Déli Hírlap, 1970. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-22 / 18. szám
Folklór fesztivál? | Otthona: a Vármúzeum Közművelődés Hejőcsabán Mint már annyiszor tapasztalhattuk, ha városunkba érkezik Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, soha nem jön Üres kézzel. A lokálpatriótákat nem füti annyi buzgalom, nem pessdíii annyi ötlet, mint Cseterki elvtársat, .aki Borsod megyével korábbi munkássága és országgyűlési képviselői minősége kapcsán kötött szorosabb barátságot, Tegnap délelőtt Varga Gá- bornénak, a megyei tanács vb-elnökhelyettasének hivatali helyiségében igen lelkesítő tervek hangzottak el. Varga Gábornén és a tervet felvázoló Cseterki Lajos elvtárson kívül ott volt a megbeszélésen Tok Miklós, a városi tanács > vb-elnökhelyet- tese, Nagy Zoltán, a megyei pártbizottság osztályvezetőhelyettese és Béres Ferenc népdalénekes. Ez utóbbi név már sejteti is, milyen gondok foglalkoztatták a megye, a város vezetőit. Béres Ferenc sok szállal kötődik Borsod megyéhez, s mint a népdal, a népművészet barátja és tehetséges művelője, helyet foglalt a javaslattévők között. Cseterki elvtárs Béres Ferenccel együtt azt a javaslatot tette, hogy 1971 nyarától kezdődően a Diósgyőri Vármúzeumban rendezzenek országos, majd nemzetközi folklór fesztivált. Az első pillanatra talán meglepő, hogy miért egy munkásváros vállalkozzék erre. De közismert a munkásság hagyománypártolása, a népdal, a népművészet iránti szeretete. szépek és hangulatosak azok a munkás-paraszt találkozók, amelyek Miskolcon és környékén minden évben lezajlanak. A Vármúzeum és patinás környezete alkalmas rá, hogy jól megszervezett, átgondolt resztiválprogramot fogadjon. Nem csupán népdalokat mutatnának be, hanem a nép-' művészet majd minden ágazatának fórumot adnának. Az országos fesztiválba belekapcsolódhatnának a szlovákiai, kárpátaljai, az erdélyi, esetleg az Újvidék környéki magyarlakta területek folklóristái, népművészei. A jelenlevők elmondották, hogy éppen a Röpülj páva hatalmas sikere (különösen a csepeli munkásotthonban zajló műsorok eredményessége) lehet a záloga annak, hogy a folklórfesztivál Miskolcon sikeres lesz. A tervek között szerepel az is, hogy a fesztivállal egy Sokszor elmondtuk, leírtuk, hogy a népművelési — újabbon közművelődési — munkához nehéz receptet adni. Általában fontosnak tartják, hogy a népművelő, a szakismereteken kívül, kellő találékonysággal, sok ötlettel, fantáziával rendelkezzék. Ha mindezt nem is cáfoljuk meg, annyival okvetlenül ki kell egészíteni, hogy napjainkban egyre nagyobb szükség van arra a sokat emlegetett „receptre”. Ez azonban korántsem afféle előregyártott „szempontok” gyűjteménye kell, hogy legyen. A munkaterv mindenütt a helyi adottságok, lehetőségek, kívánalmak figyelembevételével készüljön. E tekintetben jó példával szolgálhat városunkban a Gárdonyi Géza Művelődési Ház. amelynek tevékenységéről már azért is érdemes írni, mert földrajzilag is sajátos helyet foglal el. A település — ez bizonyára ismeretes — csak a felszabadulás óta tartozik közigazgatásilag Miskolchoz. Az itt él'Ő emberek mentalitását — bár az elmúlt 25 év folyamán sokan foglalkozást változtattak — a kert- és szőlőművelő munka határozza meg. Itt. ellentétben a város más kerületeivel, sohasem volt munkásotthon, klub. egyszóval az összetartozók közösséggé alakításához megfelelő hely. A meghitt kisközösségi formáknak azonban itt is vannak hagyományai. Csak ezek ismeretében alakulhatott ki megfelelő közművelődési tevékenység Hejőcsabún. Ma már mindenki számára világos itt: elsősorban nem az a fontos, hogy a művelődési ház termei minél többször megteljenek, hogy jó legyen a látogatottsági statisztika, tehát, hogy akár a városból is kicsalogassuk az embereket, hanem az a fontos, hogy a művelődési ház a helybéli lakosoknak szolgáljon otthonul, az ő speciális igényüket elégítse ki, (Nem feledkezve meg a felnőtt lakosságról, de még inkább vigyázva, hogy a gyermekek és ifjak — a következő évek és évtizedek közönsége — sok szállal kötődjék a művelődési intézményhez.) Az ifjabb nemzedék megnyeréséhez — úgy tűnik — már az eddigiek folyamán is sikerült szerencsés formákat találni. Elsősorban nem a szíhjátszó munkára vagy az irodalmi színpadi tevékenységre gondolunk, hanem a más művelődési intézményeknek is jó példát mutató Héliosz klubra, a korábbi honismereti szakkörre és a nyelvtanfolyamokra. Nem is beszélve most részletesen a gyermekek nyári „munkájáról”. Az a néhány száz fiatal, akinek ily módon már mindennapjaihoz tartozik a művelődési ház látogatása (ki nem kíváncsi a saját gyermekére), számos családot kapcsol az intézményhez. No, de a felnőttek nem játszhatnak „klubosdit”. Szívesen meghallgatnának azonban egy-egy ismeretterjesztő előadást a kertészet és a szőlészet témaköréből, annál Is inkább, mert az erősödő kertszövetkezetek sok hozzáértést igényelnek... Ha sikerül az idei terveket legalább részben megvalósítani Hejőcsabán, bizonyára a belvárosból is sokan látogatnak ki a Gárdonyi Művelődési Házba, de — és ez a lényegesebb — a helyi lakosoknak program hiányában nem kell Miskolc belvárosába utazniok. (gyarmati) Zempléni Kornél és Szabó Andrea kélzongorás hangversenye időben az aggteleki barlangban szintén pódiumot kapnának a népdal, a néptánc, a muzsika képviselői. A művészeti programokat kiegészítené egy olyan tömegdemonstráció, amely korábban is honos volt már Miskolcon, Bízhatunk benne, hogy a tegnapi beszélgetés után megfontolt lépések következnek, s 1971-ben a szó valódi értelmében igazi színfolttal gyarapodik Miskolc szellemi életének térképe. (párkány) Filmek, kiállítások Ami nem tantárgy A Nehézipari Műszaki Egyetem kulturális bizottságának munkaterve változatos, gazdag programot kínál az 1970-es évre, pontosabban a tavaszi egyetemi félévre. A bizottság feladata: az egyetemi oktatók, dolgozók és hallgatók részére a szórakozás és művelődés lehetőségeit biztosítani — sokszor nem is a legoptimálisabb körülmények között. A hallgatók szabad ideje — mint az egyetemi oktatás függvénye — és helyiségproblémák determinálják a munkaterv összeállítását. Nagyobb szereplőgárdát' mozgató színielőadást például nem iktathatnak he programjukba, mert megfelelő színpad nem áll rendelkezésükre. A hallgatók találékonysága és tehetsége azonban komoly tőke, a kulturális bizottság hozzáértése biztos alap a színvonalas rendezvények biztosításához. Az előadásokat, kiállításokat, az öntevékeny csoportokat az egyetem finanszírozza. Évenként mintegy százezer forint áll a bizottság rendelkezésére. Ugyanúgy, mint az előző evekben, 1970-ben is tizenegy öntevékeny csoport működik, es bár többségük nagymértékben ember- és pénzigényes. tevékenységüket siker koronázza. Az Egyetemi Stúdió, az Egyetemi Silány Kingád. az irodalmi színpad, a képzőművészeti kör, az ifjú zenebarátok köre sok éven keresztül szerzett kedves, élményt nyújtó órákat, hangulatos estéket tagjainak és közönségének egyaránt. Az Egyetemi Sitány Kínpad ebben a félévben Dunaújvárosban es Debrecenben is bemu-* tatja műsorát. Az egyetem hallgatói részt vesznek a felsőoktatási intéz, mények művészeti fesztiválján. A fesztivált márciusban rendezik meg Szegeden, Egerben, Keszthelyen és Miskolcon. A hagyományoknak megfelelően a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem rendezi a fesztivál keretében a fotókiállítást, a filmfesztivált és a képzőművészeti kiállítást, az egyetem irodalmi színpada és a Silánv Kínpad pedig benevezett a* irodalmi színpadok Szegeden megren. dezésre kerülő fesztiváljára. Gyurkó László írót várják író—olvasó találkozóra, fogadják Sándor György „hu- moralistát”, sor kerül Bürös Gyöngyi előadóestjére, dr Marx György Kossuth-díjas egyetemi tanár tart előadást, számtalan kiállítás és művészi film vetítése teszi változatossá a kulturális bizottság által összeállított rendez, vény-tematikát. (m. m.) Az illetékes csehszlovák szakminisztérium és a kassai városi hatóságok támogatásával rövidesen megoldódnak a kezdeti nehézségek, és a komárorríi Magyar Területi Színház után Kassán is örömmel üdvözlik majd az új magyar színtársulatot. Bemutató előadásukat 1969. november 30-án egy Kassa A kétzongorás műfaj kuriózum, csekély az irodalma. Századunk sokirányú, új törekvései között azonban a különleges hangszerösszeállíttwú együttesek és művek pártolókra találtak, így ma külföldön és itthon is terjednek az új kévzongorás művek. Zempléni Kornél és Szabó Andrea a műfaj hagyományos számai közül választotta tegnap esti műsorát; Mozart melletti faluban tartották, és ezután minden nagyobb községben évenként legalább négy alkalommal szeretnének fellépni, hogy közönségük magyarul hallhassa a régi és modern színdarabokat. Az együttes jelszavához híven kezdte meg működését: „Hív a Vasmű, vár a Bodrogköz: Déryné szelleme űzi a mai színészt.. "D-dúr szonátáját (K. 448), Debussy En blanc et noir és Brahms híres f-moll szonátáját játszották. Hogy a Zeneművészeti Szakközépiskola hangversenytermének tegnap esti közönsége e vonzó műsor ellenére sem kapott teljes értékű művészi élményt. annak elsősorban külső okai voltak. A rosszul fűtött teremben együtt fáztak az előadóművészek a hallgatókkal, s ugyancsak kellemetlen meglepetésként hatott egy megfelelő minőségű, discant zongora hiánya Ehhez a műfajhoz elengedhetetlen a két azonos mechanikájú és hangszínű zongora. így teljes joggal nem róhatjuk fel az előadóknak. a ha a Mozart-szo- náta előadása a szokásosnál keményebb volt, és inkább a játékosabb hangulatú zárótétele hangzott el méltó megszólaltatásban. A lendületes Debussy-mű első része meggyőzően hatott; a hang intenzitásában, virtuozitásban, pontos együttjátszásban nem hagyott kívánnivalót. A második és harmadik részben az árnyaltabb hangszíneket hiányoltuk. A nagyméretű Brahms-mű démoni hangulatú harmadik tétele tetszett j legjobban. Akárcsak az energikus nyitótételben, itt is érvényre jutott a rapszódikus szenvedéllyel kevert ritmikai biztonság, mely az előadóművészekhez méltatlan negatív körülmények ellenére is magával ragadta a hallgatóságot. BARTA PÉTER Déryné szelleme űzi a mai színészt... Új magyar színház Kassán A Dramaturgiai Híradó ez évi első számában olvashatjuk: új magyar színház alakult Kassán Thália Színház néven. Helyiséghiány miatt eddig Kassán még nem tartott előadást, hanem színészei a környékbeli falvakat járják. ÁLARCOS BANDITÁK Álarcos banditák rendőr- őrszemet támadtak meg az éjjel a ciprusi Limassol városban és fegyvereket zsákmányoltak tőlük. Három nap alatt ez a második terrortámadás Limássolban. A terrorakciók mögött szélsőjobb- oldali szervezetek állnak. ELSŐ ÍZBEN Mára első ízben várnak hivatalos látogatásra lengyel minisztert a nyugatnémet fővárosba. Janusz Burakiewicz lengyel külkereskedelmi miniszter négynapos • látogatást tesz az NSZK-ban, a nyugatnémet gazdaságügyi miniszter, Schiller meghívására TÜZET NYITOTTAK A ciprusi Famagusta kikötőjében az éjjel rendőrgolyók érték két brit repülőtiszt személyautóját. Az autó nem állt meg egy ellenőrző poszton és a rendőrök azonnal tüzet nyitottak. Emberéletben nem esett kár. EGYMILL1ÁRD FÜSTBE MENT Lengyelországban 1969-ben több mint egymilliárd zloty értékű vagyon vált a tűz martalékává. Az országban összesen 29 224 tűzeset volt, négyezer erdőkben, háromezer az üzemekben. BANKJEGYHAMISÍTÁS Hét angol egymillió fontos értékben hamisított bankjegyet. Ezekkel akarták kifizetni a Biafrában harcoló fehér zsoldosokat. A terv végrehajtására csak azért nem került sor, mert közben lebuktak. KÉMET FOGTAK A koreai néphadsereg katonái feltartóztattak egy kémet, aki Dél-Koreából lopód- zott be a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságba, hogy katonai titkokról szerezzen adatokat, és felforgató cselekményeket szervezzen. FEGYENCLÁZADÁS Az éjszaka kétszáz fegyene tört ki Nyugat-Berlin Tegel nevű épületének börtönéből. A rabok 15 perces kézitusát vívtak a fegyőrökkel. A fe- gyenclázadás akkor tört ki, amikor a fegyverek után kutató őrök véletlenül nyitva hagyták az egyik cella ajtaját. Kétszáz rendőr állította helyre a rendet. Egy börtönőr megsebesült. A HESS-ÜGY A nyugatnémet kormány állandó kapcsolatban áll a három nyugati hatalommal Rudolf Hess, Hitler volt helyettesének szabadlábra helyezésének érdekében. A szovjet kormány elutasította Hess szabadon bocsátására vonatkozó nyugati javaslatokat. VÍZBE FÜLTAK Egy angol mentőcsónak hattagú legénységének négy tagja a vízbe fulladt, az ötödik pedig eltűnt, amikor a csónak a viharos Északi-tengeren felborult. Az angol tengerészek egy léket kapott dán halászhajó segítségére siettek, és már útban voltak visszafelé a skót partokhoz, amikor a szerencsétlenség történt. A hatodik »matrózt eay szovjet hajó vette fedélzetére.
