Déli Hírlap, 1969. november (1. évfolyam, 54-77. szám)
1969-11-28 / 76. szám
€•« ír nt»m ti* és fét e*er előfizető Mikor lesz elég telefon Miskolcon? ismét megszaporodtak az igénylések Reklamálnak a miskolciak: 1968. januárjától a posta csak- nem 15 millió forintot fordított a városi távbeszélő-hálózat fejlesztésére, a miskolci igazgatóságon mégsem biztatják sok reménnyel a telefon-igénylőket. Ez év júniusában fejeződött be a városi telefonközpont bővítése, ami Miskolc területén 4 ezer új előfizető bekapcsolását teszi lehetővé. A bővítéssel párhuzamosan a város különböző pontjain kábeleket is lefektettek. Űj kábelt kapott a nyugati városrész, a Kun Béla utca és a Csabai kapu, a Selyemrét, valamint a Szentpéteri kapu környéke. A második fél évben több mint 1800 fő- és 300 mellékállomást kapcsolt be a hálózatba a távközlési üzem, s a város telefon-előfizetőinek száma 10 350-re emelkedett. A készüléket igénylők száma anionban gyorsabban nőtt a vártnál: a postaigazgatóság nyilvántartása szerint 4100- nál is több miskolci lakos várja, hogy lakásában felszereljék:; a telefont. Többen ugyanis félreértették a posta felhívásait, amelyeket a ká- »belbővités által érintett városrészek lakóihoz intézett, s a bővítés hallatára néhány hónap alatt más városnegyedekből is rengetegen nyújtottak be igénylést. Az új jelentkezők listája — teljesen váratlanul — százával gyarapította a nyilvántartást. Ezeknek a megrendelőknek még sokat kell várniuk. Sok olyan előfizető jel ölt van ugyanis, akiknél már kiépítették a vonalat (esetleg fel is szerelték a készüléket), de a diósgyőri központbővítés előtt nem lehet elvégezni a bekapcsolást. Az elkövetkezendő hónapokban nem is várható változás. Mindössze a főútvonalakon elhelyezett kábelekre kerül néhány elosztó és csak egy-két lakótömbben bővítik a hálózatot (az idén a Szentpéteri kapuban, jövőre pedig a Kellner utca környékén, a Bacsó Béla és a Hoffmann Ottó utcai bérházakhoz építenek ki vonalakat). Ezenkívül csak a Győri kapu déli oldala kábel- hálózatának építési tervei készülnek el. Lényeges változást egyedül a Kilián-északon, a Lányi Ernő utcában épülő postaház — 1972-re tervezett — átadása hoz. Itt 5 ezer állomásos kisegítő központot szerelnek fel. Az új postahivatal belépésével teljes egészében megváltozik Miskolc távbeszélőhelyzete. Ide kapcsolják át csaknem az egész nyugati városrész — a Kilián, Diósgyőr, Pereces és Lillafüred — előfizetőit. A már kiépített kábelhálózat segítségével csak ezután tud újabb állomásokat „fogadni’’ a jelenlegi telefonközpont. L P. 4c Három modell a párizsi Carven szalonból. Martinovics Száz esztendeje kezdődött cséplőgépe Kiállítás a városfejlesztésről A Miskolci Tervező Vállalat ma délelőtt 10 órai kezdettel sajtófogadást tartott a Rónai Sándor megyei Művelődési Központban. A fogadáson megjelent újságíróknak részletesen ismertették Mis. kolc belvárosának rekonstrukciós tervét, s diafilmeken mutatták be a városközpontot. Délután 3 órakor, a művelődési központ színház- termének előcsarnokában nyitják meg a rekonstrukciós tervet bemutató kiállítást, amelyet felszabadulásunk évfordulója tiszteletére rendeznek. A kiállítást dr. Fekete László, a városi tanács vb- elnöke nyitja meg. A Miskolci Kertészeti Vállalat üvegházaiban trópusi hőség fogadja a látogatókat. A központi telep csaknem félszáz dolgozója vigyázza, hogy a hidegre érzékeny szobanö- .vények meg ne fázzanak. A hatalmas, 750 négyzetméteres üvegházakban virágzik a szegfű, s 15 ezer cserép ciklámen bontja szirmait. Dániából megérkezett az évek óta keresett, csodálatos szépségű szobafenyő, néhány cserép kar mélia, ezer tő azalea, s szaporításhoz szükséges crasand- rák. A vállalat már a tavaszra készül, hajtanak parkjaink jövő évi díszei, a szőnyegvi- rág-palánták. A sokféle, színes levelű apróvirágok sző- nyesmintát mutatnak majd a kiültetés után. A népszámlálás krónikája A jövő év első tíz napjában népszámlálás lesz hazánkban. Az ily módon összegyűjtött adatok nélkül ma már elképzelhetetlen gazdasági, társadalmi életünk és közigazgatásunk irányítása, fejlődésünk tudományos vizsgálata. 1 bányászokat is összeírták^ Századokkal ezelőtt is voltak Magyarországon nép- számlálások. de a mostaniaktól eltérő módon, s alapvetően más — adózási, katonai, s egyéb — céllal bonyolították le azokat. Károly Róbert idejében például a jobbágyporták kapuja, majd a kémények képezték az adókivetés alapját. A XVI. század második felében, 1569-ben, a zselléreket szénégetőket és a bányászokat is összeírták, megadóztatásuk végett ^ 826 helység — egy néven A felvilágosult uralkodó, II ű'ózsef rendeletére, 1784-ben általános népszámlálást tartottak az újoncállítás és az adókivetés jobb megszervezése végett. Ekkor már a nemeseket is összeírták, s a foglalkozási megoszlást is feltárták —, de csak a férfiak részletes adatait jegyezték fel, a nőkét nem. Az újkori magyar népszámlálások sorozata — osztrák mintára — éppen száz esztendeje, 1869-ben kezdődött. A későbbi népszámlálások közül különösen érdekes az 1910. évi, mivel összefüggött a helységnevek törvényi szabályozásával. Korábban ugyanis 826 olyan helynév volt az országban, amelyet több község is viselt. Reprezentatív felmérés Az 1920-as népszámlálást az iskolai végzettség körültekintőbb adatfelvétele, az 1930-ast az önálló iparosokra és kereskedőkre vonatkozó, az 1941- est pedig a származási és vallási adatok tüzetes firtatása jellemezte. A húsz évvel ezelőtti nép- számlálás a háborúval kapcsolatos népességmozgást és a földreform nyomán bekövetkezett változásokat vette alaposabban szemügyre. Az 1960-as népszámlálás bővítette a foglalkozási kérdések körét, s első ízben dolgozta fel a család- és háztartási statisztikát. E népszámlálás újításai közé tartozott a lakosság 1 százalékára vonatkozó, úgynevezett reprezentatív felmérés, továbbá az, hogy a feldolgozást gépekkel bonyolították le. Prof. Meusel: „Vermischte Nachrichten und Bemerkungen” (vagyis Elegyes hírek és észrevételek) című 1816-ban, Erlangenben megjelent művében a következő olvasható: „Martinovics Ignác szászvári apátról eddig csak mint magyar forradalmárról hallottunk. így teljesen új az a feljegyzés, amely szerint ő egy cséplőgépet szerkesztett. Ennek működő mintáját be is mutatta 11. József császárnak. Martinovics cséplőgépe segítségével egy ember négy cséplőmunkásnak dolgát volt képes teljesíteni, a feltaláló állítása szerint. József császár megnézte a cséplőgép munkáját. Majd ilyetén szavakra nyitotta ajakát: — És a többi cséplőmunkásról, akiknek munkáját éz a gép felessé teszi, ki gondoskodik majd? Ki látja el őket;i feleségüket, gyermeküket.,. ?” E tekintetben tehát a felvilágosodott uralkodó kissé szűk látókörű volt. Befelleg- zétt a XVIII. századi magyar cséplőgép dolga! Mint ahogyan a jakobinus Martinovics apát életútjára is hamarosan pontot tett az 1795. május 20-i, a budai Vérmezőn végrehajtott tömeggyilkosság. Halászat fotókamerával A leningrádi halászok ezután fotókamerával járnak majd halászni. A városban működő Giproriflot intézetben olyan kétszemélyes búvárnaszádot szerkesztettek, amely elősegíti a jobb halászati eredményeket. A halakat a búvárnaszádból fogják megfigyelni, fényképezni és filmezni. Elsősorban azt akarják megállapítani, hogyan viselkednek a halak a háló és egyéb halászati felszerelések közelében. Vitamin hián y A baseii egyetem kémiai intézetének vizsgálataiból kitűnik, hogy legalábbis a téli hónapokban nem kielégítő a városi lakosság B1 vitaminnal való ellátása. Ennek oka részben az étkezési szokásokban rejlik, másrészt annak tulajdonítható, hogy az élelmiszerek főzés közben bizonyos változásokon esnek át. A B1 vitaminnak fontos a szerepe a cukorégésnél, a szívfunkcióknál, a szervezet vízháztartásában és az idegfiziológiában. Éppen ezért jogosult az igény vitaminkészítmények fogyasztására, és — mint ahogy az egyik svájci orvosi hetilap is nemrég megállapította — egyes élelmiszerek „vitamindúsítására”. Marion József Zöldingesek végnapjai 7. Négy-öt magyar összehajol Hajnalban sűrű, hideg eső esett szünet nélkül. Reggelre sárban, piszokban úszott minden. Von Stern ezredes, a német kommandáns, nem tudta, mitévő legyen. A kiürítés végrehajtása előző este meghiúsult, mert az orosz légitámadás érthetetlenül Mbsszú volt. ... A Wurm ezredes által kért erősítés sem érkezett meg. Kudarc és kudarc ... A katonai helyzetből látta: megint orosz katlanba kerültek. Ebből egyetlen kiút egy nagy támadás lehetne. Ennek azonban semmi jele... Vagy az északi kivezető út. Ez nem sok. Van még út Dédes felé is, de ez bonyolultabb... Miskolc pedig félkörben körül van zárva. A városban csapat- mozgás nincs. A Bükk alján lenne? Megborzongott a gondolattól, hogy Friessnerék nem adják fel a várost, hanem hirtelen felkészülnek a megvédésére... Ez idő tájt a Gestapo-főnök átment a 10-es laktanya utcai szobájába, összesen 1600 foglya van, szétszórva a legképtelenebb épületekben. Tőle akár ki is törhetnének. Elsősorban velük kellene valamit csinálnia. De mégsem vállalhatja parancs nélkül... A fronton átjáró kommunistákról semmi nyom ... Ráadásul volt az elmúlt éjszakai légi séta... Éjfél után pedig megint üzletfosztogatás történt a Búza-téren... A nyilasparancsnok, Kórodi testvér, reggelre olyan részeg lett, hogy minduntalan leesett a szemhéja. És csak akkkor támadtak gondolatai a nagy kiürítési akcióról, amikor felriadt és tudatára ébredt a valóságnak ... Átment a nagyterembe, amelyet Pünkösti főispán testvér már régen „kivont a forgalomból”. Újabb betört ablakok, a parkett tele üvegekkel. Arcán vigyorgás futott szét... A Hermann-telepet is eláztatta a hajnali eső. Most érkezett meg a kis házba Tóth Béla, Vajda Gábor, Fekete Mihály. Majd Urbancsok Barbai és Oszip, a Kopácsi testvérek; aztán Antal, meg Szabó. Az utóbbi egyenruhában. Megrázkódtató nap után ültek az italnál, a sámlikon, szé» kékén. Tóth Béla kezdte: — Teljesen megszakadt az összeköttetésünk Pesttel. Érthető. Magunknak kell cselekednünk! A párt október 28-1 nyílt levele az irányadó! Dugjuk össze fejünket, gondoljunk át mindent Papírra rajzolt, miközben mondta: „Gesztely, Kistokaj, Kis- győr. Innen nincs messze Miskolc. Motorokkal semmi ez a távolság. A front azoban öt nap óta áll, nincs semmi mozgás. Csak egy német szerelvényről tudok; átment a Tiszáin le, a rendezőig. Ott megállt. A mozdonyvezetőtől tudjuk, Rimaszombatból jöttek.'Tizenegy személykocsi, meg két Tigris... Olyan hírem is van, hogy védeni fogják a várost. De olyan is, hogy magára hagyják... Márpedig ez esetben, elvtársak: a városnak nagyobb kár nélkül kell felszabadulnia!” Szabó kinézett az ablakon. Az úton Anna jött lélekszakadva, — Borbély tizedes keresett nálam — fordult a lány Szabóhoz. — A Gestapo a befogott embereket kihajtotta az állomásra, s onnan valami üres szerelvény indul vissza Sa jószent* Péternek. Azokba rakták őket. — Az ezerhatszáz ember — jajdult fel szinte Tóth. Majd Szabóhoz fordult: — Mit tudunk csinálni? Utóbbi megnézte az óráját: „Most már semmit... Talán Űzd segít majd! Értesíteni kell őket!” A levegő nagyon nehéz lett a szobában. — Kranz ezt hirtelen határozhatta el... A kiürítést mindenesetre végrehajtotta. A maga módján. — Borbély beszélt a fegyveres kíséretről? — Nyilas pártszolgátatosokat említett. Meg hat csendőrt, és a Gestapo fegyvereseit. Semmi többet nem tudott meg. Még azt, hogy a szerelvény a túszokkal a bevagonírozás után rögtön indul vissza ... — Nincs már semmi lehetőség — mondta Szabó elgondolkozva. — Csak Ózd! (Következik; Ml vár Miskolcra?) Szőnyegpalánták szobafenvők
