Déli Hírlap, 1969. december (1. évfolyam, 78-102. szám)

1969-12-20 / 95. szám

A ma terveiben a jövő fény 10 millióért Pékárul Borsod Az Idegenforgalmi Hivatal kiadványai Tanácsülés az I. kerületben Kérdőíveket adott ki a ta­nácstagok számára és a lakó­bizottsági tagoknak a mis­kolci I. kerületi Tanács, hogy (elmérjék a lakosság ellátási igényeit. így elemző adatok birtokába jutottak a szolgál­tatás, az áruellátás és a kis­ipari tevékenység helyzetéről. Részt vett a felmérő munká­ban a Hazafias Népfront, a főtanács és a Vöröskereszt is. A negyedik ötéves terv fejlesztési feladataihoz sok hasznos javaslat érkezett be ezeken a kérdőíveken. A lakások számának bőví­tése, a társas és KlSZ-laká- sok építési gondjai szerepel­tek a kerületi tanács napi­rendjén a lejárt idejű hatá­rozatokról való , beszámoló­ban. Sok szó volt a városkép csinosításáról, a közvilágítás javításáról, a játszóterek fej­lesztéséről. A jellegzetes bel­városi problémák között sze­repel a reklámok színesítése, gazdagítása. A kereskedelmi vállalatokat és a kiskereske­dőket, kisiparosokat is köte­lezik arra, hogy ötletes, sok­színű neon- vagy fényrek­lámmal lássák el a boltok portáljait. A terveket az ÉMÁSZ KISZ-alapszervezete készítette el: a korszerűsítés 10 millió forintba kerül. A Szentpéteri kapui lakó­telepen KRESZ-park építését tervezik, ahol a közlekedés szabályait oktatják majd az iskoláskorú gyerekeknek. (Tudósítónktól.) A miskolci Tiszai pályaud­var nyolctagú, dr. Münnich Ferenc nevét viselő, arany­koszorús szocialista brigádja ezer forintot juttatott egy hősi halált halt vietnami ka­tona családjának megsegíté­sére. KOZMA ZOLTÁN A MIK jövőre 17 ház tata­rozását, felújítását végzi el a kerületben. A tanácsülésen második napirendi pontként a jövő évi munkaterv megbeszélése sze­repelt. N. J. + A december 12-én meg­jelent 1 forintos címletű bé­lyeg, az év utolsó bélyege. Közgazdászunk ír ja: Bélyeget bocsátott ki a szov­jet posta V. I. Komarov bota­nikus, a Szovjet Tudományos Akadémia volt. elnöke születé­sének 100. évfordulójára. « KiváEó áru, rossz színben A Kiváló áruk fóruma őszi-téli pályázatán a Szék- és Kárpitosipari Vállalat ki­lenc terméke nyerte el a megtisztelő kiváló címet. Ezek közül igen népszerű Miskolcon is a Május heverő, a Sztár fotelból pedig az utóbbi két évben tízszer any- nyi kelt el városunkban, mint a debreceni, nyíregyházi és salgótarjáni üzletekben. A jó minőségű, sky-bevonatú Othello garnitúrát is sokan keresik a miskolci bútorüz­letben, fekete, piros, bordó és zöld színben. Ezzel szem­ben a boltban csak barna, galambszürke és kék árnya­latokban kaphatók. Évről évre turisták tömege keresi fel megyénk termé­szeti szépségekben gazdag tá­jait. Számuk azonban még mindig kevés Miskolc, a Bükk, Aggtelek, JósvafŐ és Tokaj-Hegyalja értékéhez és szépségéhez képest. Ennek legfőbb oka nem az érdekte­lenségben, hanem a tájéko­zatlanságban rejlik; sokan nem is tudják, mi mindent rejt magában Borsod. A megye érdekességeire szeretné a figyelmet felhívni a Borsod megyei Idegenfor­galmi Hivatal kiadványaival, melyeknek megjelentetését a következő évre tervezi. Ma­gyar, orosz, francia és angol nyelven ismertet meg az aggteleki barlang cseppkővi­lágával az Aggteleki Képes­könyv. A 44 oldalas munka ismerteti a barlang történe­tét, megadja alaprajzát és közlekedési térképet is nyújt hozzá. A leírtakat 30 színes és fekete—fehér kép illuszt­rálja majd. A Tokaj-Hegy­alja leporelló három nyelven jelenik meg, elkészítése 55 ezer forintjába kerül a hiva­talnak. Német, angol, cseh. lengyel, francia és eszperan­tó nyelven 30 ezer példány­ban nyomtatják ki a Borsód- Abaúj-Zemplén megye lepo­rellót, amely a megye leg­fontosabb idegenforgalmi te­rületeiről ad beszámolót. A határállomáson lehet majd megszerezni a képekkel szem­léltető borsodi KRESZ-pros- pektust. Közös kiadványt terveznek a Magyar Autó­klubbal és olyan füzeteket is megrendelnek, melyek a leg­fontosabb tudnivalókat tar­talmazzák Magyarországról a külföldi számára. Nagymére­tű, élénk plakátokkal hívják fel Borsodra a figyelmet az ország más városaiban, s ezekhez mellékelik mindig a legközelebbi idegenforgalmi rendezvényt hirdető plakáto­kat is. (erdélyi) Zenéről prózában — fiataloknak Szerkeszti: Varsányi Zsuzsa Gondolatok a munkaerő-áramlásról Amikor a munkaerő-fluk­tuációról esik szó, áltálában káros folyamatra gondolunk. Ezt i erősíti az is, hogy az utóbbi időben egy-egy válla­latnak igen sok gondot, problémát és kárt okozott a munkaerő-vándorlás. Holott nem fogható fék egyértelmű­en káros folyamatnak. A munkaerő-áramlás — népgazdasági ágak között és népgazdasági ágakon be­lül, iparágak között és ipar­ágakon belül, vállalatok kö­zött és vállalaton belül, vala­mint gazdasági körzetek kö­zött és ezeken belül — állan­dó folyamat. Megszüntetése célszerűtlen, túlzott mértékű korlátozása káros lehet. A népgazdaság fejlődése, a tár­sadalmi termelés struktúrá­jának megváltoztatása, á ter­melési eszközök területi át­csoportosulása megkívánja a munkaerő mozgását, átren- ueződését. Mindezek alátá­masztják, hogy létezik egy ..szükséges” munkaerő-for­galom, amely társadalmi há­lásában ,is kedvező, segíti az élőmunka; hatékony felhasz­nálását. A fenti tényezők megkí­vánják, hogy a munkaerő azon területek felé áramol­jon, ahol foglalkoztatása a leggazdaságosabb. Az ilyen rányú munkaerőmozgást íépgazdaságilag hasznosnak Kell tekinteni, ezért feltétele­it és lehetőségét meg kell te­remteni. A munkaerő forgalomban nemcsak népgazdasági, ha­nem személyi érdekek is rea­lizálódnak. AZ egyéni érde- xek realizálódása nem okoz minden esetben kárt és nem ítélhető el egyértelműen. Az olyan szubjektív indítékú munkáheiyváltoztatások, mint például a lakás-, egészség- jgyi, családi helyzet megvál­tozása, a szakmatanulás — ha ezek .kedvező irányúak — se­.»íetik a népgazdaságilag zükséges” munkaerő-forgal- nat. (Az ilyen munkáerő- órgaíom nem ölt túlzott mé­retet. Például a Miskolc leg­nagyobb iparvállalatánál 1969. I—IH. negyedévében leszá­mol taknak 11 százalékát tet­te ki.) Vem tekinthető egészségte­lennek az a munkaerőmoz­gás sem, amelynek követ­Hazánk felszabadulásának 25. és V. I. Lenin születésének 100. év­fordulója alkalmából a Filatéliai Szemle és a Füles szerkesztősége rejtvénypályázatot Indít. A pá­lyázat öt fordulós. Az első, a második a negyedik és az ötö­dik forduló rejtvényei a Filaté­liai Szemle decemberi, januári, februári és márciusi számában Jelennek meg. a harmadik for­duló kérdéseit pedig a Füles 1970. évi 3. számában találhatják meg az érdeklődők. A helyes megfejtők között J00 jutalmat sorsolnak ki. o 1970. januárjában bélyeg-em­lékkiállítás nyílik Budapesten, Lenin születésének 100. évfor­dulója alkalmából, a Nemzeti Múzeumban. o Kanada egyik nemrég kiadott bélyegén alig ismert és kevéssé elterjedt labdajátékról mutatnak be jeleneteket. Az 5 centes bé­lyegen a „La erőssé” labdajáték képe szerepel, amelyet a tenisz- Utöhöz hasonló ütővel játszanak A játék Kanada francia tele­pesei között évszázadok óta ked­velt és még ma is játsszák. Ka­nadán kívüí talán a világ egyet­len országában sem ismeretes ez a labdajáték. Állítólag a Baszk- Földön divatos egyik játékhoz hasonlók a szabályai. E bélyeg birtokában a sport-motivum- gyűjtők egy viszonylag ritkaság­számba menő bélyeggel gazda­gíthatják gyűjteményüket. V. Gy. KI AZ ÉV KEDVENCE? — Nehéz dönteni, de valószínű­leg igen sokan szavaznának Salvatore Adamóra. aki az olasz Szicília szülöttje, Bel­giumban él, és sikereit Fran­ciaországban aratja. Így jel­lemzik: „egyesíti magában Gilbert Becaud temperamen­tumát, Charles Aznavour me­lankóliáját és Elvis Presley liraiságát.” L'Z-- ..............---------... Mit tudunk róla? — 1943- ban született, kisgyermek ko­rától tanul énekelni és gitá­ron játszik. Minden dalának zenéjét és szövegét maga írja. 1959 végén elindult egy szap­pangyár reklám-énekvetse- nyén — ez volt élete első si­kere. A következő évben már a Luxemburgi Rádió francia nyelvű műsorában szerepel. 1965 íanuárjában mutatkozott be először a párizsi Olympiá- ban, a könnyű műfaj európai Olymposzán — és olyan si­kert aratott, hogv vendégjá­tékát meg kellett hosszabbí­tani. A következő évben már >|c Az újzélandt John Rowlcs a Franciaországban eladott minden negyedik lemezről Adamo éneke csendült fel. Adamó valóban nagyszerű énekes, kitűnő megjelenésű ragyogó komponista és remek szövegíró. Soha nem szélső­séges, nem igényli a színpadi gégékét, a felvételek rafinált trükkjeit, ő csak a dalain ke­resztül beszélget, szórakoztat, elandalítja vagy felvillanyoz­za közönségét. Világsztár, neu vét mindenütt ismerik. Állan­dóan turnézik (nálunk még nem járt!), nyolc aranylemez birtokosa, köztük van égy cannes-i aranylemez, vala­mint a holland lemeztársa­ságok legnagyobb kitünte­tése: 17 gyémánttal díszített platinalemez. Legnagyobb slágersikerét egyébként azzal a dallal aratta, amelyet tö­rökországi élményei alanián írt. „Allah tudia” címmel. ÉS KI AZ ÉV FELFEDE­ZETTJE? John Rowles kül­sőre Engelbert Humperdinck- hez. hangja és előadásmódja Tom Joneséhez hasonlít. Üj- Zélandban látta meg a vilá­got. de Angliában akarja meghódítani... Kürti András: A budai villa titka — Ismerkedjünk meg. Kocsis • Andrea vagyok. Tanársegéd az Állatorvosi Főiskolán. Jelenleg asszisz­tensként Ambrózy professzor mellett dolgozom. Kossuth-díjas biokémikus, vi­lághírű tudós, biztosan hallott már róla. — Engem Honda Lászlónak hívnak — mondta a másik és megszorította a lány kezét. — Technikus vagyok és egy hete nem dolgozom sehol. Fel vagyok füg­gesztve, fegyelmileg. De hát ez csak a legkisebb bajom. Ámi viszont a maga professzorát illeti, sajnálom, még nem hallottam róla és azt hiszem, ez kölcsö­nös. Egy Ambrózyt ugyan ismertem, de csak látásból, balszélsőt játszott a Tétée csapatában. Dehát ennek több mint húsz éve ... — Lehet, hogy ő volt — jegyezte meg Kocsis Andrea —, sokat sportolt fiatal korában. — Hogy ő volt, vagy nem ő volt, azt most nem tudjuk eldönteni. És nem is fontos, hogy eldöntsük. Azt árulja el, hogy mit kíván tőlem, milyen szíves­ségre gondolt, mert nem tudok itt sokáig álldogálni fél lábon, és fázik is a lábam zokniban. A lány elmosolyodott, most látszott csak, hogy milyen bájos teremtés. Dús szőke hajkorona, bár most zilált kissé, magas, tiszta homlok, zöldesszürke szempár, maidrmm fitos orr, szép ívű ajak. akaratos áll. — Hát ha ez a helyzet — jelentette ki —. akkor talán az lenne a legoko­sabb, ha felvenné a cipőjét, zsebre vágná a búcsúlevelét és beülne ide mellém, a kocsiba. Aztán elmegyünk valahová, ahol nyugodtan beszélgethetünk. Tulaj­donképpen nekem sem volna szabad autóval várakoznom a hídon. Tiltja a KRESZ. . Honda szó nélkül visszaugrált a cipő­jéhez, belebújt, a levelet leporolta és visszatette az irattárcájába. Miután mindezzel végzett, a homlokát ráncolva, tanácstalanul bámult a sportszatyorra. — Vegye ki belőle azt a szikiát — szólt ki Kocsis Andrea a Volks wag .önből kicsit türelmetlenül. — Dobja nyugodtan a Dunába. Ha egyáltalán szüksége lesz hasonló segédeszközre, bárhol talál, ná­lunk mindenütt, mindig bontják az út­testet. A férfi rövid töprengés után. mint­hogy jobb megoldás neki sem jutott eszébe, széthúzta a szatyor száját, ki­csúsztatta belőle a kockakövet. Meg­fogta, felemelte, bánatosan szemlélte egy ideig, nagyon kedvére való kockakő le­hetett. aztán nagyot sóhajtott és nyögve átdobta a korláton. — Places! — mondta odalent a Duna. mintha megköszönné. — Egyen meg a fene! — válaszolta Honda, majd hóna alá szorítva a sport­szatyrot, megkerülte az autót, a lány ki­nyitotta neki az ajtót, beszállt. — Tudja — jegyezte meg a lány bol­dogan, miközben felcsavarta az ablakot és indított —i maga különösen azért tetszik nekem nagyon, mert minden szempontból a legalkalmasabb. Igazán nem valami megnyerő a külseje, a mo­doráról nem is szólva ... Jaj, nehogy megint megsértődjék, mindent meg­magyarázok ... És meglátja, olyan él­ményben lesz része .. A motor felbúgott, nekilendült az enyhe emelkedőnek, Buda felé. Pár má­sodperc és a kanyaron túljutva a csere­bogár alakú jármű eltűnt a legmaga­sabb oszlopon levő higanygőzlámpák sárgás fényköréből is. Ekkor, vagy ötven-hatvan méternyire a helytől, ahol a kocsi parkolt, ahol Honda és a lány beszélgetése lezajlott, egv szemüveges, magas, bőrkabátos fiatalember lépett elő a hatalmas kábel­tartó pillér árnyékából. Bal kezében egy készüléket tartott, nem nagyobbat egy könyvnél, rádió adó-vevő és törpe mag­netofon kombinációját. A készülék olda­lából teleszkópos antennaszerű fémrúd állt ki. úgynevezett puskamikrofon. Al­járól füldugókban végződő zsinór ló­gott le. A bőrkabátos sietve összenyomta a fémrudat, felgöngyölte a zsinórt, aztán a masinát belesüllyesztette az aktatás­kájába Becsatolta a zárat, és halkan fütyörészve, de szapora léptekkel ő is útnak indult. ( Szintén a budai oldalra, (FolytatjukJ A brigád ajándéka Bélycfigyűjtés keztében a munkaerő objek­tíve kedvezőbb körülmények közé'kerül, mert eaaltal mun­kája hatékonyabb lesz. Nem vitatható, hogy annak a dol­gozónak a munkája, aki munkahelyét 30—60 perc alatt eléri, sokkal hatéko­nyabb, mint azé, aki na­ponta 4—5 órát. vagy még ennél is tpbb időt kénytelen munkahelye és lakása kö­zött utazással tölteni. Ugyan­csak hatékonvabb a munka, ha szakkénzettségének meg­felelőbb és kedvezőbb mun­kakörülmények között zaj­lik. Az ilyen okokból adódó munkaerő-fluktuáció már nagyobb, de méretét tekint­ve nem túlzott. (Az LKM- nél 1969. I—III. negyedévé­ben 23 százalékot tett ki.) A munkaerő-fluktuáció okai közül — méretét te­kintve — a második helyet foglalja el a lakóhelyhez kö­zelebbi munkahelyre történő áramlás. Ez az „előkelő” hely főleg két okból adódik. Az egyik ok: iparunk további regionális elhelyezése a ke­vésbé iparosodott, nagy élő­munka-tartalékkal rendelke­ző területek felé irányul. A \ másik ok: a mezőgazdaság J termelőerőinek fejlődése el- i érte azt a fokot, amely lehe­tővé tette, hogy a mezőgaz­dasági munka mind anvagi- lag, mind a munkakörülmé­nyek szempontjából vonzóvá váljon. Káros a munkaerő-vándor­lás akkor, ha méretét tekint­ve túlzott és iránya nem fe­lel meg a népgazdaság érde­keinek. Előfordulhat: nép­gazdaságilag fontos vállala­tok nem tudnak olyan fel­tételeket biztosítani, hogy a munkaerő ne el-, hanem oda­áramoljon. Ilyen esetben se­gíteni kell ezeket a vállala­tokat a kedvezőbb körülmé­nyek létrehozásában Kimon­dottan káros ugvanis, ha a munkaerő otthagyja a maga­sabb technikai színvonalat képviselő vállalatokat és az alacsonyabb technikai szín­vonalat megtestesítő terüle­tekre áramlik, hiszen ennek következtében a társadalmi munka pazarlása következik be. (A cikk befejező részét hét­fői s?Á‘n' ” " : *; 7- ) DR. HEVESVARI IMRE

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents