Déli Hírlap, 1969. december (1. évfolyam, 78-102. szám)

1969-12-22 / 96. szám

Kösgazáászunh írja Három évért — három évet (jondolatok a raunkaeró-aramíásról (Befejező re Nemcsak a helytelen irá­nyú, hanem a túlzott méretű munkaerő-áramlás is elvezet a társadalmi munka nem kellő hatékonyságú felhasz­nálásához. A munkaerő-moz­gás intenzitását befolyásolja a létszámkereslet. A létszám­keresletet fokozta az, hogy a vállalatok nagy része közel egyidő'ben vezette be a csök­kent munkaidejű munkaren­det és a munkaidő-kiesésből eredő termeléskiesést nem a termelékenység növelésével, hanem létszámnöveléssel ..hozták be’’. A közgazdasági szabályozók hatása is a lét­szám növelésére serkentette a "úllalatokat. A gyermekgon­dozási segély bevezetése is ezt a tendenciát erősítette. Az így felfokozódott lét- számkereslet hatására nagy- mértékű munkaerő-vándorlás indult meg, amely komoly károkat okoz a népgazdaság­nak és egyes vállalatoknak. A fenti okokból adódó mun­kaerő-vándorlás érzékenyen érinti a miskolci vállalatokat is. Súlyosbíthatja a miskolci munkaerőhelyzetet az is. hogy a közelben több új ipari létesítmény lépett üzembe és a mezőgazdaság egyre erő­sebb versenytársként jelent­kezik. A miskolci nagy- és közép­üzemeknél, elsősorban ipari és szállítási vállalatoknál, már-már tarthatatlanná kezd válni a létszámhelyzet, amely­nek normalizását a vállala­tok vezetőinek kölcsönös megállapodásán alapuló és egyetlen fókuszba ható intéz­kedései, nem pedig egyes vál­lalatok erkölcsösnek egyálta­lán nem mondható „bér­harca” segíthetné elő. Célszerűnek látszana, hogy a vállalatok önkéntes meg­állapodás alapján csökkente­a az álláshirdetéseket. A notórius vándorlók elhelyez­kedési lehetőségének megne­hezítése feltehetően kedve­zően hatna a munkaerő-fluk­tuációra. A közös megegyezés tárgyát képezhetné az is, hogy a vállalatok a gyakori munkahely-változtatókat köl­csönösen hátrányosabb hely­zetbe hozzák, korlátozzák fel­vételüket. Bizonyára eredmé­nyes lenne a miskolci válla­latok ilyen irányú megállapo­dása. Helyes volna, ha a kez­deményezést a városi tanács munkaügyi osztálya tenné mes Az ilyen közös, önkéntes megállapodás lényegesen ja­víthatná a miskolci munka­erő-forgalmat, de fontos az is, hogy emellett minden vállalat jobban törődjön a munkaerő­vel. Javítsák a munkakörül­ményeket, a munkahelyi lég­kört, biztosítsák a dolgozók továbbtanulását, jobb szociá­lis és egészségügyi ellátásu­kat, tervszerűbb és hatéko­nyabb bérpolitikát és munka­erő-gazdálkodást folytassanak. Mindezek lehetővé tennék, hogy megszűnjön az egész­ségtelen munkabér- és mun- kaerőversenv, a .bérlicit ál ás”, a munkaerőcsábítás. Ezáltal megszűnne annak a lehető­sége. hogy a dolgozók ke­vésbé öntudatos része kihasz­nálja — a saját javára, a társadalom kárára — a fe­szült munkaerőpiacot. A „szükséges” munkaerő­áramlás mellett meglevő egészségtelen munkaerő-fluk­tuáció megszűnése az egyéni munka hatékonyságának nö­vekedésén keresztül a társa­dalmi munka hatékonyságát növelné, ezért, ha szükséges, állami eszközöket is igénybe kell venni a társadalmilag káros munkaerő-áramlás fel­számolása érdekében. DR. HEVESVARI IMRE Tízezer tő csíkos szanszcveria. A hatalmas üvegházban emeletes ágyasokban nevelik a méteresnél is nagyobb leve­leket hozó, kedvelt szobanövényt. Jövőre ötezer, 1971-ben pe­dig már tízezer „fiát” exportálnak ezekről a növényekről Dá­niába és Hollandiába. A Miskolci Kertészeti Vállalat szak- 1 emberei féltő gondossággal kezelik a szép. érzékeny és drága { növényeket. A vállalat virágüzleteiben az Évák és Ádámok, ‘ Jánosok és Istvánok számára — szép meglepetésül — évtize­dek óta először kapható a csodálatos virágú Kamélia, a Dá­niából importált szobafenyő, újdonság a Chamaedora—Ele­gáns pálma, a trópusi, fánlakó Bromélia és a mutatós Euphor­bia. Nagy mennyiségű ciklámen és csaknem tízezer szál üveg­házi szegfű között válogathatunk. A karácsonyi hangulatot ezer cserép, szépen díszített, viasszal hamvasitott kis kará­csonyfa idézi a virágboltokban. (radványi,—ágotha) .4 Mi felsxabadulÚHi pályaxata Hajszálon múlott életünk Miskolc mellett, Lyukóbányán, 1944. december elején, illetve még november végén több család talált ideiglenes otthonra egy elhagyott munkásszálláson. A nagy termekben még ott maradtak az emeletes vaságyak, szekrények, főzésre is alkal­mas dobkályhák. Mindezekből könnyen lehetett válaszfalat képezni egy-egy család lakrésze között. A lassan telő napok egy nagy családdá kovácsolták össze a város különböző részé­ből érkezett családokat. Az egyik novembervégi este csendesen havazott. A férfiak a kályha parazsának fényénél kártyáztak, bátyám és néhány társa pedig fárasztó munkával mentették a bánya mélyén a berendezéseket, hogy a felszabadulás után újra kenyeret adjon a bányászoknak a lyukói Adrián-akna. Mi. fiatalok a szoba másik sarkában dúdoltuk az akkor divatos dalokat Egyszer csak kopogtatásra lettünk figyelmesek. Lopakodva, az ajtóban két magyar katona jelent meg. Engedélyt kértek, hogy felmelegedhessenek. Lassan indult meg a beszélgetés a frissen érkezettek és közöttünk. Mint ahogy akkor szokás volt, a háborúról, a front alakulásáról esett legtöbb szó. A Kezdeti puhatolózás után egyre őszintébb szavak is elröppentek, s szinte érezni lehetett a két katonán, hogy nagy kő esett le a szívükről, jó emberek közé kerültek. Egy óra múlva már civilruhába öltöztek, az általunk ado­mányozott nadrág, zakó, ing, cipő révén. A katonanadrágot, zubbonyt és a köpenyről letépett gombokat elásták a szom­szédos hegyoldalban, a köpenyt pedig másnap szétfejtették' és bodzabogyóból készült lével befestették. Az ezt követő napokban már családtagként élt köztünk a két katona. Hol az egyik, hol a másik család osztotta meg velük főztjét. Csendesen teltek a napok, s örömmel értesül­tek tőlem és öcsémtől, hogy közeledik az 6 hazamenetelük napja is, mivel december 3-án felszabadult Miskolc és Diós­győr. A következő vasárnapig naey várakozással telt az egy hét. A szemben levő Erenyő erdőség felett időnként megjelen­tek a Ráták, s mint döngicsélő darazsak, csaptak le a német állásokra. így érkezett el december hatodika. Nagyon szép enyhe idő volt, mintha a nyár kért volna visszatérési engedélyt. Pár perces futózápor után kisütött a nap és a keleti égen szivár­vány pompázott, meghazudtolva a decembert. Ebben az idil­likus hangulatban — mint derült égből a villámcsapás — tábori csendőrök tűntek fel, pár lépésre száilásunktól. Egy román menekült fiúnak még volt annyi ideje, hogy figyel- aoeztetni tudja a két katonaszökevényt. Ezután az élet-halál percei következtek. Egyikünk sem tudta, sikerül-e kettőjük­nek még idejében elmenekülnie. A következő percben már az épület előtt sorakoztak fel a csendőrök idomított kutyáik­kal, míg minket a tágas előszobában állítottak libasorba. Parancsoló hangon kérték igazoló írásainkat. A gyári igazol­ványokat többször is átnézték, majd óráknak tetsző percek múlva visszaadták. A népes családból egy ruszin és egy román munkaszolgálatost állítottak félre, mivel nem volt náluk semmilyen igazolás. Közben egy magas százados felszólított mindnyájunkat, hogy amennyiben katonaszökevényeket rejtegetünk vagy tu­domásunk van ilyenekről, s azt elhallgatjuk, még a cse­csemőre is halál vár. Mondanom sem kell, milyen diámai pillanatok következtek. Összeszoritott fogakkal hallgattunk, s a dermedt csendben saját szívverésünket is hallottuk. A százados végignézett rajtunk, s elrendelte a szobák felkutatását. Néhányan a vérebekkel továbbra is a bejárat előtt marad­tak. Az első szobában mindent felforgattak. A szalmazsákok tartalmát a földre szórták. A szekrényekből mindent kirá­moltak, s minden ágy alá bevilágítottak. Szerencsére a har­madik szobához érve, már lankadt a kutatókedvük, s az el­sötétített helyiségben már csak találomra döfködtek bele néhány szalmazsákba szuronyukkal. Nagy szerencséje volt mindannyiunknak, hogy a farokba helyezett emeletes ágyat kikerülték. Az egyik katona azon feküdt, pokróccal letakarva. A csendőrök eltávozása után tud­tuk meg, hogy a másik katona egy keskeny ablakon át még ki tudott ugrani az épület mögötti hegyoldalba, ahol a sűrű bozót nyújtott neki menedéket. Az átélt izgalmak szinte megnémítottak. Most éreztük csak igazán, milyen hajszálon múlott életünk. Aggodalommal telt el a néhány óra lefekvésig. Féltettük a két munkaszolgálatost, s az egyik katonaszökevényt. Korán beesteledett. A lyukói völgyet párás köd takarta. Egyszer csak visszajött a katona, s őt követve, mintegy óra múlva a ruszin és a román bácsi. Sikerült az este leple alatt megszökniük. így úira teljes létszámú lett a „nagy család”. Senki sem hiányzott közülünk, amikor december 10-én, a bánya óvóhelyén megpillantottuk a felszabadító szovjet kato­nákat. BOLLOBAS JÓZSEFNÉ Miskolc, III., Tokai Ferenc u. 74. Garantált utánpótlás Évek óta nagy gondot oko­zott a vállalatoknak, hogy né­hány szakmába még lasszó­val sem lehetett ipari tanulót fogni. Divat volt ezeket ki­halóban levő foglalkozások­nak is nevezni. A még szeptember előtt megjelent rendelet merőben változtatott ezen a helyzeten. Mód nyílt arra, hogy a ke­vésbé keresett szakmákban az ipari tanulók is kapjanak ösztöndíjat — ugyanolyan fel­tételekkel, mint az egyete­meken tanulók. (Ha a szak­munkásképzőbe jelentkezett fiatal hároméves szerződést ír alá a vállalattal, a képesí­tés megszerzése után ott kö­teles dolgozni három évig.) A legnagyobb miskolci üze­mek már az első évben éltek ezzel a lehetőséggel. Az LKM főként a melegüzemi szak­firlekezlei az állomáson íTudósítónktól.) A Gömöri pályaudvar szo­cialista brigádjai legutóbbi tanácskozásukon a december havi feladatokat vitatták meg. Az év végéig még csaknem 18 ezer tonna árut kell vago­nokba be- és kirakni, elszál­lítani ahhoz, hogy teljesítsék tervüket. BEHAN RÓZSA mákban adott ösztöndíjat, míg a DIGÉP a tanulók nag^ részének felajánlotta ezt, Érthető ez az igyekezet, mert korábban a végzett szakmun- kások jó része másutt kere sett munkát magának. Most az ösztöndíj évekig az üzemhez köti az-esztergá­lyosokat, marósokat, lakato­sokat Az ösztöndíj-rendszer bevezetése óta több fiatal készül olvasztárnak, henge­résznek, kovácsnak a szak­munkásképző intézetekben. NAGY JÓZSEF Az Eszakmagyarorjzági Ál­lami Építőipari Vállalat (Miskolc, Zsigmondi u. 2.). szakmunkás-tanuló felvételt hirdet az alábbi szakmák­ban: ács. kőműves, vasbe­tonszerelő, hegesztő, víz- gáz-esőszerelő. vasszerkezeti lakatos, építőip. sjépéss, szobafestő sth MISKOLCI GALÉRIA Déryné u 5 V. MISKOLCI ORSZÁGOS GRAFIKAI BIENNALE Nyitva január S-ig, Megtekinthető: hétfő kivételével 11-19 óráig. HP '1 * r r leli vásár december 18-tő! 31-lg a MÉK-zSldségboiíokbasa Alma, piros 2,60 Ft/kg helyett 2,20 Ft'kg Burgonya, kisv. rózsa 3,20 Ft/kg helyett 2,80 Ft/kg MOST SZEREZZE BE SZÜKSÉGLETÉT! KERESSE FEL A MÉK-SZAKBOLTOKAT! műsor KOSSUTH RADIO 12.20: Ki nyer ma? — 12.S0: Tánczenei koktél. — 13.15: Ko­zák Gábor József népi zenekara játszik. — 14.00: Édes anyanyel­vűnk. — 14.05: Jack Grunsky énekel. — 14.16: Két fantázia. — 14.39: Lengyel József: A tudás fája. — 15.11: Egy nap az Üttö- rővasúton. — 15.42: Zongoramű­vek. — 16.05: ,,A munkásoké a jövő...” — 16.25: Schöck Ottó táncdalaiból. — 16.35: Az élő nép­dal. — 16.45: A Közel-Kelet kö­zelről. Onody György írása. — 17.20: Ooerarészletek. — 3 8.00: Húszas stúdió. — 19.25: Népze­nei Magazin. — 20.05: Európa 1939—1969 Dokumentumműsor-so­rozat — 21.08: Az év legjobb tánczenei felvételeiből. — 21.38: Lemezmúzeum. — 22.15: Mahler: IV. szimfónia. — 23.10: A hazai társadalomkutatás tapasztalatai­ból — 23.30: János vitéz. Rész­letek az operettből. PETŐFI RADIO 12.00: Részletek Delibes Lakmé című operájából. — 12.4S: Az alkotó pedagógiáért. — 13.05: Barokk muzsika. — 14.00: Kettő­től hatig. — 18.10: Közkívánatra! Zongora a folyóban. Rádiójáték. — 19.21: Mi a filozófia? — 19.45: A MRT Gyermekkórusa énekel. — 19.54: Jó estét, gyerekek! — 20.23: Negyedszázad magyar ze­néjéről. — 21.08: Kortársaink. — 21.48- Kotláid Olga virágénekeket énekel — 22.10: A dzsessz világa. — 23.10: Könnyű hangszerszólók. — 23.25: A hét előadóművésze Otto Klemperer. MISKOLCI RADIO A hét első napján. — Jelentés a Diósgyőri Gépgyárból. — Csúcs- forgalom a postán. — Lemezűj- donságok bemutatója. — Közok­tatás. népművelés. — A szocia­lista brigádok feladatai. — Kará­csonyi bélyegújdonságok. — Ze­nekari muzsika. — Épül az ú- sportcsarnok. — A megye sport eredményei. — Slágerkoktél. URH 18.10: Tánczenei koktél. — 18.5»; Ribáry Antal: Concertino. — 19.06: A dzsessz kedvelőinek. — 19.37: Kamarazene. — 20.33: Bér lioz: Rómeó és Júlia — drama tikus szimfónia. — 22.07: Giu seppe Valdengo énekel. — 22.31 Kamarazene. BRATISLAVA! TELEVÍZIÓ 9.25: Lány az ember nyakán. Cseh film. — 10.55: Tv-hiradó. — 17.30: A szerelem ajándékai. Tv-dokumentumfilm. — 18.30" Vidám filmműsor. — 19.00: Tv- híradó. — 19.35: Dokumentum­film. — 20.05: A bratislavai új színpad előadásának közvetítése, — 22.35: Tv-hiradó. — 22.55: 196® sportja. FILMSZÍNHÁZAK Béke (f. 4. hn. 6, 8): Felié? farkasok. — Kossuth (í. S, f. f, f. 7): Kötéltánc. — Fáklya (f. 4, f. 7): Hét katona, meg egy lány, — Petőfi (f. 5. f. 7): A magá­nyos villa titka. — Táncsics (f. 5, f. 7): A fehér szoba. — Szakra (f. 5): A 17. szélességi fok. (7)? Szüzet a hercegnek! — Ságvárf (f5, hn. 7): Folytassa Jack! KIÁLLÍTÁSOK Libresso (13—20 óra között) 8 Tárcái Béla fotóművész kiálli­Bartók Béla Művelődési Köz­pont (to—18 óra között): „70 éve született Hidas Antal, kommu­nista költő és irő” címmel ki­állítás. Görögkeleti templom (10—18 és 15—18 óra között): Miskolci gö­rögök művészeti emlékei.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents