Déli Hírlap, 1969. október (1. évfolyam, 27-53. szám)

1969-10-16 / 40. szám

A csontjaikat „árulták"* Mennyit ér egy beat-zenész? A történet valószínűtlen; a mai fül számára hihetetlen. Mégis igaz históriáról van szó. Egy beat-zenekar meghök­kentő kálváriáját írom most le, kitérve az együttes meg­nevezése elől. Lehetséges, hogy így is rájuk ismernek aa olvasók. öt fiú évek óta muzsikál együtt. Városunk egyik mű­velődési házában zenéltek; ők szolgáltatták a szombat dél­utáni ötórai tánchoz a friss, fiatalos beat-zenét. A műve­A miskolci Nemzeti Szín­ház az elmúlt évadban mu­tatta be András László kitű­nő fordításában a tragikus sorsú nagy spanyol költő és drámaíró, Federico Garda Lorca Bernarda Álba háza című drámáját, amelyben minden a spanyol társadal­mat szimbolizálja: a ház, a család, a konvenciók. Hihe­tetlen erejű szenvedélyek izzanak az elhunyt férj csa­ládjában, de a szokások min­dent megfojtanak, ami élni- vágyó, ami természetes és emberi. A családnak a halot­tat nyolc évig kellene gyá­szolnia — s ez embertelen, lődési intézmény hangfalak­kal, erősítőkkel látta el az együttest. Később konfliktus támadt a zenekar és a mű­velődési ház igazgatója kö­zött. A fiúknak ott kellett hagyniuk a felszereléseket. Mit csináljanak ezután? Naponként ezen tűnődtek a zenekar tagjai, miközben több művelődési háznál fel­ajánlották szolgálataikat. — Mindenképpen hangfa­lakat és erősítőt kell vásárol­ni! — mondották. Igen ám, de miből!? tarthatatlan. A fojtogató lég­körből, Bernarda asszony zsarnoksága alól a legki­sebb lány — Adéla — meg­próbál kitörni, de ez csak az» élete árán sikerül. A darab valamennyi szerepe nősze­rep, s ez külön érdekessége Lorca drámájának. Az elő­adást Nyilassy Judit rendezte, Bernardát Kovács Mária, le­ányait Kopetty Lia, Dobos Il­dikó, Lörinczi Éva, Egervári Klára és Koós Olga játssza. A közvetítés előtti színházi jegyzetet Párkány László, la­punk művelődési rovatveze­tője mondja el. Közvetítés október 21-én, 20.20-kor. Az együttes egyik gitárosa nemrégen felvételizett az Or­vostudományi Egyetemen. Itt hallott arról, hogy az egye­tem 20—25 ezer forintot Is tizet azért, ha valaki „elad­ja" magát. Meg arról is hal­lottak, hogy élt valaha a miskolci Búza téren egy jól megtermett, nagy fejű ember, aki fejét mindig félretartotta. Neki, mert érdekes egyéni­ség volt, 50 ezer forintot fi­zettek ki — természetesen még életében. A zenekar tagjai úgy dön­töttek, hogy ha „megveszik” őket, „eladják” magukat. A fejenkénti 20—25 ezer forint nem kis pénz. A dobosnak nem szóltak, mert neki nem volt szüksége elektromos fel­szerelésre. A fiatalemberek jelentkez­tek az Orvostudományi Egye­temen, de ott kijelentették, hogy csak különleges, orvosi szempontból érdekes embe­rekre vonatkozik az alku. — Átlagemberek vagyunk, nincs szükség a csontjainkra — sóhajtoztak a zenekar tag­jai, s tovább kilincseltek. Ha leszámítjuk azt, hogy a nemzedékre oly jellemző, meghökkentő meggondolat­lanságról van szó, a törté­net mögött tanulság is rejtő­zik. A bűnügyi krónikákban olvastunk már arról is, hogy a fiatalok egy csoportja be­tört, hogy a szerzett pénzből zenekari felszereléseket vá­sároljon. A mi barátaink el- szánásában — bár hangsú­lyozzuk, elhamarkodottság­gal állunk szemben! — van valami tiszteletre méltó. S ha figyelembe vesszük, hogy tettre kész, önzetlenül muzsi­kálni akaró fiúkról van szó, akkor máris kész a megoldás formulája: segíteni, támo­gatni kell őket, tettrekészsé- güket be kell fogni a divatos igénymuzsika hálójába. Cí­mük és lelkesedésük komoly­sága az újságíró noteszában megtalálható. PÁRKÁNY LÁSZLÓ Papp Zoltán zongoraestje Színházunk a képernyőn Bernarda Álba háza Vázlat a piacról Feledy Gyula rajza AZ ÜTSZÉLI FÁNAK ROHANT Jogosítvány nélkül vezette kölcsönkért motorkerékpárját Hoffmann Mihály, 17 éves mezőberényi ipari tanuló Bé­késcsabán és gyorshajtás miatt egy útszéli fának ro­hant. Kórházba szállítás után meghalt. MERÉNYLET az Áruházban New York óriás áruházá­ban, a Macy’s-ban ismét bomba robbant. Három napon belül ez volt a második olyan bombamerénylet, amelyet eb­ben az áruházban követtek el. Ketten megsebesültek. TÁMADÁS A NAGYKÖVETSÉG ELLEN A kolumbiai rendőrség köz­lése szerint ismeretlen tette­sek több lövést adtak le a bo- gotaí svájci nagykövet rezi­denciájára. Ez már a második támadás a svájci diplomaták ellen Kolumbiában. LEFOGLALTAK A SZÁMLÁKAT Félidő Pécsett Filmklubvezetők tanácskozása Az este rendőrök vették kö­rül a Milánói Scala épületét és húsz évre visszamenőleg lefoglalták az opera összes számláját. Giuseppe Zecchillo baritonista megvádolta a Sca- lát azzal, hogy 30 millió dol­lár értékben adtak el szín­padi berendezéseket, bárok­nak. 24 fényképpel bizonyítja állítását. FÉMCSIKOS PAPÍRPÉNZ (Kiküldött munkatársunk telex-jelentése.) Keveset alhat, sőt az étkezési idejét is meg kell rövidítenie annak, aki a pécsi filmszemle zsúfolt programját követni akar­ja. Néhány rendezvény időpontja szükségképpen egybeesik. Tegnap például a filmklub-előadók vitája, a pécsi balett elő­adása, elhunyt rendezőink, Gertler Viktor és Bán Frigyes em­lékműsora, egy színész—közönség találkozó osztotta meg a szemle 150—250 főnyi résztvevőjét. Az Olasz Nemzeti Bank no­vemberben új ezer lírás bankjegyeket bocsát ki. A bankjegyeket az elektronikus úton történő pénzszámlálás megkönnyítése céljából fém­csíkkal látják el. I VILLÁM SÚJTOTTA Vissza-visszatérő nyitánya az őszi hangversenyévad kez­detének Papp Zoltán zongo­raestje. Egy év termését ta­karítja be ilyenkor, vállalva azt a kockázatot, hogy az újonnan tanult darabok talán nem mindig egymás mellé valók. Ezt éreztük a hagversenv első felében hallott Beetho­ven- és Schubert-szonáta ese­tében is. Beethoven művét, az Op. 10 No 1 c-moll szo­nátát a kis Pathetique-nek is szoktak nevezni. A fiatal bonni mester ez időszakban (1796—98) bontogatja szár­nyait, Schubert B-dúr szoná­tája csak nevében és tételei­nek számában őrzi a klasszi­kus hagyományt, a romanti­ka sejtelmés, finom játszi fé­nye ragyogja át. Papp Zoltán mindkét műve inkább a pia­nista oldaláról közelítette meg, s ez különösen a Schu- bert-mű hangulatában érző­dött. A látványos, virtuóz előadásmód nem nyújtott kárpótlást a schuberti világ elvesztéséért. A koncert második felének műsora egységesebb képet adott. Kodály: Sírfelirat c. műve a francia impresszio­nizmus nyomdokain haladt és az I. világháború légköré­ben fogant, Ezt a rendkívül hatásos zongoradarabot csak­úgy, mint az ellentétes han­gulatú Debussy: Boldog szi­get c. művét a fiatal zongora- művész elhitető erővel, han­gulatosan szólaltatta meg. A hangverseny legnagyobb sikerét Bartók: Két román táncának előadása aratta. Barta Péter Bányamérnök-hallgatók klubja Másfél éve nyílt meg a Nehézipari Műszaki Egyete­men a bányászklub. Hangu­latos díszeit a bányamérnök­hallgatók maguk készítették. A berendezések anyagi fede­zetét a kollégium igazgatósá­ga és különböző vállalatok — többek között a Borsodi Szénbányák Vállalat — biz- *« sfStták. A hallgatók külön­böző játékok és rádió mel­lett tölthetik itt szabad ide­jüket. itt tartják a KISZ- gyűléseket .és itt folynak a ,.balek’'-oktatások is (bale­koknak nevezik az első- és másodéves bánya- és kohó- mérnök-hallgatókat), amelye­ken előadások hangzanak el a bányászat múltjáról, jele­néről és perspektívájáról. A klub műsorában politikai vi­taestek és tudományos is­meretterjesztő előadások Is szerepelnek. Legutóbb októ­ber 14-én dr. Hosszú Miklós egyetemi tanár „Számítógé­pek használata a bányászat­ban" címmel tartott előadást. A klubban őriznek bányász ereklyéket is, így a bányász kari zászlót és az Akadémia fennállásának századik év­fordulója alkalmából kiadott emlékérem'nagyított, aranyo­zott mását. Molnár Dei$ö Kulturális krónika □ HOLLANDIAI utazásá­ról tart élménybeszámolót Kordos László irodalomtörté­nész az Egyesített Kórházak könyvtárában. A ma este fél 6 órai kezdettel sorra kerülő előadás iránt máris nagy az érdeklődés. □ CZINKE FERENC Mun- kácsy-díjas grafikusművész gyűjteményes kiállítását ren­dezik meg Sátoraljaújhelyen, a művelődési központban. Az október 19-én nyíló tárlat ve­zetője maga a művész lesz. A legtöbb vendéget — első­sorban a külföldieket — a Veronai szerelmesek című kétrészes balett vonzotta. De I rendkívül izgalmas volt a filmklubvezetők tanácskozása is. A magyar film már nagy­korú, az Ismeretterjesztés még nem — állapította meg referátumában dr. Veres Jó­zsef filmesztéta. A többnyire egyetértő felszólalásokat így summázhatnánk; nagyobb propagandát a. klubmozga­lomban is a magyar filmek­nek! Az emberekről, a tár­sadalomról és egy-egy ren­dező életművéről is essen szó. A klubok ma még alig többek bérletes moziknál. ÉJFÉL UTÁN Író barátommal találkoztam valamelyik nap az utcán. Feje bekötve, egyik lábát húzta és a jobb karját kendövei felkötve hordta. Kérdésemre, hogy mi történt vele, ekképpen válaszolt: — A téma az utcán hevert. — No, ez elég tömör feletet — szóltam —. nem mondanád el részletesen? — Nagyon szívesen. Mentem az utcán és megláttam a témát, amint éppen hevert. Mivel előttem hevert, fel akartam emelni. Ekkor kaptam, a tomporomra egy rúgást, amitől elrepültem a téma mellől, úgy két méterre. Akkor keletkeztek ezek a kttl- sérelmi nyomok. A kórházból, néhány nap múlva kiengedtek Azt mondta az orvos, máskor jobban vigyázzak, mert rosszab­bul is végződhetett volna. — Na, de még mindig nem értem... — Mit nem értesz? A téma régi ismerősöm. Bütykös Barna volt. Eszméletlen, részegen hevert az utcán, Ő volt a téma, meg akartam írni, mibe visz az alkoholizmus. — Na és? — Mit na és? Lehajoltam, hogy felemeljem, akkor kaptam a fejlövést. — Az előbb azt mondtad, a tomporodra kaptál egy rúgást, amitől... — Ugyan miért vagy ilyen szőrszálhasogató... nem mind­egy ... különben is ki emlékszik, mit csinál éjfél után kettő­kor .,, Sárközi Sándor Nagy szükség van a munka : tartalmi felfrissítésére és a nagyobb anyagi támogatásra is. Csaknem minden felszó­laló hangsúlyozta a klubveze­tők szakmai továbbképzésé­nek fontosságát. A versenyfilmek az előre meghatározott terv szerint peregnek a város két mozijá­ban. Első tudományos-fan­tasztikus filmünk, Az idő ab­lakai rendezőjét. Fejér Ta­mást, a forgatókönyvírót, Kuczka Pétert és a csinos külföldi szereplőt, Heidemari Venzelt nagy érdeklődéssel fogadta a közönség. A film azonban technikai bravúrjai ellenére sem aratott sikert. Annál inkább tetszett Gyön­gyösi Imre ősbemutatója, a Virágvasárnap, Simon pap élő legendája. A mű balladiszti- kus hangvétele és komponá­lása láttán nem csodálkozunk a pesarói sikeren. Ennek a filmnek a sztárja a legnép­szerűbb a fesztiválon. Rozi néni egy kis községből érke­zett és természetesen nem hivatásos színész. Zsoltáros tisztaságú hangján ő éneldi a mártírrá lett pap legendá­ját. A szemle műsorából eddig hiányoztak a vidám filmek. A résztvevők mulattatásáról es. tőnként Vujicsics Tihamér gondoskodik kitűnő paródiái­val — természetesen műsoron kívül. Ma. a fesztivál negyedik napján délelőtt a filmesztéti­ka egyetemi oktatásáról ren­dezte* vitát. Este Gyarmati Lívia filmje, az Ismeri a Szan­di mandit? és a szemle na­gyon es’lyes alkotása, a Fé­nyes szeled: című Jancsó-film kerül műsorra. Ősbemutató­ként Simó Sándor: Szemüve­gesek című alkotását láthat­juk. Gyarmati Béla Kaliforniában villámcsapás sújtotta egy sziklán terpesz­kedő borókafenyőt, amelynek korát 6000 évre becsülik. Két­séges, nogy kiheveri-e az égési „sebeket” az öreg lenyö. BŰNRÉSZES A Demokratikus Haladás Akció Frontja azzal vádolja Adolf von Thaddent, hogy bűnrészes abban a merénylet­ben, amit október elején kö­vettek cl. Valaki belelőtt a tüntető tömegbe és ketten megsebesültek. A nyilatkozat szerint Klaus Kolley, az NPD rendfenntartó alakulatainak volt főnöke — Thadden fel- büjtására adta le a lövéseket. A HELYSZÍNEN MEGHALT A Tour Europe autós rally törökországi szakaszán a nyu­gatnémet Eugene Lodrik Opel gépkocsijával bukott és a helyszínen meghalt. Kari Velsont súlyos sérülésekkel kórházba szállították. AZ INTERPOOLHOZ FORDULTAK Rakétatámadás érte Bejrut­ban a Palesztinái Felszabadí- tási Szervezet irodáját. Egy osztrák útlevéllel rendelkező személy, Ahmed Raouf a gya­núsított. aki az NSZK-beli Majna-Frankfurtba utazott. Az Tnterpoolhoz fordultak se­gítségért a merénylő elfogá­sához. ŐRIZETBE VETTÉK Wilhelm Radtkét a bajoror­szági Nabburgban őrizetbe vették. Az 56 éves alezredes határőr parancsnokot azzal gyanúsítják, hogy a második világháború idején tömegmé­szárlásokat vitt végbe a Szov. jetunióban. 1941-ben több mint 1000 embert kivégezi»» tett; )

Next

/
Thumbnails
Contents