Déli Hírlap, 1969. december (1. évfolyam, 78-102. szám)
1969-12-10 / 86. szám
^ Külföldön egyre népszerűbbek a szintetikus anyagból készült, különböző módon variálható, modern bútorok. Gumó a sírokban GLÓBUS Moszkva és Brüsszel Bevetésre készen a lopókocsi Felrehúzódva nagy testű rokonaitól, a behavazott autópiacé szélén várakozik a lopókocsi. Kis termetével még csak gyanút sem ébreszt a járókelőkben. Ikertestvérei már számtalan személykocsit uintettek el a pesti utcákról. A rossz helyen parkírozó autókra specializálták magukat: csörlöjükkel hátukra szedik a makacs Moszkvicsokat, Fiatokat és iszkiri, meg sem állnak velük egy szépen kirajzolt parkírozóig. A miskolci lopókocsi még ott áll az AKÖV-telep betonplaccán, lesben — bevetésre készen. Fitos orrú Steier Puchok, nyalka Opel Admlrálok, tessék vigyázni! Ha netán rossz helyen szeretnétek kifújni magatokat, jön a kis szürke lopókocsi és mit sem törődve érzékenységetekkel, úgy cipel, vonszol benneteket, mint egy ereje- és színehagyott CA-s Wartburgot. Meditációra semmi szűk. ség. Minden családban vannak fekete bárányok, hát még egy ilyen kiterjedt, nagy famíliában, mint a ti autó- családotok. S azon sem kell csodálkozni, hogy néha ezek a fekete bárányok a megtévesztés kedvéért szürke álarc mögé bújnak. Mint ez a lesben álló lopókocsi is. Szovjet feltalálók egy csoportja újtípusú, aerodina- mikus előmelegítő kemencét szerkesztett, amely elektromos áram vagy bármiféle fűtőanyag felhasználása nélkül is képes hőt fejleszteni. A kemence alkalmas arra, hogy vele alumíniumötvözeteket hevítsenek fel az edzéshez szükséges hőfokra, nagyszilárdságú szerkezeti elemeket melegítsenek fel hegesztés előtt, biztosítani tudják a gumi és üveg egyenletes melegítését és elvégezzék az autódugattyúk megmunkálását. Egy zárt rendszerben működő közönséges ventillátor a meghajtására felhasznált teljes mechanikai energiát hőenergiává alakítja át. A szakemberek a közelmúltban még azt tartották, hogy a burgonyát az inkák birodalmában kezdték tér. melni, időszámításunk után a XII—XIII. században. Most új tények kerültek napvilágra. A limai Mezőgazdasági Egyetem egyik professzora érdekes felfedezésre jutott. Az általa vezetett expedíció sírokat tárt fel a perui főváros közelében levő Minél több energiát használ fel a ventillátor, annál magasabb a zárt rendszer belsejében uralkodó hőmérséklet. A kemencéhez nincs szükség elektromos berendezésre, tüzelőtérre, kürtőre, s az ily módon végzett előmelegítés nem jár füsttel és korommal. Az új eljárás segítségével kétszer olyan gyorsan elvégezhető a fémek előmelegítése, mint a legmodernebb elektromos kemencékben. Angliából, Franciaországból, Olaszországból és Belgiumból máris szabadalomigényt jelentettek be az új berendezéssel kapcsolatban. ősi temetkezőhelyeken, amelyek eredete időszámításunk előtt háromezer évre tehető. A sírokban talált leletek között burgonyagumókra is akadtak. A perui tudósok, latin- amerikai kollégáikkal együtt úgy vélik, hogy a lelet fordulatot jelent a burgonya történetében, amelyet, mint közismert, csak a XVII. században hoztak be Európába. Kifestik a szobákat, rendbehozzák az ajtókat, ablakokat, csiszolják és vilupáloz- zák a parkettát, megjavítják a kályhákat, a tűzhelyeket, s még névtáblát is készítenek. Csaknem két évtizede, alig harminc emberrel alakult meg a Vegyesipari Vállalat, amelynek ma több mint 220 dolgozója van. A vállalat tevékenységének bővülését az is jelzi, hogy a neve festőipariból vegyesiparivá változott. 'Termelési értékének növekedését pedig most csupán néhány adattal érzékeltethetjük: 1956-ban 1,3 millió forint, tavaly 18,5 millió forint volt, az idei terv pedig 20,8 millió forint. Jövőre a vállalat több új szolgáltatást vezet be: ablak- tisztító, féregirtó, takarító részlegeket hoz létre. Mikro- buszt is beszerez, hogy szakembereik gyorsabban járhassák végig a megrendelőket. A parkettázási munkák gyorsításához 64 ezer forint értékű gépek vásárlását terveTizenkét fogú szú A békésen sercegő szúval egyie nagyobb mértékben gyűlik meg az erdészeti szakemberek baja. A hegyvidéken a szú kártevéseire leginkább a kedvezőtlen időjárás — a szél- és hórohamok — után mindig lehet számítani. Egész sor különféle fajtájuk található: az utóbbi években különösen veszélyessé vált az úgynevezett 12 fogú és a 4 fogú szú. A rovarok tömeges elszaporodását figyelték meg az idén a Zempléni-hegységben és a Kelet-Bükki Erdőgazdaság területén. A kár mértéke helyenként elérte a 40—50 százalékot is. Jávorkút környékén az 50 éven felüli fenyvesben annyira otthonosan érezték magukat a rovarok, hogy még a vastagabb törzseket is súlyosan megrongálták. A bécsi Práterben is Világszerte híressé váltak a magyar gyártmányú sporteredményjelző berendezések. Az ELEKTROIMPEX Külkereskedelmi Vállalat képviselői szerződést írtak alá a Wiener Stadthalle igazgatójával, magyar gyártmányú eredményhirdető tábla szállítására. A 60 ezer dollár értékű berendezést a híres bécsi Práter-stadionban szerelik fel. zik. Még a címfestés korszerűsítésével is törődnek: a hagyományos eljáráson kívül a jövőben présgéppel, rotációs géppel készítik a név- és eímA z elmúlt napokban mindenekelőtt két fővárost pásztázott a nemzetközi érdeklődés reflektorfénye: mind Moszkvában, mind Brüsszelben rendkívül fontos téma került a tanácskozások zöld asztalára. Sőt, gyakorlatilag ugyanaz a téma. A szovjet és a belga fővárosban kontinensünk biztonságáról esett szó. Pontosabban az ehhez vezető út rendkívül lényegesnek ígérkező állomásáról, az összeurópai konferenciáról. Érdemes egy összehasonlító pillantást vetnünk arra, hogyan foglalkozott a két tanácskozás ezzel a hamleti nagyságrendű — egy kontinens létét, vagy nemlétét érintő — problémával. Az összevetésnél már időrendi okokból is — de korántsem csak amiatt — azzal kell kezdenünk, hogy a Glóbus két nagy politikai-katonai államcsoportja, a Varsói Szerződés és az Atlanti Szövetség közül melyik állt elő az összeurópai értekezlet gondolatával. Azok számára, akik ismerik a közelebbi és a távolabbi múlt történetét, aligha lehet kétséges az egyértelmű válasz. Azért utaltam a távolabbi múltra, mert kontinensünk sorsa szinte születése pillanatától kezdve éberen és aktívan foglalkoztatta a szocialista diplomáciát. Nem esetlegesség, hanem a lenini koncepcióból következő törvényszerűség, hogy a történelemben először az első szocialista ország, a Szovjetunió vetette fel hivatalosan egy európai kollektív biztonsági rendszer megteremtését. N em a Szovjetunión múlt, hogy javaslata a két világháború között nem valósult meg — még akkor sem, amikor már minden gondolkodó elme előtt világossá vált, mennyire nagy szüksége lenne rá Európának és a világnak, A harmincas esztendők közepén ezt már Párizsban. Londonban és Washingtonban is tudták. Csakhogy a Nyugat számára akkor fontosabb volt' „a szovjet befolyás visszaszorítása", mint a béke. Sajnos, vannak jelek arra, hogy bizonyos atlanti körökben ez az alapállás azóta sem változott. A helyzet viszont igen. Az erőviszonyokban történelmi fordulat következett be — azoknak az. államoknak a javára, amelyek külpolitikájának hivatalos pillére a biztonság gránitalapjára épített béke. Alapvetően más történelmi körülmények között hangzott el I960 júliusában Bukarest ben, 1968 tavaszán a bolgár fővárosban, egy esztendővel később Budapesten, majd nemrég Prágában a Varsói Szerződéshez tartozó országok felhívása: tartsanak egyetemes konferenciát a kontinens országai, hogy közösen fáradozzanak az alkotó nappalok és nyugodt éjszakák intézményes biztosítékainak megteremtésén. Amit a Nyugat megtehetett a harmincas években, nem tehette meg a hatvanas esztendőkben. Napjainkban egyszerűen nem lehetett visszautasítani a szocialista országok konstruktív javaslatát. A NATO washingtoni ülésén azt ígérték, hogy — bár elvileg helyeslik a gondolator — érdembeli választ később adnak rá. Ez a „később” most következett be, a moszkvai tanácskozással egyidőben. Ezért figyelt Moszkva mellett olyan Intenzíven Brüsszelre is a világ. S ajnos, csalódnia kellett. A kontraszt plasztikusan éles volt. Mindkét tábor folytatta hagyományait Európa biztonságával kapcsolatban: Moszkva megerősítette a Varsói Szerződés államainak tárgyalási készségét, a brüsszeli egybegyűltek viszont megmaradtak az „elvi helyeslés” síkján és a halogató taktika ködfüggönyébe csavarták az annyira várt konkrétumokat. Nyugaton manapság szívesen beszélnek alkotó párbeszédről. A dialógushoz azonban ketten kellenek. HARMAT ENDRE dezésekre 85 ezer, forintot; költenek. R. A. Tusoltok mesélik Havonta átlagosan 40 tűzesethez hívják ki a miskolci tűzoltókat. Ez a szám a nyári időszakban és a fűtési idény kezdetekor ugrásszerűen megnövekszik. Két emlékezetes esetet hallottam az ügyeletesektől; a mindennapos száguldásban sem merültek feledésbe. A piromániás bosszúálló 1967 nyarán különösen nagyon sok hívés érkezett Lyu- kóbányáról és környékéről. A rendőrség és a tűzoltóság együttes vizsgálatának eredményeként feltételezték, hogy valamennyi szalmakazlat ugyanaz a személy gyújtotta fel. Megindult a nyomozás. S egyre jobban szűkült a gyanúsítottak köre. — Csak már elkapnának, nem bírom tovább ezt idegileg — panaszkodott az egyik este egy részeg ember a lyu- kóbányai italboltban. B. Tibort még aznap előállították. — Miért tette? — kérdezték tőle. — Bosszúból. Egyszer kértem fahulladékot a bányatelepről és mindenkinek adtak, csak nekem nem! — in★ — Bosszúból tettem — mondja B. Tibor, a piromániás. dokolta tettét felháborodottan. Emberik a szellőzőaknában A miskolci AKÖV telepéről november végén érkezett a hívás. Tekenős József és Papp László festőipari tanulók munkájuk közben a szerelő- csarnok szellőzőnyílásába beejtettek egv kalapácsot." A munkaidő végeztével Tekenős vállalkozott rá, hogy bemászik a szellőzőcsőbe a szerszámért. Pár perc múlva Papp is követte társát. Tekenősnek, kérésére, gyulát nyújtott át, hogy el tudjanak igazodni a sötét labirintusban. A berobbanó mérges gázokban és a füstben már csak Pappnak sikerült kivánszorognia. Mire Tekenös Józsefet is kihúzták a tűzoltók a szellőzőaknából. már súlyos égési sérüléseket szenvedett. Csak a gyors segítségnek köszönheti. hogy életben maradt. SZÁNTÓ ISTVÁN Gyermekek kizsákmányolása Sok nyugatnémet vállalaí kíméletlenül kihasználja a vendégmunkások gyermekeit. Az „Olasz Katolikus Akció” vizsgálatot folytatott a bonni államban élő 40—50 ezer iskolaköteles olasz gyermek helyzetére vonatkozóan. A „Frankfurter Rundschau” ennek eredményéről a következőket írja: ..Számos vállalat... 13—14 éves gyermekeket állít munkába, anélkül, hogy megkérdezné, elengedték-e őket az iskolából. Néhány iskola olasz gyermekeit számára engedélyt állított ki a tanintézet elhagyására, jól lehet, a gyermekek iskola- kötelesek.” Rejtély az akváriumban Bevallom, tegnap délutánig sokszor bosszankodtam, ha egy vállalat, intézmény a „hivatali titok” varázsszavát emlegetve, megtagadta a kért információt. Tegnap azonban olyan dolgok győztek meg a diszkréció fontosságáról, amelyeket okulás és miheztartás végett, úgy énem, feltétlenül a nagyközönség tudomására kell hozni. Amikor a VIMELUX irodagép szervize felsőbb utasításra hivatkozva nem volt hajlandó megmondani, hogy hány írógépet javítottak meg ebben az évben, egy kicsit még csodálkoztam. Aztán rájöttem, hogy az elutasításban van valami igazság. Mégiscsak furcsa lenne, ha boldog-boldogtalan olvasná a lapban, hogy hány Remington-billentyűt cseréltek ki, vagy hány almacsutkát és egyéb mellékterméket piszkáltak ki az írógépek aljából. Mit tudni ebben a bonyolult világban, mi mire jó?! Lehet, hogy ez az egyébként rendkívül idegesítő Remington egy háborús konfliktus esetén igen jó szolgálatokat tehet, mondjuk, az utászoknál? Később aztán, amikor az AKÖV autómentő ügyelete egyszerűen magtagadta az árokba csúszott gépkocsik adatait, rögtön kapcsoltam: persze, az ellenség nem alszik! Kissé bonyolult volt, de azért azt is sikerült megfejtenem, miért kezelik bizalmasan a Halértékesftő Vállalat illetékesei a városba az ünnepekre érkező halszállitmány „paramétereit'’. Mert ugye, elképzelhető, hogy az a bizonyos hortobágyi konkurrens cég, amelynek még a nevét Is eltitkolták, netalán elolvassa a Déli Hírlapot, fejéhez kap és azt mondja: most pedig betörünk a miskolci halpiacra! És akkor az éjszaka leple alatt a titokzatos hortobágyi kon- kurrencia spanyol táncosnőknek álcázott kereskedői belopakodnak a városba, hónuk alatt mindenféle pontyokkal, meg csukákkal. És mire a város és a Halértékesítő Vállalat magához térne, mindent elárasztanak a gusztusos, kövér halak. így tehát érthető, ha nem szegfűk meg ígéretünket és csak annyit árulunk el, amire engedélyt kaptunk. Hal lesz. Mégpedig kétszer annyi, mint egyébként szokott lenni. Hogy egyébként mennyi van? Számítsák ki... PUSZTAI ÉVA Fémek előmelegítésére Kemence — fűtőanyag nélkül Ablaktisztítás, takarítás, féregirtás r Uj szolgáltatások a Vegyesipari Vállalatnál Ha felszáll a vörös kakas
