Déli Hírlap, 1969. december (1. évfolyam, 78-102. szám)

1969-12-13 / 89. szám

ii A mosoly országa Lehár - nagyo ereit a Miskolci Nemzeti Színházban Operett — happy end nélkül. Bizony, rendhagyó eset. Talán ez a magyarázata A mosoly országa elévülhetetlen szakmai sikerének, előkelő operett-rangjának. Mert, hogy ez a Lehár- mű két lábbal áll a színpad deszkáin, az vitathatatlan. Az operettirodaiom gyor­san hervadó virágai között ez a mű esztendőnként szirmot hajt, mert a „kertészek”, a librettista Ludwig Herzer és Fritz Löhner, de mindenek­előtt Lehár Ferenc ismerték a flórák természetrajzát, tud­ták, milyen altalaj szükséges az évenkénti klvirágoztatás- hoz. A mosoly országú ban testesült meg a szöveg és a zene drámai egyenrangúsága; e nagyoperett librettója rejti magába a legkeveseob kon­vencionális kelléket, e zenés mű kísérli meg a legeredmé­nyesebben mind a muzsika, mind a próza építkezésében a jellemábrázolást E sorok íróját régóta fog­lalkoztatja egy szellemi mu­tatvány. Mi lenne, ha operett. stűdió-vállalkozásként, vala­melyik színházunk egymás mellé rendelve eljátszaná a Sárga kabátot és A mosoly országát. Mit kapna a néző és a szakma? Két zenés játé­kot. Az előbbit klisé-szöveg­gel, jó muzsikával, az utóbbit pedig átdolgozott librettóval s hozzáigazodóan még jobb ze­nével. A feltételezett élmény egyik felét megkaptuk pénte­ken este a Miskolci Nemzeti Színházban. Turián György vendégrendéző Ízléssel, a lát­ványokban tobzódóan állí­totta színpadra a nagyope­rettet. Gyorsan hozzá kell tennünk: ez a mostani látvá­nyosság mellőzött minden misztikus többletet, keleties- kedő hókuszpókuszt. A szö­vegkönyv funkcionális motí­vumaira figyelt Gergely Ist­ván, a pompás és pompázó díszletek megalkotója, életet, hangsúlyt adott a jelmezek­nek Hruby Mária, kinek káp­rázatosán szép jelmezei közül külön említésre érdemes a sárga kabát, a darab jelképpé növekedő rekvizituma, a kon­zervatív erkölcsök megteste­sítője. A mosoly országa a hagyo­mányosan vett „operett”-hu- morban szegényebb, mint műtársai. Turián György já­tékos elemek kitalálásával, apró, kellemes ötletekkel, de mindenekelőtt a Hadfnludy Perit alakító Varga Gyula kedves figurájának humor­lehetőségeit kihasználva ne­vettet. Meg kell jegyeznünk, hogy a kétezeréves mosolyá­val, magányával, mély bána­tával függönyt zárató Szu- Csong herceg happy end nél­küli szerelmi története nem is igényli a harsányabb poén­petárdákat. , Az énekes szereplőket iá megelőzve, hadd szóljunk el­sőként Bánó Pálról, a Csang nagybácsit alakító színészről. Ügy érezzük, a rendező az ő kezébe tette le ennek az ope­rettnek emberhitelét, az ő szavaival figyelmeztet Tu­rián: most az egvszer komo­lyan kell vennétek az ope­rettfigurák jellemalakulásait. A kegyetlen intrika itt nem öncélú, nem az operett köte­lező taszító-bonyolító manő­verezése, hanem több évezre­des hit, erkölcs kisugárzása. Ezt érzékelteti szikrázó, de mindvégig visszafogott indu­lattal Bánó Pál. Liza grófnő Várhegyi Már­tában megtalálta a szépséget, a fenséges tartást, a szép han­got, a finomságot, örömmel szólhatunk arról is, hogy mennyit fejlődött a színésznő játékkultúrája, mozgása. A dikció még színezhető, ár­nyalható; érdemes is a be­széd ritmusára, erejére fi­gyelni. mert a Várhegyi Már­tára bízott szerepek mindig is gazdagok lesznek érzelmi kitörésekben. A primadonna tel'es megszületésének nél­kül özhetelen feltétele a moz­gás. és beszédkultúrának tö­kéletes birtoklása. Rózsa Tibor Szu-Csongia a drámaiságot hangsúlyozza. Szép, komoly alakításából ki­tetszik valami önsajnáltatás- féle, de bízhatunk benne, hogy néhány előadás után ol­dottabb s kevésbé szobor­szerű lesz alakítása. Hangilag csak dicsérhetjük a rendkí­vüli énekerényekkel rendel­kező Rózsa Tibor Szu-Csong- ját, az operaáriákhoz mérete­zett, igényes Lehár-dalok in­terpretálásáért. Varga Gyulán kívül Csiszár Nándor csillogtatja néhány percig tőrölmetszett humorát; igazán sajnáljuk, hogy rövid idő múltával „kiseprűzik” a színpadról. Dobos Ildikó Mi-- je színészileg is* telitalálat, de a dalok sanzonszerű tolmá­csolása is helyénvaló a két operettcsillag nagy terjedelmű hanganyaga mellett. Kisebb szerepekben Fekete Alajos, Sárközi Sándor, Lukács Rózsa és Mátyás Jenő teremtett hangulatot a színpadon. Tisz­tán énekelt a kórus, Fodor Antal igényes (különösen a fegyvertánc volt hatásos) ko­reográfiáját maradéktalanul megvalósította a tánckar. Be- hár György karmester nagy­szerű tempóérzékkel vigyá­zott rá, hogy a dalok ne vál­janak terjengősekké, szenti­mentálisakká. PÁRKÁNY LÁSZLÓ A Colonia Claudia Savaria tulajdonosa Kazincbarcikai festő Szombathelyen Kazincbarcika festője, Ber_ náth Aurél tanítványa, Kiss Attila csak nemrégiben érke­zett vissza művészi pályafu­tásának második kiállításáról, Sombathelyről. Harminchat festményét mutatta be, köz­tük először láthatták az ér­deklődők az ország határain túl is figyelmet keltő Savaria karnevált. Tárlatát — a ven­dégkönyv tanúsága szerint — harmincezren tekintették meg. A város, a megye ve­zetői elismerésük jeléül Co­lonia Claudia Savaria emlék­plakettel tüntették ki, melyet festőművész először vehetett át. A fiatal festőnemzedékhez tartozó művész jelenleg a Há­ború és béke képi „megfogal­mazásán” dolgozik, de válto­zatlan energiával készíti ér­dekes grafikáit, illusztrációit. Meglepő, hogy tervei között a a freskófestészet kapott na­gyobb súlyt. Határozottan vallja, hogy a modern épüle­tek, különösen a közintézmé­nyek falain is van hely rá, hogy a művészet erejével, eszközeivel varázsoljuk elfo­gadhatóvá, intimebbé a kör­nyezetet. Szombathelyi kiállítása ab­ban a meggyőződésében erő­sítette meg Kazincbarcika festőjét, hogy a művésznek elsősorban azokhoz kell szól­nia. akik az új embert for­máló társadalomért küzde­nek. (takács) ♦ Kiss Attila rajza Muhináí vesztettünk, Miskolcon győztünk Tiszán innen - Dunán túl „Vetélytársunk, kedves Borsod Vajon milyen lesz a sorsod?” Pest megyei laptársunknak válaszoljuk — mely lám (mily nemes szívű ellenfélre vall ez) a versenyt megr'ő- ző izgalomteli órákban sem saját pátriájára gondon, ha­nem ránk, borsodiakra: győztünk! Tovább ne aggód­janak ... Vagy — legalább miattunk ne. Persze, ez még tegnap reg­gel korántsem volt biztos. Sőt a verseny befejezése előtti néhány percben is bo­rotvaélen táncoltunk. Az egypontos fölény persze da­gasztja a hazai keblet, ennél azonban sokká] jobban örü­lünk annak, hogy bajvívás­hoz szokott népünk borsodi és Pest megyei fiain ezút­tal nem hatalmasodtak el nemtelen indulatok. A Liszkay Tamás szer­kesztette játék bővelkedett ötletekben. A versenyzők nem mindig, de a sorozat munkatársai általában jól felkészülnek. Ennek ellené­re nyilván minden vetélke­dő újabb és újabb tanulsága gal szolgál. Mert ugye ab­ban mindenki biztos lehet, hogy politikai, közéleti kér­désektől sehol sem félnek, hogy majdnem mindenütt van egy-két élő lexikon. De hogy a lexikon annyira nem válik élővé gyermekeink ke­zében, arra senki sem szá­mított. Gyanítom, hogy eb­ben a dologban, mely any- nyi játékidőt elrabolt, nem­csak a fiatalok a ludasak. Mi lett volna például, ha a zsűri egv-egy híres ember Borsod, illetve Pest megyé­hez fűződő kapcsolatát ak­kor is szentesíti, ha történe­tesen ez a kapcsolat nincs a lexikonban hitelesítve? Ta­lán a kérdés feltevésében is volt hiba, ha azt olyan ne­hezen értettük meg? (A lexi­kon kezelésével kapcsola­tos konzekvenciákat azon­ban így is le kell vonnunk.) Egyébként a játék legfőbb erénye és előnye az volt, hogy viszonylag tág teret en­gedett a rögtönzésnek és nem annyira a felhalmozott isme­retekre volt szükség, mint in­kább az intelligenciára. Örömmel értesültünk róla, hogy a miskolci közlekedési dolgozók fizetését rövidesen rendezik. A műsort már ezért is érdemes volt végighallgat­ni, na meg azért, mert meg­tudtuk, hogy a Győri kapu­ban három ABC-áruház is épül. (Ez már nem játék!) Mégis, mennyivel izgalma­sabb, mint mondjuk a ragad­ványnevek, vagy a Luca-napi szokások. Ez azt is eszünkbe juttatja, hogy a Rádió talán túl nagy technikai apparátust mozgósít. Pedig higgyék el: a hallgató szamára soha nem érdekesek a technikusok, ri­porterek számára idegborzoló kapcsolások, keverések. Iz­galmas tartalom nélkül, a legkörmönfontabban beadott helyszín sem kelt érdeklődést. A mi tegnapi játékunkra persze nem ez a jellemző. Jó mulatság volt, ha nem is mindig és mindenütt férfi­munka. Es az sem mellékes, hogy Muhi, Mohács és Mar­seille után nem írta fel ma­gát Miskolc... (gyarmati) Dobozy Imre Miskolcon A II. Rákóczi Ferenc Könyvtár és á Művészklub december 15-én, hétfőn este 7 órakor a Művészklubban rendezi meg Dobozy Imre Kossuth-díjas író szerzői est­jét. A bevezetőt dr. Kabde- bó Lóránt irodalomtörténész, az irodalomtudományok kan­didátusa mondja. Az esten Somló Ferenc Jászai-dfjas színművész is közreműködik. Játék, muzsika ­huszonhat napig Téli gyermekfoglalkoztatá > A nyárhoz hasonlóan, a téli szünetben is gazdag prog­rammal várja a gyerekeket a Rqnai Sándor Megyei Műve­lődési Központ December 23-tól január 15-ig minden kedden és csütörtökön dél­előtt 10 órától ingyenes film­vetítést tartanak az általános iskolásoknak. 31 játék-, rö­vid-, mese- és ismeretterjesz­tő filmet mutatnak be. A műsort úgy állították össze, hogy a gyerekek szórakozá­sát és az iskolában tanult anyag elmélyítését egyaránt szolgálja. Fejtörő játékokat vetélkedőket rendeznek kör­nyezetismeretből, orosz nyel­vi társalgásból, földrajzból az 1„ 6., 7., 9., 11., 37. sz. általános iskolák tanulóinak a művelődési központ klub- helyiségében, és televízióné­zéssel egybekötött „klubdél- előttökön” játszhatnak, szó­rakozhatnak a gyerekek. Az előre, gondosan elkészí­tett program bizonyára sok kisiskolásnak szerez majd örömet. HALÁLOS VILLÁM Az ausztráliai Üj Del- Wales viharok dúlta körze­teiben több száz juhot sújtot­tak halálra a villámok és több ezer hektárnyi föld te­rület© perziselődött meg. ÉGŐ TEHENEK Amikor egy dél-afrikai farmer hazatért, tüzet látott istállója körül. Azt hitte, hogy a fából készült építmény ég. Tévedett, mert 5 tehene állt lángokban. Az történt ugyanis, hogy egy magasfe­szültségű vezeték lezuhant és megölte, majd felgyújtotta az istálló mellett legelésző álla­tokat. BERNÁTHEGYI A VOLÁN MELLETT Josepf Matracia indianapo- li polgár kihozva- kocsiját a garázsból, egy pillanatra kiszállt, hogy az ajtót bezár­ja. S a következő percben egy bernáthegyi kutya top­pant elő, és a volán mellé Ült. A hatalmas állatot még virslivel sem tudta kicsalo­gatni. A rendőrök altatót ad­tak be a kutyának, és így sikerült az alvó állatot ki­húzni a kocsiból. Matracia végre munkába indulhatott, de kérdés, hogy főnöke el- hiszi-e majd neki a bernát­hegyi-sztorit? A DINAMIT ELŐBB ROBBANT A portugáliai Aéjustrel egyik vasércbányájában az éjjel három bányász vesztette életét. Robbantást akartak végezni, és a dinamit akkor robbant, amikor még a kö­zelben voltak. Feltételezik, hogy túl korán gyújtották meg a zsinórt. A DUNÄBA BORULT A TEHERAUTÓ A budapesti Széchenyi rak­parton Buzási László sze­mélyautójával összeütkö/ött egy IFA tehergépkocsival, amelyet Bedők Ferenc veze­tett. A teherautó a Dunába borult. A balesetnek három könnyű sérültje van. A te­herautót kiemelték a Duná­ból, a balesetet a személy­gépkocsi vezetője okozta. VIZSGÁLJÁK James A. Boyle massachu- settsi bíró bejelentette, hogy január 5-én kezdik el a Mary Jo Kopechne halálának kö­rülményeivel való vizsga’a- tot. A Kennedy család 28 éves titkárnője július 18 -án az Edward Kennedy szená­tor által veze'ett gépkocsi­ban lelte halálát. A tárgya­lás a nyilvánosság kizárásá­val történik, ahogy ezt a Kennedy család kérte. AGYONLŐTTE A FELESÉGÉT A New Yersey állambeli Ewing községben egy teher­autósofőr és felesége szabad ideiében azzal szórakozott, hogy töltetlen revolverrel célzott és „lőtt” egvmásra. Egv nap azonban elsült a férfi „üres” revolvere, s az asszony holtan rogyott ös«ze. A „játékos kedvű” férfit- őri­zetbe vették. GARÄZDA LEGÉNYEK A Székesfehérvári Megyei Bíróság garázda legényeket ítélt el Sztojke f ászló fiatal­korú társával telefont ron­gált és megtámadtak egy idős házaspárt. Sztojka zsebkésé­vel meg is sebezte a férfit, a fiatalkorú társa pedig az asszonyt ütlegelte. Sztojkát emberölési kíséri* ötéi-re, társét garázdaságért egy évre ítélték. i

Next

/
Thumbnails
Contents