Déli Hírlap, 1969. december (1. évfolyam, 78-102. szám)

1969-12-08 / 84. szám

a miskolciaké a szó Megírtuk — válaszoltak Szóvá tették, hogy telefonunk a 37-312 számon állandóan foglalt, ezért fogyasztóinknak várakoz­niuk kell, ha hibát akarnak be­jelenteni. Az említett számunk valóban foglalt, de hibabe,jelen­tésre külön készülékünk van, a 14-443. Ezen minden késedelem nélkül megtehetik bejelentései­ket A 37-'Jl2-s készülékünk jelen­leg erősen túlterhelt, körülbelül 16 ezer fogyasztónk ügyes-bajos dolgainak* intézése szükségszerű­en azt jelenti, hogy sajnos, ese­tenként egy-egy telefonbeszélge- lésre hosszabb ideig kell vára­kozni. Természetesen üzemegy­ségünknek is hátrányos a jelen­legi állapot, az ügyintézést ese­tenként vonalunk túlterheltsége megnehezíti. Remélhetőleg új központunk üzembe helyezése — melyet októberben megrendel­tünk a Postaigazgatóságnál — enyhít gondjainkon. Addig is fo­gyasztóink szíves türelmét kér­jük. KATONA ZOLTÁN, a Tiszántúli Gázszolgáltató és Szerelő Vállalat Miskolci Gázmű Üzemegységének igazgatója Tiszta köpenyben, tiszta kézzel Szeretném az illetékesek Ügyeimét felhívni a piaci zöldség- és gyümölcssiandok korszerűtlenségére. Egészsé­günk védelmében jó lenne, ha köteleznék a magánáru­dák tulajdonosait a korszerü- sítésre, az áruk ízléses, higié­nikus kezelésére, tárolására. Lehetetlen állapotnak tartom azt, hogy az őstermelők a földön rakodnak ki. Jó lenne, ha megjelelő számú asztal állna rendelkezésükre. S nem utolsósorban a boltokban is jobb lenne ügyelni arra, hogy az eladók tiszta köpenyben, kötényben, de mindenképpen tiszta kézzel dolgozzanak. Mád assy Lajos Bethlen Gábor u. 2. Rágjon sokat! ... olvastuk a plakáton a novemberi fogászati hónap idején. Az iskolafogászat for­galma megnőtt a múlt hó­napban, az iskolai versenye­ken a diákok igen szépen sze­repeltek, ötletesek voltak és jutalmat is kaptak. Összegez­ve: a fogászati hónapnak si­kere volt. De vajon nem le­hetne-e „mindent a vevőért”, vagy „villanyszerelő” esetleg „karbantartó hónap”-ot ren­dezni? Ez idő alatt valóban azt kapná az ember, ami tu­lajdonképpen természetes lenne. Vagy ott még nem tar­tunk? Tóth Marianna Zsiványtanya a javából Nem jó közepesnek lenni Közepes termetű nőkre miért nem gondol az ipar és a kereskedelem? Egész Mis­kolcon nem kaptam egy rám való orkán dzsekit. Ezenkí­vül 13—14—16-os méretű lastex nadrág sincs, csak esetleg pirosban. De hát, hogy néz az ki, ha egy asszony az én koromban piros nadrágot iiúz magára? Ügy látszik, meg kell nőnöm, hogy talál­jak nekem való méretet. Csak attól félek, hogy ez nem fog menni. Sokkal egyszerűbb lenne, ha a kereskedelem a különböző divatcikkeket min­den méretben árusítaná. V. L.-nc Szerkesztői üzenetek KRASSALKOVICS A.-NE, GYŐ­RI KAPU: levelében arról ír, hogy november 26-án egy 1/a jelű autóbuszra elöl szállt fel és a gépkocsivezető durva, sértő módon lezavarta a kocsiból, amelynek a rendszámát fel is irta. A bérlettel utazók hol szállhatnak fel az autóbuszra? — kérdezi. —- Leveléből nem derül ki, hogy KN-es, vagy kalauzos kocsiba szállt-e fel elöl. Ahol ugyanis kalauz van, bérlettel is hátul kell felszállni — kisgyer­mekes anyák vagy rokkantak kivételével. Valószínűleg nem jól jegyezte meg az autóbusz rendszámát sem, mert GA 30—93- as nincs a Közlekedési Vállalat­nál. Emiatt a gépkocsivezetőt — bár elhisszük, hogy megalázó, goromba hangon utasította ki a kocsiból önt, hiszen különben nem irta volna meg sérelmét — nem tudja az illetékes szerv fe­lelősségre vonni. PRETL JÓZSEFNÉ, TATRA UTCA: Édesanyjának 42-es me­leg posztópapucs kellene, de ilyen méretet nem talál. — A Centrum Áruház cipőboltjában kapható már női utcai posztó cipő, 167 forint az ára. Vásárlás előtt hívja fő! szerkesztőségün­ket a 18-227 telefonszámon. + A legújabb londoni hó­bort: pipáznak a hölgyek. Kétszárnrú ajtó a képernyő előtt Az Orion hétféle televízió- készüléket exportál. Köztük érdekesen változik a divat. Nyugat-Európában a dél­amerikai jacaranda, illetve teak, vöröses fumír borítású készülékeket kedvelik, a Kö­zel-Keleten a magas fénye- zésű diófumír borítást sze­retik, a képernyő előtti két- számyú ajtóval. Az utóbbi időben különö­sen Irakban nőtt meg a ma­gyar konstrukciók iránti ke­reslet: Bagdad és Basrah üz­leteiben több mint 10 ezer készüléket forgalmaztak. GLÓBUS Hága után A hágai csúcs befejező­dött. Egymás után nyi­latkoznak az érdekelt kormányfők és külügymi­niszterek. S ami a legérde­kesebb : valamennyien az elé­gedettség hangján. A Közös Piac ellentéteinek ismeretében — és nem utolsó­sorban a konferencia mene­téről kapott információk bir­tokában — a Hága utáni nyi­latkozatokról az az érzése az embernek, hogy túlságosan stép a menyasszony. A meny­asszony kifejezés használata azért is indokolt, mert a hol­land fővárosban lezajlott ér­tekezlet legfőbb témája egy rendkívül nehezen érlelődő frigy, a Közös Piac és Nagy- Britannia „házassága” volt. Közismert, hogy London már régebben felvételi kérel­mekkel ostromolja a Közös Piac bástyáit. Az is közis­mert, hogy De Gaulle tábor­nok külpolitikai vonalveze­tésének egyik pillére ennek a kérelemnek az egyértelmű és érdesen határozott eluta­sítása volt. Esztendőkön át monoton és a ködös Albion- ban keserű megaláztatások­hoz, csalódásokhoz vezetett tény volt, hogy a gall kakas rendre elállta a brit oroszlán útját ci Közös Piac porondja előtt. Érthető, hogy a hágai konferenciát elsősorban ezért előzte meg széles körű nem­zetközi érdeklődés. A holland fővárosban ki kellett derülnie annak, vajon Pompidou vá­lasztási jelszavai közül a „fo­lyamatosság”, vagy a „nyi­tás” dominál-e ebben a fon­tos kérdésben. Pompidou szándékain kívül bizonyos képet várt a világ az új francia elnök lehetőségeiről is. A világ meg is kapta a választ ezekre a kérdé­sekre. Pompidou első megnyilatkozásában úgy tűnt, hogy a folyamatosság ural­kodik a nyitással szemben. A francia államfő szerette volna a meghatározatlan jövőre el­napolni nemcsak a brit felvé­teli kérelmet, hanem annak érdembeli megvitatását is. Ez azonban nem egészen sike­rült neki. Elmúlt az az idő, amikor a közös piaci konfe­renciákon a Francia Köztár­saság képviselője szinte mo­nopolhelyzetben szabhatta meg a megbeszélések mene­tét. Az, amit a szocialista or­szágok már régebben megjö­vendöltek, most látványosan bekövetkezett: nem Pom­pidoura, hanem a gazdasági­lag az utóbbi időben tovább erősödött Német Szövetségi Köztársaság új kancellárjára, Willy Brandtra irányult el­sősorban az érdeklődés ref­lektorfénye. Az NSZK pozíciója olyan volt, hogy meghátrálásra kényszerítette Pompidom. Méghozzá egy — Franciaor­szágnak igen fontos — kér­dés ügyes és kíméletlen lat- bavetésével. A rról van szó, hogy Párizs szeretné a lehető leg­gyorsabban tető alá hozni a mezőgazdaság finan­szírozásának új rendszerét. A francia delegáció ezzel az eltökélt szándékkal érkezett Hágába. Ezt azonban az Ang­lia felvételét hagyományosan támogató Bonn is tudta. így aztán Brandt kancellár rend­kívül magabiztos hangú és alaposan felépített beszédé­ben világossá tette: kormá­nya csak akkor adja hozzá­járulását az agrárfinanszíro­zás gyors realizálásához, ha Párizs eltávolítja a sok esz­tendős akadályokat a brit belépés eddig igen nehézke­sen haladó szekere elől. Az. összecsapás kompromisszum­mal ért véget. 1970. január 1-ig életbe lép a mezőgazda- sági pénzpolitika új formája. Pompidou pedig beleegyezett abba. hogy a jövő év első fe­lében tárgyalások kezdődje­nek a brit csatlakozásról. Ahogy nálunk mondják, pillanatnyilas „ez van”. _ , HARMATI ENDRE Fél liter szóda 1 forint, 1 üveg fonyódí ásványvíz 3 fó­rint 70 fillér, — gondolhat­ják az Avas-alji Zsivány- tanyán. És mindezeken fel­buzdulva, a vendéglő aszta­lain kettesével helyezték el a szódavízzel töltött „fonyó- di” vizespalackokat. Félreérthetetlenül jegyez­tük meg, hogy nem találunk original, illetve felbontatlan palackot egyetlen asztalon sem. Erre kihoztak egyet a raktárból. Ügy látszik, mu­tatóban mégis csak volt olyan is, és közben felvilágo­sítottak, hogy ha a kedves vendég nem issza meg az egészet, akkor ugyebár még­sem számolhatják fel a pa­lack teljes árát, így tehát Nem vitás össze kell a tartalmát öntö- ’ getni.'.Szép dolog az őszinte beismerés. Mindenesetre mi az előbbi „házi palackozás­ra” gyanakodunk még ma is, amit a sződavízbeli szakis­meretünk is teljes egészében alátámaszt. Felhívtuk telefonon az Avas Vendéglátóipari Vállalat áru­forgalmi osztályát és beszá­moltunk az ott-történtekről. — Jó, kérem — válaszol­ták, s letették a kagylót. És ennyiben maradtunk. Sz. J. „IFJÜSAG” JELIGEBE: A fia- talkorú dolgozónak tizenhat éves koráig tizenkét munkanap, azon túl — tizennyolc éves koráig — hat munkanap pótszabadság jár. A pótszabadság utoljára abban az évben adható, amelyben a dolgozó a 16., illetve a 18. élet­évét betölti. „CSALÓDOTT” JELIGÉRE: A munkabérből történő levonások sorrendjében első helyen áll a gyermektartásdíj és a szüléssel kapcsolatos költségek, ha a bí­róság ezeket megítélte. E címen a levonás a dolgozó munkabéré­nek 50 százalékáig terjedhet. Mit tervez a Patyolat? A Miskolci Patyolat Válla­lat a napokban ünnepelte fennállásának 20. évforduló­ját. Ez idő alatt sok panasz jutott el a vállalathoz; a szá­mok viszont azt mutatják, hogy mégis egyre többen ve­szik igénybe szolgáltatásai­kat. Az idén 9 ezer mázsa ruhát tisztítottak, 12 millió forint értékben. Sokan kérik a vegyianya­gokkal való tisztítást; ebben az évben 200 ezer ruhadara­bot varázsoltak újjá a vegy­tisztító gépek. Érdekes vi­szont, hogy egyre keveseb­ben festetnek. Ennek az az oka, hpgy a színe hagyott, megunt holmikat az embe­rek még más színben sem vi­selik már szívesen. az úgy A minap betértem a fény­képész szövetkezetbe két da­rab fotókópiával a kezemben, hogy másoljanak róla egy- egy 4x5-ös nagyságú igazol­ványképet. A vezető közölte, hogy csak hármat készíthet, ez a szabály. — Még az a jó — mondta —, hogy elhozta a negatívot. — De kinek jó, nem tudom, csak azt, hogy a hat darab másolásért 18 forin­tot fizettem. Nem sok ez egy kicsit? — kérdezi Beloviczky Lajos A fényképész szövetkezet válasza: Igazolványképből az után- rendelés darabonként 3 fo­rint. Az Országos Árhivatal árjegyzéke is igazolja, hogy három darabnál kevesebbbet nem készíthetünk, tehát hat darab másolásnak 18 forint az ára. Nem fizetett többet a levélíró, csak annyit, ameny- ayi jár. Mezei József elnök A Jóisten és a szabadnap Nagy égzengések, földrengések, villámlá­sok közepette, hosszú álmából nyugtalanul ébredezik a Jóisten. — Mi bánt, Atyám? — kérdezi hű portása. — Túl sokat emleget, nek a Földön... Mondd csak. fiam, hogy is te­remtődött eme világ? Péter előkeresi a mű­szaki naplót, s részlete­sen idézi, hogy az Űr 6 napon át teremte az eget és a földet, de a hetediken megpihen vala. — Úgy látszik, az emberek a pihenés nap­járól feledkeztek meg. emiatt emlegetik a ne­vem. Szedd hát a tested Péter, s jer, nézzünk szét a világban! Egy üzem előtt meg­állnak. — Ha sok szabadna­pot akartok, szakikám. meg keresni is, jertek a mi üzemünkbe — csap rájuk a Tépett Herken­tyűmű toborzója. Szó­hoz sem juthatnak, máris benn vannak az üzemben. A toborzó már a pénztárnál dübö­rög, s tartja a markát. — Ide a nyolc darab pirosat, két príma mun­kaerőt hoztam! A munkaügyis ekkor fordul a Jóistenhez: — Mihez értsz, szaki­kám? — Életemben egyszer dolgoztam, akkor te­remtettem az Eget és a Földet. — Sebaj, csak az kö­vet el hibát, aki dolgo­zik — nyugtatja meg a munkaügyis, s ecsetelni kezdi, hogy a gyárban mennyire' várják a két nélkülözhetetlen mun­kaerőt. A Jóisten kiáb­rándítja: — Nem nyúlok én egy szöghöz sem. Egy­szer csináltam valamit, azóta is a fejemhez ve­ritek. Most ellenőrizni akarok!... — mondja. majd kíváncsian nézde- nél a műhelyekben. Nagy sírás-rívás hangja csapja meg a fülét. — Mi a baj, te asz- szonyi állat? — Jól mondja az úr, itt állatnak nézik az embert. Megszervezték a csökkentett munka­időt, de csak papíron. Ma lett volna szabad­napom, berendeltek ide de munkát nem tudnak biztosítani. A három gyermekem meg otthon van, a jóisten se vigyáz rájuk. — Miért nem szólsz az elöljáróidnak? — Szóltam. Bár ne tettem volna. Büntetés­ből áthelyeztek még rosszabb munkahelyre. A Jóisten ismét sű­rűn hallá nevének em­legetését. — Miért lázongtok gyermekeim? — kérde­zi az épületes vitát folytató két embertől. — Azért — közli a művezető —, mert ez az ember kijelentette, ő az istenvek se jön be szombaton dolgozni. — Dicséretet érdemel e gyermekem, hiszen nem egy, hanem két napon akarja dicsérni az egek urát. — Ez? Csak egy is­tent ismer. A pénzt! Maszekolni akar! — Ne higgy neki, uram — szól a másik —, hiszen ugyanazt fo­gom csinálni szomba­ton és vasárnap, amit itt. Hiába mondjuk az üzemnek, hogy mi is el tudjuk végezni a külön­munkát, csak fizesse meg. Inkább kiadják al­bérletbe egy maszek­nak. így hozzá megye!: dolgozni. A Jóisten arra gon dől, hogy ilyen állapo­tok révén milyen nagy gondban lehetnek az elöljárók. Be is kopog hát a nagy irodaházba és javaslatot tesz az ott nyugvó férfiaknak, szervezzék jobban a munkát, fizessék oko­sabban a dolgozót. Azok mélységes közgazdaság: tejtegetésbe kezdenek, s meqmagvarázzák ne­ki, hogii ő megterem­tette ugi/an a Földet, de semmit sem ért a sza­bályozókhoz. — Nekünk akkor jó — magyarázzák —, ha nem fizetjük meg a jó szakmunkásokat. in­kább elbocsátjuk. A 10 forintos órabéres ember helyett két 5—5 forin­tos órabéres embert ve­hetünk fel. Igaz, hogy nem értenek úgy a munkához, de ezek hozzák nekünk a nye­reséget. A Jóisten még pró­bálkozik ezzel-azzal, aztán rájön, milyen jól is épült a hivatalház, ide nem hallatszanak az asszonyi siralmak, a férfiúi viták. Kellemes kávéillat terjeng a le­vegőben, kedves férfiak az urat és a kísérőjét, a minden ellenőrző em­bernek és külföldinek kijáró hallelujával fo­gadják, sok tréfával és Hallal szórakoztatják vala. Ohf kívánatos asszony-állatok forgo- lódának a jövevények körül, hogy Péter nem ok nélkül jegyzi meg: — Nem lesz itt az el­lenőrzésből semmi! Ezek még a Jóistent is leveszik a lábáról... CSORBA BARNABAS A Patyolat szolgáltatásait elsősorban a lakosság veszi igénybe, üzemeknek, vállala­toknak kevesebbet dolgoznak. Miskolcon 12 felvevőhelyei tartanak fenn. (Ezekben még mindig hosszú a vállalási idő). 1967 óta van a városban gyorstisztító szalon is, s ná­lunk nyílt meg az ország első ingmosó szalonja. Mindez azonban kevésnek bizonyult. Üj központi telep­hely építését tervezik, de még ennek elkészülte előtt, a túl­zsúfoltság csökkentésére, né. hány újabb gyorstisztító sza­lont szeretnének berendezni. Facsemeték a Sajó-parfról Tavaly csaknem három- százezer forint értékű facse­metét adott el Sajó-parti te­lepéről a Miskolc és Vidéke Általános Fogyasztási és Ér­tékesítő Szövetkezet. A fa­csemetéken kívül szőlőolt­ványt is árusítanak és az idei forgalmuk arra enged következtetni, hogy a tava­lyihoz hasonlóan jól sikerül az őszi—tavaszi csemetevásár. Állandó vevőjük a mezőgaz­dasági művelésre alkalmat­lan területek beültetésével, hasznosításával foglalkozó 13 kertszövetkezet A miskolci kertes házak gazdái különösen a meggy-, a cseresznye- és az őszibarack- fa-esemetékből vásárolnak sokr*.

Next

/
Thumbnails
Contents