Déli Hírlap, 1969. október (1. évfolyam, 27-53. szám)

1969-10-15 / 39. szám

Csökken a koraszüiések száma Nő- és gyermekvédelem az I. kerületben Csínján a rendezvényekkel! jf: A hosszúra nyúlt, kellemes ősz, a csendes napsütés kicsalogatja az utcára az embere­ket. A déli órákban mindig „telt ház” van a miskolci tereken. (Ágotha Tibor jelvétele) A tudomány a termelés szolgálatában Évi IS—20 millió forint kutatásra Négy nőgyógyász, tíz gyer­mekorvos és 23 védőnő tevé­kenykedik az I. kerületben. Különösen nagy figyelmet fordítanak a nehéz körülmé­nyek között élő, veszélyezte­tett terhes asszonyok védel­mére. Mint a tanács ma délelőtt megtartott végrehajtó bizott­sági ülésén megállapították: az ilyen körülmények között élő asszonyokat már a terhesség kez­detétől táppénzen tart­ják, s hogy megelőzzék a koraszü­lést, kórházban helyezik el őket. Ennek is köszönhető, hogy a koraszülések száma — bár még jelenleg is eléggé magas (1968-ban a születések 10,5 százaléka volt) — csök­kenést mutat. A vb-ülésen elemezték a gyermekek körzeti orvosi el­látását is. A kerület 10 gyer­A Pamutfonó fiataljait sen­ki sem vádolhatja azzal, hogy fáznak a társadalmi munká­tól. Egy-egy műszak 1000— 1200 órát áldozott fel a sza­bad idejéből azért, hogy virág­díszbe öltözzön a gyárudvar, s nem kell nagyítóval keresni a párját Urbán Katinak, aki brigádvezető, szakszervezeti és KISZ-bizalmi, önkéntes tűzoltó egy személyben. Éppen ezért érdemel figyel­met a KISZ-fiataloktól hal­lott panasz: sokan már nem szeretik — az egyébként leg­kedvezőbb — délelőtti mű­szakot, mert ennek a hétnek a délutánjai rendszeresen gyűlésekkel, megbeszélések­kel, s más társadalmi meg­mozdulásokkal telnek el. Ilyenkorra ütemezi rendezvé­nyeit a KISZ, a szakszervezet, a Vöröskereszt, s természete­sen a vállalat termelési ta­nácskozásai is a délelőttös műszakot terhelik. Terhelik a szó legszorosabb értelmében, hiszen a — zömmel tízen- és húszonévcs — fonónők a gé­pek mellől inkább a szabadba kívánkoznának egy üdítő röp­labda-meccsre, sétára, tere- ferére. Ezzel szemben csak­nem minden napra esik „ül- nivaló”, s kínos lassúsággal telik minden óra az üzemben a műszak befejezése után. Persze tanácskozni is kell Naponta nagyon sok rosz- szul címzett, kiolvashatatlan vagy téves adatokkal feladott levelet dobnak be a postalá­dákba Ezeket reggelenként a levélkihordók körében „ár­verésre” bocsátja a miskol­ci posta. Előfordul, hogy va­lamelyik postás felleli a cím­zettet a körzetében, de ha nem, a levél felkerül a bu­dapesti „levélnyomozó” osz­tályra. Kizárásos módszerrel Az ismeretlen címzésű, il­letve az elkallódott leveleket bizottság előtt felbontják, és ha tartalmából következtetni tudnak a címzett személyére és lakhelyére, akkor hala­déktalanul eljuttatják hozzá. mekkörzetének összesen 7 rendelője van. Ezek közül kettő — a martintelepi és az Éder Gyula úti — sürgős re­noválásra szorul. Két másik rendelő — a Szentpéteri ka­pui és a Csabai kapui, amely a rendelőintézetben van — nem alkalmas erre a célra. Az előbbinek jövőre megoldódik a sorsa: a Szentpéteri kapui új szolgáltatóházban kapnak helyiséget. A terhes asszonyokat és a kisgyermekeket a kerület 23 védőnője rendszeresen láto­gatja, s a mamákat ellátja a szükséges tanáccsal. A rászo­ruló családoknál a beteg gyermekek ott­honi gyógyításában is segédkeznek. Az elmúlt évben például több mint 38 ezer családlátogatást jegyeztek be a védőnők mun­kanaplóikba. — néha. De módjával, tisztelt szakszervezeti, KISZ-, Vörös- kereszt- és gazdasági vezetők. Hiszen a fonodái klíma egyébként is megviseli a fia­tal szervezetet. Sokan 30 éves korukban kénytelenek új szakmát választani. Elenged­hetetlen tehát a kikapcsoló­dás, mozgás. Kívülálló nem döntheti el, milyen rendezvényeket lehet­ne ritkítani, rövidebbre fogni. De az köztudott, hogy manap­ság valamivel többet tárgya­lunk, okoskodunk, mint kel­lene. Es nem „csak” a fiata­lok egészsége miatt van szük­ség ésszerűbb programelosz­tásra. Nem szabad visszaélni a lelkesedésükkel, a társa­dalmi munka, a közélet iránti szeretetükkel, érdeklődésük­kel sem. Aki ugyanis sokat bosszankodik a gyakran is­métlődő, hosszú — és netán felesleges — ücsörgések miatt, az legközelebb nem je­lentkezik sportpálya építésé­re. virágültetésre, vagy csak immel-ámmal látja el bizalmi feladatát. Tanácsunk tehát: kevesebb tanácskozást, és több játékot, mozgást, sportot. Végül is nem „önagyongyíilésezőkre”, hanem egészséges, vidám if­júmunkásokra van szüksége a Pamutfonónak. BÉKÉS DEZSŐ t A levélnyomozóknak kü­lönösen sokat segít a Belügy­minisztérium személyi nyil­vántartója. A könnyed és a futó, „be­mutatkozás nélküli” nyári kalandokat ősszel leginkább a levélkihordók érzik meg. Címzett: Sz. Béla, Avasi kilátó. Feladó: B. Márta, Bu­dapest. Sűrű avar borítja már a Panoráma-vendéglő kerthe­lyiségét. A levél minden bi­zonnyal visszamegy a feladó­nak. Persze, alvadnak „köny- íyebb” talányok is. „Szőke hölgynek, kék sze­mű Katókának” — írták a levélre. Egy Ids fejtörés, lo­gikai nyomozás kizárásos módszerrel, s az eredmény nem maradt el: házasság lett belőle. 12 milliói megtakaríthatnának A Diósgyőri Gépgyárban évente 2 millió normaórát fordítanak lakatos- és szere­lési munkákra. A vállalat szakemberei kiszámították, hogy az alkatrészek pontos megmunkálásával óriási meg­takarítást érhetnének el. Ha például a szereldék munkásai minden esetben a konstrukciós rajzok követelményeinek megfelelő alkatrészt kapná­nak kézhez, — minden fej­lesztés és normaszigorítás nélkül — 200 ezer normaórát takaríthatnának meg évente. Ez mintegy 12 millió forintot jelentene a vállalatnak. Mikor a kézbesítő kivitte az esküvői dísztáviratokat, hálából a lakodalomban ma­rasztalták. Adós, fizess! Vannak azonban ilyen happy endet nélkülöző, pon­tos cím nélküli levelek is: Égj7 öreg bácsit alaposan becsaptak a piacon. Levélben próbálta felkutatni az adó­sát: „Kövérkés, csabai lakos, krumplit szokott árulni, hét­főn, szerdán a Béke téren, régebben” — írta rá a le­vélre. Három napon belül felku­tatták a lelkiismeretlen ko­fát. Hogy aztán kifizette-e tar­tozását, arról a krónika már nem szól. Szántó István Az MSZMP Központi Bi­zottságának a tudománypoli­tikai irányelvekről hozott határozata óta, a tudomány és kutatás a közvélemény érdeklődésének középpont­jába került Néhány nap­pal ezelőtt a megyei és vá­rosi pártbizottság együttes ülése ezt a témát tűzte napi­rendre. A Lenin Kohászati Mű­vekhez látogattunk el, hogy választ kapjunk arra, ho­gyan foglalkoznak ők a Köz­ponti Bizottság határozatá­nak végrehajtásával. Együttműködés az egyetemmel — Vállalatunknál 1963- ban alakult meg az önálló kísérleti és kutatási osztály — mondja Molnár József, az osztály vezetője. — Azóta évről évre (a kész gyártmá­nyok mennyisége és struk­túrája alapján) meghatáro­zott összegű műszaki fejlesz-, tési alapot fordítottunk ku­tatásra. A fejlődést jól ér­zékelteti, hogy amíg ez az összeg 1964-ben 10,8, ez év­ben már kerek 18 millió fo­rint volt; a várható terme­lési érték 0,35 százaléka. A jövő évre előirányzott költ­ség 20 millió forint. Ebből a pénzből fedezzük a külső kutatóintézetektől és egye­temektől rendelt munkák költségét is. A diósgyőri vállalat a leg­szorosabb együttműködést a miskolci egyetem tanszékei­vel alakította ki. A velük kötött szerződések keretösz- szege évről évre nőtt, s a fej­lődést itt is jól érzékelteti, hogy míg 1965-ben az egye­tem 150 ezer forint értékű munkát végzett a vállalat­nak, 1969-ben már 410, jövő évben pedig 500 ezer forint értékű megbízatást vállalt. Az osztály 6 éves fennállása alatt nőtt a kutatók száma is. Az első évben még hal mérnök és három technikus, ez évben már nyolc mérnök és hat technikus foglalkozott kimondottan csak kutatással a vállalatnál. A kutatási munka akadályai A vállalat csak nagy gya­korlattal rendelkező szak­embereket alkalmaz a ku­tatómunkában. Így érthető, hogy a jelenlegi kutatók át­lagos szolgálati ideje 19 év. Az osztály 8 kutatómérnöke közül hatan két diplomával rendelkeznek, három pedig tudományos minősítést is szerzett. Mindezek ellenére a kutatómunkának több akadálya van. Ezek. egyike: a műszaki fejlesztési alap felhasználá­sára vonatkozó előírások el­avultak. Hogy csak egy pél­dát említsünk: korszerű vizsgáló berendezéseket vagy gépeket ebből a pénzből egy­szerűen nem lehet beszerez­ni. Hátráltatja a kutatók munkáját az is, hogy jöve­delmük lényegesen kisebb, mint a termelőüzemben foglalkoztatott szakembere­Imié Aira rikiik »íze® Lillafüred egyik vonzó lát. ványossága, a Palota-szálló melletti vízesés az idén tel­jesen kiapadt. A kristálytisz. ta Szinva forrás vizét ugyan, is — amely a vízesést táplál, ta — az egyre fejlődő Mis­kolc és az új üdülőn, »y, Bükkszentkereszt ellátására fordították. A vízesésről azonban nem feledkeztek meg a szakemberek. A terv szerint a vízesés „utánpót­lását” a Hámori tóból bizto­sítják. A mesterséges tóból a számítások szerint naponta átlag két—háromezer köbmé­ter vizet engednek le ipari célokra. Az elképzelés sze­rint a tó jelenlegi áteresztő­jét lezárják és vizét kerülő- útón a Szinva kiszáradt med­rébe „vezetik”, ahol az a víz­esésen keresztül jut el a vá­ros üzemeibe. A szükséges munkálatokat előreláthatólag még a téli hónapokban el­végzik, s így jövőre a kirán­dulók újra gyönyörködhet­nek majd a lillafüredi víz­esésben. ké. Fizetésük nem haladja meg a műszaki dolgozókét, s a fizikai dolgozók átlagke­resetének is csali 1,4-szere- sét kapják. Ennek ellenére a kutatási osztály dolgozói lelkesedés­sel és szenvedéllyel végzik munkájukat. Tevékenységük hasznosságát bizonyítja töb­bek között a vállalat által gyártott új típusú, jól forgá­csolható acél, az acélöntvé­nyek tápfej-veszteségének csökkentése, vagy a kéreg- öntésű vasöntvények selejt- jének csökkenése. A termelésben élve... — Az egyre növekvő fel­adatokat csak az üzemi szakemberekkel közösen tud­juk megoldani — mondta az osztályvezető. — Mi nem kutató laboratóriumokban vagy kísérleti műhelyek­ben, hanem a termelőüzem­ben. a termelési prog­ramban szereplő gyártmá­nyokon kísérletezünk. Mun­kánk sikere így az üzemi szakanberekkel való minél jobb kapcsolaton is múlik. NYIKES IMRE Öregszenek a tanító nénik Sajnálatosan kevés fiatal pedagógus vállalja a napközis tanító nénik feladatát. Az I. kerület általános iskoláiban például hatvan napközis ne­velő közül mindössze ketten fiatalabbak harminc évnél. Náluk idősebb (30—40 év kö­zötti) tíz van. Legtöbb nevelő, szám szerint 28, a negyven és ötven év közötti korosz­tályhoz tartozik. És húsz olyan napközis tanító néni van, akik már mind védett korúak! „Szőke hölgynek, kék szemű Katókának” Munkában a levélnyomoséfi /»

Next

/
Thumbnails
Contents