Déli Hírlap, 1969. november (1. évfolyam, 54-77. szám)

1969-11-28 / 76. szám

€•« ír nt»m ti* és fét e*er előfizető Mikor lesz elég telefon Miskolcon? ismét megszaporodtak az igénylések Reklamálnak a miskolciak: 1968. januárjától a posta csak- nem 15 millió forintot fordított a városi távbeszélő-hálózat fejlesztésére, a miskolci igazgatóságon mégsem biztatják sok reménnyel a telefon-igénylőket. Ez év júniusában fejező­dött be a városi telefonköz­pont bővítése, ami Miskolc területén 4 ezer új előfizető bekapcsolását teszi lehetővé. A bővítéssel párhuzamosan a város különböző pontjain kábeleket is lefektettek. Űj kábelt kapott a nyugati vá­rosrész, a Kun Béla utca és a Csabai kapu, a Selyemrét, valamint a Szentpéteri kapu környéke. A második fél évben több mint 1800 fő- és 300 mellékállomást kap­csolt be a hálózatba a távközlési üzem, s a város telefon-előfizetői­nek száma 10 350-re emelke­dett. A készüléket igénylők szá­ma anionban gyorsabban nőtt a vártnál: a postaigazgatóság nyilvántartása szerint 4100- nál is több miskolci lakos várja, hogy lakásában felsze­reljék:; a telefont. Többen ugyanis félreértették a posta felhívásait, amelyeket a ká- »belbővités által érintett vá­rosrészek lakóihoz intézett, s a bővítés hallatára néhány hónap alatt más városnegye­dekből is rengetegen nyújtot­tak be igénylést. Az új je­lentkezők listája — teljesen váratlanul — százával gyara­pította a nyilvántartást. Ezeknek a megrendelőknek még sokat kell várniuk. Sok olyan előfizető jel ölt van ugyanis, akiknél már kiépí­tették a vonalat (esetleg fel is szerelték a készüléket), de a diósgyőri központbővítés előtt nem lehet elvégezni a bekapcsolást. Az elkövetkezendő hóna­pokban nem is várható vál­tozás. Mindössze a főútvona­lakon elhelyezett kábe­lekre kerül néhány el­osztó és csak egy-két lakótömbben bővítik a hálózatot (az idén a Szentpéteri kapu­ban, jövőre pedig a Kellner utca környékén, a Bacsó Béla és a Hoffmann Ottó utcai bérházakhoz építenek ki vo­nalakat). Ezenkívül csak a Győri kapu déli oldala kábel- hálózatának építési tervei ké­szülnek el. Lényeges változást egyedül a Kilián-északon, a Lányi Ernő utcában épülő postaház — 1972-re tervezett — átadá­sa hoz. Itt 5 ezer állomásos kisegítő központot szerelnek fel. Az új postahivatal belé­pésével teljes egészében meg­változik Miskolc távbeszélő­helyzete. Ide kapcsolják át csak­nem az egész nyugati városrész — a Kilián, Diósgyőr, Pereces és Lillafüred — előfize­tőit. A már kiépített kábelhálózat segítségével csak ezután tud újabb állomásokat „fogadni’’ a jelenlegi telefonközpont. L P. 4c Három modell a párizsi Carven szalonból. Martinovics Száz esztendeje kezdődött cséplőgépe Kiállítás a városfejlesztésről A Miskolci Tervező Válla­lat ma délelőtt 10 órai kez­dettel sajtófogadást tartott a Rónai Sándor megyei Műve­lődési Központban. A fogadá­son megjelent újságíróknak részletesen ismertették Mis. kolc belvárosának rekonst­rukciós tervét, s diafilmeken mutatták be a városközpon­tot. Délután 3 órakor, a mű­velődési központ színház- termének előcsarnokában nyitják meg a rekonstrukciós tervet bemutató kiállítást, amelyet felszabadulásunk év­fordulója tiszteletére rendez­nek. A kiállítást dr. Fekete László, a városi tanács vb- elnöke nyitja meg. A Miskolci Kertészeti Vál­lalat üvegházaiban trópusi hőség fogadja a látogatókat. A központi telep csaknem fél­száz dolgozója vigyázza, hogy a hidegre érzékeny szobanö- .vények meg ne fázzanak. A hatalmas, 750 négyzetméteres üvegházakban virágzik a szegfű, s 15 ezer cserép ciklá­men bontja szirmait. Dániá­ból megérkezett az évek óta keresett, csodálatos szépségű szobafenyő, néhány cserép kar mélia, ezer tő azalea, s szapo­rításhoz szükséges crasand- rák. A vállalat már a tavaszra készül, hajtanak parkjaink jövő évi díszei, a szőnyegvi- rág-palánták. A sokféle, szí­nes levelű apróvirágok sző- nyesmintát mutatnak majd a kiültetés után. A népszámlálás krónikája A jövő év első tíz napjában népszámlálás lesz hazánkban. Az ily módon összegyűjtött adatok nélkül ma már elkép­zelhetetlen gazdasági, társa­dalmi életünk és közigazgatá­sunk irányítása, fejlődésünk tudományos vizsgálata. 1 bányászokat is összeírták^ Századokkal ezelőtt is vol­tak Magyarországon nép- számlálások. de a mostaniak­tól eltérő módon, s alapvetően más — adózási, katonai, s egyéb — céllal bonyolították le azokat. Károly Róbert ide­jében például a jobbágypor­ták kapuja, majd a kémények képezték az adókivetés alap­ját. A XVI. század második felében, 1569-ben, a zsellére­ket szénégetőket és a bányá­szokat is összeírták, megadóz­tatásuk végett ^ 826 helység — egy néven A felvilágosult uralkodó, II ű'ózsef rendeletére, 1784-ben általános népszámlálást tar­tottak az újoncállítás és az adókivetés jobb megszervezé­se végett. Ekkor már a neme­seket is összeírták, s a foglal­kozási megoszlást is feltárták —, de csak a férfiak részletes adatait jegyezték fel, a nőkét nem. Az újkori magyar népszám­lálások sorozata — osztrák mintára — éppen száz eszten­deje, 1869-ben kezdődött. A későbbi népszámlálások közül különösen érdekes az 1910. évi, mivel összefüggött a helységnevek törvényi sza­bályozásával. Korábban ugyanis 826 olyan helynév volt az országban, amelyet több község is viselt. Reprezentatív felmérés Az 1920-as népszámlálást az iskolai végzettség körültekin­tőbb adatfelvétele, az 1930-ast az önálló iparosokra és keres­kedőkre vonatkozó, az 1941- est pedig a származási és val­lási adatok tüzetes firtatása jellemezte. A húsz évvel ezelőtti nép- számlálás a háborúval kap­csolatos népességmozgást és a földreform nyomán bekövet­kezett változásokat vette ala­posabban szemügyre. Az 1960-as népszámlálás bővítet­te a foglalkozási kérdések kö­rét, s első ízben dolgozta fel a család- és háztartási statiszti­kát. E népszámlálás újításai közé tartozott a lakosság 1 százalékára vonatkozó, úgy­nevezett reprezentatív felmé­rés, továbbá az, hogy a fel­dolgozást gépekkel bonyolí­tották le. Prof. Meusel: „Vermischte Nachrichten und Bemerkun­gen” (vagyis Elegyes hírek és észrevételek) című 1816-ban, Erlangenben megjelent mű­vében a következő olvasható: „Martinovics Ignác szász­vári apátról eddig csak mint magyar forradalmárról hal­lottunk. így teljesen új az a feljegyzés, amely szerint ő egy cséplőgépet szerkesztett. Ennek működő mintáját be is mutatta 11. József császár­nak. Martinovics cséplőgépe segítségével egy ember négy cséplőmunkásnak dolgát volt képes teljesíteni, a feltaláló állítása szerint. József csá­szár megnézte a cséplőgép munkáját. Majd ilyetén sza­vakra nyitotta ajakát: — És a többi cséplőmun­kásról, akiknek munkáját éz a gép felessé teszi, ki gon­doskodik majd? Ki látja el őket;i feleségüket, gyermekü­ket.,. ?” E tekintetben tehát a fel­világosodott uralkodó kissé szűk látókörű volt. Befelleg- zétt a XVIII. századi magyar cséplőgép dolga! Mint aho­gyan a jakobinus Martinovics apát életútjára is hamarosan pontot tett az 1795. május 20-i, a budai Vérmezőn vég­rehajtott tömeggyilkosság. Halászat fotókamerával A leningrádi halászok ez­után fotókamerával járnak majd halászni. A városban működő Giproriflot intézet­ben olyan kétszemélyes bú­várnaszádot szerkesztettek, amely elősegíti a jobb halá­szati eredményeket. A hala­kat a búvárnaszádból fogják megfigyelni, fényképezni és filmezni. Elsősorban azt akarják megállapítani, hogyan visel­kednek a halak a háló és egyéb halászati felszerelések közelében. Vitamin hián y A baseii egyetem kémiai intézetének vizsgálataiból ki­tűnik, hogy legalábbis a téli hónapokban nem kielégítő a városi lakosság B1 vitaminnal való ellátása. Ennek oka rész­ben az étkezési szokásokban rejlik, másrészt annak tulaj­donítható, hogy az élelmisze­rek főzés közben bizonyos változásokon esnek át. A B1 vitaminnak fontos a szerepe a cukorégésnél, a szívfunkcióknál, a szervezet vízháztartásában és az ideg­fiziológiában. Éppen ezért jo­gosult az igény vitaminké­szítmények fogyasztására, és — mint ahogy az egyik svájci orvosi hetilap is nemrég meg­állapította — egyes élelmisze­rek „vitamindúsítására”. Marion József Zöldingesek végnapjai 7. Négy-öt magyar összehajol Hajnalban sűrű, hideg eső esett szünet nélkül. Reggelre sárban, piszokban úszott minden. Von Stern ezredes, a német kommandáns, nem tudta, mi­tévő legyen. A kiürítés végrehajtása előző este meghiúsult, mert az orosz légitámadás érthetetlenül Mbsszú volt. ... A Wurm ezredes által kért erősítés sem érkezett meg. Kudarc és kudarc ... A katonai helyzetből látta: megint orosz katlanba kerültek. Ebből egyetlen kiút egy nagy támadás lehetne. En­nek azonban semmi jele... Vagy az északi kivezető út. Ez nem sok. Van még út Dédes felé is, de ez bonyolultabb... Miskolc pedig félkörben körül van zárva. A városban csapat- mozgás nincs. A Bükk alján lenne? Megborzongott a gondo­lattól, hogy Friessnerék nem adják fel a várost, hanem hirte­len felkészülnek a megvédésére... Ez idő tájt a Gestapo-főnök átment a 10-es laktanya utcai szobájába, összesen 1600 foglya van, szétszórva a legképtele­nebb épületekben. Tőle akár ki is törhetnének. Elsősorban velük kellene valamit csinálnia. De mégsem vállalhatja pa­rancs nélkül... A fronton átjáró kommunistákról semmi nyom ... Ráadásul volt az elmúlt éjszakai légi séta... Éjfél után pedig megint üzletfosztogatás történt a Búza-téren... A nyilasparancsnok, Kórodi testvér, reggelre olyan részeg lett, hogy minduntalan leesett a szemhéja. És csak akkkor tá­madtak gondolatai a nagy kiürítési akcióról, amikor felriadt és tudatára ébredt a valóságnak ... Átment a nagyterembe, amelyet Pünkösti főispán testvér már régen „kivont a for­galomból”. Újabb betört ablakok, a parkett tele üvegekkel. Arcán vigyorgás futott szét... A Hermann-telepet is eláztatta a hajnali eső. Most érkezett meg a kis házba Tóth Béla, Vajda Gábor, Fekete Mihály. Majd Urbancsok Barbai és Oszip, a Kopácsi testvérek; aztán Antal, meg Szabó. Az utóbbi egyenruhában. Megrázkódtató nap után ültek az italnál, a sámlikon, szé» kékén. Tóth Béla kezdte: — Teljesen megszakadt az összeköttetésünk Pesttel. Ért­hető. Magunknak kell cselekednünk! A párt október 28-1 nyílt levele az irányadó! Dugjuk össze fejünket, gondoljunk át min­dent Papírra rajzolt, miközben mondta: „Gesztely, Kistokaj, Kis- győr. Innen nincs messze Miskolc. Motorokkal semmi ez a távolság. A front azoban öt nap óta áll, nincs semmi mozgás. Csak egy német szerelvényről tudok; átment a Tiszáin le, a rendezőig. Ott megállt. A mozdonyvezetőtől tudjuk, Rimaszom­batból jöttek.'Tizenegy személykocsi, meg két Tigris... Olyan hírem is van, hogy védeni fogják a várost. De olyan is, hogy magára hagyják... Márpedig ez esetben, elvtársak: a város­nak nagyobb kár nélkül kell felszabadulnia!” Szabó kinézett az ablakon. Az úton Anna jött lélekszakadva, — Borbély tizedes keresett nálam — fordult a lány Szabó­hoz. — A Gestapo a befogott embereket kihajtotta az állo­másra, s onnan valami üres szerelvény indul vissza Sa jószent* Péternek. Azokba rakták őket. — Az ezerhatszáz ember — jajdult fel szinte Tóth. Majd Szabóhoz fordult: — Mit tudunk csinálni? Utóbbi megnézte az óráját: „Most már semmit... Talán Űzd segít majd! Értesíteni kell őket!” A levegő nagyon nehéz lett a szobában. — Kranz ezt hirtelen határozhatta el... A kiürítést min­denesetre végrehajtotta. A maga módján. — Borbély beszélt a fegyveres kíséretről? — Nyilas pártszolgátatosokat említett. Meg hat csendőrt, és a Gestapo fegyvereseit. Semmi többet nem tudott meg. Még azt, hogy a szerelvény a túszokkal a bevagonírozás után rögtön indul vissza ... — Nincs már semmi lehetőség — mondta Szabó elgondol­kozva. — Csak Ózd! (Következik; Ml vár Miskolcra?) Szőnyegpalánták szobafenvők

Next

/
Thumbnails
Contents