Déli Hírlap, 1969. október (1. évfolyam, 27-53. szám)

1969-10-29 / 51. szám

Adott szó — írásban Jótállás u jótálláson belül Megvan az új lakás, kezdő­dik a gonddal teli, izgalmas költözködés, s a még izgal­masabb berendezkedés. De mindenki szívesen csinálja; örül a mama, papa, örömük­ben tapsolva ugrálnak a gye­rekek is. Nekik a világ kö­zepe az új lakás, ami nemrég az építőknek még csak a munka tárgya volt. Aztán jönnek a gondok: reped a va­kolat, csöpög a vízvezeték ... Nem rendhagyó, hogy így történjen, de sajnos — elég gyakori. A házmesternek adják Az újonnan elkészült épü­leteket a Borsod megyei Ál­lami Építőipari Vállalat már eleve meghatározott jótállási idő vállalásával adja át. Van néhány brigádja, amelyik még külön garancialevelet nyújt át a tulajdonosnak, sa­ját munkájukért külön is vál­lalva a felelősséget. Sztán István vízvezetéksze- relő brigádja is ezek közé tartozik. — A brigádról beszéljek? — kérdez vissza Sztán István. — Röviden összefoglalhatom. Kilencen vagyunk, zömmel fiatalok. Háromszor elnyertük a szocialista brigád címet, s most újból erre a rímre pá­lyázunk. A garancialeveleket mindig a házmesternek, vagy — most egy étterem-eszpresz- szón dolgozunk — az üzem­vezetőnek adjuk át. Nagyobb figyelemmel A garancialevél szépen fo­galmazott szövegén többek között ez szerepel: ..Ha gon­dos munkánk ellenére valami hiba merülne fel...” — Miért kell a külön ga­rancialevél az építkezés min­den ágára kiterjedő vállalati jótálláson kívül” — Ez tulajdonképpen ön­magunk buzdítása a jobb, a ■ minőségi munkára. A brigád­tagok nagyobb figyelemmel dolgoznak, mert ugye senki­nek sincs kedve kétszer elvé­gezni ugyanazt a munkát. Sztán István brigádja több száz garancialevelet adott már lei a kezéből. Nem mondhat­ják, hogy nem kellett soha-' sem visszatérni, adott szavuk­Szaporodnak a hiánycikkek! Az üzletekben hetek óta hiánycikk a tűzhely, a kály­ha; kevés a tv, rádió, mag­netofon, ritkán kapható szin­tetikus és egyszálas gyapjú- pulóiver; szegényes a válasz­ték az őszi-téli ruházati cik­kekből, cipőkből, lakástextí­liákból, s biztonsági lakatot, zárat is hiába keres a vevő. A vásárlók ostroma az idén eléggé váratlanul érte a ke­reskedelmet. Miskolcon egyetlen év alatt megnégyszereződött az ide­genforgalom, több ezer új la­kásba vásároltak tartós fo­gyasztási cikkeket. A keres­kedelem forgalma gyorsab­ban nőtt, mint ahogy számí­tottak rá. Szeptemberben pél­dául 50 millió forinttal köl­töttek többet a borsodiak, mint az elmúlt év hasonló időszakában. A kereskedelem tehetetlen. Hiányos piackutatásának a következményeit már nem tudja pótrendelésekkel korri­gálni, mert ezeket az ipar nem fogadja el. Érdekeik is mást diktálnak: a nagy áru­készlet csökkenti a nyereség- részesedést. Máskülönben a termelő­üzemeket a felületes piacku. tatás arra ösztönözte, hogv biztosabb. jövedelmezőbb külföldi üzleteket kössenek. Ezért aztán a második fél­évben már hiába kapkodott a kereskedelem. A kormány módosított hitelpolitikája •sem hozott, lenyeges javulási, s pillanatnyilag az ipar sem tudja fokozni termelését. Nyersanyag-gondokkal küzd, kevés a munkáskéz, sok he­lyen kihasználatlanul állnak a gépek. Ezalatt a vásárló bosszan­kodik: szaporodnak a hiány­cikkek, felfelé kúsznak a?, árak. Mint a közgazdászok mondják: jobban hat a ke­reslet-kínálat törvénye. A kritikus helyzeten az impor­tálás növekedése sem vál­toztat. A külföldi cikkeket kevesen tudják megfizetni, ugyanakkor ezek íz áruk is ..elősegítik” az áremelkedést. A mutatós, 500—610 forin­tos spanyol cipők után pél­dául tavaly elég gyorsan megjelentek a tetszetős és hasonlóan drága magyar láb­belik. Amikor e széria elfo­gyott, a következő már sok­kal gyengébbre sikerült, az ára azonban változatlan ma­radt. A kisárutermelők kisszé­riás termékei sem pótolják a hiányt. Ha megtetszik a vá­sárlónak egy-egy jó szabású, divatos ruha, mire megve­hetne, minden üzletből eltű­nik. Megfigyelhető az is, hogv egy-egy minimális fazon­vagy formaváltoztatás alkal­mat ad a spekulációra. Az áremelkedés — furcsa mó­don — ugyancsak kedvez az eladónak. A drágább cikkek után ugyanis magasabb ke- rendbetételére, közvilágításra szabadáras cikkeket is a leg­magasabb áron értékesítik. Jó. hogy versenyzőnk. A gazdasági reform követelmé­nye. hogy a kereslet és a kí­nálat irányítsa az áruforga’- mat. Természetesen a hazai vásáriók százezreinek igé­nyéhez, pénztárcájához mér­ten. A szabadpiac szabályo­zói azonban még nem mű­ködnek tökéletesen. Az ipar és a kereskedelem hónapok óta ismétlődő ígéreteivel vi­szont nem lehet az igénye­ket kielégíteni. Belkereskedelmünk jelen­legi helyzete gyors intézke­dést követel. l. r Ötvenmillió forint sorsa Ez évben mintegy 50 millió forintot költ a III. kerületi tanács gazdasági, szociális és egészségügyi, valamint kultu­rális célokra. Ay utak építé­sére, karbantartásái'a, köz- tisztasági célokra, a parkok veidbe tételére, közvilágításra > «, «gyéb kommunális felada­tok megvalósítására 14,5 mil­Uiót fordítanak. Töbo mint 10 milliót használnak fel üzemi egészségvédelmi célokra, kör­zeti orvosi ellátásra, bölcső­dékre, szülőotthonokra, öre­gek szociális gondozására, napközi otthonokra. Az isko­lákra és egyéb intézményekre 24 milliói költenek. nak eleget tenni. De azt büsz­kén állítják, hogy az előfor­dult hibákat nem az ő sze­mélyes gondatlanságuk okoz­ta, hanem az építkezés to­vábbi munkálatai során ke­letkeztek. ERDÉLYI ILDIKÓ Import pulóverek, Centrum televíziók A vállalat emblémájával el­látott Delta televíziók érkez­tek a napokban a Centrum Áruházba, amely harminc­millió forintos árukészlettel várja a miskolci vásárlók őszi-téli „ostromát”. Újdon­ságként olasz és francia mű­szaki cikkeket, kardigánokat, pulóvereket ígérnek novem­ber elejére. Nagy jelentőségű szerződés Előző számunkban közöl­tük, hogy tegnap délután — a lapunk megjelenését köve­tő órákban — a városi párt­bizottság székhazának ta­nácstermében szocialista szerződést kötöttek a Mis­kolci Hűtőház rekonstruálá­sában érdekelt vállalatok első számú vezetői. A szer­ződéskötés jelentőségét sej­teti lebonyolításának a szín­helye, s az, hogy a megbízást adó Hűtőipari Országos Vál­lalat, a rekonstruálást fővál­lalkozóként végző Diósgyőri Gépgyár vezérigazgatói és az alvállalkozók igazgatói, vala­mint az előzőek, s az utób­biak párt- és szakszervezeti titkárai írták alá a kontrak­tust. Az nem kevésbé, hogy az ünnepélyes aktuson Doj- csák János, a megyei párt- bizottság titkára és Havasi Béla. a városi pártbizottság első titkára is részt vett. Miről is van szó tulajdon­képpen? Arról, hogy a tíz éve épített 600 vagon kapa­citású hűtőház — amely ak­kor Európa ilyen létesítmé­nyei között a legkorszerűbb­nek számított — ma már ke­vésbé felel meg a követel­ményeknek. Berendezésének bizonyos hányada tönkre­ment, elavult, máskülönben a hűtőháznak csak egy része volt alkalmas a mezőgazda- sági termény- és termékféle­ségek mélyhűtésére. A re­konstrukció során a legmo­dernebb berendezéssel látják el a hűtőházat, amelynek minden tárolóhelyiségében — az emeleten is — mélyhű. léssel tárolhatják az árut. A munka befejeztével visz- szanyeri régi rangját a léte­sít .nény: földrészünk emele­tes hűtöházai között ez lesz a legkorszerűbb. Nyilvánvaló, hogy az ilyen sokrétű munka csak akkor lehet síkeres, ha a fő- és az alvállalkozók szorosan együttműködnek, amiben bi. zony a rekonstrukció kezde­tén már hiányosságok voltak tapasztalhatók. Az utóbbiak megszüntetésére „tettek hi­tet” a szerződéssel, avégett, hogy a nagy munka első üte. ne jövő év május 1-re, a má­sodik pedig szeptember 1-re befejezést nyerjen. Miként Havasi elvtárs a szerződéskötésről mondotta: „.Vem jogi aktusról van szó. hanem a legnemesebb belső indítékról, amelyet a szocia­lizmus iránti felelősségtudat diktál.” Igen, arról van szó. hogy az átépített hűtőház le. hetővé teszi a város és a me­gye lakosságának a mezőgaz­dasági jellegű áruféleségekkel való jobb ellátását, hozzásegí­ti a mezőgazdasági üzemeket ahhoz, hogy terményeiket huzamosabb ideig tároltathas­sák, s ily módon az exportá­lásnak is megteremti a na­gyobb lehetőségét. Nem kétséges, hogy az ér­dekelt vállalatok munkásai derekas helytállással bizo­nyítják. megértették a szer­ződés jelentőségét, mert hi­szen — elsősorban róluk van szó. T. I. A gépgyári lányok és asszonyok helyzete A többiekre várva Az idei esztendő egyik legjelentősebb KTSZ-végre- hajtóbizottsági ülése kezdő­dött ma reggel 8 órakor a Diósgyőri Gépgyár ifjúsági klubjában. Az ülés először a vállalatnál dolgozó mintegy 600, 30 éven aluli lány és asszony helyzetéről tár­gyalt. Ezt követően megvitat­ták a november 26-án sorra Milyen lesz a frizura 2000-ben? Ünnepre készül 1200 borsodi fodrász Kimondani is sok: évente 2 milliószor veszik igénybe megyénk és városunk lakói a Borsod megyei Fodrász Ktsz szolgáltatásait. Frizuránkat, kezünket, arcunkat 152 fodrá­szatban, kozmetikai szalon­ban mintegy 1200 szakember gondozza, ápolja. Higiéniai - esztétikai igényünk, vagy sokszor csak hiúságunk éven­te 30 millió forintos hevét élt jelent a ktsz-nek. Hellerék, Óboraiét és a többiek Az idősebbek közűi még bi­zonyára sokan emlékezne!: Heller Béla, Oborni János vagy a többi neves miskolci fodrász üzletére. Ezek a mes­teremberek az elsők között jöttek rá. hogy a ktsz jó lehe­tőségeket rejt, a jövőt jelent­heti számukra. Ma az alapító tagok közölt tartja számon őket a vezetőség és a tagság Az elmúlt húsz tv alatt ugyan már kicserélődött ez a vezetőség, s alaposan meg­duzzadt a taglétszám. 1949- ben az ötvenhat alapító még mindössze 1 millió forint be­vételt könyvelhetett el. A sok vihart megért kollektíva az­óta nagyhírű ktsz-szé nőtte ki magát Nevüket — külö­nösen, amióta 1904-ben új vezetőséget kaptak — gya­korta emlegetik az ország legjobbjai között. Miskolc és Borsod fodrászai; kozmetiku­sai nem egyszer lettek elsők országos versenyeken. Komoly szakma leli Régen ezt mondták a buta gyereknek: másnak nem vág) jó. menj el borbélynak vagy suszternek! Hol van már az az idő?! Hol vannak a sötét, egészségtelen borbélyüzle­tek?! Évente 3 millió forin­tot fordít üzletei korszerűsí­tésére, fejlesztésére a borsodi ktsz. Ez év őszétől 60 fodrá­szuk tanul különböző közép­iskolákban. másik hatvannak kötelező nyelvoktatáson kell részt vennie. Üzleteik specia­lizálódnak. már akad gyer­mekfodrászat és Sérti kozme­tika is. Meg is nőtt a szakma be­esülele! Évente háromszáz.­kerülő KISZ-vezetöségválasz­tó küldöttértekezlet beszámo­lójának és határozati javasla­tának tervezetét. A vb-ülés negyedik napi­rendi pontjaként szóbeli tájé­koztatás hangzott el arról, ho­gyan hajtják végre a gépgyár­ban a 1016/1967-es, a fiatalok helyzetével foglalkozó kor­mányrendeletet. Végül tájé­koztatták az ülés résztvevőit a lezajlott KlSZ-vezetőségvá- lasztó taggyűlésekről, s a vég­rehajtó bizottság megerősítet­te tisztségükben az újonnan választott titkárokat. négyszáz jelentkező közül vá­lasztják ló tanulóikat. A túl­jelentkezés egyik oka az le­het, hogy kevés fiatal csak akkor tudja meg, milyen ne­héz fizikai munkát kell vé­geznie a neonnal kivilágított üzletekben, amikor felveszi a fehér köpenyt. Akkor meg már megszereti a szakmát, nem hagyja ott a pálvát. Frizura- dömping a jubileumon — Most érthetően nagy lel­kesedéssel készülünk jubi­leumi ünnepségünkre — mondja Reinisch Sándorvé, a ktsz elnöke. — November 9-én délelőtt közgy űlést, dél­után díszközgyűlést tartunk. Alapító tagjainkat, nyugdíja­sainkat megjutalmazzuk, s a meghívott vendégek és csa­ládtagok előtt az elmúlt húsz cv frizuráiból bemutatót tar­tunk. Egyik fantáziadús mun­katársunk pedig megkísérli bemutatni: miiven lesz a fri­zura 2000-ben. NY. I. 16 millióan a buszokon (Tudósítónktól) Több mint másfél millió tonna áruval, 28 millió kilo­métert tettek meg a vállalat teherautói a harmadik ne­gyedévben — mondta el Vaj- kó István igazgató a 3. sz. AKÖV műszaki konferenciá­ján. A jó forgalomszervezés eredményeképp 16 millió utast szállítottak három hó­nap alatt, a vállalatnál több mezőgazdasági terméket to­vábbítottak a csúcsforgalmi időszakban. A távolsági busz­hálózatot bővítették, új köz­ségeket kapcsoltak be. másutt a járatokat sűrítették. KÜBLIK FERENC Nem hazudott A bíró így szol egy hölgyhöz, akit tanúként idéztek be: . ­— Hány éves? Ne fe­ledje, hogy eskü alatt vall! — Harminckét éves és néhány hónapos. — A hónapok szá­ma? — Százhúsz.

Next

/
Thumbnails
Contents