Déli Hírlap, 1969. december (1. évfolyam, 78-102. szám)
1969-12-17 / 92. szám
Epy hónappal előbb Megró vid ítélték az évet Több miskolci kisipari termelőszövetkezet — köztük a kárpitos ktsz — komoly vállalásokat tett a város felszabadulásának 25. évfordulója tiszteletére. A jubileumi munkaversenyben kiváló eredményeket értek el a kárpitosok: november hetedikén már teljesítették éves tervüket. December végéig csaknem négymillió forint többletbevételre számítanak. A szövetkezet az idén több új bútortípust is piacra dobott. Automatizálással a félelem ellen Üjfajta, automatikusan működő fecskendő jelent meg a napokban az orvosi műszer, boltban. Az új eszköz különösen a cukorbetegeknek jelent nagy segítséget, akik naponta önmaguknak adják be az inzulininjekciót. A fecskendő bizonyára csökkenti majd az állandó „injekció- stresszt”. Persze csak azoknál, akik áldoznak erre 427 forintot — ennyibe kerül ugyanis az új találmány. Az egyik 2-es autóbuszon (49-44 rendszámún) a következő felszólitás olvasható: „Uóutasok tessék kapaszkodni!” Így, két I-lei. Talán, hogy ne legyen annyira sértő... Azt elismerem, hogy a kedves utas néha rosszul hall és nem akar a kocsi elejére húzódni vagy elfelejt kapaszkodni — tehát kellenek a különféle figyelmeztetések —, de: hogy „ló” lenne? Ez új. (ú. m.) Tanácsok nőknek Bál után is írissen Sál, éjjeli mulatás után nem Kellemes az ébredés akkor sem, aa vasárnap virrad ránk és ki- aludhatjuk magunkat. Hát még, ha munkanap következik! A mulatságból hazatérve ajánlatos meginni egy kis üveg ásványvizet. Reggel pedig, felébredéskor, fogyasszuk el a termoszban előkészített forró tejet. Aki nem tej párti, kamillateával hozhatja rendbe a gyomrát. A „felújítási” munkát reggel egy kis tornával kezdjük. Utána be a fürdőkádba! A rövid Ideig tartó langyos fürdő, majd a hideg-meleg zuhanyozás kitünően telüdlt. Ha Van Idő. száraz arc- bőrüeknek jót tesz a tojásos arcpakolás: fél tojássárgáját három csepp olajjal elkeverünk, s száradásig hagyjuk az arcbőrön, majd langyos vízzel lemossuk. Másnaposán délelőtt és délután Is csak igen enyhe sminkelés ajánlatos. Élénkíti az arcot, ha nem püderezzük egészen mattra, az arcközép táján pedig szabadon hagyjuk a bőrt. P. SZ. M. Mosolygó történelem A szörnyeteg Georges Buffon (1707—1778) francia természettudósnak, a „Histoire naturelle générale et particuliére” című 38 kötetes munka szerzőjének fia egy szép leányt vett feleségül, aki később híressé vált Égalité Fülöp Orleans! herceggel való viszonyával. Ez a házasság szerencsétlen volt. Az ifjú Buffon nagyon szerette feleségét, aki azonban nem szenvedhette őt. A nagy természettudósnak kellett többször kibékíteni a házastársakat. Egy napon az öreg Buffonhoz, elhibázott házasságukra célozva, így szólt a menye: — ön, aki annyit tanulmányozza a mi természetünket, valamint az állatokét, hogyan magyarázza azt, hogy azon egyéneket, akik minket mindenkinél ' ’'■gjobban szeretnek, nem tudjuk magunk mellett tű — Kedvesem — felelte B&ffon —, még ne».i érkeztem el munkámban a szörnyetegek fejezetéhez. Az udvarias Heine Heinrich Heine-1 (1797—1856), az izraelita német költőt, egy alkalommal Párizs egyik bankárja vacsorára hívta meg. A bankár csak későn vette észre, hogy a költő meghívásával hibát követett el, mivel a meghívottak között volt a párizsi pápai nuncius is. Félt a bankár, hogy a költő borzasztó szarkazmusával valamely tréfát t’og megengedni a nunciussal szemben. De a költő megnyugtatta, mondván: — Meglátja, hogy udvarias és kedves leszek hozzá. Valóban, abban a pillanatban, amikor a szalonból átmentek az ebédlőbe, Heine megállította a püspököt és előtte lépve be az ebédlőbe, így szólt: — Ezer bocsánat, monseigneur. De előbb az 6-, s azután az új testamentum. * A csehszlovák Tátra gyár mérnökei új, billenőteknos betonszállító tehergépkocsit konstruáltak. A Tátra— 138 típus alvázára illesztették rá az 5 köbméter űrtartalma kúpos teknöt, melynek billentését hidraulikus segédberendezés végzi. Az ürítő tolózár, valamint a teknőbe beépített kavarómű 180 fokos mozgatása ugyancsak hidraulika segítségével történik. A betonszállító kocsi sebessége rakotton 50 kmfóra. Százezreket vitt el a tűz A hanyagul eldobott égő cigarettacsikk és a gyufa, a sugárzó hő és a szabálytalanul szerelt elektromos berendezések okozzák a legtöbb gondot a Miskolci járási és városi Tűzrendészed Parancsnokság tűzoltóinak. Az idén 113 esetben vonultak ki szirénázó kocsijaikkal a város és a járás különböző helyeire. Közlekedési, munkahelyi és más baleseteknél 68 alkalommal kérték segítségüket a mentéshez. A parancsnoksághoz bejelentett tűzesetekből 550 ezer forint kár keletkezett, ami a múlt évinél lényegesen kisebb; tavaly 2 millió 560 ezer forint értéket pusztított el a tűz. Trófea százezerért A téli Bükk nem alszik A, bükkösöket, gyertyánosokat, fenyveseket fehér hótakaró borítja, helyenként 60— 70 centi vastagon. Az erdész távcsöve nagy agancsú szarvast figyel. A gyönyörű állat könnyedén tör magának utat. Nem így egy őz, amelynek hasáig ér a hó. Nehezen vonszolja magát egy keskeny, emberkészítette csapáson. Az út finom makkot, lucernát bujtató etetőhöz vezet. Visszatérő nyugatnémetek Kevesen tudják, hogy a Bükk télen dolgosabb napokat él, mint amikor még lomb borította fáit. Emberek, gépek döntik az értékes fatörzseket, ügyes bükkszentke. resztiek, répáshutaiak meszet, faszenet égetnek. A fehér, holdfényes éjszakákon pedig lövések dördülnek, nemes vadak rogynak a hóra. Kürti András: A budai villa titka Kálnoki Béla répáshutaí erdészeti vezető szerint a ré- páshutai 10 500 holdas rezervátum ma már számos külföldi vadász kedves területe. Vad akad itt bőven, s pénzes idegen is. Elsősorban nyugatnémetek, akik közül nem egyet már ismerősként köszöntének a pénzpataki ya- dászházban. Visszatérésük oka nemcsak a szép környezet, a szívélyes vendéglátás, hanem a vadászszeoencse is. Ez év szeptemberében 10,2 kilogrammos, úgynevezett páratlan tizenhatos agancsú bikát lőtt egy nyugatnémet. A ritka bükki trófeáért 100 ezer forintot fizetett. Egy másik külföldi társaság hasonlóképp szerencsével járt a Bükkben. Ez év januárjában, a háromnapos hajtás során, 24 vaddisznót lőttek. A külföldi vadásznak jól kell céloznia. Ha csak meg- sebzi a vadat, odavész a Budapesten befizetett kaució összegének fele. Boksák füstölnek... Répáshuta környéke nemcsak jó vadászati terület. A hegyi utak mellett boksák, mészégető kemencék füstölnek. Ez évben 6 ezer mázsa meszet, 4 ezer mázsa faszenet égettek a hegyi emberek. A faszénből 1100 mázsát Ausztriának szállítanak. De jut belőle a „December 4.” Drótműveknek és a bányáknak is. Jó pénzt hoz a Keletbükki Állami Erdőgazdaság répáshutai erdészetének a kitermelt fa is. Évente 18—27 ezer köbmétert dolgoznak fel. Ez a munka a környékbeli falvak mintegy 80 lakójának ad kenyeret. Terített asztal a vadaknak A vadászat nemcsak szórakozást és pénzszerzést jelent, hanem a vadállomány tisztítását, selejtezését is. Az erdész, a vadász mondja meg a külföldinek, melyik vadat lőheti ki. Kálnoki Béla úgy ismeri már a nemesvadakat, mintha sajátja lenne valamennyi. Távcsövével 25—30 szarvasbikát, tíz-tizenkét szarvastehenet tart szemmel a több mint tízezer holdon. A vadat télen etetik is. A rezervátum területén ilyenkor, a tél beköszöntével, tizenhét etetőben 220 mázsa makk, ezenfelül lucerna várja az őzeket, szarvasokat, vaddisznókat. NYIKES IMRE Megkezdjük az alábbi kisregény folytatásokban Váló MltUstt. A HBÜ izgalmas Maügyi történettel ismerteti meg olvasóinkat. I. FEJEZET Hárman a hídon 1 Az Erzsébet-hídon még nappal is — szaknyelven szólva — gyér a gyalogos forgalom. Most pedig éjfél után járt az idő, teljesen néptelen volt a híd ’is, meg a környéke is, a hűvös őszi szél még a megrögzött éjszakai Duna- parti sétálókat is otthon marasztotta. Csend volt, a nagyvárosi éjszaka viszonylagos csendje. A Mátyás pincéből cigányzene foszlányai érkeztek libegve, távolból, a Nagykörút tájáról fékező villamos zaja hallatszott. Valahol a Váci utcában döngve csapta be a kaput a házmester. Legszebb álmából riaszthatták fel, vagy a vártnál kevesebb lehetett a kapupénz... A híd pesti oldalán most feltűnt egy férfi. Lassan közeledett, zsinórjánál fogva egy sportszatyrot húzott maga után a járdán. Az átlagosnál valamivel alacsonyabb, kicsit ikszlábú, ötven év körüli ember volt az illető. Teltarcú, kopasz. Drapp felöltőt viselt. A sportszatyrot úgy vonszolta maga után, mint amikor egy akaratos kutyakölyköt, amelyik leül és a két mellső lábát nekifeszíti a földnek, lépésről lépésre ráncigái előre pórázzal a gazdája. Valami •úíyos tárgy volt a szatyorban... Körülbelül a hid első harmadánál a jövevény megállt. Áthajolt a korláton, lenézett a vízre, beleköpött. Aztán elfordult, elengedte a szatyor zsinórját, leguggolt, levetette a cipőt a jobb lábáról, letette a szatyor mellé. Féliában egyensúlyozva magát, kigombolta a felöltőjét, benyúlt a kabátja belső zsebébe, előszedte a tárcáját. Lezárt levélborítékot vett ki belőle. Gondosan kisimította, még egyszer elolvasta rajta a címzést, majd a járda közepére helyezte. Nehezéknek rátette a levetett jobblábas félcipőt, mégpedig úgy, hogy a boríték nagyobb része, rajta a címzéssel, kilát- szódjék. Miután mindent ilyen szép-akkurátu- san elrendezett, megfogta a sportszatyor zsinórját és hozzálátott, hogy felkapaszkodjék a híd karfájára. Néhány meddő kísérlet után, amely arra vallott, hogy a szóban forgó férfi aligha volt tagja még a legjelentéktelenebb sportegyesület tornászcsapatának sem, végre sikerült lovaglóülésbe kerülnie a hídkorlá- ton. Lábait a rácsok közé dugva, megszilárdította pozícióját, nagy keservesen felhúzta maga elé, a két combja közé helyezte a nehéz sportszatyrot. Megpihent kicsit e fárasztó művelet után, majd beledugta fejét a sportszatyor zsinórhurkába, nagyot sóhajtott, behunyta a szemét, és ,.. És pár másodperc múltán kinyitotta a szemét, újra felsóhajtott, lenézett az alant feketén és hidegen csillogó víztükörre, megborzongott, aztán csak bámult szomorúan maga elé, a semmibe... — Bocsánat, volna egy kis tüze? A hang, fiatal nő kellemesen csengő szopránja, egy fűzöld színű Volkswagen volánja mögül hallatszott. Gyászos gondolataiból felriadva a korláton ülő férfi meglepetten fordult a hang irányába. E hirtelen mozdulat következtében egyik lába kicsúszott a rácsok közül, felsőteste megbillent, ép- pen-csakhogy az utolsó pillanatban vissza tudta nyerni az egyensúlyát. Ekkor reflexszerűen gyufa után nyúlt a felöltője zsebébe, újabb megingás, már bukott volna a mélybe... Szerencsére ekkorra ott termett mellette az autó vezetője, nyúlánk, szőke nő, felhajtott galléros kék selyemballonban. Megragadta a vállát, visszarántotta, és tartotta keményen. — Köszönöm — mondta a férfi. — Most már egyenesben vagyok, elengedhet. Nyúljon be a felöltőm zsebébe, ott talál gyufát. A nő megtalálta a gyufát, rágyújtott. Hallgattak mind a ketten. — Jaj — szólalt meg az autós nő —, hoffir én milyen figyelmetlen vagyok! Meg sem kérdeztem, megkfnálhatom-e? És nyújtotta a nyitott doboz Fecskét a hídkorláton üldögélő felé. Az megrázta a fejét. — Már fél éve leszoktam. Nem szabad, árt a szivemnek. (FolytatjukJ Szerencs kornyéki horcsogstatisztika Tís kilogramm a „fejadagjuk9* Már szállingózott a hő, amikor Szerencs kornyékén és a Hernád völgyében elterülő szántásokon még mindig felfelbukkant egy-egy, téli szállásra „húzó” borzas hörcsög. Az utolsó percig kihasználták a hosszúra nyúlt ősz lehetőségeit. s pofazacskóikban gyűjtötték maguknak a télire valót. Borsodnak ezen a vidékén tanyázik évek óta a legtöbb hörcsög; ugyannyira, hogy még a Népi Ellenőrzési Bizottság is kénytelen volt egy ízben foglalkozni kártevésükkel. A vizsgálat során kiderült, hogy a kukoricában — különösen, ha sokáig töretlenül hagyják a határban — olykor 20 százalékos, a kalászosokban 5—6 százalékos kárt is okoznak némelyik esztendőben. Ha pedig kevés a szemes termény, áttelepülnek a lóhere- és lucernatáblákra, s ott pusztítják a takarmányt Egy katasztrális holdon korábban 30 hörcsöglyukat is találtak, az idén azonban — a rendszeres irtás eredményeként — csak 4—5 akad. De még így is igen nagv kárt okoznak, hiszen egy-egy hörcsög évi „élelmiszer-fogyasztása” általában 10 kilogramm szemes termény. Pár évvel ezelőtt Monok határában 70 ezer rágcsálót irtottak ki a „hörcsögölök”, tehát milliós értékeket lehet megmenteni, ha a termelőszövetkezetek kora tavasztól a tél beköszöntéséig rendszeresen puszt'tíák szénkéneggel e veszedelmes kártevőket. t Ili felszólítás?
