Déli Hírlap, 1969. október (1. évfolyam, 27-53. szám)

1969-10-17 / 41. szám

I Kertésskedd kohászok „Szabad szombat" kiskerttársulás az LKM-ben A 44 órás munkahét beve­zetése új feladatok elé állí­totta a vállalatokat. Már az első szabad szombatok előtt felvetődött a kérdés: hogyan, milyen formában lehetne gon­doskodni arról, hogy a dolgo­zók minél hasznosabban tölt­sék a hétvégeket? A Lenin Kohászati Mű­vek gazdasági, politikai és társadalmi szerveinek veze­tői, a III. kerületi Tanács be­vonásával, keresték a meg­felelő megoldást. Megbeszé­léseikbe bevonták a dél-bor­sodi termelőszövetkezeteket is. S nemrégiben megszületett a megegyezés: a vállalat dol­gozói kiskerttársulásokat hoz­nak létre. Az öntözéses kony­hakertnek és vikendház épí­tésére alkalmas területet a termelőszövetkezet és a ta­nács bocsátottak a gyárak rendelkezésére. A Lyukó- völgyben ma már nem egy olyan kiskerttársulás műkö­dik, amelynek tagjai a diós­győri vállalatok dolgozóiból kerültek ki. Az elmúlt héten, október 8-án újabb társulás alakult. Az LKM mintegy 600 dolgo­zóját tömörítő csoport a ..Szabad szombat” kiskert­társulás nevet vette fel. Tag­jai négyszögölenként 7 fo­rintért jutottak az egyenként 225 négyszögöles parcellák­hoz. Indulásnál 500 forintot kellett befizetniök a lebo­nyolítási költségek fedezeté­re, s ugyanennyit vételárelő­legként. A „Szabad szombat” kis- kertlársulás megalakulásá­nak sikere nyomán október végén újabb társulás meg­alakítását tervezik az LKM- ben. (nyikes) Áldás a nyakunkba Virágos erkély, növények­kel díszített, emeleti ablak. Örömmel nézünk fel rájuk. Egyszer csak: zutty! Hideg víz hűti le örömünket. De hány és hány esetben járunk így a bérházak mentén sé­tálva, sietve! Emlegetjük is a „magasbélieket”, szitkozód ás­sál fűszerezve. Pedig a szit- kozódás helyett talán hatáso­sabb lenne egyszerűen fi­gyelmükbe ajánlani azt a ta­nácsi rendelkezést, amely sze­rint: virágot, dísznövényt a közterületekre nyíló ablakok és erkélyek párkányzatán vagy függőfolyosóin csak fal­ba erősített virágtartó keret­tel és vízfelfogó alátéttel (például bádogtálcában) sza­bad elhelyezni. A növényeket pedig csak úgy szabad ön­tözni, hogy a víz az utcára, az erkélyre, a ház falára, no meg a járókelők nyakába ne folyjon! R. A. Halló! Itt Miskolc! A telefonközpontban Ha a Posta távbeszélő for­galmának adatait vizsgáljuk, azonnal kitűnik, hogy évente több száz telefonkészülékkel gyarapodik a város. Az új készülék bekapcsolása termé­szetesen a beszélgetések szá­mának növekedésével jár. 1968-ban 14 millió 729 ezer telefonbeszélgetést jegyzett a statisztika, ebből 570 ezer volt a távolsági kapcsolások száma. ezerrel több távolsági össze­köttetést kell teremtenünk, mint három évvel ezelőtt. Ez a hosszú kapcsolási idő egyik oka, a másik pedig a meghí­vások torlódása. Legtöbben a hivatali időben szeretnének beszélni. A telefonkezelők négyezer beszélgetést kapcsolnak na­ponta. A legtöbbet Miskolc és Budapest között. Pislogó lámpáknál A kapcsolóközpont asszo- riyai-lányai monoton zajban, valóban idegfeszítő körülmé­nyek között dolgoznak. A kapcsolótáblák előtt, állan­dóan pislogó lámpák mellett hét órán keresztül, mindig koncentrálva beszélnek, ud­variasan válaszolgatva a gyakran türelmetlen ügyfe­leknek. Ilyen nehéz körülmények között lehet-e folytatni éve­kig ezt a munkát? Otthonról tárcsásra — Az interurbán kapcsolá­sok nehézségeit valóban technikai fejlesztéssel lehet elsősorban megoldani. A kö­zeljövőben több áramkör be­kapcsolását tervezik, de az igazi nagy segítséget az a svéd távválasztó berendezés jelenti majd, amelyet a jövő évtől működtetünk — újsá­golja Horváth Dezső. — Mit jelent ez a berende­zés egy „átlag” telefontulaj­donos szempontjából? — Eddig egy kísérleti be­rendezéssel próbáltuk megol­dani a főváros közvetlen kapcsolását. Az új berende­zéssel remélhetőleg elérjük, hogy a miskolciak közvetle­nül — tehát a telefonközpont megkerülésével — hívhassák a budapesti számokat. A vállalatok pedig — mert ők használják legtöbbet a buda­pesti vonalainkat — bérel­hetnek maguknak közvetlen vonalat Budapestre. Egy ilyen vonal havi bérleti dija 27 ezer forint. E. I. Lassan szivárog a vállalati kasszába a pénz „ Kisepert“ egyszámlák Az utóbbi időben előfor­dult, hogy egyik-másik vál­lalatunk fizetésképtelenséget jelentett be. A „kisepert” egyszámlák joggal okoznak fejtörést a vezetőknek. Kü­lönösen akkor, ha az egyéb­ként jól dolgozó munkások­nak kell megmagyarázni, mi­ért nincs pénze a vállalatnak. Minden kezdet nehéz A vezetők egy része a vá­laszt az új gazdaságirányí­tási rendszer egy mindenkép­pen jó, de ma még sokszor gondot okozó rendelkezésé­ben keresi: a vállalatok most már csak a valóban eladott áruért, termékért kaphatnak pénzt. Ezzel arra kénysze­rülnek, hogy ne a raktárak­nak, hanem a piac igényei­nek termeljenek, s olyan árukat elsősorban, amilyene­ket biztosan és gyorsan el lehet adni. A miskolci drótgyár egy bizonyos terméket szállít a külkereskedelemnek. Mire azonban ez a cikk eljut ren­deltetési helyére, minimum 3 hónap telik el. S csak ezután következhet a fizetés. Vagyis: a drótgyár a megtermelt és eladott termékért csak hóna­pok múltán kapja meg a pénzt. Láncreakció A példa folytatása: a mis­kolci vállalat az Ózdi Kohá­szati Üzemeknek lenne köte­les fizetni egy ott megrendelt áruért A vállalati pénztár azonban üres. Mi mást tehet­nek: lemondják a megrende­lést. Ez viszont az ÓKÜ-t érinti rendkívül kellemetle­nül. Hiszen pénz ott sincs, mert teljesen váratlanul, 20 millió forintot kellett elköl­teni a terven felül. Kiürült te­hát Ózdon is a kassza, s fize­tésképtelenség miatt esetleg ez a vállalat is kénytelen le­mondani egy megrendelést. Lám, máris egy láncreakció­val találjuk magunkat szem­ben. Hogyan lehet ezt megállí­tani? A helyesen gondolkozó szakemberek nem a reformot okolják, hiszen a vállalatokat gyorsan kelendő áruk ter­melésére ösztönözni minden­képpen helyes. Azt felmérni és kideríteni, hogy mit lehet holnap vagy holnapután el­adni a piacon, biztosan — persze nem könnyű. Az első félidőben A nagyobo vállalatok piac­kutató osztályokat hoztak vagy hoznak létre. Üzemei­ket, termelő berendezéseiket a várható igényeknek meg­felelően fejlesztik. Meg is te­hetik ezt könnyen az olyan monopolhelyzetben levő vál­lalatok, mint mondjuk a Le­nin Kohászati Művek, amely nem tud annyit termelni, hogy elég lenne. De mit te­gyenek a kis- vagy középvál­lalatok? Például a már emlí­tett drótgyár? Vagy az olyan nagyobb, de egyáltalán nem monopolhelyzetben levő vál­lalatok, mint a Diósgyőri Gépgyár, amelynek sokszor heroikus harcot kell vívnia a piac megszerzéséért vagy megtartásáért? A választ a reform teljes kibontakozása után adhatjuk meg. Hiszen ne feledjük, hogy az eddig eltelt másfél esztendő még csak a kezdetet jelenti. Ahogy egy szakember mondta: „Olyan ez, mintha a focimeccs első félidejének tizenötödik percében jár­nánk.” NYIKES IMRE * Megkezdődött a lejárt személyi igazolványok kicserélése. A Béke téri fényképész-szalonban megnövekedett a forgalom. — Már nem is emlékszem, mikor voltam utoljára fényképész­nél — mondta a néni. Alighanem akkor, amikor az előző sze­mélyi igazolványát váltotta ki. (Ágotha felv.) Trinyecben lépnek fel (Tudósítónktól.) A Bartók Béla Művelődési Központ művészegyüttese ok­tóber 18-án csehszlovákiai „Óh! Ha milliomos lennék!’ Szelvények, ikszek, remények át A selmeci hagyományok ápolásaként az idén is megren­dezték az elsőéves kohómérnök-hallgatók, a balekok vizsgá­ját, amelyet 4 hetes oktatás előzött meg. Dr. Kiss Ervin és dr. Földvári Aladár professzorok tartottak előadásokat. A ba­lekjelöltek megismerkedhettek a kohászat történetével, a há­tai kohász munkásmozgalmakkal, a kohászati oktatás múlt­járól és a diákhagyományokkal. A balekok vizsgája tegnap folyt le. Voltak, akiket — mint képünkön is látható — tü­zetes orvosi vizsgálat alá kellett venni. Végül is mindegyik balekjelölt átcsúszott a vizsgán „harmatgyenge kettessel.” Szombaton a hagyományos, gyertyafényes szakestélyen balek­ká avatják a hetven elsőévest. (Kóbor Pál felvétele) A lottószelvény a bedobás­tól a kifizetésig, hosszú utat tesz meg. Űtját gondolatban százezrek, sőt nem túlzás, ha azt mondjuk: milliók kísérik végig. Számok a rács mögött A Borsod és Heves megyé­ben bedobott szelvényeket Miskolcon értékelik. Általá­ban a két megyéből összesen félmillió szelvény fut be. Minden héten körülbelül ezer darab „elkésett” lottó is ér­kezik, amit a reklamációk megelőzésére a beérkezési időre blokkolnak le. Az Arany János utcai Lot­tóigazgatóság épületében a szelvényeket először is szám­sorba rakják és felibe vág­ják. A lottócédulák levágott félrészeit elzárják. Erre mondják: „itt van a kutya etósva’j, A nyugdíjasok, s a bedol­gozó háziasszonyok az öt bű­vös szám elhangzása után kezdik csak el a kiértékelést. A nyertes számoknak megfe­lelő, rácsozattal ellátott kis kártya segítségével nézik át a szelvényeket. Szombat délután, a kiérté­kelést követően négytagú bi­zottság előtt felnyitják az el­lenőrző szelvényeket tartal­mazó páncélszekrényeket — vagyis „kiássák a kutyát” — és ha mindkét szelvényrészen egyeznek a nyertes számok, csak akkor jogosult a lottózó a nyeremény felvételére. Elég sokan vannak, akik minden jogalap nélkül jelent­keznek állítólagos nyeremé­nyük felvételére. Mindenki élhet a reklamáció jogával, s ezek az emberek nem tudják, hogy hamis bejelentésükkel milyen óriási munkát rónak a Lottóigazgatóság dolgozói- ta, Országos viszonylatban 6—8 millió lottószelvényt kell újra átvizsgálni. Feledékeny nyertesek Előfordul, hogy a bekül­dött szelvényen csak négy számot jelölnek meg. Termé­szetesen ez öttalálatos már nem lehet, de érvényes, el­lentétben azzal, amelyiken ötnél több számot húznak át. Az utóbbi nagyon gyakori eset. Persze, érkeznek jogos rek­lamációk és óvások is. A leg­utóbbi 25 bejelentésből há­rom jogos volt. S ami még nagyon érdekes: az elmúlt évben elért hat né­gyes találat nyereményössze­géért még a mai napig sem jelentkeztek a szerencsés nyertesek. SZÁNTŐ ISTVÁN vendégszereplésre indul: a tri- nyeci vasmű művészeti együt­tesének szeptemberi látoga­tását viszonozzák. Az énekkaron kívül éneke» szólisták is adnak műsort Tri­nyecben és még három na­gyobb cseh városban. Az együttessel utazik For- rai István karnagy, Páfrány Ferenc másodkarmester és Juhász Tibor zongorakísérő. Kereskedelmi felügyelők A csehszlovák Állami Ke­reskedelmi Felügyelőség el­nöke vezetésével négytagú küldöttség érkezett ma dél­előtt tapasztalatcserére vá­rosunkba. Kétnapos miskol­ci tartózkodásuk alatt részt vesznek egy megbeszélésen, ahol a megyei Kereskedelmi Felügyelőség munkatársai szá­molnak be munkájukról. A küldöttek ezután üzemeket, gyárakat látogatnak meg, és a belső ellenőrzésről, a fo­gyasztók érdekvédelméről gyűjtenek tapasztalatokat. Torlódnak a meghívások — Központunkon három­fajta beszélgetés fut keresz­tül. Mi kapcsoljuk a Mis­kolcra érkező, az átmenő és természetesen a városból in­dított beszélgetéseket — mondja Horváth Dezső, a Posta távközlési osztályának csoportvezető jé. — Ma 130

Next

/
Thumbnails
Contents