Déli Hírlap, 1969. október (1. évfolyam, 27-53. szám)

1969-10-20 / 43. szám

a miskolciaké a szó Miért csak egy pavilon? Jelenleg a Szentpéteri ka­pui lakótelep az egyik legjob­ban sikerült épület-komp­lexumaink közé tartozik. Az építők jó előre gondoskodtak az új városrész fontosabb in­tézményeiről, van iskolája, bölcsődéje. ABC-áruháza. Nemrégiben adták át a Kato­wice vendégiátókombinótot is. A lakótelepnek azo.^Jan csak egyetlen újságpavilonja van. az is többet zárva, mint nyitva. A 6-os postán érdek­lődtem meg. ahol elmondták, hogy 6 óráig szokott az új­ságstand nyitva tartani. (A Köszív a Október 12-én délután 2 órakor a Lyukóbánya—Marx tér között közlekedő 16-os autóbuszra a Magyar tanyá­nál várakoztunk. Elég sokan voltunk, köztünk két fiatal- asszony, két karonülő kisba­bával. Férjeik csomagokkal megrakodva loholtak a meg­állóhoz. Mikor mindannyian felszálltunk, ők úgy 10—15 méternyire voltak. A fiatal­asszonyok könyörögve kérték, ne jelezzen még, hiszen pár másodpercről van szó — a 6-os postán nem is foglalkoz­nak hírlapárusítással.) Ezek szerint, ha valakinek véletlenül 6 óra után eszébe jut, hogy venne egy újságot, az nyugodtan lesétálhat akár a villanyrendőrig is, a legkö­zelebb nyitva tartó újságos­hoz. Ehhez még csak annyit, hogy déli fél egykor erre az egyetlen újságpavilonra is ez volt kiírva, de legalább ma­gyarul lett volna: „FÉHÁ- ROMORAKOR NYITOK”. Szarvas Gábor Pozsonyi u. 5. 16-oson kalauznő könyörtelenül elin­dította A kocsit. A busz vala­mennyi utasát felháborította az eset. Tudniillik a követ­kező járat 5, illetve 6 órakor indul. A két faképnél hagyott férfi gyalogolt-e 5—6 kilomé­tert a városig, vagy megvárta az 5 órai járatot — nem tu­dom. F.gy azonban bizonyos: nemcsak szabály és menet­rend van a világon, hanem emberség is. Polgár Miklós A postás csak egyszer csenget Barát Imre olvasónk Mis­kolc, III. Özugró u. 12. szám alól panaszólja. hogy a pos­tásuk a csengetést követően rögtön elsiet. Panaszosunk csökkent járóképességű öreg ember, és így kicsit hosszabb időbe telik, míg az ajtót ki tudja nyitni. A húszegyné­hány éves levélkézbesítő kis­sé emelkedett hangon próbál­ta bebizonyítani, hogy a pos­ta szabályai nem engedik ilyen esetekben is a kissé hosszabb várakozást. Nem nagyon hisszük el, hogy a posta tiltaná alkalma­zottaitól a hétköznapi ember­séget. Fiatalok az irodaházból A XVI. sz. Autójavító Vál­lalat irodaházának KISZ-£ia- taljai ünnepélyes vezetőség­választó és alakuló taggyű­lést tartottak. Elhatározták, hogy a szervezeti életet még mozgalmasabbá teszik, s a termelést pontos munkájuk­kal segítik. Hogyan élt az ősember? A közeljövőben kiállítóte­remmé alakítják át a régi aggteleki barlangszálló épüle­tének földszinti részét. A te­remben a barlangi ősemberek emlékeit, munkaeszközeit és különböző használati tárgyait mutatják be az érdeklődők­nek. Az izzólámpa jubileuma Kilencven éve, 1879. októ­ber 20-án sikerült Thomas Alva Edisonnak előállítania a gyakorlatban is használható szénszálas izzólámpát. A szén­szál légüres burába helyezett elszenesített bambuszrostból készült. Edison az elektrotechniká­val tudományos rendszeres­séggel soha nem foglalkozott, de páratlanul fejlett gyakor­lati érzékének tulajdonítható, hogy mintegy ezer szabadal­mát használhatja mp a ’.dlás Az izzólámpa elterjedése és tökéletesítése ezután roha­mos volt. Még máig is a csa­varos fejű izzólámpákat a fel­találójáról „Edison-lámpá- nak” nevezik. Természetesen ez az izzó már sem szerke­zetében, sem élettartamában nem hasonlít az eredetihez. A modern technika sokszoro- : san meghosszabbította az „Edison-lámpák” élettarta­mát, megjavította minőségét, de Edison, az Amerikába ki­vándorolt szegény holland szülőktől származó nagy fel­találó volt .az úttörő e tekin­tetben. Cirkuszügy Nagyon szeretek cirkuszba járni. De nem szeretek kilo­métereket utazni, tülekedni a zsúfolt járműveken még a cirkusz kedvéért sem. Meg­értem, hogy az új autóbusz- állomás építése és a terület rendezése miatt a Béke téren nem lehet cirkusznak helyet adni. De most meg azt olvas­+ Cukor-rózsalugas és más ilyen szemet gyönyörködtető lót- ványosság is kínálja magát a cukrászkiállításokon. Aztán az ínyenc bemegy egy cukrászdába és megtudja, hogy a lugast csak megrendelésre adják, de azt is olyan drágán, hogy érde­mesebb egy mignonnal vigasztalódnia. A mignon pedig más­napos vagy egyáltalán nincs is. — Ez a ruha majdnem olyan, mint a rózsalugas. Még az „ínyencek" is inkább kifordulnak az ajtón, amint meghallják az árát. Aztán elmennek egy kon- fekcióüzletbe, s próbálnak venni egy egyszerű kis ruhát. Vagy tavalyi divatú van, vagy nincs megfelelő méret. A kereske­delmi vállalatok a bemutatóikkal vásárlóik számát szeretnék növelni. Vajon érdemes-e ilyen célból a cukorlugasokat és a szuperestélyiket mutogatni, amikor egy mignon és kisruha be­szerzése is nehéz feladat? (Ágotha felv.) Hová tűnt el a Biopon...? Érdekességek a nagyvilágban M. Ezt kérdezgetjük napon­ta mi, háziasszonyok. Ez a mosópor rövid idő alatt igen népszerű lett és nagyon szép tiszta tőle a ruha. Én állan­dóan ezt használom. Ha van. De nincs, eltűnt a boltokból. A Tomi viszont — ami sze­rintem nem olyan jó és hozzá még drága is — vagonszámra kapható. Lesz egyáltalán Biopon és mikor? — írja Pusztai Pálné. * Az Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat­tól kapott válasz: — „Az ipar megkezdte a Biopon szállítá­sát. Reméljük, az ellátás fo­lyamatos lesz.” Köszönet a tv-ért Közel nyolcvan nyékládhá- zi napközis gyerek hálás kö­szönetét fejezem ki a MÉK Vállalat Borsod megyei Igaz­gatóságának azért a segítsé­gért, melyet kaptunk. Ígérjük, hogy az ajándék tv-t jó tanulással és munká­val fogjuk meghálálni. Köszönettel: Simák László VIII. B oszt. tan. y. Ismerkedés (Kertész László rajza) Kutyadolog Összevesznek a szomszé­dok. Bosszantani akarja egyik a másikat. Mivel bosz- szantsa? Fel kellene jelen­teni valamiért. Kutyája van? Hát akkor amiatt. És érkez­nek a feljelentések a tanács­hoz. Megalapozottan vagy alaptalanul? A tények szerint a feljelentőknek mindegy. A tanácsnak nem. Az I. kerületben például igen sok munkát okoz, hogy az ilyen kutyaügyek 90 szá­zaléka alaptalan rágalom. A bejelentett címek közül sok helyen — nincs is kutya! De a tanácsi ügyintézőknek ezt is meg kell vizsgálniuk, ha­tározatot kell hozniuk, érte­sítéseket kell postázniuk és ráadásul meg kell hallgat­niuk a bepanaszolt »koso­kat: miért zaklatják őket, nincs más dolog a tanács­nál? Hát van. Mégpedig — nemcsak ilyen kutyadolog. *U 4. Elővigyázatlan háziasszonyok Az Állami Biztosító sta­tisztikája szerint a háziasz- szexnyok már egy hete meg­kezdték az őszi nagytakarí­tást. Az utóbbi időben na­ponta két-három balesetet jelentenek a városból, taka­rítás közben történt kar-, kéz-, ujj- és bordatöréseket. Az óvatlan asszonyok gyak­ran zuhannak le a" létrákról, volt olyan, aki az ablakon esett ki. A biztosító egy csonttörésre ugyan 400 forin­tot is kifizet, mégis ajánla­tosabb az óvatosság. Beetkoyen, az agybirtokos Ludwig van Beetho­vennek, a nagy zene­szerzőnek öccse, Jo­hann, gyógyszerész volt, s a hadseregtől kapott előnyös megrendelések révén gyorsan meggaz. dagodott. Attól kezdve így kezdte aláírni a ne­vét: „Johann Beetho­ven, földbirtokos". így írta alá a bátyjának küldött újévi üdvözle­tei is. A zeneszerző az üd­vözletei rövid levélben köszönte meg, amelyet így írt alá: „Ludwig van Beethoven, agybir­tokos”. Kalandos gyöngyhalászat 4 gyilkos óriás — Kleopátra megitta Több mint 250 évvel ez­előtt, 1698-ban ismeretlen tet­tes kifeszített egy csodálatos fekete gyöngyöt az angol ki­rályi koronából, s a gyöngy­nek nyoma veszett. Csak 150 év múlva bukkant fel újra: Magyarország első miniszter- elnöke, az 1848/49. évi sza­badságharc bukása után ki­végzett gróf Batthyány Lajos vásárolta meg egy ékszerész­től. A gróf halála előtt ina­sának ajándékozta, aki ugyan­csak haláláig őrizte. Az inas fia szorult helyzetében zálog­ba adta a nagy értékű gyön­gyöt. Érthető módon a ki­rályi ékszerdarab nagy fel­tűnést keltett, s rendőri nyo­mozás derítette ki eredetét. Az angol kormány 2500 font­ért vásárolta vissza, így ke­rült ismét a királyi koronába. A cápák gyakran közbeszólnak A gyöngyhalászat egyike a legnehezebb és legveszélye­sebb mesterségeknek. Mégis ezrek és ezrek keresik meg ezzel nap mint nap betevő falatjukat. Gyakran életük kockáztatásával. Nemrégiben történt a Man- nar-öbölben, a gyöngyhalá­szat egyik legnevezetesebb központjában. Fiatal, izmos termetű gyöngyhalász, készü­lődött a tenger mélyére. Fel­szerelése a nyakába akasztott háló, egy kőnehezékkel ellá­tott kötél és egy cápalándzsa volt. Begyakorlott mozdulat­tal vetette bele magát a kel­lemes hőfokú vízbe, s néhány másodperc múlva már 20—30 méter mélységben gyűjtötte a kagylót, amelyről azt sem tudhatta, ér-e valamit, van-e benne gyöngy egyáltalán. Társa, aki a csónakban ült, egyszerre csak annyit látott, hogy a csónak környékén megpírosodik a víz. Keresztet vetett, s aztán magába ros- kadt. Tudta, hogy ezúttal is a legveszedelmesebb ellenfél, a cápa szólt közbe, s társát már nem látja többé. A „halál csapdája’9 A legszebb gyöngyök a ten­geri gyöngykagylóban kelet­keznek az Iráni-öbölben, Cey­lon és Japán partja mentén, s Kalifornia tengerparti vi­zeiben. Értékük olykor horri­bilis. Az egyik legnagyobb gyöngyöt alig negyedszázada állították ki New York egyik üzletének kirakatában. Az emberfej nagyságú csodálatos gyöngyszem súlya 6,35 kilo­gramm volt! Megtalálása tra­gikus eseményhez fűződik: Egy fülöp-szigeti törzsfő­nök fia a tengerben fürdött. Alámerült és nem bukkant fel többé. A tengerfenéken találták meg: karja egy Tri- dacna gigas-nuk nevezett kagyló teknői közé szorult. A gyilkos kagylót a partra vonszolták és belsejében megtalálták a szupergyöngy­szemet. Az óriáskagylót (sú­lya elérheti a fél tonnát, hossza pedig a másfél métert is) sokan a „halál csapdája” névvel illetik, mivel nem egy esetben okozta már fürdőzők halálát. Az osztriga hasznosabb Az igazgyöngy már az ókorban is becses volt. Kleo­pátráról jegyezték fel, hogy egy vendégség alkalmával különösen értékes gyöngyöt hígított ecetben oldott fel. majd az italt megitta, hogy felülmúljon minden eddigi rekordot, melyet ilyen alkal­makkor a tékozlás terén fel­állítottak. Mégsem a gyöngykagyló­nak, hanem az osztrigának, ennek a nyersen fogyasztott kagylóínyencségnek van na­gyobb haszna. Csak Francia- országban évente több mint 1 milliárd darab fogy el belőle. Jakab angol király ugyan azt mondta, hogy bátor ember­nek kellett lennie, aki első­nek evett osztrigát, mégis na­gyon sok ember kedveli é* fogyasztja. tam a Déli Hírlapban, hogy — idézem: — „A DVTK-pá- lya mögött tanyázhat majd a jövőben a cirkusz is”. Szerin­tem még az úttörőház mö­gött sem volt jó hely. De hogy kivigyék Diósgyőrbe... hát mi marad Miskolcon? Szakái József Telegdy u. 12.

Next

/
Thumbnails
Contents