagyunk ketten, nála okosabbak nem le­hetünk. Majd valósággal kido­bott bennünket. Szerencsénkre épp akkor érkezett be a vonat, így végül mégis „okosan** tá­vozhattunk. N. József Szerkesztői üzenetek NEM BÍZOM JELIGÉBE: Be­szédhibája miatt nem szabad ennyire elkeserednie. Ennek gyógyításával egyre eredménye­sebben foglalkoznak a logopé­dusok. Ha nevét, címét közli, ml is segíthetünk 1 Z. ALADÁR: A jubileumi ju­talom nem számit bé a nyugdíj megállapításánál figyelembe vett összegbe. KERESKEDŐ JELIGERE: Or­vosi javaslatra a vállalat áthe­lyezheti könnyebb munkakörbe. Felhívjuk azonban figyelmét, hogy a saját kérésére történt át­helyezése esetén csak azt a bért kaphatja, amelyet az azonos munkakört végzőknek fizetnek. Lépését — nem sokkal nyugdíja­zása előtt — meg kell gondolnia. NAGY FERENC, MISKOLCI Megköszönjük figyelmeztetését egyik ..bakinkra”. Bővebb vá­laszt levélben küldtünk a Fel­szabadítók u. *7. sz. címére, a posta azonban „ismeretlen” jel­zéssel visszahozta levelünket. Dicséret és elismerés... ... illett a vasgyári piac mel­letti 459. számú húsbolt dól- gozóit. Az Üzlet vezetője, Nagy Lajos, 10 éve tölti be posztját, s el lehet mondani róla, hogy becsületes, jó ke­reskedő. 1966-ban alakult meg a boltban a szocialista brigád, mely célul tűzte, hogy a vásárlókért mindent megtesz, a jó kiszolgálástól a jó áruellátásig. S hogy ezt a célt elérték, arra bizonyság: kétszer nyerték el a Kiváló bolt, s ugyancsak kétszer a szocialista brigád címet. Havi .forgalmuk 700 ezer forinton felül mozog; nem lebecsü­lendő összeg. S ez — úgy gondolom — annak is kö­szönhető, hogy az üzlet veze­tője és dolgozói mindig ud­variasan, előzékenyen bán­nak a vevőkkel. így aztán szívesen megyünk oda vásá­rolni. Tanulhatnának tőlük más boltok dolgozói. Vlda Kálmán 111., Kacsóh Pongrác «. 1. Miért megy üresen? Már az Is bosszantó dolog, ha az ember siet az autóbusz után, és az orra elől megy el. Még bosszantóbb azonban, ha a megállónál türelmesen várakozó azt látja, hogy csuklós busz hajt előtte meg­állás nélkül büszkén, és a buszban egy lélek sem ül a vezetőn kívül. Nem ritka je­lenség ez Miskolcon, amikor az autóbuszok váltási időben a gyár felé tartanak. Nem vi­tás, hogy ezekre az autóbu­szokra szükség van a mun­kások hazaszállításához. De ben. Lehet, hogy a szabályzat így írja elő ezeknél a jára­toknál. A szabályhoz való merev ragaszkodás azonban bizonyos korlátoltságra mu­tat. Legalábbis ebben az eset• ben feltétlenül. M. I. Miskolc Többet dolgoznak a kovácsok A MÁV Járműjavító Üzem két kovúcscsoportja Is vál­lalta, hogy ebben az évben havonta 120—200 órát dol­goznak a kötelező időn felül. Felajánlották azt is, hogy ha­vonta 400—800 kg vas- és acélalkatrészt takarítanak meg ügy, hoRy a rég!, de még Jó alkatrészeket újból fel­használják. Megfiatalodik a hollóházi gyár A régi írások szerint már 18U9-ben működött egy üveg­huta Hollóházán, ä Hegyköz erdő koszorúzta vidékének e kerámiaiparáról híres közsé­gében. S amikor az megszűnt, akkor építették a mai porce­lángyár ősét — 1832-ben. így Hollóháza nemcsak megyénk­nek, hanem hazánknak is egyik legrégibb ipari üzeme. Szükségessé vált tehát a gyár korszerűsítése, ami több száz millió forintos beruhá­zással évek óta folyik. A száz­évesnél is Idősebb főépület helyett korszerű, új üzemhá­zat, festődét, masszamalmot, korongozókat, kemencéket lé­tesítettek vagy létesítenek. Most fejezték be két gáztüze­lésű alagútkemence építését: ezekben előégetik — szak­nyelven: zsengézik , majd készre égetik a nyers árut. Az új kemencék segítségé­vel az eddigi 2001 helyett, évi 500 t porcelánedényt és dísz­műárut tudnak előállítani, a megfiatalított Hollőházi Por­celángyárban. Félidő az egyetemen A műszaki egyetemen ezekben a napokban vizsgá­zik a legtöbb hallgató: most tartanak a vizsgaidőszak kö­zepénél. A három kar 17 sza­kán és ágazatán összesen 2230 tanuló tesz vizsgát. Az első­évesek öt, a másod-, harmad-, nagyedévesek öt, Illetve hat. az ötödévesek pedig hét tárgyból számolnak be. Ezek­ben a napokban vizsgázik az egyetem 266 levelező hallga­tója Is. asses' GLÓBUS A nigériai főváros, Lagos repülőterére nemrégi­ben leereszkedett egy Fokkor—Friendship típusú repülőgép. Kilépett belőle a levert Blafra főbírája, Igaz­ságügyminisztere és néhány más személyisége. Az érkezők azonnal, közvetlenül a repülő­gépnél, tehát messze kint a betonon, gépkocsikba száll­tak és a karaván szinte ugyanabban a percben erős katonai kísérettel elindult „ismeretlen cél” felé. A dele­gáció jövetelének célja vi­szont korántsem volt isme­retlen: a Fokker utasai a zendülő tartomány hivatalos kapituláció« küldöttségének voltak a tagjai. Ez képezte az utolsó aktu­sok egyikét. Elégtétellel és megkönnyebbüléssel írjuk le ezeket a szavakat. A nemzet­közi élet kommentátorának mindig jó arról írnia, ha va­lahol elhallgatnak a fegyve­rek. Ezúttal olyan harminc­hónapos háború ért véget, amelynek áldozatait nemcsak bombák és lövedékek, hanem az Apokalipszis más sötét lo­vagjai, az éhség és a járvá­nyok is megtizedelték. És ami ugyancsak nem le­het közömbös; a vérontás egy. értelműén és vitathatatlanul a progresszió erőinek diada­lával fejeződött be. Első pil­lanatban talán furcsának tű­nik ez a fogalmazás. Hiszen Yakubu Gowon ge­nerális kormánya egyenruhás kabinet, csaknem kizárólag tisztekből áll. Tevékenységé­vel háborús események kap­csán ismerkedett a világ. Valljuk meg, az elmúlt esz­tendőkben Keleten is, Nyu­gaton is nemigen akadt lap. amely a szövetségi hatóságok belpolitikáját elemezte. Nem ez volt az érdekes, hanem az a vérontás, amelyet Milton Obote ugandai államfő az Afrikai Egységszervezet egyik konferenciáján, több okból is „a kontinens szégyenének” nevezett. „A fegyverek közt hallgat­nak a múzsák” — mond­ták a régi Rómában. Nos, a nigériai fegyverek között nem jutott hely az ország életének más vonatkozásaival foglal­kozó kommentároknak sem. De akkor hogyan állíthatjuk, hogy a szövetségiek győzelme — a haladás győzelme'.' A zért, mert ez a siker — függetlenül a központi kormányzat- jelenlegi, vagy jövőbeni vonalvezetésé­től — mindenképpen az egy­séges nemzetállam diadala a múltba dermedt etnikai-tör­zsi széttagoltság felett, és en­nek jelentősége a fekete föld­részen egyszerűen felbecsül­hetetlen. Nem frázis, hanem ezer­szeresen bebizonyosodott igaz­ság, hegy az egység: erő. Af­rika mindössze 1000 óta füg­getlen, legnépesebb országá­nak, az immár 53—60 milliós Nigériának pedig minden szempontból óriási szüksége van erre az erőre. Az állam­nak a saját erejéből fel kell váltania a brit közigazgatást, amelynek maradványai még ma is sok gondot okoznak, t-s szembe kell fordulnia a gyar­mati örökség számos más, to. vábbélő hatásával. Nigéria gazdag ország. Olaj­ban és ásványi kincsekben — kell-e különösebben hang­súlyoznunk, hogy nem vélet­lenül? — éppen a zendülő és most levert keleti tartomány a leggazdagabb. A biafrai sze­paratizmus a legjobb példája annak, hogy a kongói Katan- ga-ügy nem elszigetelt példa volt, hogy a gyarmatosító monopóliumok a függetlenség kikiáltása után sem monda­nak le arról, hogy az afrikai országok kincseinek ellenér­téke továbbra Is az ő széf­jeikbe vándoroljon. Ezzel a naponta megújuló, nagy ru­tinnal végzett mesterkedéssel szemben csak erős, egységes afrikai államok állhatják meg a helyüket. Az „oszd meg és uralkodj” kolonialista gyakorlat halálos, fojtogató veszély, amely nemcsak nem­zeti kincseiben, hanem lété­ben fenyegeti Afrika vala­mennyi fiat»!, ■független ál­lamát. *■'" E z bizonyosodott be az eddiginél is látványo­sabban Nigériában. De az is, hogy az egység ten­denciája ma mór erősebb a széthúzás örökségénél. HARMAT ENDRE Elég a citrom, hiányzik a banán Hétfőn és kedden 90 mázsa narancs érkezett a Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat üzleteibe. A kedvelt déligyümölcsből ma újabb 150 mázsát kapnak. A déligyümölcs-félékből citrom és mazsola bőségesen van az üzletek polcain, egy­általán nem kapható viszont datolya, banán és ananász. Ezeket is a FŰSZERT közve­títésével kapják a DÉLKER tői. Sajnos, a hiány pótlásáról még nem érkezett előrejelzés a vállalathoz. Kürti András: A budai villa titka „Fütyül” sípolni Tej forraló lábast kaptam ajándékba. Igazán hasznos szerkentyű, mert addig bi­zony gyakran megesett, hogy égett tej szagára futottunk a konyhába. A lábas két hó­napig kitűnően működött, a síp figyelmeztetett bennün­ket, hogy el kell zárni a gázt. Egy napon hiába vártuk a sípjelet, a tej lekozmált. A síp bakelit foglalata tört el. Azóta is hiába akarok pótal­katrészt venni városunkban és Budapesten. Miért nem kapható, hiszen a bakelit a meleg hatására hamar tönk­remegy? Vagy miért nem ké­szítik a sípot rézből, esetleg alumíniumból” — kérdi jo­gosan Bódog Attila Kertész utca 3. teljesen érthetetlen, miért mennek a Tiszaitól a gyárig üresen, amikor minden meg­állónál sok utas várakozik ilyenkor télen, néha hóesés­Majdnem megfagytunk Majdnem megfagytunk azon a személyvonaton, amely január 18-án vasárnap este 11 óra után érkezett Nyíregy­házáról Miskolcra. Vala­mennyi kocsi jéghideg volt, ami annál érthetetlenebb, mert a vonat fűtését ugyan­úgy villanyáram biztosítja, mint magát a vonat közleke­dését. Miért spóroltak az árammal, az utasok bőrére? Herr Gyuláné Miskolc, III., Gyula u. 38. 20 — Az igazat megvallva — foly­“ tatta Honda —, nem nagyon hit­tem el az egészet, mert pl. arról még sohasem olvastam, vagy hallottam, hogy mondjuk azok az afrikai kannibálok, akik megették a hozzájuk elmerészkedett jámbor hittérítőket, rögtön buzgó kato. likusokká váltak volna. Ambrózy professzor nevetni kezdett, aztán hahotázni, de úgy hogy a szagga­tott basszusra a lombikok az asztalon megcsendültek, a kémcsövek hozzákoc­cantak tartóikhoz. — Ez jó volt — szólalt meg végül, könnyeit törölgetve. — ön egy eredeti koponya! Ezt a dolgot a rnisszionárusok- kal, ezt elmondjuk Andinak is, ha meg­jön. Ami viszont a dolog lényegét illeti, azt jól mondta el. A mi esetünkben azonban egy kicsit másról, egy kicsit többről van szó. A vizsgálataim során ugyanis egyre bebizonyosodott — most nagyon leegyszerűsítve ismertetem eet a felettébb bonyolult folyamatot —. hogy a DNS a sejtmagokban külön cso­portosítja azokat az élményeket, isme­reteket, érzelmi benyomásokat, amelyek kellemes közérzetet váltottak ki, örömei. boldogságot okoztak a szóban forgó egész élő szervezetnek vagy elődeinek. Aztán az is kikerült, hogy ezt a fel­gyülemlett raktári készletet bizonyos katalizátorok révén, meghatározott mó­don, kisebb-nagyobb mértékben moz­gósítani lehet és ez azzal a sajátos kö­vetkezménnyel jár, aminőt Honda úr is tapasztalt ma délelőtt pár alkalommal. Na már most, ami a szimpatron pontos vegyi összetételét illeti... egy pillanat türelmet, brr! már egészen hideg lett itt. Felállt, az ablakhoz lépett, becsukta, visszaült az asztal mellé... ... A Málinkó utca átellenes oldalán, elhanyagolt, bokros telek mellett álló telefonpózna tetején halkan szitkozódott a fogai között a szerelőruhás, oldal­szakállas fiatalember. Az ördög vinné el. még egy perc huzatot kibírhattak volna ... Fürge ujjakkal összenyomta a puskamikrofon teleszkópját, leemelte az apró készülék műanyagfedelét, ügyesen kifűzte a magnószalagot, újat tett a he­lyére, aztán levette a fejéről a fülhall­gatót. A mászóvasak segítségével leká­szálódott a földre. , — Na, mi van? ~ kérdezte a társa, aki gumiköpenyben, fejére húzott csuk­lyával a pózna tövében kuporgott egy nagy szerelőládán. — Semmi! — felelte Bálint, miköz­ben kikapcsolta a karabinerövet és ki­fűzte a mászóvasakat. — Átáztam, mint egy ürge, potyán. — De hiszen az ablakot is kinyitották? — Ki, de nem volt jó a szög, nem le­hetett becélozni őket. Nem is indítottam el a magnót — dugta a másik orra alá a masinát —. láthatod. Vedd fel a ládát, elosonunk. — Ide felé is én hoztam! — jegyezte meg Mucur, mert ő volt a másik. A pakompartos vállatvont. — Na és?! Én vagyok a szakmunkás, te vagy a segítő. Amíg engem fent vert ez az átkozott «só. te itt lent üldögéltél. Kvittek vagyunk. Világos? Akkor indul­hatunk ... Ja. még arra is megkérnélek, hogy mentsél ki Palmernél a nyolcórási találkozón. Kis privát ügyem van egy presszós cicával, nem szeretném ki­hagyni. Jelentsd azonkívül, hogv a prof váratlanul hazajött, tárgyalt Hondával, semmi érdekeset nem sikerült meg­tudnunk. (Folytatjuk) n vérontás vége

Next

/
Thumbnails
Contents