Déli Hírlap, 1969. november (1. évfolyam, 54-77. szám)

1969-11-04 / 56. szám

7iMérázás nélkül késsüthet a vállalati tabló Automatizált adminisztráció Első osztály j A jelen: zsúfolt: irodahe­lység, sűrű cigarettafüsttel, karikás szemű adminisztrá­torokkal. Előttük irathegyek, lej ükben káosz — hónap vé- Sje van, készül a vállalati tabló. Kép a közeljövőből: tágas, laboratóriumhoz hasonló gépterem, légkondicionált levegővel, halk gépzúgással, 1ihér köpenyes fiatal lányok­kal. Hónap vége van, az elektronikus adatfeldolgozó gép készíti a vállalati tablót. Párizsban és Miskolcon Az egyetemvárosban, nem messze az új könyvtártól, már tető alá került a Számí­tástechnikai és Ügyvitelszer­vező Vállalat miskolci köz­pontjának épülete. A két­szintes intézet, amely előre­láthatólag januárban már üzemel, négymillió forintba kerül. Százharminc szakem­ber, főleg fiatal nő fogja itt feldolgozni a vállalatok, üze­mek adatait. A gépkezelőket, programozókat most képe­zik ki, a műszaki osztály vezetője pedig az idén ta­vasszal 4 hónapot töltött Pá­rizsban, hogy tanulmányoz­za az elektronikus adatfel­dolgozó gépek működését. A Bull Gamma megmondja Az intézetben harminc­millió forint értékű géppar­kot állítanak munkába. Hu­szonhét adatrögzítő, kártya­lyukasztó, hat adatrendező és három táblázó, kimutatá­sokat készítő gépet vásárol­tak többek között. Francia- országból egy körülbelül 200 ezer dollár értékű Bull Gam­ma 115 típusú, elektronikus adatfeldolgozó berendezés érkezik, amelynek teljesít­ménye óránként 36 ezer betű- v ■ számsor. A gép memó- r ^központjában sok tízezer c ró elektromágnes őrzi a betűket, számokat, egy mű­veletet hat ezred másodperc alatt végez el. Ha valami műszaki hiba, zavar kelet­kezik a bonyolult berende­zésben. a Bull Gamma ..őszintén” bevallja, kigyul­lad rajta egy tábla és a szá­I.engye! mokasszin és magyar kisüsti A külföldiek a magyar kü­lönlegességeket, a magyarok a külföldi érdekességeket ke­resik a villanyrendőr melletti ajándékboltban. A külföldiek körében különösen népsze­rűek a matyó hímzéssel díszí­tett térítők, szettek. Az ola­szok a kristályokat, az ame­rikaiak a herendi porceláno- iiat kedvelik. Szívesen vásá­rolják a jó magyar kisüstit és a tokaji borokat is, bár ezeket a magyarok sem vetik meg. A magyarok főleg a lengyel fafaragásokat, szőtte­seket, a puha lengyel mokasz- szint és a külföldi italokat vásárolják. Fodrászlogika Az egyik francia kis­város fodrász-szövetsé- je ezzel a jelszóval pró­bálja hajápolásra csá­bítani a fiatalokat: „Fiatal barátaink, te­gyétek szebbé Francia- országot, járjatok a fodrászhoz”! Nem ártana Miskol­con sem egy ilyen fel­hívás! ' mokból a szakemberek azon­nal megállapítják, hol van a baj, hol tévedett a gép. Gázszámlát is A számítástechnikai köz­pontban leggyakrabban anyagkönyvelést, bérszám­fejtést, tablókészítést végez, nek majd, de villany­Hűvösre fordult az idő, be­fejezték „nyaralásukat” a szalonkák is, és ezekben a napokban északról délre, té­li szálláshelyükre „húznak”. A Bükk és a Zempléni­hegység nyáron sem olyan meleg, mint az alföldi táj, így az erdei szalonkák egy része költésre is megyénkben marad. Március végétől jú­liusig kétszer költenek, 4—4 gömbölyded, barnás-csíkos tojást raknak gondosan álcá­zott fészkükbe. Többségük­nek azonban az északibb fekvésű országok a költőha­zájuk, ahonnan október vé­gén, november elején vo­nulnak délre, hogy a telet a Földközi-tenger vidékén tölt­sék. Ilyenkor van tehát a „visszahúzásuk” erre mife­lénk. Kétszer ülhetnek hát ki évente a borsodi vadászok a különleges élményt nyújtó vagy gázszámiát is tudnak készíteni. A nálunk még újdonság­nak számító inlézet külö­nösen a középvállalatoknak, üzemeknek jelenthet nagy segítséget. Mentesíti a dol­gozókat a hónap végi túló­rázásoktól, kevesebb lesz a fárasztó. manuális admi­nisztráció. PUSZTAI ÉVA szalonkalesre: tavasz elején' és most, ősz végén. Nem könnyű azonban a hosszú csőrű, hosszú farkú kis ma­darakat puskavégre kapni, mert imbolyogva és rendkí­vül gyorsan repülnek. Ha pe­dig széláramlás van, hirte­len levágódnak a földre, s ..terepszínű” tollazatuk se­gítségével könnyen el tudnak rejtőzni az emberi szem elől. Annál nagyobb a vadászok öröme, ha hosszú, fárasztó esti les után néhány madarat sikerül zsákmányul ejteniük. A szalonkát zsigereivel, te­hát a beleiben félig elemész­tett férgekkel együtt sütik meg, füstölt szalonnával megtűzdelve, s valóságos ínyenc falatként fogyasztják el a különlegességek kedve­lői. Annak idején, amikor rang­sorolták az éttermeket és szórakozóhelyeket, nyilván­valóan alaposan meggondol­ták, melyik milyen kategóriá­ba tartozzék. Az első osztályú presszó bizonyára azért lett „előkelőbb”, mert azzá tette a belső környezet, a berende­zés, a kiszolgálás, no meg — mindebből következően — a fogyasztói ár. Idővel azonban, ha nem újítják fel rendszeresen e he­lyiségeket, alaposan megkop­hat az előkelőségük. Az első osztály — titulus bizonyítá­sára nem marad sokkal több a rangot jelző táblánál és természetesen az áraknál. A Polónia étterem presszó­jában egy fél konyak tizenhét forint és harminc fillér. A presszó tehát kétséget kizá­róan első osztályú. Erősen vitatható azonban, hogy rang­ja megérdemelt-e. Az asztal­kák szélét borító műanyag­keret letöredezett, óvatlan pillanatban könnyen bele­akad az ember ruhája. (A fel­szolgáló: A delenkénti üzemi ebédeltetés végett összerak­juk az asztalokat, ez okozza a rongálódást.) A mosdó be­járati ajtaján kopott, kétes tisztaságú függöny lóg — nem túlságosan étvágygerjesztő látvány. A presszó falait sem éppen a múlt héten festet­ték ... Első osztályú helyiség a Po­lónia étterme is, presszója is. De mekkora közöttük a kü­lönbség! Az előző — a belépő az első pillanatban megálla­píthatja — valóban első osz­tályú. Az utóbbi viszont vagy csak az ára miatt az, vagy pedig azért, mert — ráfog­ják. (-a-) Kondai Kis Mihály emléke Végzetes lakoma Húznak a szalonkák Miskolc 1698-as annáleszében, utólag beragasztott árkus- papíron, a következő szöveg olvasható: ..Mindez üdéig is, a memória hominnm, oily nevezetes és felejthetetlen casus városunkban nem történt, ki esett városunk bíráján, Kondai Kis Mihályon, ki nem is gondolván, se nem Is rettegvén az Isten és haza törvényét, ... György-István Eörsik nevű tisz- íátlan személlyel paráználkodott. Melly cselekedeteiért, a városnak piacán, hóhér által, másoknak rettentő pcldájokra, 4-ik napján Mindszent Havának, feje vétetett.. A periratok részletesen is- rnci-teUk — négy tanú vallo­másában —, hogy Kondai Kis Mihály főbírót 1698. szeptem­ber 19-én lakomára hívta meg Szűcs András, jómódú mis­kolci polgár. A társaságban volt négy férfi és a csinos örzsik asszony, akit Miskol­con „rosszhírű személynek” ismertek. A főbíró este kilenckor jó hangulatban köszönt el a tár­saságtól, s hazaindult. A Hu- nyad utcán, a Szepessy-halas- tava partján újra összetalál- . kozott örzsik asszonnyal, aki a vacsoráról gyorsan utána sietett. A sötétben az asszony a főbírót a parti bozótba, egy rozzant kerítés tövébe húzta. A kerítés másik oldalán már ott várakozott a házigazda és három vendége, hogy tanúja legyen a paráznaságnak. És a négy tanú másnap fel­jelentette a főbírót parázna- ság bűnéért. Az eljárás gyors. Kondai Kis Mihályt a várme­gyei szék jóváhagyása után pallos általi halálra ítélték. Miskolc hóhéra a Felső Pia­con — a mai Tanácsház téri villamosmegálló helyén — a főbíró fejét nagy nyilvános­ság előtt lecsapta. Nézzük meg a koholt per indítékait és motívumait a társadalmi viszonyok tükré­ben. Jel a felszabadulásra Miskolc népe az 1600-as évek utolsó három évtizedé­ben különösen sokat szenve­dett. Volt nap, amikor két­száz egri törölt lovas a Csabai kapunál, a szendrői várkapi­tány háromszáz lovasa a Bá- bonyi bércen, Diósgyőrből jövet pedig a kassai főkapi­tány csapatai követelték a maguk napi jussát. Ez így ment Buda, majd Eger felsza­badításáig, 1687-ig. Ráadásul az ország zavaros politikai viszonyai, az erdélyi fejedelemség bukása, a csá­szári abszolutizmus és a je­zsuita reakció erősödése, az általánossá váló társadalmi forrongás Miskolc népére is erősen hatottak. Elkövetke­zett a „nyílt színvallás’ ideje is. A miskolci nemesek visszakövetelték jogaikat és 1694-től már a nemes Rácz- kövi István, a következő év­ben a nemes Hosszúfalusi János, 1697-re a „szép köl- cségű, jó értékű, arany edé­nyekkel bíró” Boldizsár-Balla Zsigmond a főbíró. Az osztályharc 1697-ben élessé vált. Június 30-án, az újhelyi vásárban a császári zsoldos Wachsmuth hadnagv és emberei lemészárolásával Tokaji Ferenc megadta a je­let a „nyomorúság alól való felszabadulásra'. A nyugta­lanság és „az új ribillió” el­érte Miskolcot is. Boldizsár íőbírósága megingott és a gazdag nemest a plebejus Kondai Kis Mihály követte a bírói székben. Benne, az egy­szerű származású, kisvagyonú emberben testesült meg a jobbágytömegek bizalma, öt választották meg főbírónak á következő, 1698. évre is. A felbéreltek jutalma A miskolci nemesi reakció nem mert nyílt eszközöket használni a plebejus tömegek és a főbíró ellen. Megszüle­tett az összeesküvés és a vég­zetes lakoma terve a felbérelt Szűcs Andrásnál, három szin­tén felbérelt tanúval és az erre alkalmas örzsik asszony­nyal. A városi jobbágytöme­gek pedig elvesztették vezető­jüket Kondai halálával. A felbéreltek természetesen megkapták jutalmukat, ör­zsik asszonynak nem esett baja, a lakomát rendező Szűcs András pedig város­gazda lett, hivatalt kapott. Jellemző, hogy Kondai he­lyére a reakció még átmene­tileg a nem exponált Gábor Györgyöt tette, de 1699. után már a gazdag nemes Zsóri István, utána a nemes Váczi András foglalta el a főbírói széket. A feltárt adatok és össze­függések végeredményben megtisztítják egy elnémított miskolci történelmi személy, Kondai Kis Mihály alakját attól, amit igazságtalan ki- i végzése után hosszú évtizede- ' ken át a feudális reakció rá- J rakott. j KOMAROMY JÓZSEF jje Hogy mennyi viz kell mindennap! (Agotha Tibor felvételeJ Rejtélyes rádiósugárzás A forrás a Déli-sark felett van A Föld a Jupiter bolygó rejtélyes rádiósugárzásához nagyon hasonló impulzusokat küld a világűrbe. A hosszú-' hullámok tartományába eső jeleket első ízben a 450 méter hosszú, kereszt alakú anten­nával rendelkező amerikai Explorer—38 műhold észlel­te. A NASA egyik szóvivője szerint először ügy vélték, hogy az impulzusok forrása mesterséges, földi zavaró adó. Később azonban bebizonyo­sodott, hogy a jelek termé­szetes folyamatok eredmé­nyeként verődnek vissza a Földről. A Jupiterről és Föl­dünkről származó rádióhul­lámok hasonlósága alapján arra következtettek, hogy a Jupiteren rádiójeleket keltő folyamatok földi körülmé­nyek között is végbemennek. A Jupiter — amely Földün­kön kívül az egyetlen mér­hető mágneses térrel rendel­kező bolygó — rádiósugárzá­sát első ízben 14 évvel ezelőtt észlelték. A jelek az égitest­nek jól meghatározott terüle­téről származnak. Az 1968. július 4-én felbocsátott Ex­plorer—38 mérései szerint a földi sugárzás forrása a Déli­sark felett van. Ez elektro­mágneses szempontból „nyug­talan” tartomány. Itt találkoz­nak a Van Allen-övezet és a Nap elektromos töltésű ré­szecskéi, innen szivárognak a pólus felé. A DH pályázati felhívása Riporter kerestetik A Déli Hírlap pályázatot hirdet újságíró-gyakornoki áiiás betöl­tésére. A pályázaton részt vehet­nek azok a Miskolcon élő fiata­lok, akik 18. életévüket 1970. szep­tember 1-ig betöltik, de 24. évü­ket nem haladják túl. A győztest a szerkesztőség jövő ősszel két­éves újságíró iskolára küldi és sikeres vizsga esetén újságíró állományába veszi. A pályázat teltételei: A gyakornok-pályázónak 1970. augusztus 1-ig legalább 15 közlés­re alkalmas kéziratot kell bekül­denie. Egy-egy kézirat terjedelme nem haladhatja meg az ötven gé­pelt sort. A pályázóknak minde­nekelőtt ifjúsági témákról kell ír- niok. A szerkesztőség havonta egy al­kalommal megbeszélést tart a je­lentkezőkkel, hogy bevezesse őket a szerkesztőségi munkába, taná­csokat adjon, és megjelent írá­saikról véleményt mondjon. A közölt cikkekért a szerkesztőség tiszteletdíjat fizet. A pályázati verseny 1969. no­vember 1-ével kezdődik és 1970. augusztus l-ig tart. A közölt Írá­sok száma és milyensége alapján bizottság dönti el, ki lesz a győz­tes. A Déli Hírlap szerkesztősége e pályázat meghirdetésével alkal­mat szeretne nyújtani arra, hogy a miskolci fiatalok írásai helyet kapjanak a város lapjában, s kö­zülük a legtehetségesebbet újság­íróvá nevelje. Kérjük a jelenrkezőket, hogy a beküldött — lehetőleg géppel írt, de legalábbis olvasható — kéz­iratukon tüntessék fel nevüket, címüket, életkorukat és foglalko­zásukat. Leveleikre írják rá: Ri­porter kerestetik. Címünk: Mis­kolc, Bajcsy-Zsilinszky u. 15. sz. Sok sikert kíván a oáivé -éknak a Déli Hírlap szerkesztősége

Next

/
Thumbnails
Contents