Déli Hírlap, 1969. október (1. évfolyam, 27-53. szám)

1969-10-21 / 44. szám

vegyipari szakemberképzés fellegvára Kazincbarcika a vegyipari szakemberképzés fellegvára. A felsőfokú vegyipari techni­kum és a vegyipari szakmun­kásképző intézet mellett most 30 millió forintos költséggel 12 tantermes vegyipari szak- középiskola is épül. Az új is­kola, amelyet többek között izotóplaboratóriummal is el­látnak, 1972-re készül el. Értékes műtárgyak kalapács alatt „Senki többet, harmad­szor!” — hangzik október 24- en Sátoraljaújhelyen Gulyás István • járásbírósági végre­hajtóajkáról hatvankétszer is az évszázadok óta ismert hi­vatalos szöveg egy, a maga nemében különös árverésen. A bíróság Ugyanis 80 ezer fo­rint főkövetelés erejéig elma­rasztalta F. T. sátoraljaújhe­lyi! lakost, alti éveken át enge­dély nélkül kereskedett kü­lönféle műtárgyakkal. Fest­ményeket, szobrokat, a lai­kusok számára értéktelennek látszó régiségeket vásárolt össze, és busás haszonnal ad­ta tovább. A jelentős összeg fejében 61 festményt, szobrot, ezenkívül egy fételszám alatt 304 darab különböző korokból származó serleget, városi, nemesi, egye­sületi. vállalati bélyegzőt fog­lalt le a járásbíróság. Magá­nak a 62. tételnek az együttes értékét 4000 forintban állapí­tották meg. A festményeket előzőleg szakértőkéi megvizsgáltatta és felértékeltette a hatóság, s ki­derült, hogy a legtöbb mind­össze pár száz forintot érő di­lettáns munka, közepes minő­ségű alkotás vagy ügyes ha­misítvány, de akad közöttük néhány nagyon értékes alko­tás is, amelyet védettnek is nyilvánítottak. Ilyen például egy XVII. századi holland fes­tőnek 8000. egy XVIII. száza­di velencei festőnek 12 ezer, s egy XVII. századi ismeret­len spanyol, vagy francia festőnek 15 ezer forintra be­csült műve. A különös árverés, amely iránt érthetően nagy érdeklő­dés nyilvánul meg.- az említett n.an délelőtt 9 órakor kezdő­dik. + Uraim, ha azt hiszik, hogy bűvölni akarom, önöket a tekin­tetemmel, tévednek. Még csak arra sem készülök, hogy eléne­keljem: „Húzd rá, cigány!” Csupán arról van szó, hogy felhív­jam asszonyaik figyelmét: miként tisztítsák a kesztyűjüket. Nos, a fehér bőrkesztyűt, ha nagyon piszkos, pár órán át hagy­ják benzinben állni. (Nagyon vigyázzanak, mert a benzin és a gőze is robbanás- és tűzveszélyes.) Mosás után húzzák a ke­zükre, tiszta ruhával törölgessék szárazra. Ha kevésbé piszkos, elegendő benzines vattával átdörzsölni. GLÓBUS Akikért a harang szól Art az egészségnek? Porfelhő Hejőcsaba fölött Majd az új üzem... A Hejőcsabai Cement- és Mószmű dolgozói gyakran panaszkodnak a fullasztó porrá- ,afni átjárja á" ruhájú;' beie*e*ft-u szembe,, stb, Kertész Ferenc üzemi 'örvöst megkérdeztük.;' veszélvezte- ti-e a por.' á -dolgozók egész­ségét? ‘ Kellemetlen, <le veszélytelen — Az üzemi por kellemet­len ugyan, de az egészséges ember számára veszélytelen — hangsúlyozza dr. Kertész Ferenc. — Arra már eleve vigyá­zunk, hogy légúti megoéte- gedésben szenvedőket, gyó­gyult tébécéseket ne vegyünk fel. — Előfordulhat azonban, hogy . a régebbi dolgozók megbetegednek, s betegségü­ket súlyosbíthatja a por. Ilyenkor én, mint üzemorvos, a beteg áthelyezését javaslom. Sajnos, jobbat nem tudunk tenni, a kevésbé poros mun­kahelyre helyezhetjük csak el áz ilyen dolgozót. Nálunk ugyanis pormentes munka­hely nem létezik, csak na­gyon poros, vagy kevésbé poros.. Javasolhatom még, hogy az egészségtelenebb munkahelyeken csökkentsék a munkaidőt. Erről az üze­med belül döntenek. rofilter alkalmas. Sokat — de mégsem eleget — segített az a 10 millió forint értékű két elektrofilter. amely ez év‘?R*o2epén készült el.-' Jobb cement kell A továbbiakban elmondta az osztályvezető, hogy az üzemben a por leválasztásá­hoz óriási befektetésre lenne szükség. Elgondolkoztató azonban, hogy érdemes-e rö­vid távra nagv összegeket áldozni a — lényegében az egészségre veszélytelen — porártalom megszüntetésére. A házgyárak ugyanis új kö­vetelményeket támasztanak a cementiparral szemben. Nagyobb, szilárdságú cemen­tet igényelnek, s ezt az üzem nem képes előállítani. Új üzem létesítését tervezik a jelenlegi helyett, amely már a korszerű klinkerégető-for- gókemenccvel dolgozna. Ez az üzéhri fnár eleve' korszerű por-leválasztókkal épülne, s így 1975-re egy csapásra meg­oldódna a minőség és por- leválasztás problémája is. Kielégítő válasz Robinek felhívja, te­lefonon a repülőtársa­ság irodáját: — Azt szeretném tudpi, mennyi időt vesz igénybe a repülőút Londonba? — Egy pillanat, ké­rem ... — Köszönöm. — S ezzel Robinek letette a kagylót. Gyémánttengely A lillafüredi Palotaszálló novemberi vendégei számára meglepetéssel; akar kedves­kedni a diósgyőri Ady Endre Művelődési Ház: Gyémánt­tengellyel... Eláruljuk: nem a szó konkrét értelmében vett gyémánttengelyről van szó, hanem egy irodalmi összeállí­tásnak a címe ez. A z amerikai nagyváro­sok főútvonalain tö­meg hömpölygőit. Kongtak a harangok, valósá­gos gyertyaerdő vette körül a washingtoni Fehér Házat, jól ismert személyiségek áll­tak a szónoki emelvényeken. Amerika tüntetett. Törté­netében ez volt a legnagyobb szabású tömegmegmozdulás. A követelés, amiért milliók vonultak az utcára, egyszerű és világos: véget vetni a vi­etnami vérontásnak. Ami most történt, „vietna­mi m ratóriumnak" nevezik. A moratórium szó eredeti je­lentése tulajdonképpen vala­minek a felfüggesztése. Mo­ratórium: egy napra mintegy megállt az élet normális rit­musa az Egyesült Államok­ban, hogy átadja helyét an­nak, ami most az üzletköté­seknél és az egyetemi tan­óráknál is fontosabb: a til­takozásnak. Amikor annak idején Lyn­don B. Johnson elnök meg­hirdette az indokínai háború fokozatos kiterjesztését, az eszkaláció immár hírhedtté vált fogalmát, még nem tud­ta, hogy ezzel a saját politi­kai sírját ássa meg. A várt sétagalopp, egy kis nép ké­nyelmes lerohanása helyett olyan háború következett, amelyben nemcsak az igaz­ság nem állt a létszámban és technikailag hatalmas ameri­kai hadsereg oldalán, hanem — a győzelem sem. Vietnam buktatta meg Johnsont és nyitotta meg az utat az elnöki szék felé Ri­chard M. Nixon számára. Csak a vietnami „sokk” ve­zethetett odáig, hogy az ame­rikai nemzet a hagyomá­nyokkal ellentétben ne vá­lassza meg egy második hi­vatalos terminusra is a ha­talmon levő elnököt. Csak a vietnami ..sokk” vezethetett addig, hogy mindenképpen a republikánus jelöltnek kel­lett befutnia — és ez a je­lölt Nixon volt. A világ 1969 januárjában — ekkor foglalta el fehér házbeli dolgozó- szobáját az új elnök —, úgy gondolta, hogy Richard Nixon meg fogja érteni a nagyon is kézenfekvő tanulságot, okul elődje példájából. Röviden: azt vártuk, hogy a Fehér Ház új ura, nem humanizmusból, de felismert szükségszerűség nyomán, valóban komoly in­tézkedéseket hoz a véres vi­etnami kaland befejezésére. Bizonyos rész- és jobbára látszat-intézkedések történ­tek is. A lényeg azonban ma­radt: az Egyesült Államok határaitól 16 ezer kilométer­re továbbra is ott vannak és ölnek a betolakodók. Párizs­ban is, a hadszíntéren is amerikai részről azért törté­nik minden, hogy megment­sék a korhadt, gyűlölt sal- goni rezsimet, amely felett már régen megkondult a tör­ténelem lélekharangja. Most másfajta harangok is szól­nak. Nixon hivatalbalépésekor időt kért és kapott az ameri­kai közvéleménytől, a bírála­tok felfüggesztését, éppen ma oly divatos szóval: moratóriu­mát. De mivel semmi, vagv csaknem semmi nem történt. ezt a moratóriumot követnie kellett annak a másik mora­tóriumnak, a haranazúgásos. gyertyafényes, sokmilliós tö­megtiltakozásnak. A haran­gok az elesettekért szóltak, vietnamiakért és amerikaia­kért. D e nemcsak értük, ha­nem — mivel a viet- * nami háború befejezé­se az egész világ ügye — a szó szép. Hemingway-féle ér­telmében — mindenkiért. HARMAT ENDRE Jó az idei makkíermés Tíz vagon jut exportra Űjból és újból csodálattal adózunk szűkebb pátriánk színpompás „koszorújának”, a Bübknek. Az év minden sza­kában meglep gazdagsága, sarjadó kincse, a zöld arany, vadban bőséges tájai, Keve­sen tiudják azonban, hogy mekkora feladatot jelent az erdő „szolgálata”. Körülte­kintő előrelátást, állandó gon­dozást. Vaskos kötegbe gyűlt a Keletbükki Állami Erdő- gazdaságban a feladatterv, amely a folyamatot évtize­dekre biztosítja. Bedö Tibor, a gazdaság igazgatója joggal optimista, A környék* panaszkodik — Por-leválasztóink na­gyon $ok portól, megszaba­dítanak bennünket — mond­ja Tavaszi Miklós műszaki osztályvezető. — A legfinomabbat mégsem tudják eltávolítani, s erre panaszkodnak az üzem kör­nyékén lakók. Több mint ötszáz gépünk poros anyagot dolgoz fel, de a keletkezett por nem lépi túl a munka- védelmi szabályokban meg­engedett koncentrációt. Egyes berendezésekből por és gőz távozik egyszerre, magas hőfokon. Az üzem technológiája miatt a ned­ves leválasztás nem lehetsé­ges. Erre egyedül az elekt­Dominó-garáz*ok a told alatt Fedél as „egyetlen feje fölött *9 Az elmúlt években épült lakótelepeken a tervezők el­felejtettek központi garázs- kombinátokat építtetni. S most gondot okoznak a vá­rostervezőknek az elhamar­kodott, utólagos garázsépit- kezési akciók következmé­nyei. A régebben épült lakóte­lepeken, mint például a se­lyemrétin, nagy nehézségek­be ütközik a garázsépítés, egyrészt a helyhiány miatt, másrészt azért, mert az épít­tetők nem mindig ragasz­kodnak-- a bemutatott és en­gedélyezett garázs tervének kivitelezéséhez. Gyakran elő­fordul, hogy a felépített ga­rázs nem felel meg az esz­tétikai követelményeknek, rontja a városképet. Nemrégiben a miskolci betonelemgyártó vállalat a házgyári elemekhez hasonló, héj-szerkezetű garázsok épí­tését kezdte el. A korszerű garázsnak nagy előnye, — stabilitása mellett — hogy a szállítása is nagyon egysze­rű. Ezeket a könnyen épít­hető és bontható garázsokat a belváros üres telkein is felállíthatják. A város elkö­vetkezendő rekonstrukciója ugyanis megköveteli majd az ilyéri ■ létesítmények kitelepí­tését. A Gépipari Technikum mögötti telken is jól látható, hogy ezek a házgyári sorga­rázsok felveszik a versenyt hagyományos módon építet­tekkel. Az előregyártott ga­rázsok lerakása — az előre elkészített alapra — 5—6 percet igényel. Az ilyen tí­pusú garázsok kiszállítását a betonelemgyártó vállalat azonnal vállalja. A gépkocsi-park gyors növekedése és a súlyosbodó belvárosi helyhiány arra készteti a tervezőket, hogy a többszintes garázsok építését szorgalmazzák. A tervező intézetek kísérleteinek ered­ményeként megkezdték a Kalocsai-féle maghéjszerke- zetü garázsok próbagyártá­sát. Az új lakótelepek mellé „dominószerű” — süllyesz­tett garázsok építését terve­zik. A tetejüket gyepszőnyeg­gel akarják bevonni, s így az épületek közötti zöldöve­zet jellegét sem változtatják meg. SZÁNTÓ ISTVÁN ha az elképzelések realizálá­sáról esik szó. Hiszen évtize­dekre visszamenően bizonyít­ható: erdészeink mindent megtesznek, hogy pótolják az ipar-követelte „vesztesége­ket”. Bizonyítható az idei ada­tokkal is­— Az erdőgazdaság ez évi feladatterve 561 hektár er­dő felújítását írta elő. Ebből a tavaszi idényben 490 hek­tárnyi területen befejeztük a felújítást. A negyedik ne­gyedben, az őszi-téli hó­napokban további 138 hektá­ron telepítünk lombos és tű­levelű csemetéket. Ez persze több, mint az előre tervezett, de az idei jó makktermés ezt lehetővé teszi. Az új telepí­tést 203 hektáron terveztük. Ebből csupán 20 hektárnyi hiányzik. Az őszi idényben ezt is teljesítjük. Az, erdőgazdaság csemete­kertjeiből a tavasszal több mint 6 millió 300 ezer forint értékű fásítási anyag került felhasználásra. Az utolsó ne­gyedévben további 2 millió forint értékű facsemetét ad­nak át a termelőszövetkeze­teknek és állami gazdaságok­nak. Ezzel befejeződik az 1969-re tervezett fásítási prog­ram. — Az idei, gazdag tölgy- makktermés lehetőséget ad arra is, hogy a csemeteálio- mányt növeljük, s ezzel a kö­vetkező évekre biztosítsuk a telepítésekhez és erdőfelújí­tásokhoz szükséges facseme­téket. Jellemző, hogy például csermakkból 22 vagont gyűj­töttünk be, ebből mintegy 5 vagonnal exportáltunk az NSZK-ba. További 5 vagon­nal Ausztriába szállítunk a következő napokban, s 10 va- gonnyi makkot átadunk az ország többi erdőgazdaságá­nak — informálta lapunkat az igazgató. R. É. Matyó babák Kanadába Paszabi szőttesek, baranyai faragottak Évről évre növekvő for­galmat bonyolít le a miskol­ci Népművészeti és Háziipari Bolt. S nem csupán a hazai vásárlóközönség szaporítja jelentős bevételét; a tenge­rentúli országokból is sok megrendelés érkezik. Idén már több mint 3 millió forint értékben kelt el a cso­dálatos szépségű paszabi szőttesekből, hevesi szedet- tekből, buzsáki és matyó hímzésekből, a mezőtúri, csongrádi, gyulai torontáli alapú kézi beszövéses perzsa­szőnyegekből, s a finom művű baranyai faragásokból. Ame­rikából és Kanadából válto­zatlanul nagy az érdeklődés a matyó babák iránt. A karácsonyi ajándékvá­sárra készül a bolt személy­zete: másfél milliós forga­lomra számítanak az év utol­só két hónapjában. /

Next

/
Thumbnails
Contents