Déli Hírlap, 1969. november (1. évfolyam, 54-77. szám)

1969-11-06 / 58. szám

A barátot kehellyeí... Grúzok és magyarok Grúzia, amely erősen őrzi V a- matriarchátus emlékeit s , 'ezt művészetében, különösen • ' szobraiban kifejezésre is jut­atja, rege-, jelkép- és nép- ri ’ssstisztelő ország. Ki ne is- > merné a csavaros eszű grúz mondáját, aki elkésvén a dőld szeletelésének nagy ak- tusiról, istentől a legszebb országot, a világosztó „náz- ; ijiját” kaparintja meg. Férfi volt az illető, mégis „Grúzia, anyának” hívják a szovjet köztársaságok egyik legszeb. bikét, mert a megújulás és megújítás alanyai mindig a -zap és páratlan szorgalmú grúz nők voltak. Grúziában á férfiak sem tétlenkedtek, mert hosszú századokon át torgatták. villogtatták kard­jaikat, küzdöttek arasznyi lé­tükért. Ezért is tart „Grúzia-anya” szobra egyik kezében kardot. S a másikban? Ez a kéz ■ kelyhet kínál... PEZSGŐ EGY IDEGENTŐL Háy Andrea, a Miskolci _ Nemzeti Színház dramaturg­ja nemrégen járt Grúziában. . A „Grúzia-anya” szobor kely- . * hét említette elsőnek, ami- . dón élményeire emlékezett. — Grúziában a barátot ke- ; hellyel, az ellenséget karddal /.fogadják. E hagyomány tar- < • calmáról mindenki meggyő­ződhetett történelmi sorsfor- 1 .dűlőkön és békeidőben is. A ■; grúz vendégszeretet közis- : mert,. ez minden barátsággal j 'közeledő népre kiterjed. A ' ■ magyarokat — ezt már má­sok is elmondták — megkü­lönböztetett szeretet övezi. Ennek történelmi gyökerét a két nép hasonló sorsában, másrészt temperamentumá­ban kereshetjük. És Zichy Mihály is sokat tett a két nép közeledéséért, amidőn a reneszánsz előfutárának, a világhírű Rustavelinek Tig­risbőrbe bújt lovag című el­beszélő költeményéhez il­lusztrációkat készített. És még sok híres és névtelen nyelvész, etnográfus, művész és író kovácsolta ezt a barát­ságot. Mi már csak a gyü­mölcsöt élveztük Tbiliszi egyik zsúfolt éttermében, ahol amikor megtudták, hogy magyarok vagyunk, azonnal helyet kerítettek s pár perc múlva a pincér megjelent egy üveg pezsgővel: „A szomszéd asztaltól küldik, fogyasszák egészséggel.. SZERETLEK KEDVESEM — GRÚZUL — Tamada. — így hívják a híres.grúz tósztokat. A kö_ szöntés, a felköszöntés, bará­ti szónoklat szinte „népszo­kás” Grúziában. Sokan azt mondják, a grúzok borisszák. Aki jobban ismeri őket, az tudja, hogy az ivás csak al­kalmat, hangulatot teremt kiadós tamadákra és dalolga- tásokra. Mert énekelni is na­gyon szeretnek. Mindjárt hoz. zá kell tennem: tudnak is. Igázán élményszámba megy, ha ketten-hármán társulnak és csodálatos polifóniával előadják dalaikat. Nem szé­gyellik a dalt. Nálunk pél­dául képtelenségnek tartanák, ha valamelyik városunk ta­nácselnöke, s még két társa rögtönzött dalokkal szórakoz­tatná vendégeit. Tbilisziben ugyanis azt történt, hogy a polgármester maga mellé vette két dalszerető munkás ismerősét és három szólam­ban énekeltek a tiszteletünk, re. Egy másik alkalommal Petőfi: Szeretlek, kedvesem című versét hallhattuk; szí­nészbarátunk a mi tisztele­tünkre szavalta el — grúz nyelven. SZÍNHÁZ A „KOMÓD TETEJÉN" — A grúz színházak szín­vonalas előadásairól órákat lehetne beszélni. Ezúttal csak egy előadásról szólok: a Tbi­lisziben látott Úrhatnám pol­gárról. A közismert Moliére- vígjátékot egy komód tetején játszatta a rendező; a kezdés pillanatában a szereplők fi­nom nippek voltak mindad­dig, amíg az első szó el nem hangzott. S ekkor megeleve­nedtek a figurák, megjelent Jourden — színpadon szokat­lan — nonkomformista, két méter magas, groteszk alak­ja. A szellemes, elegáns elő­adás megállta volna a helyét még a francia nézők előtt is. Talán csak a kis élő aján­dékbárány. — amit az elő­adás végén a hálás nézők és hódolók Jourden alakítójá­nak átnyújtottak — szóval csak ez az aktus tért el a francia színházi szokásoktól. PÁRKÁNY LÁSZLÓ • Reflektorfénybe a társadalomtudományt! MEGÉGETT Csesznok Pál, 31 éves ta­tabányai segédmunkás itta­san összeszólalkozott felesé­gével, majd elzavarta hazul­ról. Ezután benzinnel fello­csolta a konyha kövezetét és meggyújtotta. Nagy robbanás és tűz keletkezett, amelyet a szomszédok oltottak el. Az ittas férfi belehalt égési se­beibe. LESZÚRTA TERHES FELESÉGÉT Tizenhárom évi szabadság- vesztésre ítélték Székesfehér­váron Vígh István, 21 éves dunaújvárosi tolatásvezetőt, aki augusztusban leszúrta 22 éves — hathónapos terhes — feleségét. KÉT REPÜLŐGÉP ÖSSZEÜTKÖZÖTT Két Mystere IV. együlé- ses harci repülőgép ütközött: össze az éjszaka Nancy légi- terében. Mindkét gép lezu­hant, az egyik pilóta holt­testét már megtalálták. TITKOS A Vietnam iránti szolida­ritás című dán bulletin, ame­lyet a Vietnam ügyét támo­gató különböző dán bizottsá­gok adnak ki, keddi számá­ban közölte, hogy a NATO- országokban 2000 titkos rög­zített, illetve mozgó katonai lehallgató állomás működik. Dániában hét titkos lehallga­tó központ van. A tűz segítségével Kettesben Gádor Istvánnal n ú m ' 11if Gádor István Kossuth-díjas, hivató művész már felnőttként nézte végig Blériot csodálatos attrakcióját, amint a francia mérnök monoplánjával a levegőbe emelkedett, s manapsag mégis őt tartják a legfiatalabb keramikusnak. Holnap nyíló miskolci kiállításának több mint száz darabját szemléivé pró­báljuk megfejteni a művész titkát. Nincs nehéz dolgunk, mert kalauzunk maga Gádor István. Az MSZMP Központi Bi- . í. . zottsagának tudománypoliti- irányelvei sok gondolatot *• * .ébresztettek mindannyiunk- ban. Tapasztalatom szerint J -jóval több a felvetődő új tár­sadalmi-emberi probléma, /•jjoint amennyire megoldást, '’ választ adott a társadalomtu- , ' domány hazánkban, de ez a jellemző szűkebb pátriánkra, ’ Borsod megyére és Miskolc Városra is. Azok a történelmi ■ ,és szociológiai kutatások, amelyek a felvetődő problé­"jöiák megoldását szolgálják, csők a tudományág természe- . te szerint adtak választ bizo- V íiyos kérdésekre. A társada- ' ' ’lomtudomány területén a komplex kutatás még csak a kezdeti stádiumban van. Pe- " dig a családban, a munkahe­lyeken, a közéletben és a tár­sadalmi-emberi kapcsolatok ‘ ■ valamennyi színterén napon­• ta találkozunk olyan kérdő­• jelekkel, amelyek megoldása 25—30 évvel ezelőtt nem je­lentett különösebb problémát • á szülőknek, a munkahelyek ' vezetőinek, a oedagógusok­hak, a társadalom és a köz­■ 'élet szervezőinek, irányítói­■ bál­. A felszabadulás előtt ha­jszánkban a társadalmi-embe- ,i ri kapcsolatok képlete igen egyszerű volt. A kapitalizmus Tarkastörvénve és a vallási dogmák kíméletlenül elren­deztek az embereket a társa- dalmi relációk skáláján, és az .■ ebből- kitörni akarókat, vagy , e viszonyrendszerek megvál- , toztatására törekvőket - kö- j jnyörtelenül elhallgattatták és .megtorolták. Azóta olyan > gazdasági, társadalmi, politi- ’■kai; és- kultúrpolitikai válto­zások következtek be, ame­lyek ; a felnőtteket, de első­sorban a felnövekvő nemze­dékeket eszméjükben, gon­dolkodásmódjukban változtat. Iák meg, vagy orientálták. A szocialista ipar megte­remtése a lakosság körében új sűrűsödési gócokat produ­kált. A szocialista városokba, az új város- és lakónegye­dekbe betelepült családoknak — bármilyen környezetből jöttek (faluból vagy szükség- lakásból) — a régebbi társa­dalmi-emberi kapcsolatok csökkenő tendenciájú fenn­tartásával egy időben kellett kiépíteniök az új szituáció­nk megfelelő emberi vi­szonylatokat. A szocialista mezőgazdaság a korábbi zárt társadalmi- emberi kapcsolatok körét ki­tágította, a falu népe a civi­lizáció, valamint a technika rohamos fejlődése következ­tében tudatilag gazdagodott. Ez a változás maga után von­ta a város felé való orientá­ció lehetőségeit is. Mindezek­ből következett, hogy olyan új társadalmi tényezők lép­tek be a város felé orientá­lódók életébe, mint az üzemi, munkahelyi termelői kollektí­vák, a bejárás, a munkás- szállás pozitív és negatív ha­tásai. Szocialista közoktatási rendszerünk kiépítése és sta­bilizálódása sok olyan műve­lődési lehetőséget és fórumot teremtett a felnövekvő nem­zedékek, de a felnőttek ré­szére is, amelyeknek a peda­gógiai, társadalmi-emberi konzekvenciáit tudományo­san . nem Vontuk le minden esetben. A felsorolt — társadalmi rendszerünk lényegéből faka­dó — pozitív változások alap­vetően befolyásolták és mó­dosították a felnőttek és a fiatalok életkörülményeit, életritmusát, életszemléletét és életstílusát. Ügy vélem, hogy ezeknek a társadalmi és egyéni változásoknak az összefüggései nem tudato­sodtak eléggé az emberek­ben. A társadalomtudomány sem adott elégséges választ ezekre az új társadalmi-em­beri problémákra, holott a marxizmus klasszikusai ezek­re a törvényszerűen bekövet­kező problémákra felhívták a figyelmünket. Itt, mivel a té­ma kifejtésének lehetősége korlátozott, csak egy alapvető kérdésre kívánok rámutatni. Az ember mint társadalmi lény, főképpen abban külön­bözik más élő szervezettől, hogy életfeltételei nem egye­bek, mint az élettevékenysé­gének külső, vele dologilag szembenálló objektumai, s egyben az emberi lényegi erők. azaz készségei, képes­ségei, tapasztalatai, röviden: az élettevékenység belső, szubjektív feltételei. Az em­ber tehát tevékenysége folya­mán nemcsak a külvilágot alakítja át. humanizálja, ha­nem egyben és ugyanolyan mértékben önmagát is meg­változtatja. Ez utóbbinál lá­tok én bizonyos lemaradást az elsőhöz viszonyítva. Pedig ez nem szükségszft-ű. A tár­sadalomtudománynak véle­ményem szerint többek közöt az emberi kooperáció elméle­ti és gyakorlati kérdéseivel kellene a jövőben tervsze­rűbben és komplex módon foglalkoznia. A tudomány, a technika fejlődésének az em­berre gyakorolt hatását, a kooperáció emberi vonásai­nak megmutatását, egész tár­sadalmi életünk humanizálá­sát kellene elsősorban vizs­gálódásunk tárgyává tenni, mert véleményem szerint itt maradtunk le és ezzel va­gyunk adósok a társadal­munknak. DR. KÁROLY ISTVÁN — Ha tényleg fiatal, vagyis korszerű és modern marad­tam, azt nagyrészt az anyag inspiráló hatásának köszön­hetem. A kérdés mindig az, liogy milyen gondolatokat ké­pes kifejezni az agyag, a szi­likát, a fém, az üveg és so­rolhatnám tovább ... Szob­rászként indultam, az idők folyamán azonban egyre in­kább az kezdett foglalkoz­tatni, hogy az alkotáshoz fel­használható sok különnemű anyag miként válhat homo­gén egységgé, egyetlen tárgy­ba sűrítve. Nos, ez nem egé­szen új gondolat, hiszen a ta- sizmus hívei a festészetben ugyancsak próbálkoznak ilyesmivel. A különböző anya­gok egymás mellé rakása azonban nemigen hozza meg a kívánt eredményt. Nekem a tűz segítségével sikerült a vas, réz, üveg és kő szintézi­sét megteremteni. — Eszerint Gádor mester — saját műfajában — ugyan­azt a forradalmat vívta meg, amit korunk építészei? — A modern építészet új anyagokkal, új, sajátos forma­világot teremtett, és ezzel uralkodó művészetté vált. Akarják vagy nem. ezt az utat kell járniok a festőknek, szobrászoknak, iparművé­szeknek is. Különben nem lesznek képesek kifejezni a kor lényegét, tartalmát. Egy­szerűbben : a tégla még el­bírja' a freskót, a vasbeton már nem tűri ... — Talán mégse veszi ezt mindenki ennyire komolyan. Egyesek korszerűségen nem értenek mást, mint beállni a divat sodrába. — Nem tagadom. De a di­vat csak felületi, felszíni vái- a tozás. A vasbeton nem divat: | szükségszerűség. Anyagi, esz- j tétikai igényt elégít ki.. Kor- S hoz kötött... Egy-két ügyes | mesterkedés még nem képes megoldani a modern kor szín­es anyagproblémáját. * A Miskolci Galéria kiállító­termében a tárgyak sokasága győzi meg a nézőt az imént elmondottakról. Finom grafi­kai vonalak, palettán ki sem keverhető tüzes Színek, plasz­tikus formák. Ezzel a techni­kával eltűntek az optikai megjelenítés korlátái. A me­leg színek, stilizált figurák azonb^p nemcsak a technikár ról, a hő formáló, egységbe olvasztó hatásáról vallanak. A kemence tüzén kívül más lángot is fölfedezhetünk — amelyet elemezni nagyon ne­héz lenne, de amely fiatalos lobogásával megvilágítja, át­melegíti az embert. (gyarmati) NÉGY ÉS FÉL ÉVI BtlRTÖN Súlyosbítás következtében a Fővárosi Bíróság négy és fél évi ' szabadságvesztésre ítélte Héder Mihály MÄV- AUT-buszvezetőt, aki össze­ütközött egy 15-ös autóbusz- szal. Öten meghaltak, öten megsérültek. A GÉPRABLÓ LEÄNY Egy leány és négy fegyve­res férfi eltérítette útjából a brazil VARIG társaság utas- szállító gépét és Kubában landoltak. Egyszer Santiagó­iján leszálltak, hogy egy vá­randós asszony, férjével el­távozzék. Egy híres sláger­énekest, Gervasiót, akinek Chilében lett volna hangver­senye, magukkal vitték. FÉL LÁBBAL TIZENKÉTEZER KM-T GYALOGOLT Visszaérkezett Belgrádba Szvetozar Djurovics, monte­negrói jugoszláv rokkant, aki 185 nap alatt, fél lábbal, 12 000 kilométert tett meg gyalog Európában. Djurovics Magyarországon is járt és jövőre világköriilj utat ter­vez. EMBERIRTÁS Huszonöt éves a hitleristák háborús bűntetteit vizsgáló lengyel bizottság, amely 1944 őszén a majdaneki náci .ha­láltáborban elkövetett em­berirtás ügyének kivizsgálá­sával kezdte meg tevékenysé­gét. A bizottság több mint 50 000 hitlerista bűntettet -tárt fel, és jelenleg még négy­ezer ügyben folyik vizsgálat. ÉLETUNTAK Az NSZK-ban az életuntak orvosi gondozása című inté­zetben széles körű vizsgálatot hajtottak végre 10 000 beteg­lap értékelésével együtt, 3623 személynél állapítottak meg öngyilkossági veszélyt. A többiek pszichológiai ta­náccsal megmenthetők. A fentiek gondozás alatt állnak. Nyugat-Berlinben évente 900 személy követ el öngyilkosé»» got. Gondolatok a tudománypolitikai irányelvekről * Tanulmány, (Lenkey Zoltán rajz

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents