Déli Hírlap, 1969. november (1. évfolyam, 54-77. szám)

1969-11-25 / 73. szám

Fotókiá&ftá* a ÍJbite09B'é3mn Kérdező képek pártái Béla felvétele Csütörtöktől vetít'k isten hozta őrnagy úr! ★ Kazinczy emlékmúzeum A Libresszó családias han­gulatú olvasószobájában Tár­cái Béla 16 képből álló fotó- kiállítását láthatja november és december hónapban a kö­zönség. Több évtizedes munka képpé formálódót gondolatait, moíl- dandóját nagyon nehéz néhány négyzetméteren megjele­níteni. Mégis úgy érezzük: Tárcái egyénisége ebben az intim légkörben érvényesül leginkább, képei külön-külön és együttesen itt szólalnak meg. Mondanivalójukat nem a technikai bravúrokat segít­ségül hívó — manapság oly divatos formanyelven közlik. Egyszerűen, érthetően meleg hangon beszélnék. Akik kö­zelebbről ismerik a kiállítót, tudják, hogy ez a póztalan- ■ság hosszú évek tudatos munkájának eredménye. Idő­közben kialakult Tárcái Béla sajátos szimbólumrendszere. A házak, virágok, a régi tető napba hunyorító ablaka, a „tépett fényű” oltárkép mind egy-egy életforma han­gulatát, a születés örömét vagy az elmúlás csendes szomorúságát érzékeltetik. A képeken viszonylag kevés­szer látjuk az embert Az Akadémia Kiadó 26 kö­tetes Mikszáth-sorozata már 40 ezer olvasó polcain sora­kozik. A kötetek terjedelmes jegyzetanyagokat is tartal­maznak, amelyek nemcsak a szövegváltozásokat, hanem a művek kritikai visszhangját, a tárgyi és szellemi összefüg­géseket is feltárják. A jegyzetekből kiderül, hogy egy-egy téma éveken át foglalkoztatta Mikszáthot. Műveit az író gyakran két- szer-háromszor is megírta, míg az ismert megoldásig el­jutott. Nagyon jó példa erre A j Noszty fiú esete Tóth Mari­val című regényhez fűzött magvas, tanulmány értékű magyarázat. . Az 1906-ban elkezdett és 1907 végén befejezett regény / (legalábbis a Libresszó tár­latán), mégis mindenütt érez­zük a természet és a társa­dalom formálójának jelenlé­tét. Egy régi ház vagy pince kovácsolt kapuján rozsdáso­dó vasvirág mennyi mindent képes elmondani az emberi erőről, míves munkáról és a múlandóságról, ha kicsit megvallatjuk. S a vasvirág mellett mindjárt a „héjakút”, az Alföld szúrós, szívós gyomnövénye. Ha önmagá­ban látnánk valahol, csak a finom részleteket, a kép tisz­ta rajzát méltányolnánk. Az emberformálta vasvirág mel­lett a szúrós gyom a termé- zet évenként megújuló „cso­dáját” jelképezi. A kis tető­ablak talán épp annyi fényt képes befogadni a nagy ra­gyogásból, mint a szomszédos képen látható bakfis. A Ná- j polyi utca és A vatikáni mú­zeumban c. kép az olasz élet furcsa ellentmondásaiba en­ged betekintést. Tizenhat kép csak néhány villanás, a libresszóbeli kiál­lítás mégis sokáig fogva tartja az embert, mert a ké­pek kérdeznek és válaszol­nak... GY­alapötietét, a gazdag polgár­lány vagyonát mindenáron megkaparintani akaró sze­gény és gátlástalan dzsentri- család mesterkedésének meg­írásához az ihletet Mikszáth számára egy öt évvel korábbi eset adta. A regény alaptör­ténete és az egykori sajtó­ban nagy részletességgel tá­lalt „bácskai szenzáció” kö­zött ugyanis szoros kapcsolat van. Ifjú kamjonkai Szemző Gyula 20 éves bácskai dzsentrifiú megszöktette Un- gár Lajos ómoravicai földbir­tokos leányát. A kompromit­tált család előbb látszólag bele is egyezett á házasságba, de az esküvőre érkező nász­népet már csak az apa fogad­ta és közölte, hogy lánya a házasság elől külföldre mene­kült. (budoy) Az Olvasó, ha tríss eime- éllel kapta kézbe Örkény Ist­ván Nászutasok a légypapíron című kötetét, meditálhatott a különös összetételű, az em­beriét zsugorát és alkalman­kénti tehetetlenségét asszo­ciáló címen. A Tóték is ebben a kötetben jelent meg, s mert izgalma, konfliktus-rendje fi­gyelemvonzó volt. hamarosan felfedezte a színpad is. Mint minden jelentős, kor­szakos gondolat kimondására vállalkozó mű, a Tóték is filmstúdióba került, hogy a celluloidszalag költészetének kohéziójában kapjanak újabb fényt Örkény igazságai. Fábri Zoltán helyezte nagy teherbírású tenyerére az alap­művek cselekmény-izgalmát, az abszurd határát gyakran súroló dialógussorát, de min. denekelőtt filozófiáját. Nincs miért csodálkoznunk, hogy a A svéd lakosság elsősorban a tengerparti városokban és falvakban él, így a svéd má­sodik nyelvként gyakorlatilag itt használatos. Már a repülő­téren kétnyelvűséggel talál­kozik az ember, a hatalmas üvegpavilonon két nyelven olvasható a főváros neve: Helsinki — Helsingfors. A leg­több településnek finn és svéd neve van: Tampere — Tamperfo'rs, Turku — Ábo, Hämeenlinna — Tavastehus, Pori — Björneborg stb. Hel­sinki például élő finn—svéd szótár. Mindkét nyelven ol­vashatók az utcanevek, a köz­épületek, intézmények nevei, kétnyelvűek a reklámok, a boltok feliratai, minden élel­miszercsomagon svédül is, finnül is olvasható, hogy mit tartalmaz. Ha a külföldi nem boldoguld. A külföldi filmeket soha­sem szinkronizálják. Két nyelvre nem is lehetne, in- kább'a képek alá írják a finn és a svéd szöveget, az eredeti finn filmek alá pedig svéd felirat kerül. A rádiónak és a televíziónak külön svéd nyelvű műsora van. sőt a rá­diónak független svéd műsort sugárzó állomása. A híreket kétnyelvű bemondók olvas­sák fel finnül és svédül. A városi villamos- és buszka­lauzoknak szintén ismerniük kell a két nyelvet. Ha egy külföldi nem boldogul a ne­héz finn nyelvvel, sokszor azonnal svédül próbálnak szót érteni vele. Ha'így sem megy, az angollal próbálkoz­nak, s akivel még így sem lehet boldogulni, tanácstala­nul méregetik, honnan jöhe­tett az illető, hogy sem své­dül, sem angolul nem tud. A nemzeti költö más nyelven írt A mai svéd lakosság a XII. századtól kezdve hittérítés címén Finnországba jött své­dek leszármazottai. Az ország 1809-ig a svéd királyok ural­ma alatt állt, s a hosszú idő alatt sokan települtek át Svédországból. Minthogy Finnország közigazgatásilag Svédországhoz tartozott, az egyedüli hivatalos nyelv a svéd lett. Csak a XIX- század V Hannibal tanár ur, az Utó­szezon rendezőjét kereste meg ez a groteszk Örkény- mű; Fábx-i már az ötvenes évek derekán rajzolatát adta a magyar fasizmusnak, a Hannibál tanár úrban és az Utószezonban is az emberte­lenség áramlatába kerülő kis­ember magatartását vizsgálta. Örkény István Tót családja, a kispolgár önző békességének hordozója, szinte ráköszönt a kiváló filmrendezőre. Fábri Zoltán Isten hozta őrnagy úr! című filmje ritka példája annak az esetnek, amikor az alapművet túlszár­nyalja az adaptáció. Hogy mi­lyen úton-módon született meg ez a többlet, külön elem­zés tárgya lehet; ám hely hiányában akkor nem foglal­kozhatnánk a filmmel. Az Isten hozta őrnagy ur! Tót családja egy Mátra vidéki közepén, amikor Finnország nagyhercegségként a cári Oroszországhoz tartozott, hosszas küzdelem után emel­ték törvényerőre a finn nyelv használatát államnyelvként. Gyakorlatilag csak a múlt század utolsó évtizedeiben lett a finn hivatalos nyelvvé. 1917-ben Finnország füg­getlenné vált, s a finn nyelv mellett a svédet ismerte el a köztársaság második hivata­los nyelvének. Ezzel a tény­nyel szép példáját adta a bé­kés nemzetiségi együttélés politikájának, másfelől tisz­telettel adózott a hagyomá­nyoknak is. Jellemző példája ennek, hogy az a Runeberg vált a finnek nemzeti költő­jévé, aki maga egy szót sem írt finnül, de talán nem is tu­dott. Egyik svéd nyelven írt költeményének első verssza­kát éneklik finn fordításban nemzeti himnuszként. . k KERESZTES LÁSZLÓ A kamarazenei társulás egyik sajátos formája a triók éilága. Az európai zenében a XVII. század, közepétől kezd­ve művelik, s mintegy száz éven át a barokk kor repre­zentáns kamarazene műfaját képviseli. A bécsi klassziciz­musban a kialakuló vonós­négyes mellett is megtartja népszerűségét, sőt zongorás- trió, vonóstrió és egyéb fú­vós és vonós kombinációkkal a kamarazene egyik kedvelt formájává válik. A hétfő esti hangverseny egyik fő érdekessége a klasz- szikus, romantikus és modern trió-művek egy csokorba ál­lítása volt. A változatos hangszerösszeállítás e sajátos műfajban is színességet köl­csönzött a koncertnek. A klarinétra, mélyhegedű­re és zongorára írott K. 498-as számú Esz-dúr trió Mozart késői alkotása. Nevezetessége, hogy a baráti körben meg­tartott bemutatón a brácsa­szólamot maga Mozart ját­szotta. Novák József, Nagy László és Röczey Ferenc elő­adásában a népies jellegű Andante és a záró Rondó bol­kis hegyi falucskában él, zászlós fiúk a fronton harcol. Á kis közösség, annak remé­nyében, hogy a fiú jobb bá­násmódban részesülhet a harctéren, vendégként fogad­ja a fiú parancsnokát, a kény­szerképzetektől gyötört, ide­gileg kimerült őrnagyot. A film azt' ábrázolja, hogy ebbe a mikrovilágba belépő idegen miként hangolja át környezetét, hogyan ütközik meg egymással a csend, a béke, a háborús illúziók kis tartománya és az egy ember bőrébe bújt fasizmus. Ügy hiszem, az embertelen­ség hétköznapi arcáról már csak mikroszkóp alatt lehet hatásosan vallani; a személy­telenné váló csatajelenetek, a háborús klisék elmossák a személyi felelősséget. Márpe­dig nekünk a világ jelenlegi pólusai között arra kell fi­gyelmesnek lennünk, hogy kik a provokátorok, kiknek és hogyan kell harcolniok el­lenük. Fábri Zoltán a legnagyobb feladatok egyikére vállalko­zott; lényegében azonos plat­formon állókat helyezett szembe egymással, a fasizmus egyik szálláscsinálóját, a meg­tévesztett kisembert, a kispol­gári illúziók hordozóját küldi a pástra. Olyan végletes hely­zeteket, kihegyezett szituáció­kat teremt a rendező, hogy , az angyali türelmű család feje végül maga végez a „vendég'’-gel. Számunkra, napjainkban e példa felmuta­tása a fontos? Hittel valljuk, hogy igen. Ezért is nagy je­lentőségű Fábri Zoltán filmje. Szólnunk kell még a hang­nemről is; a történelmi táv­lat bölcsességét magáénak mondó rendező stílusáról. Emlékezzünk rá: Mihail Romm Hétköznapi fasizmusá­ban a főalakok premier plán­jai vágással és bölcs-ironikus szöveggel milyen félelmetes és egyben nevetséges pojá­cákká válnak. Nos, ezt a ne­vetést, ezt a derűt, a komi­kum, a groteszk ízléssel és biztos kézzel történő mixelé- sét nyújtja a rendező. Latino- vits Zoltán eddigi filmes pá­lyafutásának talán legna­gyobbikát nyújtja, partnerei: a tűzoltóparancsnokot életre keltő Sinkovits Imre, a mér­téktartó Fónay Márta és a ra­jongó Venczel Vera a ren­dező megbízható színészveze­tését is bizonyítja. A színek (mert színes film az Isten hozta őrnagy úr!) a mű gro­teszk-vonulatát erősítik s ez. Illés György operatőr érdeme. PÁRKÁNY LÁSZLÓ dog hangvétele tetszett leg­jobban. A Menuettoban vi­szont szívesebben hallottunk volna a súlyosabb mondani­valóhoz illő finomabb klari­néthangzást. Weber fuvolatriója (előad­ták: Hegedűs Gyula — fuvo­la, N. Weither Ilona — gor­donka, Röczey Ferenc — zon­gora) a finomra hangolt, sej- teBmes, romantikus hangzás- világot valósította meg. A hangulatos Maros: Sze­renád (Bákonyi Tamás — oboa, Novák József — klari­nét, Nemes Ferenc — fagott) különösen zárótételének ma­gyaros jellegével hatott a lel­kes hallgatóságra. A hangverseny zárószáma­ként elhangzott Brahms: Op. 40-es Kürt-triója élménydús produkciót hozott. Mészáros Imre biztos kürtintonációja, Nagy Ferenc meleg hegedű­játéka, s Röczey Ferenc e számban is megcsodálható stílusos zongorázása megér­demelt sikert aratott. BARTA PÉTER Ki volt a Noszty fiú? Felkért tudósítónk írja Milyen nyelven írták a finn himnuszt? Finnországban három nyelvel beszélnek. A lakosság döntő többségének finn az anyanyelve, majdnem kilenc százalékuk svédül beszél, északon pedig él pár ezer lapp is. A Finn Köz­társaság első számú hivatalos nyelve a finn, a második „ha­zai” hivatalos nyelv a svéd. T rió-hangverseny ÖNGYILKOS LEIT Duijkers ezredes, a nyugat­német hadsereg 23. ejtőernyős dandárénak parancsnoka ön- gyilkosságot követett el. A bonni hadsereg magasrangú tisztjei körében 1968 októbere óta ez volt a 14. öngyilkosság TÍZ HÖNAPOT KAPOTT Üjfalusi László felesége egy „kiadós” esti veszekedés után két doboz dorlotint vett be. A férj felébredt az asszony szokatlan horkolására. Reggel mégis elment dolgozni és csak 11-kor ment haza. amikor hívatták. Az asszony - a kór­házban 3 napig eszméletlen volt, megmentették. A férj lu hónapot kapott segítségnyúj­tás elmulasztása miatt. ELTÉVESZTETTE A CÉLPONTOT Dél-Vietnamban egy ame. rikai katonai helikopter elté­vesztette a célpontot s téve­désből kilőtt 70 milliméteres rakétája megölt egy katonát és. megsebesített 31 amerikait. TOLVAJFOGAS Egy kairói gyümölcskeres­kedő nagyfeszültségű áramot, vezetett a szárított datolyával töltött zsákjaiba, hogy a tol­vajoktól megóvja árukészle­tét. A tolvaj jött is nemsoká­ra, aki az áramütéstől ször­nyethalt. A gyümölcskeres­kedő gyilkosság vádjával a bíróság elé került. TRÉFA, FÉLREÉRTÉS, RIADÓ Helmut Geschins^ky nyu­gat-berlini képviselő egy ke­délyes kijelentése nyomán riadót rendeltek el a tempel- hofi repülőtéren. Az udvarias légikisasszonynak, aki a ka­bátját akarta lesegíteni, tré­fásan azt ntondta, hogy ab­ban egy bomba is van, ami ketyeg is. Rögtön riadóké­szültséget rendeltek el, és a 125 utasnak addig a gépben kellett maradnia, amíg a kép­viselő tisztázta a félreértést. A KAR JELENTŐS Reggel bomba robbant Róma belvárosában, egy rendőrőrs előtt. Az anyagi kár jelentős. A nyomozást megindították a tettesek kéz- rekerí tűsére. PISZTOLLYAL FŐBELÖTTE MAGÄT Francisco Gerranz, a falan- gista milíciák egykori orszá­gos elnöke a madridi Szent Barbara téren pisztollyal fő­belőtte magát. A fasiszta moz­galom veteránja tettével til­takozni akart a falange „hát­térbe szorítása” miatt. MEGHALT A pénteken született spa­nyol ötösikrek legkisebbje — egy alig több mint egykilós kisfiú — légzési zavarok kö­vetkeztében meghalt. A töb­biek állapota kielégítő. HESSNEK FAJ A GYOMRA Rudolf Hesst, Hitler egy­kori helyettesét a nyugat­berlini Spandau börtönéből, ahol életfogytiglani bünteté­sét tölti, kórházba szállítot­ták gyomortáji fájdalmakkal. Hess most 75 éves. 23 éve ül a. börtönben, amelynek ő az egyetlen lakója. BŰNESET Tűz ütött ki Algéria Bern közelében levő svájci nagy- követségének épületében. A rendőrség lehetségesnek tart­ja, hogy bűnesetről van szó.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents