Déli Hírlap, 1969. december (1. évfolyam, 78-102. szám)

1969-12-03 / 80. szám

A nemzet katedrájánál Egy csésze tea — Debrecenben Miskolc első képviselőnője Olyan távoli lenne ez a negyedszáz esztendő? Vagy mi, kései nyomkeresők hisszük azt, hogy a nagy idők korona­tanúi már kissé vének, s mozdulni és beszélni is csak az öregek lassú ritmusával tudnak ... 25 ÉVE TÖRTÉNT „Fölindulnak testvéri tankok” Milyen szépet és nagyot csalódtam én Budapesten, amikor dr. Rácz Zoltánná után eredtem. Mondták róla: szerény, halk beszédű, férjé­vel együtt tagja volt a MO- KAN-komitének, s Miskolc képviseletében helyet foglalt az Ideiglenes Nemzetgyűlés Debrecenben megtartott, ka­rácsony előtti ülésszakán. Dr. Rácz Zoltánná megle­pően fiatal, nemcsak gondo­lataiban, hanem gesztusaiban is. A Márvány utcai Táncsics Gimnáziumban tanít, mate­matikára és fizikára okítja a tizenéveseket. Mint megtud­tam, igazgatóján kívül, úgy­szólván senki sem tud arról, hogy a törékeny, fiatalos te­kintetű asszony fiatal évei­nek néhány kemény, izgal­maktól egyáltalán nem men­tes hónapját áldozta Miskolc szabadságáért. Erre emléke­zünk most röplapok, újságok, rozsdaette gemkapcsokkal egybefűzött dokumentumok között. „Röpc^ik" — zsebből — A debreceni egyetemen kapcsolódtam be a baloldali ifjúsági mozgalomba. Férje­met itt ismertem meg. Mivel ő miskolci volt, diplomáink megszerzése után nem vál­laltunk katedrát, hanem Barbai Ferenc segítségével a r.uskólci—diósgyőri ellenál­lási mozgalom rendelkezésé­re álltunk. Röplapokat fogal­maztunk, felhívásokat ír­tunk, gépírásos anyagokat s okszorosítottunk. Megsárgult újságok, színe- hagyott röplapok, fakó ira­tok fekszenek az asztalon. Önmagában is gazdag magán­gyűjtemény, hiszen MOKAN- röplap oly kevés van az or- s "ágban. Zsebröpcsi még múzeumunkban sincs. Hogy mire ki nem terjedt a figye­lem ebben a gondolatbénító világban! A röplapok te­nyérnyi nagyságúak voltak, zsebből rántották elő, meg­nyalták ragasztós sarkait és gyors mozdulattal a falhoz simították. A huszonnégy éves ifjú tanárnő még mát- kasága idején, vőlegényével kéz a kézben sétálgatott, s hol itt, hol ott röppent ki folÖltőik zsebéből a szólni- hívni tudó papírmadárka. Mandátum a nemzetgyűlésbe A becses emlékek legfél- tettebbike az a névre szóló, hivatalos mandátum, ame­lyen ez olvasható: Rácz Zol­tánná, az Ideiglenes Nemzet­gyűlés küldöttje. — A debreceni kisparla- ment ülésszakára mindössze három nő volt hivatalos: A város felszabadításának 25. évfordulója alkalmából zenés irodalmi estet rendez 4-én este a Vasas Bartók Bé­la Művelődési Központ. Köz­reműködnek a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola ta­nárképzés növendékei, Zoltán Szabó Piroska, Andics Er­zsébet és én. A felszabadult Miskolcon még hallatszottak a más vidékeken zajló csa­tazajok, de a városban tel­jes energiával munkálkodtak a jövőn. Debrecenből teher­autók érkeztek; dr. Juhász Géza és Farkas Mihály irá­nyításával megalakították a Magva. Nemzeti Független­ségi Front helyi szervezetét, s dr. Juhász Géza előterjesz­tése és útmutatása alapján kijelölték a nemzetgyűlés küldötteit. A MÓKÁN három képviselőt delegált a nemzet- gyűlésbe — ezek egyike vol­tam én. Ma már jószerivel senki sem emlékszik rá, hogy az Ideiglenes Nemzetgyűlés­be — s ez nagy elismerés — a miskolci—diósgyőri munká­sok ellenállási szervezete is elküldhette teljes jogú kép­viselőit. — A szabad országrész egyik első nő-képviselője milyen mozzanatokra emlék­szik vissza? — Teherautón, egy nap alatt tettük meg az utat Debrecenig. A Vörös Hadse­reg kölcsönözte a képvise­lőknek a tehergépkocsikat. Az Aranybikában a debrece­ni szovjet parancsnokság vendégül látott bennünket egy aszalt szilvával dúsított teára. Azóta sem ittam olyan finomat. A kollégiumban he­lyezkedett el a kis parlament, a munkáspártok bal oldalt, a többi párt pedig jobb oldalt. Hogy miről volt szó? Ez minden történelemkönyvben megtalálható. Nem fárasz­tóm vele az olvasót. Talán arról a rendíthetetlen hitről, optimizmusról kellene még beszélnem, ami tanácskozá­sainkat, beszélgetéseinket ve­zérelte. De ma már ezt sem lehet újjáteremteni, átélni sem, különösen azoknak, akik a fegyvernyugvás után születtek. Volt még egy kérdésem: s utána negyedszázadon át? Nézett rám a kék szemű tanárnő, mint aki nem érti pontosan a kérdést. Nem csodálom, mert én hirtelen a magától érthető jutalomra, az „előléptetésre” gondoltam. Amikor felrémlett benne tu- dakolódzásom tartalma, na­gyon egyszerűen csak ennyit mondott: — Tanítottam negyedszá­zadon át. Ha egészségem en­gedi, még néhány évig ka­tedrához állok. Ebben a pillanatban az ju­tott eszembe, hogy milyen remek matematikai j^lány lenne, ha egy kétismeretle- nes egyenlet egyike dr. Rácz Zoltánná lenne. Megérde­melné: a gyerekek is gazda­gabbak lennének. (párkány) Sára színművésznő és a Diós­győri Vasas Énekkar, vala­mint az Irodalmi Színpad. A Bartók Béla Művelődési Köz­pont ezzel a műsorral tiszte­leg Miskolc felszabadulásának ünnepén. A Miskolc felszabadítására irányuló támadás november 29-én indult meg. A várostól keletre a szovjet egységek, kemény harcban átkelve a Hermádon, felszabadították Ongát, Megyaszót, Szikszót. Északkeleti irányban tovább folytatva a támadást, decem­ber 1-én Homrogd birtokba vételével Miskolc fölé kerül­tek, s ezzel a teljes bekerítés veszélye fenyegette az ott harcoló fasiszta egységeket. Megpecsételte a németek helyzetét, hogy egyidejűleg a várostól délre is támadott a Vörös Hadsereg, s Hejőcsabá- nál megsemmisítették a 8. né­met vadászhadosztály 28. ez­redét. Miskolc megóvása A szovjet hadvezetés mes­teri taktikája megkímélte Miskolcot a nagy embervesz­teséggel, az anyagi javak mér­hetetlen pusztításával járó utcai harcoktól. A fontos ipari centrumot és annak népét megkímélendő, az ostromgyű­rűt nem zárta be teljesen, s kétségtelenül világossá téve. hogy képes a gyűrűbe szoruló eliaiscg teljes megsemmisíté­sére, egéruiat adott a nácin - nak a oaj őszentpéter irányá­ban való elvonulásra. A Vö­rös Hadsereg ezzel a taktiká­val szabadította fel Sátoralja­újhelyt, s így kímélte meg például Sárospatak műemlé­keit is. December 2-án a ne­met uralom utolsó óráit élte Miskolcon. Ezen a napon tért vissza Miskolcra Juhász csendőrezredes, hogy egy utolsó, esztelen bosszúakciót hajtson végre. A légóirodában talált nyolc-tíz csendőrrel a tetemvári pincékben szökött katonatisztek, katonák, az el- vonulási parancs ellenére itt maradt hadiüzemi munkások után kutatva, mintegy száztíz embert gyűjtött össze, s uta­sította a rendőröket, hogy kí­sérjék őket Putnokra. A rend­őrök sötétedésig a városháza pincéjében tartották a foglyo­kat, s az egyre közelebbről hallatszó szovjet fegyverek hangja józanságra intette a kopókat, kik végül is a be- börtönzötteket szabadon bo­csátották. A légóirodában levő rend­őrökkel két német tiszt közöl­te, hogy este 10-kor feladják a várost. Az éj leple alatt a nácik valóban elvonultak. Szokatlanul nagy csendesség ülte meg a sötétbe burkolódzó Miskolcot. Várakozásteljes némaság. A megérkezés S a hajnali szürkületben Zsolca felől, a Szabó Lajos csoportja aital megmentett Martin-telepi vasúti hídon íeldúoörögtek az első szovjet tankok. Jöttek Hejőcsaba, és jöttek Diósgyőr felől is. A testvéri tanítok egy új világ hajnalán, a nemzeti megúju­lás nagy lenetőséget hoztak.' Miskolc volt Magyarország első városa, ahol antifasiszta partizánok fogadták a szovjet katonákat. A Vörös Hadsereg harangzúgás és zeneszó mel­lett vonult be a felszabadított városba. Sokakoan élt még a huszonöt év alatt belénevelt bizalmatlanság, az élet friss vérkeringése nem indult meg egy csapásra, de az öntudatos nagyipari munkásság, a tár­sadalom antifasiszta rétegei­nek legjobbjai tudták, mit je­lent ez a bevonulás. Kotle- revszkij alezredes és Túr őr­nagy délután négy órakor fo­gadta a MÓKÁN vezetőit, de­mokratikus közéleti férfiakat. Megköszönte a MÓKÁN se- gístégét, törvényesítette a mű­ködését, s megbízta a közbiz­tonság fenntartásával. Miskolc volt az egyetlen város Ma­gyarországon, ahol fegyveres munkásőrség védte a rendet a felszabadulás másnapján. 224 ágyú üdvlövése Sztálin, a Vörös Hadsereg főparancsnoka, Miskolc fel- szabadulása alkalmából külön napiparancsot adott ki. Ki­emelte, hogy Miskolc Magyar- ország fontos közlekedési góc­pontja, az ellenség védelmé­nek jelentős támpontja, nagy hadiipari centrum. A Miskolc körüli harcokban kitűnt leg­jobb egységek kitüntetésként a „Miskolci” elnevezést kap­ták. Este Moszkvában 224 ágyú üdvlövése köszöntötte a jelentős fegyvertényt, amely az új Magyarország születésé­nek fontos állomása volt. KOVÁCS I. GÁBOR reggelig ÉLETÉT VESZTETTE A bajorországi Oberosten- dorf térségében lezuhant a Bundeswehr egy szuperszo­nikus repülőgépe. A jelentés szerint a pilóta életét vesz­tette. KIGYULLADT A MENHELY A Notre-Dame Du Lac- ban, a kanadai Temiscouata tó partján fekvő kisvárosban kigyulladt az aggok men- helye. A ház lakói rokkant vagy ágyban fekvő betegek voltak. A tüzet egyórai erőfe­szítés után eloltották, sajnos a menhely lakói közül ötve- nen a lángok közt lelték ha­lálukat. EGYMILLIÓ HALOTT Edward Kennedy szenátor, az amerikai szenátus mene­kültügyi albizottságának ve­zetője nyilatkozott az újság­íróknak. Kijelentette, hogy 1965-től mostanáig több mint egymillió polgári személy vesztette életét Dél-Vietnam- ban, ebből 300 000-ret megöl­tek. KÉSSEL SZÍVEN SZŰRTA Ütlegelte, majd késsel szí­ven szúrta ittasan hazatérő férjét Horváth Istvánná 28 éves gépkezelő Budapesten, a Visi Imre utcai lakásukban. A 25 éves segédvájár a hely­színen meghalt. Horváth Ist- vánnét letartóztatták és em­berölés bűntette miatt meg­indították ellene az eljárást. ÜJABB NÜRNBERGI PERT Robert Kempner, aki a nürnbergi nemzetközi tör­vényszéken az amerikai fő­ügyész helyettese volt. azt javasolta, hogy indítsanak újabb nürnbergi pert, amely­ben a Vietnamban elkövetett háborús bűncselekményeket vizsgálnák ki. SEGÍTSÉGET KÉRNEK Ötvenöt görög közéleti sze­mélyiség — írók, volt minisz­terek, katonatisztek és nyu­galmazott bírák — nyilatko­zatban fordult a világ közvé­leményéhez. kérve, hogy nyújtsanak segítséget a de­mokrácia helyreállításához abban az országban, ahol a demokrácia született. EMELKEDŐ BÜNPEREK Komárom megyében évről évre emelkedik azoknak a bűnpereknek száma, ame­lyekben az ittasság is szere­pet játszik. Tavaly például a súlyos testi sértést elkövetők 52,1 százaléka, a közúti bal­esetet előidézők 20,9 száza­léka volt ittas. A LÖVÖLDÖZŐ POLGÁRMESTER A Milánótól 16 kilométerre fekvő Vanzago falu polgár- mestere lövöldözni kezdett, amikor a sztrájkoló munká­sok megpróbáltak behatolni gyárába. A golyók négy em­bert könnyebben megsebesí­tettek. Később több ezer munkás tiltakozó tüntetést rendezett a polgármester gyára előtt. De sikerült őket rábeszélni, hogy békésen szétoszoljanak. FELHŐSZAKADÁS Peru északi részében a fel­hőszakadásszerű esőzés kö­vetkeztében lavina zúdult egy alagút bejáratára, amelyben éppen autóbusz haladt át. A 31 utas közül hárman meg­haltak, 15-en megsebesültek. Estére színház érkezik Félelemország iparvárosában sötét odvak mélyén, török időkben vájt pincék szögletei­ben morzsolták napjaikat a rosszra, jóra egy­aránt érzéketlen, sebzett lelkű emberek. Már régen elnémultak a csatázó ágyúk; talán Nógrád dombkoszorúiban szólaltak meg is­mét, 'feleselve a kegyetlen hangú német tűz­fegyverekkel. Az avasi pincék tölgyfaajtói még a harcoló hadak elvonulása után sem tárulkoztak. Kó­sza gépfegyverropogás, a Bükk rengetegéből visszhangó csatazaj még fogva tartotta a lel­keket. De voltak, akik azért sem mozdultak, mert hírét vették, hogy városi lakásuk ab­laktalanul mered az utcára, decemberi szél vendégeskedik az egykor meleg szobákban. Mert fogytán volt a gyertya és a mécs, korán feküdtek és igen későn keltek az Avas­lakók. Egyszer aztán, szürkület után hangokat hallottak. Hosszú idő után először: emberi hangokat. Az öregek úgy emlékeznek rá, va­laki elnyűtt dobot pergetett, s mint vidám ki­kiáltó hozta a hírt: „Miskolciak, Avas-lakók! Ma este fellép Nemzeti Színházunkban a Vörös Hadsereg Tábori Színháza Az ingyenes műsorra min­denkit hívunk és várunk.” A szép főutcai üzenet megvezsdítette a romlásnak indult kedélyeket. Bőröndök, kof­ferok zárai pattantak, s ahol volt. előkerül­tek a háború megkímélte jobb ruhák. Öltöz­ködtek a vincelnkók. A színház árkádja alatt gévpisztolyos ka­tonák álltak őrt. Némán nézték a lassan szál­lingózó közönséget: egy idősebb úr kariáról leemelték az esernvőt, gyakorlott kézzel vé- ginsimították. majd visszaadták. Fénvtelen volt az előcsarnok, katonai zseb­lámpák féruke-p^cn táié1'ayód'btntott csak a közönség. A nézőtéren is kézilámpák fényei cikáztak. Menteit a színház. A nvikornó széksorok­ban a. béke v — dnráí 7"«to n hi­degtől vacogó közönség, de a madár késeit. A veretes üvegcsillár ott fent a kupola kö­zepén sötét denevér-rajra emlékeztetett, a fénytelen függöny mint gyászdrapéria vonta be a színpadot. A reflektorok béke-fényes torkolattüzei nem robbantak bele a szorongó némaságba. A város áramvezetékei tépetten lógtak. Az ég csillagai messze, s az ősi házba el sem ér fényük. Féntj ■ • ■ fény. A színházi varázslat koszo­rúja, élménykoronázásra való ékszer. A szín­ház éjszaka-sötét. Szavak röppennek a bizonytalanságból; biztatnak, türelemre intenek, hogy majd lesz fény... Benzinmotorok prüszkölnek, erőlködnek a színház falánál. Katonák káromkodnak s nyaggatják a háború próbálta masinákat. A gépek egyszercsak felbúgnak. A nézőtéren hunyorgó, bizonytalan fény pislákol, majd egyenletes sugár hull a bordó függönyre. Egy repedt gong hangja tör utat magának az ocsúdni képtelen nézők felé s felgördül a függöny. Katona áll a kopár, dísztelen színpad kö­zepén, szólna ha tudna, de szavát beteríti a viharos taps. Sas-gondolatok kelnek föl a zsöllyékből, élmény-láncok fűzik egybe pil­lanatokon belül a nézősereget. A fény, a füg­göny s a katona a névtelen színvad tenge­rében már az emberré avatás misztériuma Zenekar játszik, soha nem hallott orosz dalokat. Szólista overaáriát énekel. Áttetsző, csipke-finom ruhában egy szőke balerina könyedén szökell a deszkákon. Valami álomszerűsége van ennek a jele­netnek; a háború kellős közevébe ide csöp­pent egy tündér s tütt-ruhájával. rönvenő szőke hajával evilágra inézi az ámulókat. A műsor vénén egy dal. tört magyarság­gal, behízelnő kedvességgel: „Ne menj kis­lány a tarlóra, gyöngye vagy meg a sar­lóra ...” Tapsorkán és egy biztos szén hit: élünk...! PÁRKÁNY LÁSZLÓ ZENÉS IRODALMI EST

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents