Déli Hírlap, 1969. november (1. évfolyam, 54-77. szám)

1969-11-09 / 59. szám

Egy névtolvaj „portréja44 A névtelen levélírókról lóig lehet portrét rajzolni. Mines arcuk (ha volna, meg­'s mutatná'*), tán törzsük sincs. 3t. hogy a lábuk is hiány­zik. de kezük bizonyára ...... Hiszen a levelet vala­i rel meg kell írni. Ámbár , ;rl arról is nalioi'_. . ■ Jgi leveleiket másoknak o ktáUáx. mert még kezük "i vontát is teltették a felfe­déstől. A névtelen levélírókról rsu : sejtéseink vannak: tud- : juk. hogy általában gyávák, nem egy esetben rosszindu- i latúak. gyakran intrikusok. izeknél is rosszabbak. : akik a valóságos látszatát akarják kelteni azáltal, hogy bizonyos szervekhez küldött leveleiket névvel és címmel látják el. Kikről van szó? A návtolvajokról, akik név­jegyzékekből. telefonköny­vekből neveket kölcsönöz- . nek, tisztességesnek r.em mondható szándékaik leple­zésére. De hogy konkrétak és :-egészen precízek legyünk, a .. következő történt meg ve­lünk. Október közepén cikket jelentettünk meg egy zene­karról, amely helyét keresi e városban, és amely erősí­tők és zeneszerszámok meg- ■ -szerzésének ürügyén gyere­kes módon igyekezett pénzt szerezni. Erre a cikkünkre nyílt levelezőlapon írta meg nemtetszését Nagy Béla. 'Miskolc, Tar utca 3. szám alatti lakos. Idézünk a leve­léből: ..Mennyit ér egy beat­zenész? Leszögezem, semmit. Ezért javasolnám, gyűjtési kell szervezni, lehet írni a perzsa sahnak, az ENSZ-nek, az USA-nak stb. O. hogy oda ne rohanjak, hogy a fi­atalok nem törtek be sehova erősítőért. Meg kell a szív­nek szakadni. Nekem is van egy-két címem a noteszom­ban, azoké. akik 500 forint­ból élnek havonként A levélre — nemcsak mert illik, hanem társadalom fel­ruházta kötelességünk is — válaszoltunk. ..Kedves Nagy Béla! Nyílt levelezőlapját megkaptuk. Hasznosnak tartanánk, ha személyesen beszélgethet­nénk. Kérjük. írja meg. mi­kor találkozhatunk és ren­delkezésünkre tudja-e bo­csátani azt a noteszt, ame­lyikben azoknak a címe ta­lálható, akik havi 500 fo­rintból élnek." Levelünket a napokban visszahozta a posta, a borí­tékon a következő megjegy­zést találtuk: „Tévedésből felbontva, a tartalma nem engem illet. Nagy Béla”. Az olvasó most már köny- nven következtethet: a Tar utca 3. szám alatt lakó Nagy Béla nevét valaki el­orozta és cégérül használta fel egy olyan levélhez, mely­nek tartalmát valódi névvel fémjelzetten nem merte vál­lalni. Mit mondhatunk erre az esetre? A tolvaj szökésben van . .. (párkány) Múló tűz vagy igazi szerelem? Lévay József ismeretlen szerelme AT közelmúltban a debre­ceni Egyetemi Könyvtárban egy kis ütött-kopott, zöld fe­delű könyvecske került a ke­zembe. Ebben a Murányi ost­roma című. 1843-ban Pesteu kiadott könyvben, egy eddig ismeretlen Lévay-verset ta­láltam. mint a költő saját kezű dedikációját: „Ifjú szerelmed lombos fája. A boldogság madarának Legyen kiválasztott tanyája . .. Csevegjen ott ez a madárka Víg repkedéssel télbe-nyárba, S még akkor is maradjon ott, Mikor már a lomb lehullott!... írta Lévay József az ismeret­len hölgynek. Érdeklődéssel olvastam a verset. Vajon ki lehetett ez a rejtélyes, ismeretlen nő, aki­hez, vagy akinek Lévay ezt a verset írta? Hiszen az iro­dalomtörténészek, a lexiko­nok egybehangzóan állítják, hogy Lévay „a szerelem ál­dása nélkül... magánosait élt. sok tisztességben, de egy­szerű, mondhatni szigorú kö­rülmények között’’. így nem valós élmény, hanem csak holtig tartó ábránd az az ér­zelem, mely Lévay szerelmes verseit szüli... az eszményi kedves, ki után a költő sóvá­rog ... az nem a külső világ­ban létezik, hanem a költő képzeletében". ;)r Munkában a filmíró. (Kiss Attila rajza) Ú] TÉRKÉP KÉSZÜL.. Készül a térkép. Határvonalait nem a kartográfiai vállalat szakemberei húzzák meg, hanem még bizonytalan gyermek- kezek Mégsem lesz abban hiba, mert a tabula készitői o* élnek a helyszínen, a modern emeletes épületekben, vagy éppen o toronyházban. Egyszóval: jól ismerik a terepet. Olyun térkép lesz ez. mely ­hez jelmagyarázat sem ked. mert az utak mentén nem pi­ros körök vagy pontok jelölik az építményeket, hanem fény­képek és gyermekrajzok. A szigorú szemlélő persze fel­fedez májd néhány arányta­lanságot. De hát felróhat- juk-e, ha A Szentpéteri kapui iskola méretével s színeivel egy kicsit elüt a városrész többi középületétől ? Hisz ez a ..térképkészítők” munka­helye. Meg aztán ez a kor­szerű intézmény mindanv. nviunk büszkesége egy kicsit. Ezért is tartjuk szemmel a tanévnyitótól — első lapszá­munk megjelenéseíől — kezdve. Egy jó hónappal ezélőtt bi­zony még sok panasz elhang­zott az új falak között. Hiá­nyozták a szemléltetőeszkö­zök. nem voltak megfelelő táblák, s üresen kongott az audiovizuális terem. ■ — A gyermekbetegségeket sikerült átvészelnünk — mondja most az iskola igaz­gatója. Az oktatói, nevelői le'emény. lelkiismeretesség pár héten át sikeresen pótolta a korszerű eszközöket. Most pedig már alig hiánj'zik va­lami. December negyedikén szülőknek, szakembereknek és a vendégeknek bemutat­hatjuk a város legkorszerűbb iskol áját. Természetesen a térkép is erre az alkalomra készült, fe a térképpel együtt még szá­mos meglepetés, mely azt bi­zonyítja majd a látogatóknak, hogy a régi Kertész-telepi is­kola sivár környéke hogyan vált az elmúlt huszonöt év alatt egy nagyváros szerves részévé. A Szentpéteri kapui iskola tanulói nem voltak tanúi an­nak, hogy miként lélegzett fel ez a város negyedszázaddal ezelőtt, mikor engedett a há­ború szorítása. Az évforduló­ra készített térkép félig já­ték. félig iskolai feladat. A következő évtizedekben azon­ban már a valóságban is ők formáljál: Miskolc arculatát. Vigyázzunk erre az iskolára: itt születik, formálódik a jövőnk. (gyarmati) illés Endre r a színház vendége volt Illés Endre Kossuth-díjus író’, akinek Stendhal: Vörös és fekete című regényéből formált drámáját a Miskolci Nemzeti Színház immár kéí hónapja nagy sikerrel játssza, tegnap este megtekintette az előadást. Az író, aki a premi­eren külföldi útja miatt nem tudott jelen lenni, most nagy megelégedéssel figyelte az előadást. A szünetben szívé­lyesen elbeszélgetett a szerep­lőkkel. majd az előadás után nagy elismeréssel nyilatkozott a fiatalokból álló együttes teljesítményéről. Bár a főbb szereplők új tagjai a társulat­nak. az előadás mégis össze­forrott együttes benyomását keltette. A miskolci színház örülhet a megérdemelt elismerésnek, mért az író egyben kiváló színházi szakember és szigo­rúságáról ismert kritikus is. A debreceni Egyetemi Könyvtárban őrzött ereklyé­ről az derült ki, hogy azt a könyvtár a helyi múzeumtól kapta. A múzeumi leltár­könyvekből pedig megállapí­tottam. hogy a könyvet öz- itégy Szilassy Kálmánná 193ö. július 11-én ajándékozta a múzeumnak, más, Lévay Jó­zsefre vonatkozó relikviákkal együtt. Az ajándékozó Szi- lassyné valaha Kisújszálláson lakott, ezért én is Kisiijszál- íusra utaztam. így tudtam meg: az imádott nő Pápay Benjámin egykori kisújszál­lási orvos és Dobrossy Zsu­zsanna gyermeke Papay Zsuzsika volt. Papay Zsuzsikat és Józsefet valóban szép szere­lem- fűzte egymáshoz. Maga Lévay 1899. június 1-én Mis­kolcon kelt saját kezű önélet­írásában, mintegy 50 évvel az események után így vall er­ről: 1849 januárjában mint a forradalmi magyar kormány hivatalos lapjának, a Köz­lönynek munkatársa, mene­kült a szörnyű bosszúra szom­jas osztrák hadak elől Pestről Debrecenbe. Itt „egy derék, jómódú család szárnyai alá jutottam másodmagammal... Gyermektelenek lévén, egy közeli, szegény rokonuknak ifjú, szép leánykáját, a gyö­nyörű P. Zsuzsikát vették magokhoz, gondolom, örökbe. Zsuzsika piros ajka nem volt nagyobb egy jó nagy szamó­cánál, szeme párja két ra­gyogó, bűbájas, fekete, nagy csillagzat, karcsú dereka hajr lékony és oly vékony, hogy Shakespeare-kent átbújhatott volna a polgármester pecsét­gyűrűjén. Nemcsak szállá­som, de ellátásom is válók volt. Az öregek igen megsze­rettek, én pedig Zsuzsikái szerettem meg igen, amit ö is szíve szerint viszonzott. Egész ottlétemben Vele és Róla ál­modoztam. Szerelmes verse­ket Írtam Hozzá, s még a for- j radalmunk gyászos vége után is sokáig sajgóit utána a szí­vem”. Később^ Jf’iipa^ Zsuzsánna Kunhegyesre ment < férjhez Józsa Imréhez, mert nevelő­apja, a gőgös, gazdag Kál- Tnánchelyi Gábor nem akarta egy bizonytalan jövedelmű irohoz adni féltett lányát. Józsa Imre mellett özönbán a gyönyörű szép nő szinte el­sorvadt. Harminchat éves ko­rában, 1866-ban halt' meg. Józsa Imre legendás gazdag­sága is elkopott. Teljesen egyedül élt és mint csendes őrült pusztult el 1902-ben Kunhegyesen. Lévay nem tudta, hogy mi lett imádott kedvesével. Zsu­zsika gyönyörű teste már ré­gen a künhegyesi temetőben porladt, amikor az agg költő sajószentpéteri otthonában reszkető kezekkel még papír­ra vetette Kétkedés című szép versét: _____ Kctscg száll meg olykor-olykor S önmagámtól kérdezem: Múló tüz-e, amit érzek, ' agy igazán szerelem? ... 8UDAY GYÖRGY Élő emlékezések A hétközép most egybeesett az ünnep idejével. A televízió jó szolgálatot tett: gondosko­dott az ünnep emlékező han­gulatának megadásáról, és közben a több napos pihenőt kihasználó emberek könnye­debb szórakoztatásáról is. Vegyük előbb az ünnepi részt. Csütörtök este Viktor Konyeckij novellája elevene-. dett meg a képernyőn. A le- ningrádi blokádról sokat hal­lottunk. Korunk talán legna­gyobb emberi hőstette volt. Mert itt nemcsak katonák álltak szemben katonákkal, nem sörsukat vállaló parti­zánok vagy ..Kloss” kapitá­nyok helytállásáról volt szó. hanem egy világváros bent­rekedt összlakosságáról. Öre­gek és gyerekek, szolgálatot teljesítők és haldoklók, hoz­zátartozóikért rettegők és megmaradásukért kétségbe­esettek, szóval mindennapi emberek. Mint ahogy pár éve egy velem kortárs építész- * mérnöknő mesélte a piszkai’- jovi temetőben, ahol a blo­kád hőseit temelték el. és ahová épp akkoriban látoga- ' tott el kegyeletét leróni a "nyugati világ nevében is a háborúhoz igen értő francia polititkus-tábornok. De Gaul­le. Mert ez volt a blokád: névtelen kisémDerek (mint j ismerősöm és édesanyja) vi­lághírű példája. Kon}reckij novellájának is ez a modellje. Egy kislány kóborlásán, emberekbe botlá­sán át mulatja meg az egye­dül gyengék egymást erősítő erejét. Kár. hogy n televízió a dráma helyett a lírát erősí­tette fel az írásból, a kezdő képek izzása után a szokvá­nyosabb monotónia télé lassí­totta az előadás ritmusát. Az ünnep másik, immár keményen drámai adása Rahmanov klasszikus drámá­jánál:, a Viharos alkonyai­nak felelevenítése. A kiváló Gellert Endre rendezését, Major Tamás pontos, szenti- mentalizmustói mentes alakí­tását ismét látni, — nemcsak a múlt évtized egy sikerét él­hettük át ezzel ismét, de friss élményt is jelentett. Meg kell említeni a kivá­lóan előkészített Beethoven- koncertet is, a kitűriő elő­adásban felhangzó IX. szim­fóniát. Örömmel üdvözölhet­jük a tv mind gyakoribb ze­nei programjait, úgy látszik, a népszerű ismertetésekkel sikerül ezeket nemcsak, meg­tűrt kiegészítésként, de szer­ves részekként beiktatni a műsorba. A könnyedebb műsorokról szólva egy nehéz vállalkozást kell megdicsérni. A Humor­ban nem ismerünk tréfát!... a századelő hazai humorját próbálta punoptikumszerűen [alva elénk idézni. Meg- ta a Nagy Endre-kabaré légkörét, és tálán épp ezzel, a szinte művelődéstörténeti hűségkereséssel érte el. hogy életre varázsolta egy ma már majd minden mozzanatában idegen világ légkörét. Azt a humort és szatírát felelevení­teni. amelynek célzásait' sem értik ma már a hallgatók: igen nehéz. A tv-nek majd­nem sikerült. K. L. éjféltől reggelig FELAKASZTOTTÁK A dél-koreai fővárosban bejelentették, hogy hajnalban felakasztottak két dél-koreai értelmiségit, akiket a rend­szer elleni összeesküves mia’. I ítéltek háláira. LETARTÓZTATTÁK A brazíliai rendőrség letar­tóztatott két portugál fgrfit — apát és fiát —, akik elra­bolták egy amerikai film­gyártó cég brazil leányválla­lata . igazgatójának 18 j éves fiát. A szülök a váltságdíj­nak csak a felét tudták elő­teremteni, azt át is adták. A fiú holttestét néhány nappal később megtalálták elhantol- ya. A tettesek azzal védekez­tek. hogy „pénzre volt szük­ségük". ÉGÉSI SEBEK. TÖBB SZÁZ GYERMEKEN Az - angolok hagyományos ünnepe a lőporos összeeskü­vés évfordulója. 1605-ben ösz- .szeesküvők fel akarták rob­bantani I. Jakab parlament­jét. Az összeesküvőket kivé­gezték. Ezt a napot mindig tűzijátékkal ünneplik meg. Az idén egy személy meghalt és országszerte több száz gyermek került a kórházba égési sebekkel. KILENC HALOTT A Fülöp-szigeteken ezen S héten elnökválasztás lesz. A lakosság hangulata feszült; az összetűzéseknek már eddig kilenc halálos áldozata v.an. RENDŐRSÉGI STATISZTIKA A japari rendőrség slci,Usz- tikája szerint az év első. 10 hónapjában több mint 13 000 személy vesztette életét köz­úti balesetek következtében. ÉRDEKLŐDÉSSEL VARJAK 1970. január 10-én, 15 óra­kor lesz a labdarúgó-világ­bajnokság sorsolása, a tv- is közvetíti. Pelé eddigi pálya futása alatt 996 gólt lőtt. Vár­ják „a fekete gyöngyszem” 1000. gólját Brazíliában. Pelé képével a posta bélyeget bo­csát ki, több városban szün­napot kapnak az iskolás^ és országszerte 1000 utcát noez. nek el a játékosról. November 12-én Pozsonyban lesz a’ dön­tés a harmadik magyar- csehszlovák mérkőzés szín­helyét illetően. ÉLETMENTŐK Életmentőket tüntettek ki. Jelenszki Márton. 6. osztályos fiú a Dunából mentett ki egy kisgyereket. Váraljai József Nyíregyházán, a strandon észrevette, hogy két gyeiméi: elmerül a vízben. Ősz :Ju- lianna pedig egy égő házból hozta ki a család 3 éves kis­fiát. Valamennyien életüket kockáztattál:. Tettükért az életmentő emlékérmet kapták meg kormányunktól. KÚTBA ESETT / Törökországban, áz egyik faluban vízhúzás közben a kútba esett egy férfi. Nem vesztette el lélekjelenlétét' és a kerekes kút láncán kimá­szott. Csupán horzsolásokat szenvedett. LEDŐLT A FÉL HÁZ Kilencen meghaltak, heten megsebesültek annak a rob­banásnak a következtében, amelyet az indiai Godavari egyik épületében egy illegáli­sán készített tűzijáték ’oko­zott. A robbanás ledöntötte a fél házat és megölte az' utca másik oldalán haladó kerék­párost is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents