Déli Hírlap, 1969. november (1. évfolyam, 54-77. szám)

1969-11-18 / 67. szám

í Öncenzúra nélkül Ügy tűnik, a Falak című filmben idézett kínai mese tanulsága sokszor lesz hivat­kozási pont. A sötét szobában vívó legények, akik attól való félelmükben nem mernek „belharcot” folytatni, hogy állandóan falba ütköznek, korunkra is átsugárzó leckét adtak. Hogy miként is állunk azokkal a bizonvos „falakkal” a közéletben, erre álljon itt egy friss keletű példa. Cseterki Lajos elvtárs, az Elnöki Tanács titkára nemré­gen városunkban járt, és töb­bek között meglátogatta a ki­tűnő felszereltségű, nagyszerű pedagógiai eredményeket fel­mutató II. számú Ipari Szak- középiskolát. A vendég — ez köztudott dolog — nagy is­merője a magyar iskolapoli­tikának, a tanügyi reformnak és az újtípusú szakközépisko­láknak. Ezért — ahogy mon­dani szoktuk — nagyon tu­dott kérdezni. Csomós Nándor igazgató azonban méltó part­nernek- bizonyult. Egy kér­désben' mégis vita támadt. Cseterki elvtárs a sokat em­legetett és ideálisnak tartott iskola-önállóság jelenlegi ..hadállásai” felől érdeklődött. Amint az a vitából kiderült, bizony „hadállásról” alig be­szélhetünk, de még önálló fi- syelőpontról sem, mert a „pa­rancs” érkezése nélkül nem­igen mernek iskolavezetőink önállóan cselekedni. Ez a téma is — mint sok minden hazánkban — a de­mokratizálódás folyamatai­nak mikéntjeivel kapcsolatos. Kik és milyen szinten akadá­lyozzák a demokratikus elve­ken nyugvó önállóság kibon­takozását? A felsőbb vagy a középszervek? Kik helyezik a cselekvés elé azokat a bizo­nyos falakat? A legfelsőbb vezetés vagy mi magunk? Sorsmeghatározó közéleti kérdések ezek. Ezért a vá­lasznak megfontoltnak és igazságosnak kell lennie. Most már függetlenítve ma­gunkat a II. sz. Ipari Szak- középiskola konkrét helyzeté­től, úgy kell tágítanunk a kört, hogy abba beleszámítsa magát minden öncenzúrára hajlamos, tétova vezető. Az önállóság nagy- felelősséggel jár. Sokan nem vállalják ezt. mert kényelmesebb a felsőbb szervek döntése után meg­tenni bizonyos fontos lépé­seket. Iskolapolitikai vonatkozás­ban különösen erős a felső szervekhez vezető köldökzsi­nór. Nemrégiben egy ameri­kai szakszervezeti vezető megkérdezte néhány pedagó­gusunkat: van-e mód nálunk arra, hogy a tantervnek és a tantervi utasításnak csak az alapelveit vegyék figyelembe tanáraink, a módszert, a tar­talmat a helyi lehetőségek­nek megfelelően alakítsák vagy bővítsék. Valaki meg­jegyezte: a szakfelügyelők ezt nem engedhetik meg. Mit mutat a példa? A pedagógiai hierarchia nem demokratizá­lódott még a kívánt mérték szerint. Mint Marcziniált Sándorné- tól, a városi tanács művelő­désügyi osztálya vezetőjétől hallottuk: kísérletképpen hét iskola vezetője bővített jog­körrel és felelősséggel teljes önállóságot kap. Ez kiterjed a hosszú távon történő terve­zésre, gazdálkodásra, iskola- fejlesztésre, de mindenek­előtt a pedagógiai rend ki­munkálására és más. egyébre. Érdeklődéssel várjuk a kí- sérlet eredményét, bár nem kis szomorúsággal jegyezzük meg: a társadalom kínálta demokratikus lehetőségekkel nem kísérletezni, hanem élni kell. PÁRKÁNY LÁSZLÓ Keresik majd a szerepek DOBOS ILDIKÓ Várostörténeti miniatűrök Déryék a Koronában — Nem olyan fekete az ördög! — jegyzi meg Déryné a Korona bolthajtásos kapujában, amikor a gyertya­fényeknél lekászálódnak a kocsikról, Murányinéval. — Nézd, mennyi rendes ember! Hozták a lámpásokat, tolonganak a kocsmai vendé­gek. Murányiné szép asszony. Elsőnek veszik észre. — Segítsünk, emberek. A dámáknak szoba kell! Jön a fogadós, kövér, testes ember. Adna szívesen, de egyetlen üres szobája nincs! A nép súg: — A pesti színészek! Déryné elámul a jóindulatú embereken: % — Néztem mindenfelé, milyenek is azok a tasla- kalapú miskolciak. Egy se volt közte’ Mind illedelmes, csinos ember! Még a Korona előtt sétáló nők is meg­álltak érkezésünkre. . . Szoba valóban nincs. De aztán a nagy-szálában (a mai Fehérterem helyén) kapnak helyet éjszakára. Dérynének nincs ínyére a dolog. De Murányi kerít egy „olaszfalat”, s ezzel elkülönítik a nőket a férfinéptől. Másnap fáradtan, érdeklődve kelnek. A vezetők a megyeházára mennek, a mai tanácsház udvarán állott, félkörös kiugrású, füves tér mögött álló épülethez. Egyetlen probléma van: hol játsszanak? Csak a Ko­rona udvarán áll nagy kocsiszín, erős kőoszlopokon, zsindelytetövel. Még aznap hozzáfognak a színpad épí­téséhez. A ketrecforma szín végében ácsolják a világot jelentő deszkákat. Egy kipróbált színdarabbal készül­nek: Tündérhon Magyarországon. Déryné majd bele­rögtönöz három dalt, elsőnek a Cserebogár, sárga cserebogárt... Gitárjával máris próbálja. S ahogy be­fejezi, összerezzen: tapsvihar zúg az udvarról. A ze­nés próba alatt megtelt a fogadó udvara. Ekkor megy híre a városban egy új színésznőnek, oki „gyönyörűen énekel”. És az előadás megkezdése előtt tömeg özönli el a Koronát. KOMÁROMY JÓZSEF A próbákon halkan beszél, épp hogy értelmezi a szöve­get. A „menők” modorossága ez? A kollégák tudják, hogy nem. A suttogó, sokszor mo­noton szöveg védekezés, pajzs a külvilág ellen. Szemérem; rokon a falusi lányok ösz­tönös tartózkodásával. Furcsa ellentmondás: a színésznő, akinek egyetlen vágya, hogy legrejtettebb énjét is megmu­tassa. a hétköznapok mun­kája közben nem vállalja ezt. Persze azért minden gondolat a titkon hordott szerepé. S ezt már nem is szerepnek ne­vezi ... * Kitűnően öltöztethető, maszkírozható színész. A csúnyácska kis ligeti cseléd, Julika, elbájoló szubrett lesz A mosoly országa Mi szere­pében. Mert tudja a mester­séget! (Csak tanulom, szólna most azonnal közbe.) Jó is­kolája volt, híres osztályban végzett. Béres Ilona, Polonyi Gyöngyi, Halász Judit, Sze­gedi Erika... Át Már évek óta élt Miskol­con, és sok szerepet játszott, mikor egy hivatalos helyen megkérdezték tőle: mi a fog­lalkozása? Az emberek ato­mizált életet élnek ebben a városban. Legalább annak a nemzedéknek — festőknek, színészeknek, muzsikusoknak, építészeknek — kellene össze­tartania, amely mégiscsak azonos törekvésekkel indult a pályán ... A / halomra olva­sott könyvek nem pótolhat­ják az emberi kapcsolatokat. Főleg a szükséges vitát nem. — Hogy lehet hétszáz ver­set megtanulni? — Négyszázat már diák­korban kell tudni. Amikor négyezer szavaló közül kiválasztották, már tudta, hogy színész lesz. A pedagógus apa okos érvei, szigora nem használt. Ildikó Dobos nagymama szívósságát, paraszti erejét örökölte. (Nem érthetik ezt azok, akik nem ismerik a régi — még szisz- szenés nélkül szülő — szat­mári asszonyokat.) * Hat év alatt húsz szerepet játszott. Egyik-másik különös ajándéka volt a pályának. A Háború és béke tiszta Na­tasája éppen úgy, mint az életre keltett Gorkij- vagy Shafcespeare-alakok. Szívesen emlékezik a Rozsdatemető Reich Katójára, a legnagyobb élményt azonban Tennessee Williams jelentette. Darvas József: A térképen nem található c. drámájában láttam először. Ő kiáltotta a fülünkbe — érthetőbben és keményebben a vitázó eszté­táknál és politikusoknál: nem ellenünk, értünk fogott tol­lat az író ... Elmennek mellette szere­pék? Meg fogják keresni! Fárasztó, de hasznos stúdiu­mokkal, őszinte emberséggel várja a találkozást. .. GYARMATI BÉLA KÖNYVESPOLC r Nemes Nagy Agnes: A lovak és az angyalok Nemes Nagy Ágnes olyan költő, akit nem olcsó népsze­rűség tett divatossá, és nem is valamely történelem-dik- tálta feladat vállalása vagy megoldása tette számunkra ismertté nevét. A sláger­szerző és a próféta mögött mindig is ott volt a „csak költő”, aki mégiscsak megta­nította a korokat élni. Ami­kor emberlétünket feltupí- rozzuk különleges célokkal, és a célbafutás lendülete — erőnk híján vagy külső gán- csot-vetők miatt — elakad, és már semmi se ment meg a kétségbeeséstől, — akkor jó a természet, az anyag, a társa­dalom egészségétől megvi­gasztalódni. Mert emberié­Beethoven-est A Beethoven-koncert szin­te fogalommá vált Miskol­con, és még elgondolni is szép, mi lenne, ha valameny- nyi zenekari est olyan nagy érdeklődésre tarthatna szá­mot, mint a tegnap esti hang­verseny. Mi lehet a titka ennek a népszerűségnek? Talán a tö­kéletesség; hiszen kevés ki­vételtől eltekintve, Beetho- keze alól csak nagy műgond­dal megformált remekművek kerültek ki. Talán a határ­talan optimizmus, mely az önmagával s a végzettel ti­vott szakadatlan harc végét — s ezt éppen művei példáz­zák legjobban — egy győze­delmes, szebb jövőben látta. Péter, a Miskolci ö. mfonikus Zenekar vezető karnagy; a küzdelmes Bee- . nővén i ortrét rajzolta meg. Az iont-nyitány után az ir Ar hatalmas freskói — a hő.- jellém születésétől elsi- sáig, a scherzo táncos forgatagától a záró.tétel uj- ngó himnuszáig — meg- yőző erővel szólaltak meg. Ha voltak is a szimfóniának a páros számú tételeknél fá­radtabb részei, bőven kár­pótlást kaptunk a nyitótétel biztos megformálásában, a scherzo virtuóz, eleven játé­kosságában — s általában ennek a nagyméretű szimfó­niának sokszínű, aktív tol­mácsolásában. A zenekari est szólistája Kovács Dénes hegedűművész volt, aki ezúttal is magával ragadó, felszabadult, meleg hangú muzsikálással játszot­ta Beethoven versenyművét. BARTA PÉTER tünk ennek az egész-ségnek a rendszerében ismerhet va­lódi arányú önmagára. Min­den külső, „irodalmias” tor­zítástól mentes emberképet csak így kaphatunk. Mert itt találjuk meg azt a mérték­rendet. mellyel az ember mérhetővé válik. És ez a mértéktalálás egyúttal már életrecept, moralitás, sőt: tett, Hogy Nemes Nagy Ágnes sza­vaival jelezzem ezt az utat: a „Nincs mód a tettre” állapot­tól addig, hol r kóró-szikáran él a vágy, de él, s tövig lenyírt eszemben újrakél út, emlék, erkölcs: irlhalatlan erdő, és innen a megtalált végered­ményhez; meg kell tanulni itt a fák kimondhatatlan tetteit. Nemes Nagy Ágnes ezt a mértékrendszert a természet­ben találta meg. Ahogy pedig költészetté tette, az a hasonlat sajátos változata. Hasonlattal lehet a világ érzéki vonzását megképezni, a külvilág gaz­dagságát, az ember számta­lan lehetőségét megragadni: Hogy szerettem a képeket! Istenem, mennyire szerettem, ha ott fújtattak körülöttem, horkoltak, Ideges lovak — befogtam őket s rajta csak! De hasonlat az is, amikor az egyedül lehetségest fogalmaz­zuk, amikor a variáció-dzsun­gelból kiszakítjuk a magunk megteremtéséhez legfonto­sabb lehetőséget, utat, ami­kor nem önfeledten öntöm a képek árját, de konokan ke­resem azt az egyetlent, mely engem végül is meghatároz: Ma hátat fordítok nekik. Rugdalom a tér köveit S csak izmom rezdüJ meg a zajra, mikor egy-egy mögém kerül, s inas fejét váltamra hajtja. A Nemes Nagy Ágnes-vers mára a hasonlat e változata. Hisz a költészet-életrecept születésénél már jelen volt e hasonlat-típus, a fabula; már Aiszoposz így figyelmeztette — kicsiny jelenetekbe sűrített képeiben — valódi arányaira az embert. Nemes Nagy Ág­nes nem ilyen közvetlen mód fogalmaz etikát, ö még köz­beiktatja a lírai ént is hason­latába. A természeti kép, me­lyet a maga reális pontossá­gában, szoborszerűen kidol­goz, első jelentésében ezt az önmagát kereső embert fogal­mazza meg a számunkra. Itt a lírai fogantatás az elsődle­ges, az önmagára-kérdezés, az önmagát kielégítés mozza­nata: Amikor en istent faragtam, kömény köveket válogattam. Keménj'ebbeket, mint a testem, hogy, ha vigasztal, elhihessem. És ez az önmagát teremtő líra ezáltal válik, megalkotottsága révén számunkra etikai im­peratívusszá, az önmagunkra ismerés, és önmagunk meg­alkotása sürgetőjévé: ... Mert sürgető volt. Oly sürgetően állt ott " mozdulatlan, mint egy hír, tölgy-alakban, amely elfárad megfejtetlenül. Tulajdonképpen minden al­kotás ezzel válik befejezetté, amikor az egyéni kérdezés „számunkra való” feleletté formálódik. K. L. éjféltől reggelig KARAMBOL A LEVEGŐBEN Franciaországban, Annecy térségében összeütközött két magánrepülőgép. Öt halálos áldozatot követelt a szeren­csétlenség. A karambolt az idézte elő, hogy az egyik gép pilótáját elvakította a nap. NYOLC HÓNAPOT KAPOTT Katherine Hoffmann 50 éves USA-beli állampolgárt az Esz­tergomi Megyei Bíróság jog­erősen 8 hónapi szabadság- vesztésre ítélte, mert összeüt­között a helyi lakos Kovács Imre motorossal, aki kórház­ba szállítás közben meghalt. A baleset oka, hogy Kathe­rine Hoffmann nem adta meg az áthaladási elsőbbséget a motorosnak. UTCALÄNYMENTES ZÓNA Ä bécsi első kerület elöl­járósága és rendőrsége eré­lyes tisztogatási akciót indí­tott az esti belvárosban sé­táló, külföldieket zaklató prostituáltak és kitartottjaik ellen. A Körtner-Strasőe és a Graben egészét és sok mel­lékutcáját is „utcalánymentes zónának” nyilvánították. FELDÚLTÁK A HÁZAT A betörők kifosztották Re­gina Heitzer műkorcsolya­bajnoknő hétvégi házát. Ösz- szesen 16 000 schilling értékű elvihető zsákmányt találtak és ezért bosszúból feldúlták a házát. BOTRÁNYOS UTÓJÁTÉK A Roma—Sampdoria olasz bajnoki labdarúgó-mérkőzés 3:3-ra végződött és botrányos utójátéka volt. Az elvakult szurkolók megtámadták a Sampdoria vezetőit, játéko­sait, a pályáról kivezető úton kidöntötték a fákat, hogy a vendégek autóbuszukkal ne tudjanak elmenni. A rendőr­ségnek kellett közbeavatkoz­nia. Három szurkolót letar­tóztattak. ÁRDRÁGÍTÓ Szombathelyen a 20. sz. szö­vetkezeti vas- és műszaki boltban árdrágítás miatt az üzletvezető ellen bírósági el­járást indítottak. A jogtala­nul szerzett pénzt pedig be­fizettették az adóhivatalba. A GYILKOSSÁG TANÚI Amerikai hatóságok kény­telenek vizsgálatot indítani 40—50 amerikai katona ellen, akik 567 polgári személyt mé­szároltak le Dél-Vietnamban. A gyilkosság tanúi, a Viet­namból hazatért katonák el­mondják, hogy' a három dé!_ vietnami faluban csak azok élték túl a tömeggyilkossá­gokat, akik szerencsések vol­tak, vagy a rájuk zúduló holttestek óvták meg őket a golyóktól. EMBERCSEMPÉSZÉS Az osztrák rendőrség a ju­goszláv—osztrák határ és Bécs között pendliző öt taxi­tulajdonost ért tetten, amikor a határon jó pénzért átcsem­pésztek török vendégmunká­sokat az osztrák fővárosba. Az illegális munkaerő-szállí­tással régóta foglalkozik egy közvetítő szervezet, amely magas jutalékot kap minden ember után, és az át csempé­szeiteket is megzsarolja. MEGMENEKÜLT A BIZTOS HALÁLTÓL Elromlott az ejtőernyője és több mint 300 méter magas­ból lezuhant Ruben Gomez argentin ejtőernyős. Csodával határos módon csak a lábát törte.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents