Déli Hírlap, 1969. október (1. évfolyam, 27-53. szám)
1969-10-23 / 46. szám
a miskolciaké a szó Ezt jól besózták! A kenyér és a só évezredek óta a barátság jele. Egyes vidékeken ma is ezekkel köszöntik az érkező vendégeket. A Miskolci Sütőipari Vállalat 8. számú üzemegységében a szombati sütési napon ismét felújították ezt a szép népi szokást, azzal a változtatással, hogy a kenyeret és a sót együvé gyúrva bocsátják a fogyasztó rendelkezésére. Olyan ehetetlenül sós volt a 18-án, szombaton sütött kenyér, hogy az nemcsak a vesebetegeknek jelentett ártalmat, de a kenyér megszokott ízéhez ragaszkodó fogyasztó is megsokallta. A vásárló most joggal felelheti a feltett kérdésre: nem lehetne öt dekával kevesebb? A sóból! Balogh Margit Megírtuk — válaszoltak „A Déli Hírlap október 16-i számában megjelent Ki kaphat zsírszalonnát? c. cikk alapján a szóban forgó esetet kivizsgáltattam. A 423. sz. húsbolt valóban kapott zsírszalonnát, és az is tény, hogy a korábban érkezett vevőnek 15 kg-ot kiadott. Annak ellenére, hogy a zsírszalonna esetenként hiánycikk, a bolt vezetője ilyen mennyiség kiadását nem tagadhatja meg. A következő vevő esetében állásfoglalása azonban nem volt kifogástalan, amikor kérését nem teljesítette. Igaz, akkor már csak néhány kg szalonna volt a boltban és abból a bolt vezetője saját részére akart megvásárolni 2—3 kg-ot. Mivel — mint előbb említettem — a zsírszalonna esetenként — sokszor huzamosabb időn keresztül — hiánycikk, ezért a bolt vezetőjét a saját részére visszatartott kisebb mennyiségért nem lehet elmarasztalni. Tény azonban, hogy az ilyen és hasonló esetekben akkor jár el helyesen a boltvezető, ha — ismerve a vevők lélektanát — a vásárló kérését kielégíti még akkor is, ha ezzel saját háztartásának szükségletéről mond le. Ügy érzem, ez az a terület, ahol még van pótolnivaló, és ezért tartottam szükségesnek figyelmeztetni a bolt vezetőjét. Dr. Pálos Lajos igazgató.” Ugyan meddig veszélyeztetik még a járókelők testi épségét a Béke tér legforgalmasabb részén ezek a kidűlt-bedült kor- látrudak? Ma már az eredeti célnak nem felelnek meg, ellenben erősen korlátozzák a biztonságos közlekedést. (Ágotha Tibor felv.) Miért oly soká? Október 17-én a Herczeg Ferenc utcai OFOTÉRT-hoz beadtam a szemüvegem SZTK-receptjét. Sajnálatomra közölték, hogy csak négy hét múlva lesz kész. Megkérdeztem: addig én mit csináljak, hiszen a régi szemüvegem összetört, anélkül meg rosszul látok. Olyan munkaköröm van, amihez a szemüvegre. nagy szükség van. Mindhiába esedeztem, a határidőt csak nem rövidítették meg. Ellenben előre ki kellett fizetnem a szemüveg árát Kérdem én, el nem végzett munkáért miért kérnek bért MIK-ballada — prózában Sárosi Imre, Perényi Béla utca 4. szóm alatti lakos három hete kilincsel a MIK-nél, de ügyét csak most tudta elintézni. Három hete észrevette, hogy az udvaron levő vízaknából bugyog a víz. Bejelentette a Vízügyi Igazgatóságon. Onnan ki is mentek már másnap, de mert a vízórán belül volt baj — nem rájuk tartozik a javítás —, azt javasolták, forduljon a MIK- hez. Sárosi Imre elment a MIK 3. számú házkezelőségébe. — Előbb írja be kérését a lak- bérbeszedéssel megbízottnál levő jegyzőkönyvbe — hangzott az elutasító válasz. Sárosi Imre úgy gondolkozott, ha a láb nem intézkedik, megyek a fejhez. A MIK központi irodájában egy fiatalember — akihez a portás utasította — meg sem hallgatta. „Ne zavarjon a munkámban!” Sárosi Imre ezután egy emelettel feljebb ment, ahol egy nődolgozó már sokkal barátságosabban fogadta. Megígérte, hogy azonnal kiadja az utasítást telefonon — de azért írja be észrevételét abba a bizonyos jegyzőkönyvbe. (A szabály az szabály!) Hazament. beírta és várta a szerelőket. Hiába talpalt annyit, a szerelők csak nem jelentkeztek. Eljött szerkesztőségünkbe segítségért. Mi Légrády Géza igazgatási osztályvezetővel beszéljünk, aki valóban azonnal intézkedett. De miért az igazgatási osztály vezetőiét kell terhelni ilyen — őszintén szólva — „piti” ügy elintézésével?! Miért van a házkeze- lőség? Mit kezelnek az ott dolgozók? A bürokráciát? Koltainé és miért kerül ilyen sok időbe, amíg elkészül? Borza József 111., Marx tér, LKM-szálló Megfizette, mégis végrehajtják Székely Sándor kőműves MIL-lapján 373 forint tartozás volt feltüntetve, amikor 1963-ban a BÁÉV-től a Cementgyárba ment dolgozni. A pénzt levonták, — most mégis 200 forintot követelnek — végrehajtási rendelettel! S hogy ne legyen páratlan a végrehajtási ítélet, még egyet kapott hozzá. Ezt a 3. sz. AKÖV-nek egyszer már kifizetett fuvardíj miatt. Olvasónk nem győz járkálni BÁÉV-től AKÖV-ig. Egy csomó időt elvon tőle, hogy az adminisztrációs hibából adódott, de nem létező tartozását ne tiltsák le megint fizetéséből. — Hányszor akarják még rajtam bevasalni? — kérdezi olvasónk. Rakodógépek, feldolgozó üzem Az erdőgazdaság terve Néhány évtized alatt világszerte átalakult az erdőgazdálkodás. A hagyományos tűzifaigény a minimálisra csökkent, ugyanakkor jelentős mértékben nőtt az ipar térhódítása — a cellulózé, a forgács- és a farostlemezgyártás fejlődésével. Hazánk erdőgazdaságaiban is az új követelményekre kell felkészülni. A Keletbükki Állami Erdő- gazdaság IV. ötéves tervjavaslata 246 millió forintos beruházást igényel ahhoz, hogy ezt a célt elérjék. Oj rakodógépekre, korszerű rakodótelep és feldolgozó üzem létesítésére, a szakmunkás- képzés fejlesztésére van szükség. Ezzel csaknem félmillió dollár értékben bővíthető a gazdaság exportja, ugyanakkor öt év alatt megnégyszereződhet a nyeresége. 40 ezer krizantém a halottak napjára Rohamosan közeledik a halottak napja, a virágpiacon egyre több „standon” kínálják a vágott krizantémot. A Miskolci Kertészeti Vállalat is felkészült a temetőkertek díszbe öltöztetésére. 40 ezer szál fehér és színes krizantémot szállít a virágüzletekbe, amelyeknek jó része az úgynevezett modern vagy boglyas krizantém. A műlevél- és tobozkoszorúk is elkészültek, s kertészeink ígérik: az idén minden igényt kielégítenek a halottak őszi vlrágjá ból. ^5 BSP GLÓBUS A jóslat beteljesedett... N' emrég jöttem meg Latin-Amerikából, ahol csaknem egy hónapot töltöttem. De ha végig Budapesten — vagy akár Pakisztánban — tartózkodom, akkor sem lepett volna meg a Reuter brit hírügynökség La Paz- ból keltezett híre, amely szerint o bolíviai kormány államosította a Gulf Oil amerikai olajtársaságot. A jelek már régen sokasodtak és most egyszerűen bekövetkezett az, amit megjósolni immár néhány hete — nem jóslás volt, csak elemi előrelátás. Ideje hozzászoknunk ahhoz a gondolathoz, hogy a latin- amerikai egyenruhák mögött is különböző emberek, különböző társadalmi rétegek és különböző érdekek húzódnak meg. A latin-amerikai államcsíny fogalma több mint egy évszázadon át a szatirizáló alkatú toliforgatók kedvenc témája volt. Méltán. A szubkontinens nagyobb és kisebb országaiban alig több, mint száz esztendő alatt alig kevesebb, mint kétszáz puccsot, zömmel katonai puccsot hajtottak végre. 1930 óta ez a szám — nem számítva a sikertelen kísérleteket és az ellenakciókat — egy híján negyven. Megszoktuk az erről ázóló híreket, mosolyogtunk rajtuk. Tulajdonképpen joggal. Ezek az államcsínyek általában kimerítették a hiú hatalomvágy, a személyi marakodás és nem utolsósorban a nyereségvágy fogalmát. A dominikai Trujillo utódai 800 millió dollárral hagyták el a miniköztársaságot és Fulgen- cio Batista hasonló summa birtokosaként érkezett luxusszáműzetése színhelyére, a Madeira szigetén levő Reid’s Hotelbe. os, a történelem Batista Karib tengeri krízisig — igazán mindent megpróbált. S hogy nem sikerült, annak — a kubai nép elszántságán kívül — egy hatalmas szocialista tábor léte volt az oka. Washington többször hangsúlyozta, hogy „nem tűr el egy második Kubát”. Dominikában amerikai tengerész- gyalogosok „csináltak rendet”, a State Departmentból fenyegetések, politikai és gazdasági zsarolások zúdultak á Rio Grande-tól délre. De a szubkontinens húsbavágó problémáit sem ígéretekkel, sem fegyvercsörgetés- sel nem lehet megoldani. A probléma lényege pedig az USA latin-amerikai politikájának legfőbb dilemmája is: a dél-amerikai országok fejlődését megbénító reakciós re- zsimek uralma túlságosan kellemes a Wall Streetnek ahhoz, hogy Washington komolyan megengedhetné magának rokonszenvesebb rendszerek támogatását. De a problémák sűrűsödnek és bizonyos elviselheteí- lenségi fok felett robbannak is. Nincsenek sablonok — a detonáció azonos kontinensen sem azonos módon következik be. Bizonyos azonosságok azonban felfedezhetők. Az egyik legújabb: a nemzeti érzelmű tisztek előretörése egyes latin-amerikai hadseregekben. őst volt egy esztendeje, M N elűzőivei, a kubai forradalmárokkal lépte át a latin-amerikai hatalmi változások Rubiconját. Kuba volt az első eset, amelynek során nemcsak a személyek, a bel- vagy a külföldi érdek- csoportok változtak meg, hanem a hatalom strukturális, társadalmi, politikai ismérvei. Washington nehezen heverte ki a sokkot. Emlékezetes, hogy a Disznók öble- bell inváziótól kezdve a világot majdnem háborúba sodró hogy hatalomra került Peru katonai kabinetje, amely az International Petroleum Company államosításával nyíltan szembefordult a rettegett északi „nagybácsival”, Szinte szimbólum, hogy a perui kormányzat vezetőjét személyes jó barátság fűzi Óvandó Candiához, ahhoz a tábornokhoz, aki Bolíviában néhány héttel ezelőtt államcsínnyel ragadta magához a hatalmat Salinas addigi elnöktől. S ami Peruban az IPC-vel megesett, az történt most — sokkal rövidebb idő alatti — a Gulf Oillal. A folyamat gyorsul. Nem tudni, mit hoz a jövő Brazíliában, Argentínában, a földrész két óriási országában. Egyelőre csak annyi bizonyos, hogy a forrongó szubkonti- nensről felkiáltójellel kombinált kérdőjelek erdeje mered Washington felé. HARMAT ENPP* Apáról fiúra száll a szakma Mutatványosok Harangi László mutatványos népes családjával együtt lassan fél évszázada járja a szórakozni vágyó falvakat. Honnan ered a füst? Az üzem önkéntes tűzőrei Először csak néhány dolgozó,- aztán már mindenki füstszagot érzett. A tűzoltó raj tagjai idegesen szimatolva járkáltak a gépteremben, ke resve a szag forrását. A töb biek pedig aggódva figyelték gépeiket, nem azon gyulladt-e meg valami? Végül is nem találták meg a tüzet, nem is találhatták. A szomszédos MÉH-telepen rongyot égettek annak szagát hozta el a szél \ddi»ra eloltották A múlt évben egyáltalá nem fordult elő tűz a mis kolci Pamutfonóipari Válla latnál. Az idén négyszer hívták ki a tűzoltókat, de mire megérkeztek, az üzemi raj már megfékezte a lángokat. A négy esetből mindösszé'130 forint kárt kellett a vállalatnak elkönyvelnie. Minden műszakban egy férfi és egy női — egyenként nyolc főből álló — t űzoltu rajt szerveztek ebben a rendkívül tűzveszélyes üzemben Havonta négy óra áll rendelkezésükre a por-, gáz-, szénsavoltó és kismotorfecskendő használatának elsajátításához. Időnként versenyt rendeznek a rajok köpött, amelyek részt vesznek más tűzoltó versenyeken is, azzal a céllal, hogy alapos gyakorlatot szerezzenek. A sok gyakorlás fáradságos ugyan, de csak egyszer kerüljön veszélybe az üzem! — máris megmagyarázható a 'aszn ossága. ízmos lányok Hegyi Éva ugyanolyan szakértelemmel kezeli a fecskendő motorját, mint a fonógépet. A négyes műszak 'tűzoltó rajának 1966 óta tagja. — A rajokon belül pontosan beosztottuk, kinek mi a feladata. Az oltást rajparancsnokunk Irányítja — mondja. — A gyakorlatokon a műveletek összehangolására törekszünk. — Nálunk, lányoknál, sokat jelent a fizikai erő. Nem olyan könnyű a készülékekkel bánni! Sokszor még a férfiak is nagyon megkínlódnak vele. A tűzoltó rajok tagjait önkéntes jelentkezőkből választják ki. Ezt az önkéntességet azonban az üzem minden dolgozója kötelességének érzi. ERDÉLYI ILDIKÓ A cirkuszosok, mutatványosok mindig külön kasztot alkottak. Szakmájuk apáról fiúra száll. Szekér után autóbusz — Negyven évvel ezelőtt a> asszony kötéltáncosnő volt, én meg bűvész. Mégis sokszor a napi betevőt sem tudtam „elővarázsolni”. Szekeret vettünk, hogy ne járjunk gyalog, de lóra már nem tellett, így aztán magunk húztuk. Ma már buszunk van és guruló céllövöldénk. Teljes kényelem — meséli az öreg Harangi. — Szüleimnek kis családi cirkuszuk volt. Egy este hatszor is át kellett öltöznöm, mert hat számban is felléptem — teszi hozzá Haranginé. Céllövés helyett sporthorgászat Cirkuszi fellépés vagy búcsú nélkülük nem lehet. Szint- játszó német fonalas petárda csak az ő céllövöldéjükben durrog Magyarországon. Büszkék rá. A tarka vásári forgatagot, a jókedvű embereket nagyon szeretik. Persze, a közönség nem mindig csak ilyen emberekből áll. Gyakran kell az emelkedett hangulatú részegeket megfékezni, vagy lebeszélni a céllövésről, s rábeszélni a sporthorgászatra. Előfordul, hogy bravúroskodnak a legények, szeretnék magukat produkálni a körhintán. A ringlispil balesetveszélyes üzem; ilyenkor jó, hogy nagy a família. A nyolc fiú hamar rendet teremt. Érdekes szakma ez — mondják —, ha valaki belekóstol, nem tudja abbahagyni. Luna évenként egyszer Miskolcon nincs vidám park. Pedig akárhogy magyarázzuk, el kell ismernünk, ilyen szórakozásra még van igény nálunk. Ezt különösen akkor figyelhetjük meg. ami. kor a Luna-park, évente egyszer, ellátogat városunkba. Harangiék felajánlották közreműködésüket egy kisebb, úgynevezett miskolci vidám park létesítéséhez. Közel sem lenne olyan színes és nagy, mint a bécsi vagy a ligeti, de ide minden vasárnap délután eljuthatna a fiatalság. SZÁNTÓ ISTVÁN
