Déli Hírlap, 1969. október (1. évfolyam, 27-53. szám)

1969-10-09 / 34. szám

, r. Képernyő, álom, fantázia Soóky Istvánná, a miskolci VIII-as számú általános is­kola tanárnője, osztályfőnöki órán dolgozatot íratott. A té­ma megválasztásánál abból indult ki, hogy országosan, sőt világszerte vitatják a te­levízió gyerekekre gyakorolt hatását, elemzik hasznát és gyöngéit. A tanárnő a gyakorlatból akart példát meríteni, ezért arra kérte ötödikeseit, hogy írjanak meg szabadon egy ki­talált históriát. Nem várt eredményekhez jutott. Érdemes lejegyezni az egyik dolgozatot. „Alkonyodott. A lány (kis­lány írta a dolgozatot) karba- tett kézzel kibámult az abla­kon. Gondolatai csak úgy kergették egymást... először arra gondolt, mi lenne ha egy álarcos bandita pisztollyal a kézben berontana a lakásba? ö hozzávágna egy széket, te­lefonálna a rendőrségnek és segítségért kiabálna. De a te­lefonzsinór elszakad és az ab­lakot nem tudja kinyitni. A rabló feszegeti a zárat, és a lány nagyon fél. Először kiabál, sikít, de a gyilkos ki­nyitja az ajtót. Beront a la­kásba és a lányt meg akarja fojtani. De a lány idejében el­ugrik, ‘és szódavizet' fecsken­dez a banditára. Az a pisz­tolyáért nyúl, de a lány szülei megérkeznek és lefogják a rablót. Közben a lány beesik egy titkos alagútba, amelyet eddig nem vettek észre. Tit­kos járatokon keresztül bo­lyong, és arra gondol, hogy milyen jó lenne szüleivel va­csorázni ...” Kétségtelen, egy ötöd) kés kisdiák tudását véve alapul, ez egy kitűnő dolgozat. Érte­kezleten beszéltek is erről - a szülők. De nem lehetett meg­kerülni korunk izgató dilem­máját: hát csak ennyit ad a tv? A fantázia tágításában ennyi szerepet vállal száza­dunk egyik legnagyobb cso­dája? Tudjuk: egyoldalúan nem ítélkezhetünk, mert a te­levízió másra, nemes élmé­nyek közvetítésére is vállal­kozik. Ám mégis fontolóra kell vennünk: mit, mikor és mennyit nézzen a gyerek a tv-műsoraiból. Mert nemcsak a futószalagon gyártott krimi - és kalandizgalmak újraélésé- ről, gyermeki fantáziával tör­ténő feltámasztásáról van szó, hanem az élmények perspek- tívátlan, megújulás nélküli mechanlz&aójárol. S még en­nél is többről: a gyerekek ál­maik képernyőjén tovább per­getik a látottakat, s éjszakáik nyugtalanná, zaklatottá vál­nak. A többit tudjuk: fárad­tan, kedvetlenül ébrednek, ilyen lesz egész napjuk. A mind félelmetesebbé váló élmény-uniformizáció a leg­nemesebb emberi tulajdonsá­gokat szorítja háttérbe. Az osztályfőnöknő és tanártársai mesélték, hogy a gyéreitek napi játéka, közösségi foglal­kozása, baráti összejövetele sem mentes a rablópandúr, detektív-rabló, nyomozó-kém históriák újraélésétől. S még valami. A tanárnő segítő instrukciója (mert né­hány szó iránymutatóként el­hangzott) a következőket tar­talmazta : — Gyerekek, kinéztek a modern bérhó,zak ablakán, szemközt építődaruk, s új, magasba emelkedő házfalak láthatók. Ki, mit talál ki, mi­közben kinéz az ablakon ... ? PÁRKÁNY LÁSZLÓ HALÁLOS BALESET Dóró Gábor 21 éves eszter­gályos, debreceni lakos mo­torkerékpárjával egy vasúti kereszteződésben összeütkö­zött a személyvonattal. A helyszínen meghalt. A halá­los baleset oka az volt, hogy a motoros a belterületi so­rompó nélküli vasúti átjáró­nál elmulasztotta a kötelező megállást. SZTRIPTÍZ AZ UTCÁN Megbénult a forgalom a Wall Streeten, amikor egy szőke hölgy a járdán várat­lanul vetkőzni kzdett. Mire a rendőrség a helyszínre érke­zett, hogy eloszlassa a bá­mészkodók tömegét, a nő már teljesen meztelenül táncolt: áz utca közepén. MEGÖRÜLNEK ok Négyszáz éve halott az avóni bárd, s ebből a négyszáz év­ből talán egyetlen nap sem múlt el, hogy ne idéznénk. A ránk maradt 37 Shakespeare-dráma közül Magyarországon — a nagy angol szerző „második hazájában’’ — különösen nép­szerű a Rómeó és Júlia. A veronai szerelmesek tragédiája o, nagy orosz zeneszerzőt, Csajkovszkijt is megihlette. Csaj- kovszkij nyitány fantáziáját Kenessey Jenő alkalmazta balett­színpadra. A művet 1939-ben láthatta a közönség először ma­gyar színpadon. A XIV. századi történet — Harangozó Gyula koreográfiájával — azóta is népszerű. A Rómeó és Júlia ba- lettváltozatát a televízió jóvoltából rövidesen élvezheti a tévé­nézők milliós tábora is. A balettet az utóbbi másfél évtized­ben újraéledő Shakespeare-kultusz legavatottabb rendezője, Vámos László formálja filmmé. A címszereplő Kun Zsuzsa és Havas Ferenc. Harmincezer címszó Mindentudó Világirodalmi Lexikon Nem „rendes” ember — szépmüvész Molnár Ferenc a miskolci színpadon Nem ritkaság — új magyar szerzők darabjainál különösen nem —, hogy így fakad ki a színész próba közben: írjátok át ezt a gondolatsort, képtelen vagyok így elmondani. Vagy: nem, nem értem ezt a pozíciót... Molnár Ferenc egy-egy müvével foglalkozva nagyon ritkán fordul elő ilyesmi. Már az első rendelkező próbákon szinte önmagától kap megfelelő nyelvi formát a gondolat, s ha a színész érti, érzi a játék dinamikáját, akkor könnyed természetességgel bomlik ki a cselekmény... . -y •.! a. Az Akadémiai Kiadó gon­dozásában készül a Világiro­dalmi Lexikon 30 000 címszó­ból álló hat kötete. Az első rövidesen elhagyja a nyom­dát. A lexikon hézagpótló mű, mert efféle könyv legalább 20 éve hiánycikk még az antik­váriumokban is. A mostani kiadást Benedek Marcell 1927- ben és Déési Lajos 1931—33- ban megjelent műve és az 1947-ben kiadott Hungária irodalmi lexikon előzte meg. Azóta rengeteg új író lé­pett porondra, sok jelentős művet írtak, s ami talán a legfontosabb: kitágult a vi­lágképünk, s jobban akarjuk ismerni a világirodalmat is. tehát nem elégszünk meg az úgynevezett nagy irodalmak nagy íróinak ismeretével, ha­nem a kis népek jelentős íróú A királylány bemutatkozik Városunk színháza ma este a Huszka-bérlet tulajdonosai­nak mutatja be Kacsóh Pong­rác daljátékát. A János vitéz szinte minden eddigi előadá­sának megvolt a 'maga külön öröme, ünnepe. Ilyen „kis premier” lesz ma este is, mi­kor a francia királylány sze­repében a. Színház egyik ígé­rete. a fiatal Imre Gabi mu­tatkozik be a miskolciaknak. A színésznő a debreceni ope­ratársulatnál kezdte pályafu­tását, majd Pécsett énekelt. A/, igényes daiiáték-pfima- donna szerepét Várhegyi Már­ia Mán énekelni nem köny- nvíi feladat. De ismerve a művésznő adottságait, úgv érezzük; nem marad cl a ma esti siker . .. ra is kíváncsiak vagyunk. Ar­ról nem is beszélve, hogy nemcsak az európai és az amerikai irodalom számit bele a világirodalomba, ha­nem az ázsiai, afrikai és ausztráliai is. Régvárt könyv­ként köszönthetjük tehát a lexikon-család első gyerme­két. A Nagy Játékost régen egy­hangúlag ünnepelték és ké­nyeztették Európában és a tengeren túl egyaránt. Ké­sőbb, mikor nem* annyira a jó szem volt a fontos, hanem a szempont, altkor ügyes mes­ternek, a színpad zsonglőrjé­nek, s a polgárság mulattató- jának könyveltük el. Ma so­kan Csehovhoz és Pirandelió- hoz mérik. Egy biztos: fél évszázadon át nem uralhatja a színpadot senki, ha csupán mester vagy bűvész. Tehetségének nem könnyű analizálását majd el­végzi az irodalom meg a drá­matörténet. Inkább az utób­bi. rriert Molnár Ferenc a színházzal, s a színház által éli fizikai elmúlását jóval túlélő életét,,. És ezzel részben már felel­tünk is arra a kérdésre, hogy miért tűzte műsorára a mis­kolci Nemzeti Színház a Li­liomot. A többit mondja el Orosz György főrendező és. Paláncz Ferenc, a darab címszerep­lője. — Nem pusztán a jó szere­pek, a hálás rendezői munka keltéi.te fel az érdeklődésün­ket .— hangsúlyozza Orosz György. És nem is a „vurstli­romantika”, amit jó néhány­szor már a szemére vetettek sMolnárpak, s -egyik-másik színházunknak is. A Liliom­ban azt szeretnénk megra­gadni, ami'„leginkább mara­dandó — talán még a szerző „akarata ellenére” is. Ez pe­dig a magukkal és a konven­ciókkal gyötrődő nagyon ösz- szetett figurák mély költőisé- ge, akik sablonjaiktól nem képesek szabadulni. A mű­vet minden korban más-más hangsúllyal,1 játszották. Mi nem a csepegős szentimenta- lizmus vagy a vásári roman­tika szemszögéből közelítjük meg. Arra vagyunk kiván­csiak. hogy mennyi aktuali­tást hordoz a Lililom. Ebből a szempontból pedig nem a legfontosabb a korhűség, a díszlet és a jelmez archaizá- lása. A fontos: Liliom tiszte, nemes és káros indulatainak megvallatása, mert ezek az indulatok most is élnek, mi­kor már a helyszín nagyon megváltozott. Jól ismerem fiatalságunk — sokszor elítélt — tényleg kirívó magatartá­sát. de tudom, hogy mi lako­zik a felszín alatt, s nagyon időszerűnek érzem a darab bemutatását. Ha az említett Molnár Ferenc-i gondolatot groteszk iróniával sikerül megszólaltatni. akkor bizo­nyára a mai néző számára sem lesz avult vagy érdekte­len a Liliom. Paláncz Ferenc: Csortos. Páger meg annyi nagy előd után nem könnyű vállalni ezt a szerenet. Ámbár lehet, hogy a régi Liliomok hangja a mai színpadon már így vagy úgy falsul csengene. Azt. hogy a változás örök. senki sem érzi jobban, mint a színház embere... A rendező elkép­zelése tetszik, s mintha már érezném a szerep ízét. És van egy zseniális útmutatóin is: Molnár Ferenc, aki egy kicsit önmagát is „beleírta” a Lili­omba. Mert nem volt ő „ren­des” ember. Szépmüvész volt. s ilyen ez a ligeti legény. Liliom is.. GYARMATI BÉLA A saigoni bábok bestiális módon bánnak a börtönbe zártakkal. Nguyen Thi Tren asszony, a dél-vietnami ideig­lenes forradalmi kormány tagja egy évig sínylődött a börtönben. Elmondotta, hogy olyan módszerekkel kínozzák a női foglyokat, hogy sokan megőrülnek vagy meghalnak. LELŐTTÉK Kijárási tilalmat rendeltek el a zavargások sújtotta Las Vegas ban. Néger tüntetők be­zúzták az üzletek és mulatók ablakait, palackokkal dobál­ták meg a rendőröket. -Ezt követően egy betöréssel gya­núsított társukat a rendőrök lelőtték. KÜLÖNÖS SZÜRET A Dráva menti apró fal­vakban különös körülmények között szüretelnek. Az „utcán szedik az érett szőlőt a tő­kékről. A falvakban akkora szőlőlugasok díszlenek a há­zak körül, amelyeknek a ter­mőterülete eléri a 100 négy­zetmétert. A szőlőhaj fásokat kivezették a ház elé és azok árkádokként magasodnak az utca fölött. NYILVÁNOSSÁGRA HOZTÁK Most jelent meg az USA- ban a munkanélküliekről szóló statisztika. A kimutatás szerint jelentősen megnőtt a munkanélküliség. Szeptem­berben a munkaképeseknek 4 százaléka nem jutott mun­kához. 1967 óta az idei szep­tember volt a legrosszabb hó­nap. Különösen vigasztalan a négerek helyzete. CSAPDÁBA KERÜLT A BÚVÁRHAJÖ A Csendes-óceánon 135 mé­ter mélységben, reggel, kábe­lekbe gabalyodott egy búvár­hajó. A tengeralattjárón négyfőnyi legénység tartózko­dott. Az egyik hátsó csavart kellett kiszabadítani. A segít­ség nem késett, a bajbajutot­tak a felszínre emelkedhet­tek. A megmentettek kitű­nően érzik magukat. A MINISZTER MEGSZÖKÖTT Georgiosz Milonaszmaz, az egykori Papanöreu-kormány közoktatási minisztere meg­szökött Amarogosz szigetéről, ahová a görög katonai junta száműzte. Egy hajóval szök­tették meg. FENYEGETÉS Kuba felé térítettek el fegyveres személyek égy bra­zil repülőgépet, fedélzetén 50 utassal. Guayanában szálltak le üzemanyagért. A helyi kor­mány előbb megtagadta a ké­rést, de a géprablók a gép és - a? új repülőtér felrobbantásá­val fenyegetőztek, ha nem kapnak benzint. Hétköznapi lélektan Mint afféle műkedvelő pszichológus, meg­figyeléseket szoktam tenni jártamban-kel- temben. Olvastam valahol, hogy a szocioló­gusok — a „beskatulyázás nagy mesterei” — a busz- és villamosutasokat „alkalmi közösség­nek” nevezik. Az alkalmi közösségen az ér­tendő, hogy az összeverőúválódás teljesen vé­letlenszerű, s zömmel ismeretlen emberekből áll, tehát arra a kis időre, amíg együtt van­nak, nem fognak ismerkedésbe, nem disku- rálnak, ellenkezőleg, mélyen hallgatnak. Kapcsolat mégis létesül közöttük, elemi kap­csolat, ami elsősorban beidegzödött hagyomá­nyokon alapszik. Tudatosan nem hágunk egymás tyúkszemére: jobbunkkal kapaszko- dunk, balunkat tehát testűnkhöz szorítjuk, hogy könyökünkkel ne akadályozzuk a for­galmat; még véletlenül se teszünk megjegy­zéseket, ha valakinek a szabályostól eltérően áll a füle stb. Az alkalmi közösségnek is van „feje”, jelen esetben a kalauz, aki arra hivatott, hogy be­vasalja a jegy árát és őrködjék az alkalmi közösség rendje fölött. Funkciójával tehát mindenki tisztában van. s ezt módfelett mél­tányolják is. ahogy mondani szokás: az ő szava szent. Hatalma van tehát, s kell neki ez a hatalom. De a hatalomnak már olyan a természete, hogy vissza is lehet vele élni. Az alkalmi közösség „feje” hogyan élhet vissza hatal­mával? Nagyon egyszerűen. Ha tegyük fel. hölgy az illető és bal lábbal kelt ki az ágy­ból. szinte észrevétlenül elkezd molesztálni valakit—valakiket. Mi történik ekkor az al­kalmi közösséggel? Idegesség, rossz közér­zet üti fel a fejét, az utasok feszengnek, sze­retnének minél hamarább leszállni, hogy ki­kerüljenek a csipkelődő kalauz hatalmi ható­köréből. Egy ember kedvetlensége tehát, hir­telen osztódni kezd, felveri az emberekben szunnyadó, rosszra való hajlamot, ki-ki vár­ható napi kellemetlenségeire gondol, ha ép­pen a munkába indulás állapotában érte a nem kívánatos hatás — és sokan felsóhaj­tanak: „el van rontva az egész napom”. Innen tehát az alkalmi közösség „fejének”, jelen esetben a kalauznak a felelőssége: nincs joga elrontani a kedvünket. A dolgozó emberek jó vagy rossz kedve — hogy úgy mondjam — „termelékenységi tényező". Úgy véljük, „kedélyességi pótlék" nélkül is elmosolyoghatja m,ágát a kalauz, s nem fel­tétlenül emígyen kell tömörülésre noszo­gatni az alkalmi közösség tagjait: miért nem mennek már beljebb, süketek maguk!? In­kább így: fáradjanak beljebb, gondoljanak azokra, akik még lent vannak, hiszen sok jó ember elfér egy kis helyen . . . Az efféle fordulat hatni szokott, hiszen senki se szeretné, ha a rossz emberek ka­tegóriájába soroltatnék. No, de félre a tréfával. E: a hétköznapi, elemi lélektani érzék minden kalauztól meg­kívánható. Tudniuk kell. hatalmuk van fö­löttünk, egyszerű utasok fölött, s a hatal­mukkal nem szabad visszaélniük. A jó ke­délyű kalauzt szivükbe zárják az utasok, amarra pedig rossz szájízzel gondolnak visz- sza, mert a napi teendőikhez feszülő ener­giájukból csípett cl — kitől mennyit, embe­re válogatja ... — ás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents