Déli Hírlap, 1969. október (1. évfolyam, 27-53. szám)

1969-10-23 / 46. szám

a miskolciaké a szó Ezt jól besózták! A kenyér és a só évezredek óta a barátság jele. Egyes vi­dékeken ma is ezekkel kö­szöntik az érkező vendégeket. A Miskolci Sütőipari Vál­lalat 8. számú üzemegységé­ben a szombati sütési napon ismét felújították ezt a szép népi szokást, azzal a változta­tással, hogy a kenyeret és a sót együvé gyúrva bocsátják a fogyasztó rendelkezésére. Olyan ehetetlenül sós volt a 18-án, szombaton sütött ke­nyér, hogy az nemcsak a ve­sebetegeknek jelentett ártal­mat, de a kenyér megszokott ízéhez ragaszkodó fogyasztó is megsokallta. A vásárló most joggal felel­heti a feltett kérdésre: nem lehetne öt dekával kevesebb? A sóból! Balogh Margit Megírtuk — válaszoltak „A Déli Hírlap október 16-i számában megjelent Ki kap­hat zsírszalonnát? c. cikk alapján a szóban forgó esetet kivizsgáltattam. A 423. sz. húsbolt valóban kapott zsír­szalonnát, és az is tény, hogy a korábban érkezett vevőnek 15 kg-ot kiadott. Annak elle­nére, hogy a zsírszalonna ese­tenként hiánycikk, a bolt ve­zetője ilyen mennyiség kiadá­sát nem tagadhatja meg. A következő vevő esetében ál­lásfoglalása azonban nem volt kifogástalan, amikor ké­rését nem teljesítette. Igaz, akkor már csak néhány kg szalonna volt a boltban és ab­ból a bolt vezetője saját ré­szére akart megvásárolni 2—3 kg-ot. Mivel — mint előbb említettem — a zsírszalonna esetenként — sokszor huza­mosabb időn keresztül — hiánycikk, ezért a bolt veze­tőjét a saját részére vissza­tartott kisebb mennyiségért nem lehet elmarasztalni. Tény azonban, hogy az ilyen és hasonló esetekben akkor jár el helyesen a boltvezető, ha — ismerve a vevők lélekta­nát — a vásárló kérését ki­elégíti még akkor is, ha ezzel saját háztartásának szükség­letéről mond le. Ügy érzem, ez az a terület, ahol még van pótolnivaló, és ezért tartot­tam szükségesnek figyelmez­tetni a bolt vezetőjét. Dr. Pálos Lajos igazgató.” Ugyan meddig veszélyeztetik még a járókelők testi épségét a Béke tér legforgalmasabb részén ezek a kidűlt-bedült kor- látrudak? Ma már az eredeti célnak nem felelnek meg, ellen­ben erősen korlátozzák a biztonságos közlekedést. (Ágotha Tibor felv.) Miért oly soká? Október 17-én a Herczeg Ferenc utcai OFOTÉRT-hoz beadtam a szemüvegem SZTK-receptjét. Sajnálatom­ra közölték, hogy csak négy hét múlva lesz kész. Megkér­deztem: addig én mit csinál­jak, hiszen a régi szemüve­gem összetört, anélkül meg rosszul látok. Olyan munka­köröm van, amihez a szem­üvegre. nagy szükség van. Mindhiába esedeztem, a ha­táridőt csak nem rövidítették meg. Ellenben előre ki kel­lett fizetnem a szemüveg árát Kérdem én, el nem végzett munkáért miért kérnek bért MIK-ballada — prózában Sárosi Imre, Perényi Béla utca 4. szóm alatti lakos há­rom hete kilincsel a MIK-nél, de ügyét csak most tudta el­intézni. Három hete észrevette, hogy az udvaron levő víz­aknából bugyog a víz. Beje­lentette a Vízügyi Igazgatósá­gon. Onnan ki is mentek már másnap, de mert a vízórán belül volt baj — nem rájuk tartozik a javítás —, azt ja­vasolták, forduljon a MIK- hez. Sárosi Imre elment a MIK 3. számú házkezelőségébe. — Előbb írja be kérését a lak- bérbeszedéssel megbízottnál levő jegyzőkönyvbe — hang­zott az elutasító válasz. Sá­rosi Imre úgy gondolkozott, ha a láb nem intézkedik, me­gyek a fejhez. A MIK köz­ponti irodájában egy fiatal­ember — akihez a portás uta­sította — meg sem hallgatta. „Ne zavarjon a munkámban!” Sárosi Imre ezután egy eme­lettel feljebb ment, ahol egy nődolgozó már sokkal barát­ságosabban fogadta. Meg­ígérte, hogy azonnal kiadja az utasítást telefonon — de azért írja be észrevételét abba a bizonyos jegyzőkönyvbe. (A szabály az szabály!) Haza­ment. beírta és várta a sze­relőket. Hiába talpalt annyit, a szerelők csak nem jelent­keztek. Eljött szerkesztősé­günkbe segítségért. Mi Légrády Géza igazga­tási osztályvezetővel beszél­jünk, aki valóban azonnal in­tézkedett. De miért az igaz­gatási osztály vezetőiét kell terhelni ilyen — őszintén szólva — „piti” ügy elintézé­sével?! Miért van a házkeze- lőség? Mit kezelnek az ott dolgozók? A bürokráciát? Koltainé és miért kerül ilyen sok idő­be, amíg elkészül? Borza József 111., Marx tér, LKM-szálló Megfizette, mégis végrehajtják Székely Sándor kőműves MIL-lapján 373 forint tarto­zás volt feltüntetve, amikor 1963-ban a BÁÉV-től a Ce­mentgyárba ment dolgozni. A pénzt levonták, — most mégis 200 forintot követelnek — végrehajtási rendelettel! S hogy ne legyen páratlan a végrehajtási ítélet, még egyet kapott hozzá. Ezt a 3. sz. AKÖV-nek egyszer már kifi­zetett fuvardíj miatt. Olva­sónk nem győz járkálni BÁÉV-től AKÖV-ig. Egy cso­mó időt elvon tőle, hogy az adminisztrációs hibából adó­dott, de nem létező tartozá­sát ne tiltsák le megint fize­téséből. — Hányszor akarják még rajtam bevasalni? — kérdezi olvasónk. Rakodógépek, feldolgozó üzem Az erdőgazdaság terve Néhány évtized alatt világ­szerte átalakult az erdőgaz­dálkodás. A hagyományos tűzifaigény a minimálisra csökkent, ugyanakkor jelen­tős mértékben nőtt az ipar térhódítása — a cellulózé, a forgács- és a farostlemez­gyártás fejlődésével. Hazánk erdőgazdaságaiban is az új követelményekre kell felké­szülni. A Keletbükki Állami Erdő- gazdaság IV. ötéves tervja­vaslata 246 millió forintos beruházást igényel ahhoz, hogy ezt a célt elérjék. Oj rakodógépekre, korszerű ra­kodótelep és feldolgozó üzem létesítésére, a szakmunkás- képzés fejlesztésére van szük­ség. Ezzel csaknem félmillió dollár értékben bővíthető a gazdaság exportja, ugyanak­kor öt év alatt megnégyszere­ződhet a nyeresége. 40 ezer krizantém a halottak napjára Rohamosan közeledik a ha­lottak napja, a virágpiacon egyre több „standon” kínál­ják a vágott krizantémot. A Miskolci Kertészeti Vállalat is felkészült a temetőkertek díszbe öltöztetésére. 40 ezer szál fehér és színes krizanté­mot szállít a virágüzletekbe, amelyeknek jó része az úgy­nevezett modern vagy bog­lyas krizantém. A műlevél- és tobozkoszorúk is elkészül­tek, s kertészeink ígérik: az idén minden igényt kielégí­tenek a halottak őszi vlrágjá ból. ^5 BSP GLÓBUS A jóslat beteljesedett... N' emrég jöttem meg La­tin-Amerikából, ahol csaknem egy hónapot töltöttem. De ha végig Buda­pesten — vagy akár Pakisz­tánban — tartózkodom, akkor sem lepett volna meg a Reu­ter brit hírügynökség La Paz- ból keltezett híre, amely sze­rint o bolíviai kormány álla­mosította a Gulf Oil amerikai olajtársaságot. A jelek már régen sokasodtak és most egyszerűen bekövetkezett az, amit megjósolni immár né­hány hete — nem jóslás volt, csak elemi előrelátás. Ideje hozzászoknunk ahhoz a gondolathoz, hogy a latin- amerikai egyenruhák mögött is különböző emberek, külön­böző társadalmi rétegek és különböző érdekek húzódnak meg. A latin-amerikai állam­csíny fogalma több mint egy évszázadon át a szatirizáló alkatú toliforgatók kedvenc témája volt. Méltán. A szub­kontinens nagyobb és kisebb országaiban alig több, mint száz esztendő alatt alig ke­vesebb, mint kétszáz puccsot, zömmel katonai puccsot haj­tottak végre. 1930 óta ez a szám — nem számítva a si­kertelen kísérleteket és az el­lenakciókat — egy híján negyven. Megszoktuk az erről ázóló híreket, mosolyogtunk rajtuk. Tulajdonképpen joggal. Ezek az államcsínyek általá­ban kimerítették a hiú hata­lomvágy, a személyi marako­dás és nem utolsósorban a nyereségvágy fogalmát. A do­minikai Trujillo utódai 800 millió dollárral hagyták el a miniköztársaságot és Fulgen- cio Batista hasonló summa birtokosaként érkezett luxus­száműzetése színhelyére, a Madeira szigetén levő Reid’s Hotelbe. os, a történelem Batista Karib tengeri krízisig — iga­zán mindent megpróbált. S hogy nem sikerült, annak — a kubai nép elszántságán kívül — egy hatalmas szocialista tábor léte volt az oka. Washington többször hang­súlyozta, hogy „nem tűr el egy második Kubát”. Domi­nikában amerikai tengerész- gyalogosok „csináltak ren­det”, a State Departmentból fenyegetések, politikai és gazdasági zsarolások zúdul­tak á Rio Grande-tól délre. De a szubkontinens húsba­vágó problémáit sem ígére­tekkel, sem fegyvercsörgetés- sel nem lehet megoldani. A probléma lényege pedig az USA latin-amerikai politiká­jának legfőbb dilemmája is: a dél-amerikai országok fejlő­dését megbénító reakciós re- zsimek uralma túlságosan kellemes a Wall Streetnek ahhoz, hogy Washington ko­molyan megengedhetné ma­gának rokonszenvesebb rend­szerek támogatását. De a problémák sűrűsöd­nek és bizonyos elviselheteí- lenségi fok felett robbannak is. Nincsenek sablonok — a detonáció azonos kontinensen sem azonos módon következik be. Bizonyos azonosságok azonban felfedezhetők. Az egyik legújabb: a nemzeti ér­zelmű tisztek előretörése egyes latin-amerikai hadsere­gekben. őst volt egy esztendeje, M N elűzőivei, a kubai for­radalmárokkal lépte át a latin-amerikai hatalmi vál­tozások Rubiconját. Kuba volt az első eset, amelynek során nemcsak a személyek, a bel- vagy a külföldi érdek- csoportok változtak meg, ha­nem a hatalom strukturális, társadalmi, politikai ismérvei. Washington nehezen he­verte ki a sokkot. Emlékeze­tes, hogy a Disznók öble- bell inváziótól kezdve a vilá­got majdnem háborúba sodró hogy hatalomra került Peru katonai kabinet­je, amely az International Petroleum Company államo­sításával nyíltan szembefor­dult a rettegett északi „nagy­bácsival”, Szinte szimbólum, hogy a perui kormányzat ve­zetőjét személyes jó barátság fűzi Óvandó Candiához, ah­hoz a tábornokhoz, aki Bolí­viában néhány héttel ezelőtt államcsínnyel ragadta magá­hoz a hatalmat Salinas addigi elnöktől. S ami Peruban az IPC-vel megesett, az történt most — sokkal rövidebb idő alatti — a Gulf Oillal. A folyamat gyorsul. Nem tudni, mit hoz a jövő Brazí­liában, Argentínában, a föld­rész két óriási országában. Egyelőre csak annyi bizonyos, hogy a forrongó szubkonti- nensről felkiáltójellel kombi­nált kérdőjelek erdeje mered Washington felé. HARMAT ENPP* Apáról fiúra száll a szakma Mutatványosok Harangi László mutatvá­nyos népes családjával együtt lassan fél évszázada járja a szórakozni vágyó falvakat. Honnan ered a füst? Az üzem önkéntes tűzőrei Először csak néhány dol­gozó,- aztán már mindenki füstszagot érzett. A tűzoltó raj tagjai idegesen szimatolva járkáltak a gépteremben, ke resve a szag forrását. A töb biek pedig aggódva figyelték gépeiket, nem azon gyulladt-e meg valami? Végül is nem találták meg a tüzet, nem is találhatták. A szomszédos MÉH-telepen rongyot égettek annak szagát hozta el a szél \ddi»ra eloltották A múlt évben egyáltalá nem fordult elő tűz a mis kolci Pamutfonóipari Válla latnál. Az idén négyszer hív­ták ki a tűzoltókat, de mire megérkeztek, az üzemi raj már megfékezte a lángokat. A négy esetből mindösszé'130 forint kárt kellett a vállalat­nak elkönyvelnie. Minden műszakban egy férfi és egy női — egyenként nyolc főből álló — t űzoltu rajt szerveztek ebben a rend­kívül tűzveszélyes üzemben Havonta négy óra áll rendel­kezésükre a por-, gáz-, szén­savoltó és kismotorfecskendő használatának elsajátításához. Időnként versenyt rendeznek a rajok köpött, amelyek részt vesznek más tűzoltó verse­nyeken is, azzal a céllal, hogy alapos gyakorlatot szerezze­nek. A sok gyakorlás fárad­ságos ugyan, de csak egyszer kerüljön veszélybe az üzem! — máris megmagyarázható a 'aszn ossága. ízmos lányok Hegyi Éva ugyanolyan szakértelemmel kezeli a fecs­kendő motorját, mint a fonó­gépet. A négyes műszak 'tűz­oltó rajának 1966 óta tagja. — A rajokon belül ponto­san beosztottuk, kinek mi a feladata. Az oltást rajpa­rancsnokunk Irányítja — mondja. — A gyakorlatokon a műveletek összehangolására törekszünk. — Nálunk, lányoknál, sokat jelent a fizikai erő. Nem olyan könnyű a készülékek­kel bánni! Sokszor még a fér­fiak is nagyon megkínlódnak vele. A tűzoltó rajok tagjait ön­kéntes jelentkezőkből választ­ják ki. Ezt az önkéntességet azonban az üzem minden dolgozója kötelességének érzi. ERDÉLYI ILDIKÓ A cirkuszosok, mutatványo­sok mindig külön kasztot al­kottak. Szakmájuk apáról fiú­ra száll. Szekér után autóbusz — Negyven évvel ezelőtt a> asszony kötéltáncosnő volt, én meg bűvész. Mégis sokszor a napi betevőt sem tudtam „elővarázsolni”. Szekeret vet­tünk, hogy ne járjunk gyalog, de lóra már nem tellett, így aztán magunk húztuk. Ma már buszunk van és guruló céllövöldénk. Teljes kényelem — meséli az öreg Harangi. — Szüleimnek kis családi cirkuszuk volt. Egy este hat­szor is át kellett öltöznöm, mert hat számban is fellép­tem — teszi hozzá Haranginé. Céllövés helyett sporthorgászat Cirkuszi fellépés vagy bú­csú nélkülük nem lehet. Szint- játszó német fonalas petárda csak az ő céllövöldéjük­ben durrog Magyarországon. Büszkék rá. A tarka vásári forgatagot, a jókedvű embereket nagyon szeretik. Persze, a közönség nem mindig csak ilyen embe­rekből áll. Gyakran kell az emelkedett hangulatú része­geket megfékezni, vagy lebe­szélni a céllövésről, s rábe­szélni a sporthorgászatra. Elő­fordul, hogy bravúroskodnak a legények, szeretnék magu­kat produkálni a körhintán. A ringlispil balesetveszélyes üzem; ilyenkor jó, hogy nagy a família. A nyolc fiú hamar rendet teremt. Érdekes szakma ez — mondják —, ha valaki bele­kóstol, nem tudja abba­hagyni. Luna évenként egyszer Miskolcon nincs vidám park. Pedig akárhogy magya­rázzuk, el kell ismernünk, ilyen szórakozásra még van igény nálunk. Ezt különösen akkor figyelhetjük meg. ami. kor a Luna-park, évente egy­szer, ellátogat városunkba. Harangiék felajánlották közreműködésüket egy ki­sebb, úgynevezett miskolci vidám park létesítéséhez. Közel sem lenne olyan színes és nagy, mint a bécsi vagy a ligeti, de ide minden vasár­nap délután eljuthatna a fia­talság. SZÁNTÓ ISTVÁN

Next

/
Thumbnails
Contents