Déli Hírlap, 1969. december (1. évfolyam, 78-102. szám)

1969-12-17 / 92. szám

A Miskolci városi Tanács V. B. nemrégen tárgyalta a mű­velődésügyi osztály munkáját. Mi most ez alkalommal a nép­művelés irányításában, szervezésében és ellenőrzésében fel­mutatott fáradozásokat vesszük szemügyre, mivel az okta­tásban elért eredményeket más cikkekben dolgozzuk fel. A művelődésügyi osztály jelentéséből a következőket olvastuk: „Igyekeztünk a legutóbbi években a korábbiakhoz képest sok­kal változatosabb és tudatosan irányított, markáns, városi jel­legű koncepciót kialakítani, a Miskolcon élő és dolgozó em­berek kulturális igényeinek kielégítésére.” Valóban, a városi tanács vb művelődésügyi osztálya nagy gonddal figyel a helyi sajátosságokra, a miskolci igényekre. Ezért is beszélhetünk arról, hogy ma a miskolci népműve­lési tevékenység — szerencsére — .nem hasonlítható sem a debreceni, sem a szegedi, de a pécsi hasonló fáradozásokhoz sem. Miben látjuk mi a „markáns” miskolci koncepció kiala­kítását? A művelődésügyi osztály az elmúlt esztendőkben nagy gon­dot fordított az olyan speciálisan miskolci rendezvények szín­vonalára, mint a rövidfilmfesztivál, az országos képzőművé­szeti kiállítás, a grafikai biennale; pártfogolta a más váro­sokban kevésbé felkarolt művészeti ágazatokat, a fúvószene­kari, a kórusmozgalmat. Emlékeztetőül jegyezzük le, hogy fellendítésükre pályázatot írt ki a művelődésügyi osztály, s ma már elmondhatjuk, hogy e pályázatok sikeresek voltak. De az irodaloVn ösztönzésére, más művészeti ágak serkenté­sére is szép díjakat ajánlottak fel. Legutóbb két igen jelentős objektum lépett a kultúra szolgálatába; a Kossuth utcai Kép­tár és a Művészklub. Ha figyelembe vesszük, hogy a lokál­patriotizmus elmélyítésére életre hívott Diósgyőri Vármúze­um milyen eredményekkel, s milyen lehetőségekkel rendel­kezik. akkor világossá válik előttünk az a céltudatosság, amely a valóban „miskolcias” művelődést szolgálja. Külön érdemes szólni arról, hogy más, hasonló nagyvá­rosoktól eltérően, Miskolc őszinte pártfogolója a tömegek ér­zelmeit megmozgató megemlékezéseknek. Sajnos, országo­san sem figyeltek fel rá, hogy annak idején a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom, a KMP és a Tanácsköztársaság jubileumi rendezvényei milyen színesek, gazdagok voltak. Napjainkban érdemes szót vesztegetni erre. Hiszen sokhe­lyütt — ezt legutóbb Héra Zoltán is megírta a Népszabad­ságban — vagy túl lelkesültek, vagy semmitmondóan kon­vencionálisak az ünnepek. Mi úgy érezzük, hogy Miskolc e területen is komolyságban, hitben és őszinte tisztelgésben pél­dát mutatott. Figyelemre érdemes az a fáradozás, amit művelődési há­zaink, intézményeink, a művelődésügyi osztály munkatársai a munkásszállások lakóinak műveltsége érdekében kifejtenek. E tevékenységforma Miskolc ipari jellegéből következik, tehát speciális feladatokat ró közművelődésünkre. Az ismeretter­jesztés, a szálló-műsorok, a különböző rendezvények azt bizonyítják, hogy jó úton haladunk a szállólakók érdeklődésé­nek felkeltésére. A városi tanács művelődésügyi osztálya még erejét és lehetőségeit meghaladó módon is igyekszik ko­ordinálni, szervezni, irányítani és ellenőrizni a város terü­letén folyó szerteágazó népművelési tevékenységet. Tudunk róla, hogy szinte minden rendezvényen jelen vannak, véle­ményt nyilvánítanak, tanácsaikkal segítik az intézmények vezetőit, a népművelőket. A legutóbbi tanács vb-ülésen Mis­kolc város végrehajtó bizottságának tagjai elismeréssel szál­ak a művelődésügyi osztály tevékenységéről. Szemem világánál virrasz toltam... Serfőző Simon szerzői estje Juhász Gyula híres előszava jut eszembe, mellyel a fiatal József Attilát útjára bocsátotta: íme a költő, aki indul mély­ségekbe és magasságokba... szeressétek. Serfőző új kötetének né­hány versét, immár a kész korrektúrából volt alkalmam elolvasni néhány héttel ez­előtt, a volt New York ká­véházban. A helynek kétség­telenül van varázsa. Az ifjú költő Reggel c. verse azonban egy csapásra elsöpörte a pes­ti és polgári környezetet... Hogy hol tart költői útján Serfőző, ezt meghatározni az irodalomtörténészek, esztéták dolga. A közönségnek, ne­künk olvasni kell őt. Olvas­ni, hogy régi emlékeink a versek hatására a primér él­mény erejével hassanak, hogy megérezzünk valamit a inagyar falu „bajoktól vadí­tott” múltjából, hogy csodál­juk a „földből nőtt életet”. Magyarország felfedezésében máris nagy része van Serfő- zőnek, s mennyi közéleti gond és gondolat kívánkozik még papírra ... Serfőző Si­mon ismer bennünket. Al­kalmat, minél több alkalmat kellene rá keríteni, hogy őt is megismerjék, hallják, lás­sák. Elsősorban azok, akik­nek talán legszívesebben vall, s akik majd érettségi tétel­ként tanulják. A versek tegnap este S. Po- povics Adrién kitűnően ér­telmező, intellektuális előadá­sában szólaltak meg. Ügy mutatta föl nekünk Serfőzőt, mint hajdan Juhász Gyula azt a „másikat”. Íme, a költő, a „lélekkel nevelt lélek”, aki szeme világánál virraszt éret­tünk. Szeressétek. Az est folyamán — a köl­tőt Kabdebó Lóránt mutatta be —, felmerült bennem egy kérdés is. Vajon az iroda­lomtörténész Kabdebó, vagy az irodalomszervező, isme­retterjesztő érdemel-e inkább elismerést? Akadémikus kér­dés... GY— j(c Egy kaland- és egy bűnügyi filmet ígér­nek csütörtöktől a miskolci mozik. Vászonra kerül a Fehér farkasok című színes, magya­rul beszélő NDK-film, amely indián történe­tet mesél el szokványos módon. Az angolok bűnügyi filmje, a Kötéltánc nagyjából így kezdődik: rossz külsejű, ismeretlen férfi csenget be Jason Shepperd lakásának ajta­ján. A házigazda engedi be és az idegen két. szer is megkérdi tőle, hogy ő-e Ellen Shep- . perd férje? Majd pisztolyt ránt és többször rálő Jason-ra... Kell-e több és „nemesebb” izgalom a pénztárcánkat erősen megviselő karácsony előtt? Képünk (amely a Fehér farkasok egy kockáját ábrázolja) is arról árulkodik, hogy izgalomban nem lesz hiány ezen a héten. 25 ÉVE TÖRTÉNT Képviselő-választás a Koronában Az Ideiglenes Nemzetgyűlés előkészítő bizottságának Mis­kolcra érkezett küldöttei mozgásba hozták a politikai életet. Megalakult a Nemzeti Bizottság, s összeállították a képvise­lőknek a l?-i népgyűlés elé terjesztendő névsorát is. Tóth Béla javaslata alapján a képviselők pártonkénti megoszlását a következőképpen határozták meg: kettő a kommunista párt, egy a Szociáldemokrata Párt, kettő a MOKAN-komité, kettő a kisgazdapárt, egy a Polgári Demokrata Párt, kettő a szakszerve­zet, egy az értelmiség részéről, és az Eszak-Magyarországon harcoló partizánparancsnok, Nógrádi Sándor. Nem volt vesztegetni való idő. Az országnak törvény­hozó szervre volt szüksége. A rendkívüli idők rendkívüli képviselő-választást igényel­tek. Röplapok ezrei jelentek meg a falakon. December 17- én délután fél háromkor a Korona mozgóképszínház zsú­folásig megtelt emberekkel, akiket érdekelt az új Ma­gyarország sorsa. A munkás­ság nagy seregben vonult fel a népgyűlésre. Gálffy Imre megnyitója után Poprádi Pál acélöntő, régi szervezett munkás is­mertette a kommunista párt országépítő programját, ame­lyet a népgyűlés helyeslő lel­kesedéssel vett tudomásul. A munkások egy csoportja a proletárdiktatúrát éltette. Miskolc küldöttei A népgyűlés a javasolt kép­viselőjelölteket nagy lelkese­déssel választotta meg. így került a nem mindennapi képviselő-választás eredmé­nyeként a debreceni Ideig­lenes Nemzetgyűlésbe a kom­munista párt részéről Fekete Mihály, a szervezett vasgyári munkás és Tóth Béla, a Füg­getlen Kisgazda Párt részéről dr. Rácz Gábor ügyvéd és dr. Váczi József. A Szociálde­mokrata Pártból, távollété­ben Rónai Sándor építőmun­kást, a miskolci munkásmoz­galom kiemelkedő alakját választották meg. Az értelmi­séget Pödör László gimná­ziumi tanár, a MÓKÁN egyik vezetője képviselte. A szak- szervezetek küldötte volt a régi szociáldemokrata vas­gyári munkás. Kopácsy Jó­zsef és Fülöp József. A MOKAN-vezetők közül Pet- rássy Miklóst és Rncz Zoltán- nét, a kommunista középis­kolai tanárt, a Polgári De­mokrata Pártból dr. Zsedényi Bélát, a jogakadémia dékán­ját küldték Debrecenbe. A tizenkettedik képviselő Nóg­rádi Sándor lett, mint parti­zánparancsnok. 18 képviselő elindul Diósgyőr önálló képviselet­re kapott lehetőséget Hat képviselőt jelölhettek. Dancza Lajos vasmunkás, Poprádi Pál acélöntő és Gergely Sán­dor író a kommunista pártot képviselte. Oszip István gép­lakatos a szakszervezetek, Kerner Antal a Szociálde­mokrata Párt küldötte volt. Dr. Záhorszky Gyula pedig mint pártonkívüli képviselő utazhatott Debrecenbe. Miskolc és Diósgyőr tehát 18, nagyrészt a munkásság soraiból, rendkívüli körülmé­nyek között választott képvi­selőt küldhetett Debrecenbe, a történelmi jelentőségű Ideiglenes Nemzetgyűlésbe. Űj arcok, emberek jelentek meg az országos politikai fó­rumon. A miskolc-diósgyőri munkásság felelősen szólha­tott bele népünk sorsába. Kovács I. Gábor Háry János A Debreceni Csokonai Színház operaelőadása 1962. október 16-án mutatták be Kodály immáron világ­híres daljátékát, a Háry Jánost. Irodalmi előzménye Garay János Obsitosa, a vén harcos, a nagyotmondó, kifogyhatatlan mesélő katona figurája. Harsányi Zsolt és Paulini Béla ké­szítette Kodály számára azt a szövegkönyvet, mely a zene­szerző invenciója nyomán a népdal ezer szépségébe öltözteti a szíve mélyéig magyar, józan parasztember fantáziavilágát. A Debreceni Csokonai Szín­ház legutóbbi operaelőadása ezúttal nem nyújtott teljes művészi élményt. A színészi játék jó benyomást keltett, Kertész Gyula rendezése gon­doskodott a mozgalmas, ele­ven színpadról. A szép kiállí­tású jelmezek (Greguss Il­dikó), hatásos díszletek (Langmár András) a szemnek tetszetősek voltak. Hiányérzetet elsősorban az énekszámok disztonálása je­lentett. Krémer József a cím­szerephez illő nagy volumenű hanggal rendelkezik, mely fölött igen sokszor nem tud- eléggé uralkodni. Az örzsét megszemélyesítő Varga Mag­da egyébként igen szimpa­tikus színészi teljesítményét lerontotta az egyre alacso­nyabb intonálás. Pedig amit énekeltek — s ez éppen Ko­dály nemzeti művészetének nagyszerűsége — mindannyi­unk. által ismert, szépséges magyar népdalok: Tiszán in­nen, Dunán túl, Hej két ti­kom tavali, Szegény vagyok, A jó lovas katonának, Fel­szántom a császár udvarát. A Rónai Sándor Művelő­dési Központ táncosai, akik a közelmúltban nyerték el a Kiváló együttes címet, fran­ciaországi vendégszereplésre kaptak meghívást. A meghívásról — mely Ko- váts György igazgató francia- országi kulturális kapcsola­tainak, illetve a külföldön is mindig nagy sikerrel szereplő Énekesi teljesítménye alap­ján egyedül Köváry Anikó dicsérhető, aki szép szöveg­kiejtéssel, tiszta, kellemes és mégis átütő erejű hangjával egyéniséggé formálta Mária Lujza alakját. Az énekkar, tánckar és zenekar, Tarnay György ve­zényletével, színvonalas volt. Az előadás a zömmel fiata­lokból álló hallgatóság tetszé­sével találkozott. BARTÄ PÉTER Avas-együttes jó hírének kö­szönhető — a közeljövőben dönt az SZMT elnöksége. A vendégszereplés jóváha­gyása esetén Chamonix és Annamasse város együttesei Magyarországon, az Avas táncosai pedig Franciaország­ban lépnének színpadra, 1970 nyarán. Az Avas-együttes újabb külföldi meghívása FÖLDOMLÁS Harmincöt millió schilling értékű gépi berendezést sem­misített meg a földomlás egy bécsi szénbányában. Sze­rencse a szerencsétlenségben, hogy a katasztrófának nem volt személyi áldozata. EGY HATGYERMEKES CSALÁDFŐ SZERENCSÉJE Kovács Sándor hatgyerme­kes családfő, kaposvári lakos nyerte a Skoda személygép­kocsit, mint a MÉH legjobb hulladékgyűjtője. A szeren­csés nyertes hét hónapja táp­pénzes állományban van. A család úgy döntött, hogy a kocsit eladják, kifizetik OTP- részleteiket, a maradék pénz­ből a többi között a legna­gyobb fiú kap egy motor- kerékpárt. VISSZATÉRT Omar Torrijos dandártá- - bornok, a panamai katonai junta első számú embere Mexikóból visszatért az or­szágba, miután távollétében államcsínnyel eltávolították a hatalomból. A személyéhez, hű katonák segítségével tűz­harccal visszaszerezte hatal­mát TILOS HÍRT ADNI RÓLA Törökországban százezer tanár és tanító figyelmeztető sztrájkot kezdett. A pedagó­gus-megmozdulásról tilos bár­milyen hírt is közreadni a török komány rendelkezése szerint. KÉNYSZERMUNKA Mali fővárosában kimond­ták az ítéletet 25 katonatiszt­re és altisztre. Fegyveres ál­lamcsíny kirobbantásával vá­dolták meg őket. A puccsis­ták két vezetőjét, két száza­dost életfogytiglani kényszer munkára, a többieket 20 évig terjedő szabadságvesztésre ítélték. FANTASZTIKUS Fantasztikus fejlődési irány c képviselnek azok a lények, amelyeket Kiborgnak nevez­nek. A kibernetikus organiz ­mus — részben ember, rész­ben gép — új fokot jelent a fejlődés lépcsőjén. A tudósok kimutatják, hogy már ma is élnek ilyen Kiborgok köz­tünk. Embereknek műanyag­erük, kerámia csípő-izületük szilokon mellük, műanyag szaruhártyájuk van« A tudó­sok szerint az ember végül olyan lénnyé válik, amelyet nem lehet megkülönböztetni a géptől (talán az agy kivé­telével), mert minden test­részét tartósabb gépezetekkel helyettesíti. SZEXHULLÁM Szexből élni és lehetőleg jól élni, ez a jelszó az NSZK- ban. A nyugatnémet tv, amely igen kényes jó hírne­vére, lehetőséget biztosított az adásban a szexnek. A „Pano­ráma” című műsorukban fotómodellek vetkőznek le meztelenre, miközben egy tit­kos kamera figyeli őket. SZÁMŰZETÉSBE MEGY Egy chilei katonai Díróság másfél évi száműzetésre ítélte Roberto Viaux nyugalmazott tábornokot, aki októberben a zsoldemelést követelő zendü- lők élére állt. Az ítélet eny­hesége mutatja, hogy a tá­bornoknak sikerült kihar­colni követelését és mielőtt megadta magát, titkos meg­állapodást kötött a kormány­nyal. Viaux hat tiszttársát 41 napi börtönre ítélték. A miskolci művelődés munkásai

Next

/
Thumbnails
Contents