Déli Hírlap, 1969. november (1. évfolyam, 54-77. szám)

1969-11-25 / 73. szám

* Részül r • «* mj menetrend A vállalatok igénye a MÁV-nál Ezekben a napokban állít­ják össze a MÁV-nál a jövő évi menetrendet. Az építők szakszervezete — a korábbi évekhez hasonlóan — össze­gyűjtötte és a MÁV illetéke­sei elé terjesztette a vállala­tok igényét. Remélik, hogy a szárnyvonalakon jobb lesz a csatlakozás, javul a fűtés és a szerelvények meghosszab­bításával enyhíti a zsúfoltsá­got is a MÁV. Maguk a vál­lalatok is sokat tehetnek a forgalom zavartalansága ér­dekében. például azzal, hogy betartják az általuk közölt munkarendet. A nulla volt a forráspont Kevesen tudják, hogy a Cel- sius-skála — Anders Celsius, az 1744-ben elhunyt híres svéd csillagász professzor al­kotása — eredetileg „fordít­va” volt. A nulla fok a víz forráspontját jelölte, a 100 fok pedig a fagyáspontot. A skála megfordításának ötlete Celsius halála után született meg. A jelenlegi Celsius-ská- lát egy másik svéd csillagász­nak, Strömernek köszönhet­jük. y. Ezek az Angyal-figurák bizonyára azt je­lentik, hogy a híres Simon „védnökséget" vállalt az Avasi cukrászda renoválása felett. És ha egyszer az Angyal valamihez hozzá­fog ... még az Is elképzelhető, hogy a kará­csonyi határidő előtt megnyílik az eszpresszó! (Ágotha Tibor felvétele.) Telekkeresők, házkínálók Az Ingatlanközvetítő Válla­lat irodájában naponta negy- ven-ötven ügyfél fordul meg. Az utóbbi időben, a tel­ket, családi házat keresők száma messze túlszárnyalja a kínálatot. Ez évben Miskolcon összesen 381 ház és 126 te­lek cserélt gazdát, körülbelül egyharmaddal kevesebb, mint tavaly. A nagy kereslet érző­dik az árakon is, évente átla­gosan tíz százalékkal emel­kednek. Kleopátra voít az első páciens F ogpótlás, fémváz-beültetéssel Szájtusfürdő 50 ezer embernek A hivatás természetéből fakad: az orvos legizgalmasabb fel­adatának a gyógyítást tartja. De a legszebbnek a betegség megelőzését. Ez gyakorta nehezebb is. Különösen nehéz a fog­orvosnak, mert — tegyük a szívünkre a kezünket — ugyan ki megy szívesen hozzá, hacsak nem muszáj? — Velünk született félelem a fájdalomtól, amelynek le­küzdését már a gyermekkor­ban kell elkezdeni. Dr. Fedor József, a Sem­melweis Kórház rendelőinté­zeti fogászatának vezető fő­orvosa szívesen időz ennél a témánál. Pszichológiai tény: a gyermek első fogá­szati emléke dönti el, hogy felnőtt korban mekkora gátlást kell Ieküzdenie, amíg beül a fogászati székbe. A rendelőintézet kollektívája, a város széles körű iskolafo­gászati hálózata, évek óta igyekszik ezt az első emléket — amennyire lehet — kelle­messé tenni. S az eredmény: a legifjabb generáció már nem fél a csillogó fogorvosi műszerektől. Legjobb biztosí­ték ez arra, hogy a felnö­vekvő ifjúságnál megelőzzék a fogbetegségeket. De mi legyen az idősebb korosztállyal? — örvendetes adat: az utóbbi időben 30 százalékkal kevesebb a foghúzás Miskol­con. A fogorvosi munka a gyógyító, úgynevezett megtartó fogászat felé tolódott el. Persze még így is rengeteg fogpótlásra, protézisre van szükség. Több mint három évtizede all a helyreállító fogászat fi­gyelmének középpontjában a fogátültetés. Régi feljegyzé­sek arról adnak hírt: sok ezer éve próbálkoztak már fogbe­ültetéssel. A fáma szerint áz első páciens a csodálatos szépségű Kleopátra volt. aki Isis templomának lépcsőjén megbotolva, kitörte egyik metszőfogát. A templom fő­papja odaugrott egy rabszol­ganőhöz, kitépte a megfelelő ' fogat, s Kleopátra elvesztett fogát ezzel pótolta. Eredményes kísérletek már Miskolcon is vannak — bár megközelítőleg sem olyan egyszerű, mint Kleopátra esetében. — Nagyon indokolt eset­ben, nagymérvű állcsontsor­vadás esetén, vagy bizonyos foglalkozásúaknál (általában színművészeknél), ahol jobb megoldás nem kínálkozik, fémváz beültetésével segítet­tünk sorvégi fogakat pótolni az alsó állkapcson. Tíz év alatt 17 fémváz-beültetést vé­geztünk. s ezek általában eredményesek voltak — emlí­tette a főorvos. Bár a 15 perces műtét még annyira sem fáj­dalmas, mint egy fog­húzás, tömeges alkal­mazására egyelőre — idő- és munkaigényes­sége miatt — nem szá­míthatunk. (Legkivált azért, mivel ezek­re a kísérletekre tulajdon­képpen csak magánszorga­lomból, az orvos saját költ­ségére kerülhet sor.) Orvosaink gyógyító mun­káján túl, adott lehetőségünk van fogaink mentésére. Fáj­dalommentes és természetes gyógymód. Miskolc ásványi sókban gazdag termálforrásai kínálják magukat az ínysor- vadásban szenvedőknek. Az igen jó elképzelések szerint Tapolcán és az Augusz­tus 20. strandon száj- tusfürdő-berendezést le­hetne felállítani, amely nagynyomású vízsu- gárral szabadítaná meg a fogágyakat a roncsoló mikro­organizmusoktól. Igen hatá­sos ingyen gyógyszere lenne csaknem 50 ezer fogbetegnek RADVANYI eV A MiwelÉM Városunk amúgy is nehéz­kes közlekedése az utóbbi he­tekben, különösen a csúesfor- galmi időben, szinte meg­bénul. A le- és felszállás sza­bályait már szinte senki sem tartja be, a kalauzok tehetet­lenül nézik az utasok dula­kodását, az „erőnlét” dönti el, ki tud fel- vagy leszállni. A karácsonyi vásárlási láz máris érezteti hatását, s az elkövetkező hetekben tízez­rekkel nő meg a vidékről be­áramlók, és így a közlekedés­ben részt vevők száma. A kritikus, sőt néha a testi ép­ségre veszélyes állapoton még segíthetne valamit, ha a különösen nagyforgalmú meg­állókban az ellenőrök meg­fékeznék az indulatokat. És ha már több járművet nem tud beállítani a közleke­dési vállalat, legalább a rend­szeresen utazók, a miskolciak lehetnének türelmesebbek, fegyelmezettebbek! PUSZTAI CVA GLÓBUS M j Lai M inden ország története­ben vannak helységne­vek, amelyek egy -egy nagy eseményhez kapcsolód­nak, így nemegyszer valami­nek — győzelemnek, vere­ségnek — a szimbólumává válnak. írók és történészek pozitív fordulat érzékelteté­sére nemgyszer használják a „Sztálingrád” szót. Ahhoz meg aligha kell különösebb kommentár, milyen fogal­makhoz kapcsolódik Water­loo, vágj- nálunk Mohács. A sokat szenvedett Viet­namnak is megvannak az ilyen helységnevei. Van jel­képe a szabadságáért harcoló nép ezerszeresen megérde­melt diadalának (Dien Bien Phu) és van a hitvány áru­lásnak, az idegen érdekek szolgálatában cinikusan ki­tervelt és végrehajtott tö- meggyilkosságnak is. Ez az utóbbi a kevéssé is­mert: Phu Lói. Falucska Dél-Vietnamban. Hatalmas koncentrációs tá­bor színhelye. Kronológiai- lag és logikailag még köze is van az ellenpólus-jelképhez, Dien Bien Phuhoz. A viet­nami népnek a francia gyar­matosítók felett aratott nagy győzelmét ugyanis a genfi egyezmény követte. Ez ki­mondta Vietnam egyesítését (Washington elszabotálta) és egyik sarkallatos pontja az volt: az egyesítésig sem gör­bülhet meg a déli országrész­ben egyetlen szabadságharcos hajaszála. Hiszen ez volt a leg­elemibb, amit a győztes nép feltétlenül kiköthetett: teljes biztonságot Délen is azok­nak, akik északi testvéreik­kel együtt, a kolonialistók el­len küzdöttek. A z amerikaiak azonban a Dél nyakára ültették Ngo Dinh Diemet, aki megkezdte a minapi partizá­nok csszefogdosását. t' leg­nagyobb tábor, a szögesdrót­tal körülzárt embertelenség legiszonyúbb pokla Phu Lói­ban volt. Az emberek hul­lottak, mint a legyek, végzett velük a közeli dzsungel mér­ges kipárolgása, a legelemibb higiénia hiánya és az éhezés okozta legyengülés. A saigoni rezsimnek és megbízóinak azonban, úgy látszik, ez a halálozási ráta kevés volt. így került sor arra, ami ma már történelem, és ami ala­posan hozzájárult ahhoz, hogy Dél-Vietnamban kitört a szabadságharc — ezúttal a kitakarodott francia gyarma­tosítók utódai, az amerikai betolakodók ellen. Phu tói kiéhezettjeinek egy napon meglepően sok és jó minősé­gű táplálékot adtak. A kövat- kező napon pedig ezrek holt­testei borítottak a tábort. A tömegmérgezésért soha nem vontak felelősségre senkit. Az a botrány, amely a leg­utóbbi órákban kipattant, öt- kontinensen a világsajtó első oldalára került. Phu Lóitól az különböztet: meg, hogy ezt a rémtettet közvetlenül amerikai katonák hajtották végre. Üj szimbólum szüle­tett: My Lai. ... 1968 tavaszán amerika­iak vonultak be ebbé a kis falucskába, kétszáz embert összetereltek, aztán megszó­laltak a géppuskák. Huszon­ötén maradtak életben ebbő! a csoportból, egy újabb, száz­tagúból pedig mindössze he­ten — a Reuter, tekintélyes brit hírügynökség szerint úgy, hogy sebesülten eltakar­ták őket a rájuk zuhanó holt­testek. A szörnyűség úgy pattant ki, hogy egy 23 éves amerikai katona nemrég, a lelkiismerete szavára hall­gatva, közölte azt a nyilvá­nossággal. Washington is, Saigon is a maga módján reagált. Saigon azonnal hírzárlatot rendelt el, Washington pedig úgy nyilatkozott, hogy „az ilyen atrocitások tűrhetetlenek.” C sakhogy szinte azon a napon kiderült, hogy az ilyen atrocitások a Fehér Ház nézőpontjából —• korántsem tűrhetetlenek. Amint ez logikus volt, a vé­rengző egvség felettesei a tö­meggyilkosság után nem sok­kal értesültek az ügyről — csak éppen nem tettek sem­mit. My Lai hóhérait nerr> büntették meg. de ezekben a napokban az Egyesült Álla­mok igazságügyminisztériu- aa egészen más „bűnösökre” igyekszik lesújtani. Michell igazságügyminiszter közölte, hogy „lázadás és összeeskü­vés” vádjával igyekszik bí­róság elé állítani a morató­riumok, a vietnami agresszió elleni tömegtüntetések szer­vezőit ... HARMAT ENDRE Marion József Zöldingesek végnapjai Egyre feszültebbé vált a légkör Wurm és von Stem között. Az előbbi megállapí­totta magában: a komman- dáns nem azzal az erélfyel látja el feladatát, ahogy most kel­lene. Hja, egy tartalékos!... Von Stern pedig észrevette, hogy a vegyes bizottság vezetője mind idegesebb lesz. Megérkezett a Gestapo vezetője. A szemüveges, nyírott bajszú férfi pattogó szavakkal elmondta, hogy a városból egy bűzös árkon át szökik, aki tud. Másfél ezer embert szedetett össze, de csak úgy-ahogy tudja őket őriztetni. Tájékoztatást adott arról is, hogy a hidak felrobbantásának előkészületeit másnap befejezik. — A karhatalom viszont kevés ahhoz, hogy az erdőket meg­tisztítsuk — folytatta. — Hogy előkerítsük a vörös vaddisz­nókat ... Van itt egy Komité. A tagjai közül egyet tegnap bekerítettünk, de rálőtt az embereimre. Szitává lőttük. Most már nem lehet kivallatni... Nyomán vagyunk azonban egy csoportnak. Két embere jár-kel a front között. Nagyon isme­rik az ösvényeket!... Az a véleményem, hogy az egész várost ki kell üríteni! Ez idő tájt a polgármester Kórodi városvezető nyilas test­vérrel ült együtt megyeházi hivatalában. Utóbbi, akit sokan maguk között gnómnak neveztek, feltűnően ideges volt. Aznap jelentette ugyanis^a nyilas karhatalom parancsnoka, hogy a Sötétkapu melletti házból az éjjel megszökött két fogoly. S megint olvasható a bedeszkázott kirakatokon, redő­nyökön: „Halál a megszállókra!” Diósgyőrben pedig ismét le­fegyverezték egy járőrét. Ráadásul az ő DKW-jének a cso­magtartójára is ráfestették: „Halál a bérencekre!” S most először, már ez a szöveg is olvasható különböző helyekre festve: „A Vörös Hadsereg itt áll városunk falai előtt!” — így állna a helyzet, Kórodi testvér? — Ez csak a kommunisták vágyálma... Valami azonban mégis történt. Sajnos. A Maxikói-völgyben két orosz páncélos járt. Darabig hallgattak, majd a nyilas vezér folytatta: — Szerintem mégis ki kell adni a parancsot a kiürítésre. Itt van előttünk a Bükk. Jó erőd ez. Bízom a Führerben... Van műszaki embere, akivel megszervezi a kiürítés végrehaj­tását? — Egyetlen emberem van, az építési osztályon. — Megbízható? — Az. Tisztességesen bejár a hivatalába. Idevaló. Ismerem. — Az idevalósiakat csak hagyjuk! — legyintett Kórodi — Egyébként járt már ön az Árpád utcai nyilvánosházban, pol­gármester úr? — Régen voltam fiatal... — No, azért ma este nézzen el oda. Igaz, hogy a tulajdonos, a dúsgazdag mészáros, nincs már a városban, de a madáré ott van. Még mindig van tizenhat lánya ... Szóval este talál­kozunk. Hétkor kocsit küldök magáért... Tudja, hogy a madám beszél oroszul? Meglepődik ezen? Én is paff lettem, amikor megtudtam, De ez igazán nagyszerű! A polgármester átment a városházára, és — mert légiriadó volt — a légópincében beszélt Románnal. Elmondta neki. miről van szó. A mérnök készségesnek mutatkozott. S később a polgármester már diktálta is a szöveget: „Menetcsoportokat kell szervezni... A csoportok gyalog mennek, napi 15—20 kilométert!... Ez a szomorú, modem népvándorlás nemcsak a vezetőktől, de a vezetettektől is sok tűrést, szenvedést és az igények, a minimális kényelem teljes leszorítását köve­teli ...” Román írt, írt, a komolysága néni változott. A polgármester három órára átvitte a kiürítési parancs ter­vezetét Kórodinak, aki figyelmesen átolvasta. Búcsúzáskor ezt mondta: — Ne felejtse el polgármester úr, este hétkor az Árpád utcában találkozunk! (Következik: Légyott a nyilvánosházban.) 4. Két ember jár a front között

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents