Déli Hírlap, 1969. november (1. évfolyam, 54-77. szám)
1969-11-04 / 56. szám
Javítani keil a peremkerületek áruellátását (folytatás az 1. oldalról.) A kétségbevonhatatlan fejlődés ellenére a város élelmiszerbolt-hálózata még sem mennyiségileg, sem földrajzi, megoszlás szempontjából nem elégíti ki az igényeket. Feltétlenül szükséges a gyorsan realizálható hálózatfejlesztés. A végrehajtó bizottság elé terjesztett jelentés a felmérések alapján megállapítja: megfigyelhető, hogy a* igények, s az étkezési szokások mindinkább eltolódnak a nagyobb tápértékű és választékosabb élelmiszerek felé. Vajból, tejből, sajtfélékből, halból, konzervipari készítményekből emelkedett a fogyasztás és bővült az árualap. A jelentés rámutat néhány olyan, a közvélemény' által kifogásolt, egyik-másik esetben tartós jelenségre is, amit orvosolni kell. Például a belvárosi üzletek áruellátása általában még mindig jobb és frissebb, mint a peremte- rülcteké. Ez többnyire a nem eléggé gondos készletezés, a hiányos rendelés és a pontatlan szállítások következménye. A legtöbb jogos kifogás talán a hús- és hentesáruk választékát érinti. A kifogások nem mindig magyarázhatók a húsipar műszaki színvonalának elmaradottságával, a kapacitás túlterheltségével, szakemberhiánnyal. A végrehajtó bizottság foglalkozott még a város zöldség- és gyümölcsellátásával, továbbá az ellátást érintő több lényeges kérdéssel, s megfelelő intézkedésekre hozott határozatot. Fogadónap a munkaközvetítőben Hat év alatt 23 munkahely A miskolci munkaközvetítőt 100—120 ember keresi fel a fogadónapokon. Az 1968, január elsején hozott rendelet szerint a férfiak munkára való jelentkezés alkalmával mentesülnek a közvetítőhöz való bejelentéstől. így a jelentkezők 99 százaléka nő. Többségük legfeljebb nyolc általánost végzett. Az egj- műszakos, könnyű fizikai munkát keresik leggyakrabban. A munkaerőhiány azonban Kfleg a vasiparban jelentkezik, különösen a forgácsoló szakmában. Esztergályost, maróst mindig keresnek. Állandóan munkaerő-hiánnyal küzd a ládi fűrésztelep, az egyesített kórházak, a DI- GÉP és a Lenin Kohászati Müvek. A legnagyobb fluktuáció a fonodában, a csoko- tadégvavban, s — nyáron — a vendéglátóiparban jelentkezik. A gazdasági mechanizmus reformja az elmúlt két év alatt érdekesen változtatta meg a munkaerőkereslet- kínálat arányát. Már az első időkben megmutatkozott. •.yjgy a hirtelen jelentkező férfi munkaerőhiány következtében a nőn munkaerőfelesleget fokozatosan be lehet állítani a termelésbe. Jellemző példa erre, hogy most is Jegy 60 fős női csoportot képeztek kj-betaflíiatt esztergád lyosnak. Notórius munkakerülők a munkaerőhiány ellenére is bőven vannak. A munkaközvetítő vezetője munkája során már találkozott olyan jelentkezővel is, akinek a'munkakönyvébe hat év alatt 23 vállalat jegvezte be a nevét. SZ. I. Sok kicsi kocsi Amióta gyermekgondozási segély ven, nemcsak a születések száma, hanem a gye;- mekkocsibolt forgalma is megnőtt. Évente 3—4 százalékkal emelkedik a gyermekkocsi-vásárlások száma. Különösen tavasszal nagy az érdeklődés a kiskocsik iránt, az idén is hatszáz mama vitte napfényre vadonatúj kocsiban gyermeket. A bolt statisztikája az.! is megmutatja, hogy gyakori Miskolcon az ikerszülés: 4—5 ikerkócsi minden hónapban elkel. R ozsd a m cniesítik az autók a Házát Az autósok nagy gondja, hogy az eső. a hó ..eszi” a gépkocsik alját. Az új autókon van ugyan tartósító bevonat, de ez nem sokáig véd a rozsdásodástól. A Miskolci Vegyesipari Vállalat szakemberei kikísérleteztek egy új eljárást: az autók alját osztrák, illetve az NDK-ból származó alapanyagú, speciális festékkeverékkel fújják, be. így az olyan erős védőréteget képez, hogy a munkáért másfél éven át garanciát vállalhatnak. Az új műhely a Baross Gábor utca 13. szám alatt épül. A közületek és a lakosság decembertől vehetik igénybe az új szolgáltatást. ,En nem írni&k jő hmm n m«*1ohtímhox Tizenévesek az intézetben Diósgyőrben, a Gyermek- és Ifjúságvédelmi Intézet falai között kétségek gyötrik az embert. Háromtucatnyi tizenéves él itt zárt ajtók mögött. Többségük rácáfol a Lombroso-elméletre: arcuk tiszta gyermekarc. Ha rövidke életük „naplójában” visz- szalapozunk. döbbenet váltja a sajnálatot. jNincs válasz Cs. S. tiszalúci gyerek. 13 éves. Egy éve elmúlt, hogy intézetben van. Eddig 26- szor szökött meg a megya- szói otthonból. Ilyenkor visz- szatért a falujába, és betört. Szinte minden alkalommal. Vidocqnak csúfolják társai. Karján tetoválás. Édesapja meghalt, anyja dolgozik, napközben nem volt felnőtt felügyelet alatt. N. D. 14 éves. A tornaná- daskai gyógypedagógiai intézetből „állandó szökésben” van. Három miskolci haverral betört. — Mi akarsz lenni ha felnősz? — Nem tudom ... B. A. 15 éves. Budapestről, a pamutfonó leányszállásáról kellett visszahozni. Fonónőnek akarták taníttatni. Miért küldték vissza az intézetbe? — ügyem volt. . . Fiú-ügy. Sz. É. 12 éves miskolci kislány. Öt is rendőrség hozta ide. Bevallása szerint rövid két hónap alatt — amíg „csövezett” — hat fiúval „volt”. — Szüleim elváltak. Apámnál maradtam. Megnősült. a mostohaanyám nem szeretett. Visszamentem anyámhoz. A mostohaapám sem szeretett. És .. .én sem tudok jó lenni hozzájuk. Elszöktem. .. — Mi lesz Veled? Lesüti a szemét, s választ nem ad. Óvónő szerettem volna lenni G. M. 13 éves kislány. Galeritag volt. onnan került ide. Nemreg megszökött. Pénz kellett neki. Egy sofőrrel lement a Sajó-partra. 30 forintot kapott. Visszahozták. A. J. óvónő szeretett volna lenni. 12 éves'elmúlt. Kazincbarcikáról hozták ide. Nagyon szép kislány. Szülei dolgoznak, öt testvére van. s a többiekkel semmi probléma. O? Lassanként össze sem tudja számolni, hány fiúval volt dolga. A példákat — sajnos I — 'lehetne sorolni tovább. A gyerekek majdhogynem mosolyogva beszélnek róla. Nem érzik a súlyát. Csak akkor komorodnak el. sütik le pillájukat, ha a szülő, vagy jövőjük kerül szóba. 1604-en a megyéből Az állami gondozásba kerülő gyermekek száma egyre nő. 1957-ben 757-en voltak. Az idén — október 31- ig — 1604-re szaporodott a számuk a megyében. Ebben az esztendőben 346 új gyerek jött. Közülük 64 miskolci. Többségüket szociális körül- mények kényszerítették ide. Jelentős százalékukat azonban a rendőrség hozta. Megszűnik az aránytalanság A Diósgyőri Gépgyárban fokozatosan eltűnik a fiatal és idősebb szakmunkások közötti bérezési aránytalanság. A kezdő szakemberek első bérének megállapításánál figyelembe veszik az iskolában elért tanulmányi eredményt is, s így órabérük már kezdetben elérheti a 8 forintot is. Ezzel a bérezési rendszerrel vonzzák a fiatal szakmunkásokat, s jelentősen csökken az erre a rétegre jellemző fluktuáció. — A legsajnálatosabb, hogy az utóbbiak között sok a 14 even aluli — mondta az intézet igazgatóhelyettese Az igazgató, Viszokay Ár pád — pszichológus. Másfél éve kutatja: miért nincs erkölcsi tartásuk ezeknek á gyerekeknek? — Általános a tapasztalat nem kötődnek senkihez, nem ragaszkodnak egyetlen „barátjukhoz” sem. Érzelmi életük gazdag, de rendkívül felszínes.. Nincs belső „vezérlésük”. mindig a legkisebb ellenállás irányába döntenek. S itt újból és újból a szülők felelőssége vetődik fel. Eszményképet otthonról nem kapnak. A magatartásminta többnyire olyan, amilyet a ..legkényelmesebb” követniük. — Valamennyi példa bizonyít: valahol baj van az etikai oktatásunkkal. Sok sz.ü- lő — adottságainál fogva — nem is képes erkölcsi alapot adni gyermekének. Érdemes elgondolkodni: az etika oktatását nem a legfelső szinten kell elkezdeni, hanem — „aprópénzre váltva” — tanterv szerint, már 8—9 éves korban és egységesen — az általános iskolában. RADVÁNYI ÉVA Felkerülteit Lesz tej az ünnepre A Borsod megyei Tejipari V’allaiat tájékoztatása szerint tejtermékekből az ünnepek előtt minden igényt ki tudnak elégíteni. Szerdán és csütörtökön 30 —30 ezer liter palackozott tejjel és 40—40 mázsa vajjal többet adnak át a kereskedelemnek. A szállítás zavartalan lebonyolítása érdekében a ’ tejipar az ünnepek előtti napokra a Miskolc környéki termelőszövetkezetektől bérelt tehergépkocsikat. + Évente több százezer tonna anyagot tárolnak az LKM durvahengerművének kikészítő részlegében. A képen látható körszelvényű acélrudakat a triósoron hengerelték, s rövid tárolás után — amelynek során ráfestik az acélminőséget jelző számokat, színeket — a nagykovácsműhelynek adjál: 'o- vább. ahol különböző félk észter mékeket kovácsolnak belőlük. (Agatha Tibor felvétele) HaláttOMubb propagandát! A munkás védelm vizsgálja a szakszervezet Munkavédelmi minősítés. Hivatalosan ez a neve annak a vizsgálatnak, amely napjainkban megyénk minden üzemében, vállalatánál megtörténik. A vizsgálat lebonyolítását a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsának munkavédelmi bizottsága kapta feladatául. — Eddig már 16 vállalatnál mértük fel, hogy betartják-e a technológiai fegyelmet, megismertetik-e a dolgozókkal: hogyan kerülhetik el a baleseteket, s ehhez biztosítják-e a feltételeket — hallottuk Csengeri Zoltántól, a bizottság elnökétől. — Mit tapasztaltak eddig? — Elsősorban azt, hogy hiányzik a jó propaganda. — Konkrétabban? — Kevés az ismertető előadás. Vagyis: nem tudják elég hatásosan felhívni a figyelmet a balesetek megelőzésére. — Hogyan lehetne ezen változtatni? — Először is a tárgyi fel tételeket keli biztosítani. — Éspedig? — Kell egy helyiség, ahol összegyűlhetnek az emberek és lehetőleg kötetlenül beszélgethetnek a munkás véd elemről. — Jó példát tudnak erre mondani? — Igen. A Tiszai Vegyikombinátban már van olyan oktatóhely. ahol érdekes szemléltető eszközökkel is felhívják a figyelmet a technológiai fegyelem betartására, egy-egy baleset következményeire. Szerintük így kellene kezdeni mindenütt. Tapasztalatunk szerint ugyanis elméletileg már minden rendben van: a vállalatok elkészítik az intézkedési terveket, a munkavédelmi szabályokat, a költségvetéseket. Ezek jók is. Csak aztán a megvalósítás késik. Ezt szeretné sürgetni a szakszervezet. R. A. INorvég niűtoka Franciaországból Több éves tapasztalat szé- rint a nők zöme novemberben vásárolja meg téli csizmáját. A Cipő Nagykereskedelmi Vállalat tájékoztatása szerint jelenleg az üzletekben 27 fajta bőr-, műbőr- és mű- lakkcsizma-modellből válogathatnak maguknak a hölgyek. A tél megérkezéséig még kétféle magyar gyártmányú csizmát várnak s Franciaországból is érkezik néhány norvég műfóka csizma.
