Déli Hírlap, 1969. december (1. évfolyam, 78-102. szám)

1969-12-20 / 95. szám

25 ÉVE TÖRTÉNT A demokratikus Magyarország születése Adassék a választás joga Beszélgetés Feledy Gyulával Hazánk nagy részében meg dörögtek a fegyverek, a fővá­rosban még tombolt a Szá- iasi-íéle különítmény —. de Debrecenben már új történel­met kezdtek írni. Holnap lesz negyedszázada, hogy 1944. de­cember 21-én az ősi kollégi­um oratóriumában — ugyan­ott, ahol 1849-ben Kossuth Lajos kihirdette a Habsbur­gok trónfosztását — új törvé­nyek alkotására és kormány­alakításra összeült az Ideig­lenes Nemzetgyűlés. Az MKPalapelvei érvényesültek r A Tanácsköztársaság óta a nemzet első népképviseletét jelentő Nemzetgyűlés mun­Majd arról szólt a nyilat­kozat, hogy a kormány leg­sürgősebb feladatának tekinti a hadüzenetet Németország­nak (ez december 28-án meg is történt), s a fegyverszünet megkötését a szövetséges ha­talmakkal; hatályon kívül helyezi a népellenes törvé­nyeket; haladéktalanul föld­reformot hajt végre. A fron­ton harcoló katonákat felhív­ta arra. hogy fordítsák fegy­verüket a nácik ellen. S néhány nap múlva mun­kához látott a kormány. Jel­lemző az akkori nincstelen- ségre, hogy amikor december 28-án a kormányküldöttség Moszkvába utazott a fegyver­vegyen pénzt. Az első jelen­tje Dr. Zsedényi Béla elnököl. Mellette Szemén Albert debre­ceni hajdú. Kajában 71 kommunista kép- iselő vett részt; külön kép­viselethez jutott 19 mandá- iummal a szakszervezet és 18 képviselővel a szegényparasz­ti tömegek pártja, a Nemzeti Parasztpárt. „A legnagyobb érdeklődén a kommunista párt megnyi­latkozásait kísérte — olvas­hatjuk a korabeli szegedi Dél- Magyarországban —, hiszen • a párt a magyar politikai életben most jelentkezik elő­ször büntetlenül...” A Nemzetgyűlés az ország népéhez intézett Szózatot fo­gadott el. megválasztotta az Ideiglenes Kormányt, meg­hallgatta és megvitatta a kor­• szünet aláírására, nem vittek 1 magukkal pecsétet, mert nem is volt. Moszkvában készítet­tek egyet. „Já prezident” A Nemzetgyűlés elnökévé dr. Zsedényi Bélát, a mis­kolci jogakadémia dékánját választották meg, aki nagy népszerűségnek örvendett ab­ban az időben. Egy történet is fennma­radt róla. Késő estig a kor­mány épületében — a pénz­ügyi palotában — dolgozott, s amikor a szállására igyeke­zett. a szovjet járőrök igazol­tatták. Zsedényi ezt mondta: + A Vörös Hadsereg parancsnoksága által kibocsátott száz- pengős. mány nyilatkozatát. Mindkét okmány azokat az alapelve­ket és tennivalókat foglalta össze, amelyeket a Magyar Kommunista Párt dolgozott ki, s amelyeket a demokrati­kus pártok által életre hívott Nemzeti Függetlenségi Front programjába iktatott. A kormány nyilatkozata Az új kormány nyilatkoza­ta egyebek közt a követke­zőket tartalmazta: ..Mohács óta nem zuhant ilyen mélyre az ország... A náci zsoldban álló Szálast bűnéből Magyar- ország ma az egész világtól gyűlölt Hitler utolsó csatló­sa...” „Já magyarszki prezident.” És rámulatott az Aranybika­szálló homlokzatát díszítő Kossuth-képre. Erre az egyik szovjet katona azt mondta: nem te vagy a prezident, mert nincs szakállad. A portás iga­zolta, hogy valóban ő a ma­gyar államfő (néhány nappal előbb ugyanis a Nemzeti Fő­tanács elnökévé is megvá­lasztották.) Később már őriz­ték Zsedényit. mert egy nyi­las merényletet akart elkö­vetni ellene. Kölcsön Diósgyőrnek Az első napokban egyéb­ként az volt a kormány leg­nagyobb gondja, hogy honnan A grafikai biennalén meghökkentette a látogatókat három tépett szélű lappal. Pedig — így mondja — nem szereti a köz­ízlést provokálni. tós beveteie a dohány gyári munkásoktól származott. Ké­sőbb aztán az adók, a do­hányárusítás révén, s a taka­rékpénztárakból összegyűlt 84 millió pengő. Az igazi bevé­telt azonban az jelentette, amikor a Szovjetunió 300 millió pengő kölcsönt adott. A rendelkezésre álló összeg jelentős részét a kormány februárban, márciusban a gazdasági élet megindítására használta fel. Elsőként a borsodi üzemek jelentkeztek. A diósgyőri vasgyár 32 mil­lió 149 ezer pengőt kapott. „Az ország újjáépítése szem­pontjából — írta levelében a vasgyár akkori igazgatója — nagy jelentőségű volt a deb­receni kormány támogatása, amely lehetővé tette. hogy az ország egyik legnagyobb gyá­ra mielőbb újjáépítve bekap- csolódhassék a termelőmun­kába ...” A borsodi bányák­ról sem feledkezett meg a kormány. Részükre 1.7 mil­liót adott. Erről a kormány hivatalos lapja, a Magyar Közlöny is hírt adott, amelynek egy ide­ig Demeter Géza, miskolci új­ságíró volt a szerkesztője. * Több mint száz napig szé­kelt a kormány Debrecenben. Bármilyen vegyes összetételű is volt, az új élet megindítása szempontjából történelmi je­lentőségű rendeleteket hozott. K. f. Hát persze, a közönség mindig a „maga Feledy Gyu­láját” szeretné látni. A vir­tuóz grafikust, tetszetős for­mavilágával, leginkább talán irodalom-központú gondolati­ságával. De az is lehet, hogy csak én szeretném így látni... Gyakran úgy viselkedünk, mint a régen volt mecénások, akik elvárták, megkövetel­ték a művésztől, hogy kiszol­gálja ízlés-igényüket. Persze, ha fiatal pályakez­dőről volna szó, azonnal elő­keresnénk a régi formulát: útkeresés. Csakhogy Feledy stiláris következetlensége nem útkeresés, hanem az al­kotó alapvető szabadságjogá­nak érvényesítése, vagy ha úgy tetszik, egy életforma ve- tülete. Nem csoda, nem is bűn. Aligha fűthet feltűnési vágy olyan művészt, aki Európa szinte minden nagyobb váro­sában kiállította már képeit, s évek óta megtisztelt vendég a tokiói biennalékon. Másról van szó. Az új meg új élmények keresik a for­mát. És milyen messze va­gyunk már azoktól az idők­től, mikor nem volt más igény, csak a látható dolgok lefestése... Az új út sohasem biztos út. De ha felismertük önmagun­kat, míves mesterségünk, anyagformáló erejét, indula­tainkat, akkor miért ne él­nénk a választás korlátlan lehetőségével? Mi ez? A krakkói akadé­mia szabad szellemének csa- pongása. Nyilván az is. Em­berré és művésszé érlelő mes­tereinket hiába is próbálnánk megtagadni. De a természe­tünkön erőszakot venni még- inkább nehéz. Sőt, ez már vé­tek. Feledy soha nem követte el ezt a vétket. Akkor sem, ami­kor illett előírt kánon szerint dolgozni. Vállalta zaklatott intellektusát, tévedéseit, nem büszkén, csak úgy, amint a tényeket szokás. Megértette és megérti a jólfésülteket, akik előre megrajzolt útjuk nyomvonalait követik. — de ő nem képes erre. Zavarják a kimondott prog­ramok, munkájáról szűk csa­ládi körben sem igen beszél. Ahhoz meg túl szemérmes, hogy a megélt sikerekről szóljon. És zavarja, ha más munkájáról kell véleményt mondania. Lengyelországból hazatérve nagyon hamar lett főiskolánkon tanársegéd, s azóta nyilván megjárta volna a felsőoktatási hierarchia lép­csőit ... Nem lehet egyszerre két életformát vállalni. Ha ott marad — mert mindent teljes szívvel csinál —, jó mester válik belőle, de vajon beszélné-e a grafika nemzet­közi nyelvét ilyen szinten, mint most? Mielőtt leültünk beszél­getni, készültem Feledy bői. Előregyártott szabványcímek rajzottak bennem: Nexő il­lusztrátora; Litográfia felső­fokon; Sajószentpétertől In­diáig; Az első Derkovits-ösz. töndíjas; Picassó társaságá­ban; stb. Minden séma „ki­adott” volna egy frásocskát. De hát az életrajzi, tárgyi is­meretekre nem volt szükség. Meg aztán ez inkább a mű­történészek dolga ... GYARMATI BÉLA Filmelőzetes A varázsló A magyar játékfilmgyártás nem kényeztetett el bennünket mesefilmekkel. Fájlaltuk is nagyon; szóvá tettük néhányszor. A jövő állandó és értő mozinézőit gondoltuk azokra a néző­terekre, ahonnan hiányoztak a szép, művészi mesefilmek. Most Tóth Eszter és Török Sándor (mindkettő több si­keres gyermekdarab szerzője is) forgatókönyve alapján Palásthy György rendező el­készítette a magyar filmgyár­tás történetében oly ritka (1956-ban forgatták az El­tüsszentett birodalmat, de sajnos, dobozban maradt) me­sefilmet. A varázsló című alkotás a valóság, a mese, a jövőt idéző fantázia arányos ötvöződése; Balog Gyuszi, a csúzlis Balog kalandjainak s a már oly népszerű mesefigura, Csili- csala bácsi varázslatainak le­hetünk szemtanúi. A derék magyar (úgy bizony, honunk szülte csodatevőről van szó) varázsló lovat, mindentudó robotgyereket és más egyebet varázsol a vászonra, kellemes karácsonyi ajándékul a gye­rekeknek. Luluja Ferenc, Kovács Krisztián gyermekszereplő­kön kívül Agárdy Gábor, Tóth Judit, Gobbi Hilda és Páger Antal játszik a film­ben. Tegnap esti hangverseny Didó és Aeneas Purcell egyetlen teljes operája, amelyben a zene végigkíséri a drámai cselekményt, a Didó és Aeneas. A történet a mitikus Karthágóban játszódik le; Didó királynő szerelmét, a Trójából megmenekült hőst, Aeneast, varázslók, boszorkányok félre­vezetik. Egyikük Mercur képében Jupiter parancsát közli Aeneasszal: el kell hagynia Kati hágót. A trójai hős engedel­+ Fájdalmas veszteség ér­te a magyar színházművésze­let: Tompa Sándor Kossuth- díjas érdemes művész, a Nemzeti Színház tagja rövid szenvedés után, 66 éves korá­ban elhunyt. meskedik, s a porig sújtott királynő, amikor látja hogy sze­relmese hajója eltávozik, búcsúzik életétől s a halálba indul. Csak dicsérni lehet a vál­lalkozást, mely az operairo­dalomnak ezt a korai gyöngy­szemét megismerteti napja­ink hangversenylátogató kö­zönségével. Lassan három­száz év telt el a bemutató óta, de a mesterien felépített kórusok, gyengéd lírai áriák ma is örökérvényűen szól­nak. A Hónai Sándor Művelő­dési Ház és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Mis­kolci Tagozatának KISZ- szervezete közösen rendezte a tegnap esti koncert-opera­előadást, amely megérdemelt sikert aratott. A szólisták a muzsika szellemétől áthatva, nemes egyszerűséggel tolmácsolták a nagy angol z.eneköltő gondo­latait. A főszerepeket Gön- czy Zsuzsanna és Marik Pé­ter énekelte, míg Belinda! a komomát Soltész Éva alakí­totta. Közreműködött még Pászthy Júlia (mezzo), .Bor- szeghy Ildikó (alt) és Gálos Ágnes (continou). Reményi János kitűnően vezette az együttest; a kar­mester érdeme, hogy a zöm­mel fiatalokbór álló ének- és zenekar magas szintű, él- ményt-nyúitó előadást pro­dukált. Elsősorban a műve­lődési ház kibővített ének­karát dicsérhetjük, színes és telt hangzásukkal a siker fő részesei voltak. A főiskolai ta/bzat kama­razenekara az operán kívül szólószámmal. is szereoelt; Corelli G-mrfl concerto gros- so-ját adták elő Gál Károly koncertmester irányításával, hiánytalanul szén megoldás­ban. BART A PÉTER í i OSWALD NAPLÓJA Az amerikai szövetségi bí­róság úgy döntött, hogy a kormánynak meg kell fizet­nie azoknak a dokumentu­moknak, közöttük egy napló­nak az értékét, amelyeket Kennedy feltételezett gyilko­sának, Lee Harvey Oswald- nak hagyatékából koboztak el. A keresetet Marina Os­wald Porter, Oswald azóta már férjhezment Özvegye nyújtotta be. ■ A döntés nem terjed ki arra a puskára, amellyel Oswald állítólag meggyilkolta az amerikai el­nököt. VISSZAVONUL ÉS KÖLTŐ LESZ Leopold Senghor, szenegáli elnök bejelentette, hogy né­hány éven belül visszavonul a politikai életből és csak a költészetnek kíván élni. 108 LÁZADÓ A kolumbiai katonai bíró­ság 108 személyt mondott ki bűnösnek lázadás címén. Az. eljárást ellenük megindítot­ták, ítélethozatal január ele­jén várható. LOVAK NYUGDÍJBAN Angliában úgy döntöttek, hogy a királynő „háztartásá­hoz” tartozó kiérdemesült lo­vakat a jövőben nem küldik automatikusan vágóhídra, ha­nem „nyugdíjas otthonban” helyezik el őket, feltéve, ha általános egészségi állapotuk lehetővé teszi „az örömtel: visszavonultság élvezetét”. A PÉNZT VISSZAKÉRTE Koma József, magyar disz.. szidens Londonban barátjá­val, Nagy Lajossal megálla­podott, hogy átadja lakását kilencven fontért és ahhoz is hozzájárul, hogy „szorosabb barátságot tartson fenn” a háziasszonnyal is. Az új lakó mivel nem volt megelégedve az üzlettel, a pénzt vissza ­kérte. Koma ezért Nagyot és a lakást bérbeadó 60 éves asszonyt feljelentette, opás- sál is megvádolva őket. A bí­róság Koma Józsefet ítélte el egyévi börtönre. ROMLIK A KÖZBIZTONSÁG Felemelték a Fehér Ház biztonsági rendőrségének lét­számát 250 főről 850-re. Az indoklás az, hogy a közbiz­tonság aggasztóan romlik az amerikai fővárosban. ÖSSZEESKÜVÉS MEGSEMMISÍTÉSRE Az USA-ban 1953 januárja óta a „Fekete párduc” elne­vezésű harcos néger pártnak 23 tagját gyilkolták mag. Ezek előre megfontolt bestiá­lis gyilkosságok voltak. A párt többi tagjait megsemmisí­tik vagy börtönbe vetik. Most kiderült, hogy átfogó «össze­esküvésről van szó az ameri­kai igazságügyi min'sztérku-n, az FBI és a rendő-ség között. A Fekete párduc pártját meg akarják semmisíteni. ÖSSZEOMLOTT A viharos erejű szél követ­keztében összeomlott egy mi­naret a törökországi Konyá­ban, négy személy meghalt. Az elmúlt két napban az or­szágban tomboló ítéletidő 12 ember pusztulását okozta. BEOLVASZTVA ÉRTÉKESEBB Angliában hiány mutatko­zik egypennys pénzdarabok­ban. Nemrégen pedig igen so. kát vertek belőle. Az ok: ma­gáncégek beolvasztják az egy_ pennyseket, mivel egy tonna érme névértéke 450 font ster­ling, de a beolvasztással nyert réz tonnáiét nng font sterling­ért lehet értékesíteni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents