Déli Hírlap, 1969. október (1. évfolyam, 27-53. szám)
1969-10-17 / 41. szám
I Kertésskedd kohászok „Szabad szombat" kiskerttársulás az LKM-ben A 44 órás munkahét bevezetése új feladatok elé állította a vállalatokat. Már az első szabad szombatok előtt felvetődött a kérdés: hogyan, milyen formában lehetne gondoskodni arról, hogy a dolgozók minél hasznosabban töltsék a hétvégeket? A Lenin Kohászati Művek gazdasági, politikai és társadalmi szerveinek vezetői, a III. kerületi Tanács bevonásával, keresték a megfelelő megoldást. Megbeszéléseikbe bevonták a dél-borsodi termelőszövetkezeteket is. S nemrégiben megszületett a megegyezés: a vállalat dolgozói kiskerttársulásokat hoznak létre. Az öntözéses konyhakertnek és vikendház építésére alkalmas területet a termelőszövetkezet és a tanács bocsátottak a gyárak rendelkezésére. A Lyukó- völgyben ma már nem egy olyan kiskerttársulás működik, amelynek tagjai a diósgyőri vállalatok dolgozóiból kerültek ki. Az elmúlt héten, október 8-án újabb társulás alakult. Az LKM mintegy 600 dolgozóját tömörítő csoport a ..Szabad szombat” kiskerttársulás nevet vette fel. Tagjai négyszögölenként 7 forintért jutottak az egyenként 225 négyszögöles parcellákhoz. Indulásnál 500 forintot kellett befizetniök a lebonyolítási költségek fedezetére, s ugyanennyit vételárelőlegként. A „Szabad szombat” kis- kertlársulás megalakulásának sikere nyomán október végén újabb társulás megalakítását tervezik az LKM- ben. (nyikes) Áldás a nyakunkba Virágos erkély, növényekkel díszített, emeleti ablak. Örömmel nézünk fel rájuk. Egyszer csak: zutty! Hideg víz hűti le örömünket. De hány és hány esetben járunk így a bérházak mentén sétálva, sietve! Emlegetjük is a „magasbélieket”, szitkozód ássál fűszerezve. Pedig a szit- kozódás helyett talán hatásosabb lenne egyszerűen figyelmükbe ajánlani azt a tanácsi rendelkezést, amely szerint: virágot, dísznövényt a közterületekre nyíló ablakok és erkélyek párkányzatán vagy függőfolyosóin csak falba erősített virágtartó kerettel és vízfelfogó alátéttel (például bádogtálcában) szabad elhelyezni. A növényeket pedig csak úgy szabad öntözni, hogy a víz az utcára, az erkélyre, a ház falára, no meg a járókelők nyakába ne folyjon! R. A. Halló! Itt Miskolc! A telefonközpontban Ha a Posta távbeszélő forgalmának adatait vizsgáljuk, azonnal kitűnik, hogy évente több száz telefonkészülékkel gyarapodik a város. Az új készülék bekapcsolása természetesen a beszélgetések számának növekedésével jár. 1968-ban 14 millió 729 ezer telefonbeszélgetést jegyzett a statisztika, ebből 570 ezer volt a távolsági kapcsolások száma. ezerrel több távolsági összeköttetést kell teremtenünk, mint három évvel ezelőtt. Ez a hosszú kapcsolási idő egyik oka, a másik pedig a meghívások torlódása. Legtöbben a hivatali időben szeretnének beszélni. A telefonkezelők négyezer beszélgetést kapcsolnak naponta. A legtöbbet Miskolc és Budapest között. Pislogó lámpáknál A kapcsolóközpont asszo- riyai-lányai monoton zajban, valóban idegfeszítő körülmények között dolgoznak. A kapcsolótáblák előtt, állandóan pislogó lámpák mellett hét órán keresztül, mindig koncentrálva beszélnek, udvariasan válaszolgatva a gyakran türelmetlen ügyfeleknek. Ilyen nehéz körülmények között lehet-e folytatni évekig ezt a munkát? Otthonról tárcsásra — Az interurbán kapcsolások nehézségeit valóban technikai fejlesztéssel lehet elsősorban megoldani. A közeljövőben több áramkör bekapcsolását tervezik, de az igazi nagy segítséget az a svéd távválasztó berendezés jelenti majd, amelyet a jövő évtől működtetünk — újságolja Horváth Dezső. — Mit jelent ez a berendezés egy „átlag” telefontulajdonos szempontjából? — Eddig egy kísérleti berendezéssel próbáltuk megoldani a főváros közvetlen kapcsolását. Az új berendezéssel remélhetőleg elérjük, hogy a miskolciak közvetlenül — tehát a telefonközpont megkerülésével — hívhassák a budapesti számokat. A vállalatok pedig — mert ők használják legtöbbet a budapesti vonalainkat — bérelhetnek maguknak közvetlen vonalat Budapestre. Egy ilyen vonal havi bérleti dija 27 ezer forint. E. I. Lassan szivárog a vállalati kasszába a pénz „ Kisepert“ egyszámlák Az utóbbi időben előfordult, hogy egyik-másik vállalatunk fizetésképtelenséget jelentett be. A „kisepert” egyszámlák joggal okoznak fejtörést a vezetőknek. Különösen akkor, ha az egyébként jól dolgozó munkásoknak kell megmagyarázni, miért nincs pénze a vállalatnak. Minden kezdet nehéz A vezetők egy része a választ az új gazdaságirányítási rendszer egy mindenképpen jó, de ma még sokszor gondot okozó rendelkezésében keresi: a vállalatok most már csak a valóban eladott áruért, termékért kaphatnak pénzt. Ezzel arra kényszerülnek, hogy ne a raktáraknak, hanem a piac igényeinek termeljenek, s olyan árukat elsősorban, amilyeneket biztosan és gyorsan el lehet adni. A miskolci drótgyár egy bizonyos terméket szállít a külkereskedelemnek. Mire azonban ez a cikk eljut rendeltetési helyére, minimum 3 hónap telik el. S csak ezután következhet a fizetés. Vagyis: a drótgyár a megtermelt és eladott termékért csak hónapok múltán kapja meg a pénzt. Láncreakció A példa folytatása: a miskolci vállalat az Ózdi Kohászati Üzemeknek lenne köteles fizetni egy ott megrendelt áruért A vállalati pénztár azonban üres. Mi mást tehetnek: lemondják a megrendelést. Ez viszont az ÓKÜ-t érinti rendkívül kellemetlenül. Hiszen pénz ott sincs, mert teljesen váratlanul, 20 millió forintot kellett elkölteni a terven felül. Kiürült tehát Ózdon is a kassza, s fizetésképtelenség miatt esetleg ez a vállalat is kénytelen lemondani egy megrendelést. Lám, máris egy láncreakcióval találjuk magunkat szemben. Hogyan lehet ezt megállítani? A helyesen gondolkozó szakemberek nem a reformot okolják, hiszen a vállalatokat gyorsan kelendő áruk termelésére ösztönözni mindenképpen helyes. Azt felmérni és kideríteni, hogy mit lehet holnap vagy holnapután eladni a piacon, biztosan — persze nem könnyű. Az első félidőben A nagyobo vállalatok piackutató osztályokat hoztak vagy hoznak létre. Üzemeiket, termelő berendezéseiket a várható igényeknek megfelelően fejlesztik. Meg is tehetik ezt könnyen az olyan monopolhelyzetben levő vállalatok, mint mondjuk a Lenin Kohászati Művek, amely nem tud annyit termelni, hogy elég lenne. De mit tegyenek a kis- vagy középvállalatok? Például a már említett drótgyár? Vagy az olyan nagyobb, de egyáltalán nem monopolhelyzetben levő vállalatok, mint a Diósgyőri Gépgyár, amelynek sokszor heroikus harcot kell vívnia a piac megszerzéséért vagy megtartásáért? A választ a reform teljes kibontakozása után adhatjuk meg. Hiszen ne feledjük, hogy az eddig eltelt másfél esztendő még csak a kezdetet jelenti. Ahogy egy szakember mondta: „Olyan ez, mintha a focimeccs első félidejének tizenötödik percében járnánk.” NYIKES IMRE * Megkezdődött a lejárt személyi igazolványok kicserélése. A Béke téri fényképész-szalonban megnövekedett a forgalom. — Már nem is emlékszem, mikor voltam utoljára fényképésznél — mondta a néni. Alighanem akkor, amikor az előző személyi igazolványát váltotta ki. (Ágotha felv.) Trinyecben lépnek fel (Tudósítónktól.) A Bartók Béla Művelődési Központ művészegyüttese október 18-án csehszlovákiai „Óh! Ha milliomos lennék!’ Szelvények, ikszek, remények át A selmeci hagyományok ápolásaként az idén is megrendezték az elsőéves kohómérnök-hallgatók, a balekok vizsgáját, amelyet 4 hetes oktatás előzött meg. Dr. Kiss Ervin és dr. Földvári Aladár professzorok tartottak előadásokat. A balekjelöltek megismerkedhettek a kohászat történetével, a hátai kohász munkásmozgalmakkal, a kohászati oktatás múltjáról és a diákhagyományokkal. A balekok vizsgája tegnap folyt le. Voltak, akiket — mint képünkön is látható — tüzetes orvosi vizsgálat alá kellett venni. Végül is mindegyik balekjelölt átcsúszott a vizsgán „harmatgyenge kettessel.” Szombaton a hagyományos, gyertyafényes szakestélyen balekká avatják a hetven elsőévest. (Kóbor Pál felvétele) A lottószelvény a bedobástól a kifizetésig, hosszú utat tesz meg. Űtját gondolatban százezrek, sőt nem túlzás, ha azt mondjuk: milliók kísérik végig. Számok a rács mögött A Borsod és Heves megyében bedobott szelvényeket Miskolcon értékelik. Általában a két megyéből összesen félmillió szelvény fut be. Minden héten körülbelül ezer darab „elkésett” lottó is érkezik, amit a reklamációk megelőzésére a beérkezési időre blokkolnak le. Az Arany János utcai Lottóigazgatóság épületében a szelvényeket először is számsorba rakják és felibe vágják. A lottócédulák levágott félrészeit elzárják. Erre mondják: „itt van a kutya etósva’j, A nyugdíjasok, s a bedolgozó háziasszonyok az öt bűvös szám elhangzása után kezdik csak el a kiértékelést. A nyertes számoknak megfelelő, rácsozattal ellátott kis kártya segítségével nézik át a szelvényeket. Szombat délután, a kiértékelést követően négytagú bizottság előtt felnyitják az ellenőrző szelvényeket tartalmazó páncélszekrényeket — vagyis „kiássák a kutyát” — és ha mindkét szelvényrészen egyeznek a nyertes számok, csak akkor jogosult a lottózó a nyeremény felvételére. Elég sokan vannak, akik minden jogalap nélkül jelentkeznek állítólagos nyereményük felvételére. Mindenki élhet a reklamáció jogával, s ezek az emberek nem tudják, hogy hamis bejelentésükkel milyen óriási munkát rónak a Lottóigazgatóság dolgozói- ta, Országos viszonylatban 6—8 millió lottószelvényt kell újra átvizsgálni. Feledékeny nyertesek Előfordul, hogy a beküldött szelvényen csak négy számot jelölnek meg. Természetesen ez öttalálatos már nem lehet, de érvényes, ellentétben azzal, amelyiken ötnél több számot húznak át. Az utóbbi nagyon gyakori eset. Persze, érkeznek jogos reklamációk és óvások is. A legutóbbi 25 bejelentésből három jogos volt. S ami még nagyon érdekes: az elmúlt évben elért hat négyes találat nyereményösszegéért még a mai napig sem jelentkeztek a szerencsés nyertesek. SZÁNTŐ ISTVÁN vendégszereplésre indul: a tri- nyeci vasmű művészeti együttesének szeptemberi látogatását viszonozzák. Az énekkaron kívül éneke» szólisták is adnak műsort Trinyecben és még három nagyobb cseh városban. Az együttessel utazik For- rai István karnagy, Páfrány Ferenc másodkarmester és Juhász Tibor zongorakísérő. Kereskedelmi felügyelők A csehszlovák Állami Kereskedelmi Felügyelőség elnöke vezetésével négytagú küldöttség érkezett ma délelőtt tapasztalatcserére városunkba. Kétnapos miskolci tartózkodásuk alatt részt vesznek egy megbeszélésen, ahol a megyei Kereskedelmi Felügyelőség munkatársai számolnak be munkájukról. A küldöttek ezután üzemeket, gyárakat látogatnak meg, és a belső ellenőrzésről, a fogyasztók érdekvédelméről gyűjtenek tapasztalatokat. Torlódnak a meghívások — Központunkon háromfajta beszélgetés fut keresztül. Mi kapcsoljuk a Miskolcra érkező, az átmenő és természetesen a városból indított beszélgetéseket — mondja Horváth Dezső, a Posta távközlési osztályának csoportvezető jé. — Ma 130
