Déli Hírlap, 1969. december (1. évfolyam, 78-102. szám)

1969-12-23 / 97. szám

Vendégünk; A harkovi Füstölgés Hazánk három nagyvárosa, Szeged, Debrecen és Miskolc, már lerótta tiszteletét: bensőségesen ünnepelte a negyed főiskola rektora századdal ezelőtti sorsforduló hőseit, az életindulós bátrait. Mindhárom város nagy tettek, történelmi mozdulások szín­helye volt: Szegeden alakult meg a Magyar Nemzeti Függet­lenségi Front, Debrecenben az ideiglenes kormány, Miskolcon munkálkodott az ország egyik legjelentősebb ellenállási szer­et '1 Harkovi Műszaki Főiskola rektora (középen) és Gri- bovszky László tanszékvezető docens (jobbra), valamint Vo- Hsonovszky Zoltán, az MNB külügyi felelőse (balra) a két i elsöoktatási intézmény legújabb keletű, együttműködési do­kumentumokat tanulmányozza. A Miskolci Nehézipari Mű­szaki Egyetem és a Harkovi Műszaki Főiskola 19<54-ben kötött barátsági és együttmű­ködési szerződést. Az eltelt öt esztendő alatt számos delegá­ció cseréjét szervezték meg. A két intézmény oktatói, pro- esszorai tanulmányozták az oktatás, a tudományos kuta­tás, a nevelés eredményeit; az egyetemek kicserélték okta- i ás-szervezési dokumentu­maikat, megszervezték az in­formációcserét. A gyümölcsöző együttmű­ködésről beszélt tegnap dél- dán az egyetem tudományos osztályán M. F. Szemko, a Harkovi Műszaki Főiskola l ektora, a technikai tudomá­nyok doktora, a tudománvok •rdemes művelője, aki a már •miitett barátsági szerződés észleteinek megbeszélésére érkezett hazánkba. Arra kértük a professzor elvtársat, hogy a két intéz­mény együttműködésének konkrét eredményeivel ismer­tessen meg bennünket. —A két egyetem konkrét tervet dolgozott ki közös ku­tatási programra, etőadók cseréjére és kölcsönös pub­likációra. Mint a forgácsolás és mérés tanszék vezetője, s a ■'-•árnánt szerszámok alkal­mazásának kutatója, előadást tartottam a gyémánt szerszá­mokkal történő forgácsolás fizikai alapjairól. A gépgyár­tás technológia oktatói érdek­lődéssel kisérték ezt az elő­adást, mivel a maffvar ipar számára is nagy jelentőségű a korszerű szerszámmegmun­kálás. Azt hiszem, e kutatási terület tapasztalatainak át­adásában tudunk leginkább segíteni a magyar mérnökök­nek, mivel a gyémám szer­számok alkalmazásában a mi kutatóink nagyszerű eredmé­nyeket értek el. Ezt bizonyít­ja a Lenin-rend is, amivel a Leninről elnevezettt főisko­lánkat kitüntették. — A Lenin nevét viselő fő­iskola bizonyára tartalmas programmal készül a cente­náriumra. A tervek tanulsá­gosak lehetnek a mi hallga­tóink számára is. — A harkovi főiskola hall­gatói (huszonhárom ezer diá­kunk van) a tananyagot meg­haladóan foglalkoznak Lenin munkásságával, felkeresik azokat a helyeket, ahol Lenin dolgozott; emlékzónákat ala­kítanak ki, tanulmányokat készítenek, s minden lehetsé­ges módon tisztelegnek a pro­letariátus nagy vezérének em­léke előtt. Én magam azt a megbízatást kaptam, hogy magyar kollégáim előtt is­mertessem Lenin elképzelé­seit a kommunista mérnök­képzésről. — Milyennek találja rektor elvtárs egyetemünket? — Korszerűnek. A tanárok­kal folytatott beszélgetések arról győztek meg, hogy Mis­kolcon magas színvonalú az oktató-nevelő munka. (P-I) vezete, itt tevékenykedett a MOKAN-komité, amely kez­dettől fogva marxista platformot képviselt, politikai és katonai keretei voltak, az országban egyedül itt volt valódi munkás hegemónia. A felsorolásból is kitűnik: mindhárom nagyvárosunk jelen, tős szerepet vállalt az új. a demokratikus Magyarország meg­teremtésében. Most. az emlékezés napjaiban, kissé szomorúan tekintünk az országos híradások aránytalanságaira; Miskolc megint „Ha­mupipőke” szerepet kapott. A szegedi, a debreceni események bő méltatást kaptak, a rádió, a televízió nagy műsorokban emlékezett meg a sorsfordulóról. Jó érzéssel hallgattuk azt a színes műsort, amelyet a rádió készített Debrecenről. Egy több őrás, több helyszínt felsorakoztató adást készített a rádió; a tv sem bánt mostohán a várossal, mert csaknem egyórás mű­sort sugárzott. Jól emlékszünk rá: a szegedi ünnep szintén nagy teret kapott mind a rádióban, mind a tv-ben. Nem így Miskolc! Amikor a város felszabadulásának ünne­pét ültük, azon a reggelen a rádióban egy szó nem hangzott el Miskolc emlékezéséről, nonstop műsor még álmainkban sem idézte a lakosság hősi múltját. A televízió sem volt ke­gyesebb városunkhoz; a tv-híradóban láttunk néhány snittet Miskolcról, s mindössze hármat arról az ünnepségről, amely­nek szónoka Aczél György, az MSZMP KB titkára volt. Ha Urbán Ernő kitűnő tv-sorozatában nem beszél a MOKAN- komitéről, az országban azt sem tudják, mi fán termett ez az egyedülállóan harcos szervezet. Lehetséges, hogy a visszhangtalanságért önmagunkat okol­hatjuk; nem voltunk jó szószólói annak a serénykedésnek, amely felszabadulási ünnepségeink hajtóereje volt. Máskor jobban résen kell lennünk. (párkány) — Sok ezer diák sorsáról tárgyait a Miskolci Pályaválasztási Tanácsadó Az érettségi után szakmát tanulnak Hétezer-nyoloszáz fiatal ta­nul szakmát a MŰM szak­munkásképző intézeteiben Miskolcon. Közülük 1200-an pítőipari oktatást kapnak, de számuk — az építési ka­zettáshoz mérve — elenyé-’ szóén kevés. Ugyancsak ki­csi a kereskedelmi tanulók .száma: összesen hétszáz­nvolcan vannak. Változatlanul az autószere­lés. a fodrászat vezet a szak­A napokban ült össze ez ■vben utoljára a Borsod-mis- kolci Füzetek irodalomtörté­neti sorozatának szerkesztő bizottsága. Megállapították, hogy az eddig megjelent ki­adványok jelentős példány­számban elfogytak, sokat kö­zülük külföldi egyetemek, könyvtárak, tudományos in- iézetek kértek. Teljesen elfo­gyott Kabdebó Lóránt két fü­zete (Szabó Lőrinc a lázadás kezdetén, Dayka Gábor köl­tői pályája), valamint dr. Csorba Zoltán Petőfi, Tompa, tókai Miskolcon és Borsod­ban c. tanulmánya. Még kapható a városi könyv­tárban három füzetből né- nány példány (Hampó Jenö­né: Színházi kultúra Miskol­con 1891—1897; Kilián Ist­ván: Ismeretlen iskoladráma­mák népszerűségi listáján. A jelentkezők száma nagyobb, mint a vállalatok igénye. A nemrégiben még na­gyon divatos vasesztergályos szakmát elkerülik a fiatalok, úgyszintén kohász, olvasztár. hengerész és kovács is a kelleténél kevesebb akad a jelentkezők között. Jelenleg 580 érettségizett fiatal tanul szakmát. gyűjtemény a XVII—XVIII. századból; Zircz Péter: Gozs- du Elek). A jövő évben két új kötet jelenik meg a sorozatból, Bodgál Ferenc Vidróczki, a hí­res betyár történetét dolgozza fel néprajzi gyűjtések alap­ján, Tauszig Mária pedig Miskolc finn kapcsolatait, kü­lönös tekintettel Arvi Jär- ventausra, a két háború közti időszak jeles finn írójára, akinek annak idején regénye magyarul is megjelent, és hosszabb időt töltött Miskol­con. A szerkesztő bizottsági ülés bensőséges ünnepléssel ért véget, Kordos Lászlónak a so­rozat főszerkesztőjének nyug­díjba vonulása alkalmából szeretettel köszönték meg a sorozatért tett eddigi áldoza­tos munkáját. A Miskolci Pályavalasztasi Tanácsadó, amely 1969-től működik, tegnap délelőtt ülést tartott. A tanácsadó szakem­berei értékelték az eddig el­ért eredményeket, és megvi­tatták az 1969/70. évi munka­tervet. Tok Miklós, a Miskolc m. j. Városi Tanács V. B. el­nökhelyettese bevezetőjében kiemelte, hogy a társadalmi szervek és a sajtó segítségé­vel sikeresebbé és rendszere­sebbé vált a tanácsadási mun­ka. A tanácsadásban közre­működő pedagógusok és a társadalmi szervek képviselői célul tűzték ki, hogy a város minden iskolájában legyen egy személy, aki a pályavá­lasztási tanácsadást kézben tartja, irányítja. A legfonto­sabb feladat azonban az, hogy az iskolák, az üzemek és a Pá­lyaválasztási Tanácsadó Inté­zet szorosan működjék együtt, vegyék figyelembe egymás céljait és lehetőségeit. A pe­dagógusok ismerik legjobban a gyerekek hajlamait és ké­pességeit, de nem lehetnek tájékozottak minden pálya le­hetőségeiről. Különösen a szakmunkásképzés szempont­jából szükséges az üzemek keresletének és kínálatának ismerete, s a vállalatok fi­gyelme, segítsége kell ahhoz, hogy az egyes szakmákon be­lüli differenciáltságot a pá­lyaválasztók jobban figyelem, be vehessék. A központi szervek ellátták a könyvesboltokat az egész országra vonatkozó tanácsadó kiadványokkal; a Miskolci Tanácsadó Intézet igyekszik eljuttatni ezeket az iskolák­hoz Is. A jövő év feladata lesz, hogy az elmúlt napok­ban megjelent Pályaválasz­tási tanácsadó című füzetet tovább bővítsék. Ismertessék az előző évek felméréseinek eredményét, mert tudniok kell a pályaválasztó fiatalok­nak, hogy hol könnyebb a felvétel, hol van túlterhelés. El kell érni azt is, hogy már az általános iskolából kike­rült gyerekek tudják: hogyan és merre indulhatnak tovább, ''■'agy segítség, ha a közép­fokú intézmények biztosan építhetnek az általános isko­lák tanácsadó munkáiéra. Karácsonyi zenekari hangverseny A barokk muzsika korunk­ban reneszánszát éli; száza­dunk zenéjéhez sokkal in­kább kapcsolódik Corelli, Vi­valdi, Bach, Händel művé­szete, mint a klasszikusok vagy a romantika. A világ­űrt ostromló ma embere a barokk zene nagyságában, az építkezés monumentalitásá­ban saját vágyai kiteljesedé­sét is megvalósítva látja. Bach nem egy műve mére­teinél fogva hiánytalanul nem adható elő hangverse­nyen. Ilyen a híres h-moll mise, vagy akár a tegnap hallott Karácsonyi oratórium is. Ez utóbbi mű tulajdon­képpen hat kantáta összetű­zése; a szerző más korábbi alkotásaiból állította össze 1734-ben. A Miskolci Kamarazenekar Mura Péter vezényletével részleteket szólaltatott meg a nagy műből. Két alt áriát hallottunk Barlay Zsuzsa, a Magyar Állami Operaház tagja átélt, muzikális tolmá­csolásában, két koráit, vala­mint a nyitó- és zárókórust a Rónai Sándor Művelődési Központ kibővített kamara- kórusának előadásában (kar­igazgató: Reményi János). A jól szóló kórus és zenekar, valamint a zenekari szólisták szépen megoldott játéka ben­sőséges hangulatot teremtett Corelli: g-moll karácsonyi concerto grossolát néhány nappal korábban a főiskolai kamarazenekar előadásában is hallottuk. Ezúttal valami­vel hajszoltabbnak tűnt, de így is bővelkedett élménysze­rű, lírai részekkel. Bach négy zenekari szvit­jéből a hangversenyen meg­szólaltatott C-dúr a ritkáb­ban játszottak közül való. A Miskolci Kamarazenekar me­leg, telthangú előadásából is kiemelkedett finom megoldá­saival az ünnepélyes jellegű Nyitány és a kecses Gavotte Rosetti—Rosier Székesfe­hérvárott megtalált fuvola­versenyét Szebenyi János, az Állami Hangverseny Zenekar első fuvolása játszotta. A szó­lista kellemes, virtuóz, köny- nyed hangvétele tetszést ara­tott ■AKTA PÉTER A Borsod-miskolcí Füzetek új kötete SÉRÜLÉS TÜLEKEDÉS ALATT Két asszony sérülését okol­ta a fegyelmezetlen tülekedés a Baranya megyei Szalántán, Utazásra várók az autóbusz közeledtét látva, hirtelen ki­tódultak várakozóhelyükről, a cukrászdából. Mindenki el­ső akart lenni, és a tömegből két személyt valósággal a gépkocsi alá nyomtak. Gungl Jánosné 47 éves asszony nyílt lóbtörést, Lukács Jánosné 57 éves asszony térdsérülést szenvedett. . BÍRÓSÁG ELÉ KERÜLNEK A Szomáliában hatalomra jutott haladó rendszer bíró­ság elé állítja a megdöntött kormány néhány magas rangú tisztviselőjét. A katonai ügyész azt a vádat emelte el­lenük, hogy törvénytelen mó­don állami tulajdonban levő földeket sajátítottak ki a ma­guk számára. LEZUHANT Dél-Vietnamban lezuhan! egy utasszállító repülőgép, 125 ember életét vesztette. A szerencsétlenséget túlélt egvik utas elbeszélése szerint, fel­robbant az egyik motor és a fékberendezés is felmondta a szolgálatot. LETARTÓZTATÁS A -örö? rendőrség az athé ­ni repülőtéren letartóztatott három arabot, mielőtt azok beszálltak volna a New York ha induló repülőgépbe. Az őrizetbe vetteknél fegyvta e két és robbanóanyagét talál« fák.., , - - •■' -• V.« 195 UTÓD 120 éves korában hunyt e’ Hagi Gyama Mohammed Fa- rah, Afrika egyik legidősebb embere. Az elhunyt igen tér mékeny apa volt: feleségei összesen 195 fiút és leányt hoztak a világra. Vokan fel­keresték életében, hogy meg­tudakolják tőle a hosszú éle" receptjét. A GYERMEKRABLÓ FELESÉGE A francia bíróság előzetes letartóztatásba helyezte a 21 éves Therese Lemandre-t, a Sophie Duguet elrablásává: gyanúsított Michel Fougueux élettársát, három gyerme' anyját. Az a vád ellene, hogy segített férjének a gyermek rablásban. Több francia lap jogilag vitathatónak és em­bertelennek minősíti a nyo­mozó szervek eljárását a fia talasszonnyal szemben akit szinte túszként vetettek fog­ságba. A három gyermekei állami gondozásba vették. ÜJABB ÁLDOZAT A Sharon Tate gyilkosság ügyében a vád alá helyezet: Linda Kasabian anyósa beje­lentette a rendőrségen, hogy fia. Robert Kasabian május óta nem jelentkezett, és erős a gyanúja, hogy meghalt. A fiatal Kasabian házaspár Üj- Mexico államban lakott és Robert utoljára telefonon adott hírt magáról. A TÖMEGGYILKOS FOLYÓSZÁMLÁT NYITOTT William L. Calley főhad­nagy, aki hadbíróság elé ke ­rült, mint a My Lai dél-viet ­nami falu tömeggyilkosa, fo­lyószámlát nyitott, hogy majd erre a számlára fizessék azo­kat a pénzadományokat, ame­lyekkel a főhadnagy védel­mének költségeit akarják fe­dezni a tárgyaláson.

Next

/
Thumbnails
Contents