Déli Hírlap, 1969. november (1. évfolyam, 54-77. szám)
1969-11-09 / 59. szám
AZ ellllitl'i coc ieivv lo mozgatórugója az érdek. Kövei /.évképpen társodx-m- n ^ és „uzdaságunk tömeges je- lciuegei. fejlődésének tendenciái — akár kedvezőek azok, ■ akár kedvezőtlenek — az ér- ueüviszonyok közvetlen é/ áttételes ■ trat ás óra vezet erők vissza. így vcg> unk a reiorm különböző jelenségeivel is. örülünk, hogy kedvezőbben alakul a-, ország, külkereskedelmi helyzete, rrtfnt előzőleg ‘ tervutasításra, központi direktívára bármikor. Közben azonban a tavalyihoz képest egyes területeken rom'otj a házai áruellátás, örülünk, hogy végre csökkent a népgazdaság készletnövekedésének üteme. De nem örülünk, . hogy az üzletek készlete, s főleg a keresett cikkek választéka is lényegesen csökkent. A bázisbérszabályozással i.s> kissé lúlsóztuk a levest. A vállalatokat olyannyira sikerült a foglalkoztatás növelésében érdekeltté tenni (a reform bevezetése előtt a munkanélküliségtől féltünk), hogy jelenleg számos területen munkaerőhiány okoz gondot és nem kis veszteséget. A felsorolt eredmények éppen úgy, mint a hibák, lényegében az új mechanizmus szabályozó- és érdekrendszerében levő pontatlanságok tükröződései. Az alapelvek, sőt a fő szabályok is kiállták a gyakorlat próbáját, a részletek azonban finomításra szorulnak. Ez természetes és senkit nem ért váratlanul. Bonyolult gépezet a gazdaság, beszabályozása nem is sikerülhetett egyszuszra. A szabályozórendszer finomításától joggal várhatjuk, hogy elejét veszi néhány, a helytelen ösztönzésből adódó gyakori hibának, például a kereskedelem indokolatlan készletcsökkentési törekvésének. De nem várhatjuk, hogy sokágú, összetett fel.. „.ui. eseten a vezetők helyett igent vagy nemet mond, számba veszi valamennyi lehetőséget es kiválasztja a egjubb megoldást. A jelen és a jövő. a vállalai és a népgazdaság, a kollektíva vélt és tényleges érdekei ki- sebb-nagyobb mértékben az. új mechanizmusban is ütköznek. Az elemzés, a döntés jogát és felelősségét nem lehet tehát a vezetőktől elvitatni. Nem szabad elfelejteni, hogy vannak vezetők, akik szakmailag, irányító, szervező, es elemző képességek dolgában vagy éppen morálisan nem képesek felzárkózni a nagyobb vállalati önállósággal és az új helyzettel járó feladatokhoz. Ügy döntenek például, mintha az új hatáskör korlátlan szabadságol jelentene — a gazdasági célszerűségtől függetlenül — -s ezt is és akár az ellenkezőjét is határozhatják. Valójában pedig a sokféle lehetőjég közül — minél megbízhatóbbak a döntést előkészítő módszerek, annál inkább — csak egyféle megoldás lehet optimális, igazán célravezető és hasznos. S a minden szempontból rátermett vezető képes megtalálni ezt, és kiállni érte akkor is, ha az népszerűtlen, ha ma csupán befektetést, áldozatot igényel, s holnap, holnapután fizet. Vagyis a hibák, a negatív jelenségek okainak megoldásához néha kevés az egyis- meretlenes egyenlet. Mert nem mindig a szabályozóeszközökkel van baj. Előfordulhat, hogy a hiba a vezető „készülékében” van. Lehet is, kell is a gazdasági szabályozás, a reform esetleges fogyatékosságait bírálni, de ha szükséges, nem szabad félni a személyi konzekvenciák levonásától sem. Végül is a gazdasági reform sikere emberektől, nem utolsósorban hozzáértő vezetőktől függ. Téglából ! * iivepalolát? Nincs könny u dolga az építőknek, amikor igyekeznek szebbe, színesebbé tenni az elöregy ártott épületeket. Üveggyáraink ugyanis mindössze három színben (zöld. sárga és fehér) hajlandók csak a modern épületek homlokzati falát díszítő üveget gyártani. Hogy más színűt is lát a miskolci lakos a Győri | kapuban, az egyedül a Borsodi Állami Építőipari Vállalatnak köszönhető. Noha ez nem lenne feladata, a vállalat — komoly festőkanacltást j lekötve — maga színezi az | üvegei. A kazincbarcikai mfi- j velődési otthon homlokzatára például fekete üveget álmodott a tervező. Mivel ilyen nincs, itt is a B VÉV által ..gyártott'’ fekete üveget alkalmazták. Még rosszabb a helyzet a függönyökkel. E másik közkedvelt és mutatós díszítőelemet a vászonredönygyár gyártja — monopolhelyzete tudatában szintén csak három színben. De ezt a szűkös választékot is csak akkor garantálja, ha egyszerre legalább 5000 négyzetméterre kap megrendelést. (Csak megjegyezzük: egv külföldi cég prospektusa 32 színben kínál függönyöket s még több színben üveget...) így azután nem csoda, ha a BAÉV egyik vezetője' bosz- szúsan jegyezte meg: csak téglából nem tudunk üvegpalotát építeni: (nyikes) Kérdezzen! Az illetékes válaszol Ká-zsmér János, Szolnoki László és Déry Antalné olvasóink arra kértek választ, hogy mikor adják át rendeltetésének a Győri kapui lakótelep C—1 és D—i jelű épületeit, illetve kik kapják meg a bennük levő lakásokat. Érdeklődésünkre Rozgunyi Jenő, a Miskolc városi Tanács V. B. igazgatási osztályának vezetője elmondotta, hogy a kérdéses épületek műszaki átadása valószínűleg áthúzódik a következő évre. Az említett C—1 jelű, 172 lakásos sávház és a mögötte épülő D—2 jelű, 30 lakásos, tízemeletes torony- ház tanácsi rendelkezésű létesítmény. amely az idei lakáselosztási tervben már szerepel. A lakók névsorát többségében a kerületi tanácsok végrehajtó bizottságai állítják össze. Néhány lakást felajánlott vállalati dotációk mértébe szerint miskolci vállalatok kapnak, a többit pedig — főleg a sávházban — a városfej. lesztés kapcsán szanálásra ítélt épületek lakóinak adják. A végleges elosztásra csak a műszaki átadás után kerül sor. Ha az épületek műszaki átadása az idén megtörténne, a lakók februárban költözhetnek be az új lakásokba. A konzerv- kiállítás tanulságai A vendégkönyv tanúsága szerint, nagy sikere volt a Budapesti Konzervgyár nemrégiben megrendezett miskolci kiállításának. Ez volt a gyár első kiállítása, s képviselői mindjárt igen sok tanulsággal utazhattak haza. Felismerték például, hogy a gyárnak szüksége van egy emblémára, hogy vásárlóik meg tudják különböztetni termékeiket. A kiállítás legsikeresebb készítménye az Extra 6 és a ketchup volt. Sokan javasolták, hogy ezeket fűszerezzék jobban és ne csak üvegben, hanem tubusban is árusítsák. A bébiételek mellé konzerv- nyitót kértek, s kérték azt is, hogy a konzervekhez néhány felhasználási mód leírását is mellékeljék. Sikere volt a november végén üzletekbe kerülő pörköltöknek is, többen hiányolták viszont a karfiolból és karalábéból készült ételeket és a zölddió-befőttet. % Lovasbemutatót tartanak ma Mezőkeresztesen. a község .1 elszabadulásának évfordulója alkalmából Az egésznapos ünnepségsorozat egyik legnépszerűbb rendezvénye lesz ez a bemutató, mert egy régebbi kor romantikáját varázsolja elő a ma emberének. Jaffa is megtenné Hol szórakozhat a miskolci fiatal? — Hová menjünk táncolni! — kérdezik szombaton esténként egymástól a szórakozni Induló fiatalok. Körülbelül nyolcvanra tehető a miskolci szórakozóhelyek száma. Mindebből csak tizenegy van, ahol táncolni is lehet. Nagyobb az igény Ezek közül a legismertebbek: a Polónia, az Otthon, a Katowice és a Fórum. Köztudott, hogy a tizenéveseket nem veti fel a pénz, ezek a 1 zenés-táncos szórakozóhelyek pedig nem a legolcsóbbak. A középiskolás vagy ipari tanuló, ha elmegy a „szíve választottjával” táncolni, nem ragaszkodik a szeszes italhoz. Szívesen elüldögélnek akár egy estét is két Jaffa vagy limonádé mellett, ami a vendéglátóipar szemszögéből nézve nem a leggazdaságosabb. Ha a fiatalok ezt mégis megteszik, számolniok kell azzal, hogy a pincérek „kinézik” őket. Nem beszélve az olyan szórakozóhelyeknek a tizenévesekre gyakorolt „erkölcsi nevelő hatásáról”, mint a Fórum vagy a Polónia. Ezek a problémák — sajnos — nem újkeletűek. — Elsősorban az alapszervezetek feladata, hogy lehetőhegeket teremtsenek a fiaté lóknak: szabad idejüket hasznosan tölthessék el — mondotta Teszárovits Miklós, a városi KISZ-bizottság kulturális előadója. Utánanéztünk, melyek azúr a KISZ-alapszervezetek, amelyek a fiatalok szórakozási igényének kielégítése érdekében tesznek valamit. Sajnos, csak kevés ilyen akad. Azt hisszük, az igények ennél sokkal nagyobbak. Szigorú klubszabályok A BÁÉV központi kultúrtermében e héttől kezdve szombatesténként 4-től 8 óráig az Avas 69., az építők „új” zenekara játszik. A zenekarnak eddig 200 fős klubtagsága van. A táncdélutánok rendezői — nagyon helyesen — szigorú klubszabályokat léptettek életbe, okulva a tavalyi rendbontásokból. Klubtagot csak az „elbeszélgető” ellegű felvételi után vesznek fel, s minden klubtag csak egy barátját vagy leányismerősét hozhatja el a rendezvényekre, s értük felelősséget is vállal. A fiatalok részére: a büfében csak hűsítő italokat, Bambit és Jaffát árulnak. Táncdélutánokat rendez 5- től 9 óráig a pedagógus-szakszervezet is, a Kossuth utca 11. szám alatti helyiségében Egyes középiskolák — például a Földes Gimnázium — KISZ-szervezetei szombat esténként táncos klubfoglalkozást rendeznek. A többi intézmény és iskola KISZ-alapszervezeteinek figyelmébe ajánljuk e követésre méltó példákat! SZÁNTÓ ISTVÁN A lezuhant B-52-es Nem a bűnös fizet Januárban lesz két éve annak, hogy Grönlandon, Tule körzetében, lezuhant egy B— 52-es amerikai stratégiai bombázó, atombombákkal a fedélzetén. A katasztrófa Ismeri a férjét Az egyik asszony így panaszkodik a másiknak: — A férjem el akar hagyni, s nem tudom, mitévő legyei■. — Érdeklődj azon dolgok iránt, amelyek öt is érdeklik. — Sajnos ez lehetetlen! — Miért'.’ Kötelesség ged tudni, hogy mi az. ami a férjedet legjobban érdekli az életben' — Tudom, A szőkék. Egy csekk. mosoly: egy Egy csekk. kacagás: kél Egy mélyről jövő. bugyborékoló nevetés: A MOSOLYCSEKK három csekk. Így kellene bővíteni azt az alapvető elgondolást. hogy aki kedvesen áll a vevő rendelkezésére. annak mosolycsekket nyújtanak át. Ezeket a csekkeket az eladók összegyűjtik, s akinek a mosolyszámlájára a leg - több befizetés történik, leieméit jutalomban részesül az év végén. Nem rossz üzlet tehát a mosoly, jói fizet. Egy dolog azonban felettébb elgondolkodtat. Vajon mosollyal mindent el lehet intézni? Mert tételezzük jel u következőket. Bemegyek egy üzletbe, s odaállok a pulthoz. A kedves eladó kartársnö forrőn-szerelmesen rá in mosolyog, hogy bizseregni kezd a szívem tája és már nyúlnék is a mosoly csekkért, amikor megkérdem: — Egy spitzbubit szeretnék. kérem... Ha lehetne. hárommenetest ... — Nincs Elfogyott. Nem is tudjuk, hogy mikor lesz — válaszolja most már kacagva a kedves kis eladónö. hogy két csekket is megér a kedvessége. — És hol kaphatnék másutt? — teszem fel a végső reményt kecsegtető kérdést. — Fogalmam stnes. Azt hiszem, uram, hogy sehol ebben az országban — és máris három csekket kellene adnom, úgy bugyborékol, gyöngyözik fel belőle a nevetés. Miközben engem megőrjít a düh. Meri mii vigyorog ez a nösze- mély, miért örül annak, hogy én, a spitz- bubira kiéhezett vevő. sehol ebben az országban sem három-, sem egymenetű spitzbubit nem kapok? ... Máskor . .. Bemegyek az üzletbe és odaállok a pult elé, amelynek a másik oldalán nagyot ásít az eladó, miközben tovább szemléli, hogyan tud kapaszkodni a légy a falon, ha letépték két lábát. — Kérnék szépén egy spitzbubit. De ha lehetne, hárommene- lest — mondom szerényen. A légy két lába híján is tud kapaszkodni a falon, ez tény. Az eladó egy szót sem hallott abból, amit mondtam, mert rám se hederít, ez is lény. A legyet figyeli. Pedig a légy nem is kért spitzbubit, sőt még azt sem kérte, hogy két lábát kitépjék. — Kérnék egy spitzbubit, hárommenetest — makacskodom most már hangosabban. — Mi kell? — fordul hozzám udvariasan az eladó, mert utóvégre azt is kérdezhette vol- ha, hogy mit nyomja itt ez az ürge a sódert. Most már dühösen és sértődötten, a mosolycsekkeket kezdem elrejteni legmélyebb zsebem legtávolabbi zuga. ha. — Mennyi kell? — sóhajt nagyot az eladó, hogy még mindig ott állok a pult másik oldalán és keserítemi az éleiét. — Ha lehetne, ötöt kérek — hebegem és kezd langy boldogság elönteni. * — Ide figyeljen, jo ember... Vegyen tizet. Na, itt van! — löki elém, csomagolás nélkül és máris nyúlok a mosolycsekkért és adok neki tizet is. Tiz hiánycikkért tíz mosolycsekket: És boldog vagyok! Mondom: egy dolog felettébb elgondolkoztat ezzel a mosolycsekkel, miután mégsem mosolyt megyek vásárolni. hanem árut. Na, természetesen, ha megfelelő áru nincs, akkor legalább megfelelő mosoly legyen. Csekkért. Mert az úgy is ingyen van. GYURKÓ GÉZA visszhangja a mai napig sem csitult el. Nemrég Norman, a Grönland kérdéseivel foglalkozó dán miniszter azzal 'a követeléssel fordult a parlament pénzügyi bizottságához, hogy szavazzon meg 50 ezer koronát a tulei lakosság kártalanítására a bombázó lezuhanása következtében beállt károkért. A katasztrófa után az amerikaiak több hónapig keresték a grönlandi jégben a hidrogénbombák maradványait. Nagy térségeket, ahol általában a helyi eszkimók vadásztak, tiltott területnek nyilvánította. Ennek következményeképpen az ottani lakosságot megfosztották létezésének alapvető lehetőségétől. Tule hatóságai 50 ezer koronás szerény kompenzációt állapítottak meg a károkra, s az összeget csak most fizetik ki, holott ennek már egy évvel ezelőtt meg kellett volna történnie. Érdekes azonban, hogy a károkat nem a közvetlen bűnösök, hanem a dán kormány téríti meg. Az USA az erősebb jogán a kellemetlen kötelességet áthárította a NATO-beli kisebb partner«. Mindig csak a wal)áivozók?
