Déli Hírlap, 1969. október (1. évfolyam, 27-53. szám)
1969-10-01 / 27. szám
CSALÁDI ÁTOK A diáklány kék szemű, halvány arcú. Haja most éppen Koncz Zsuzsáéhoz hasonlatos; egyenes szálú, arc elé libbenő. Nevét nem jegyzem ide, pedig engedélyezte. E rövid írásban csak Évának hívom, mint akkor, beszélgetésünk perceiben. Néni batyuval \ (Feledy Gyula rajza) A októberi száma Éva a pótvizsgán magyarból megbukott, ezért osztályt kell ismételnie. A nyúlánk, csinos lány most ismét harmadikos, pedig már tizennyolc esztendős. A tanárai hívták fel rá a figyelmet; előttük is érthetetlen volt, hogy a jó képességű lány alig tíz oldalnyit tanult a pót- éret+'A"’-o Miért? Miért? 1. Egyedül — Egy dunántúli intézetben nevelkedtem 14 éves koromig. A húgom most is ott tanul. Nyaranta rokonokhoz jártam, néha az anyámnál is töltöttem pár hetet. Nála nem éreztem jól magam. Tudtam róla, hogy leányanya, arról is, hogy húgom apja nem azoA Miskolci Nemzeti Színház János vitéz előadásának egyik felejthetetlen alakítása marad — a boszorkányságát seprönyélen lovagolással is bizonyító gonosz mostoha szerepében — Lenkey Edit. Mi sem bizonyítja jobban a szerepformálás hitelét, erejét, mint az, hogy az első pillanatban még személyes ismerősei sem ismertek a művész*, nőre. Mostani alakítása is bizonyítja, hogy nem érdemtelent tüntettek ki tavaly a szocialista kultúráért jelvénnyel. De ki is a boszorkány — civilben? — Az én pályafutásom úgy kezdődött, ahogy azt a regényben kitalálják, de ezúttal igaz — mondja magáról. — Radnai Miklós, az Operaház egykori igazgatója a szó szoros értelmében az utcáról nos az enyimével. Később a rokoni „jóindulat” nagyanyám múltját is feltárta; a rajongásig szeretett asszony anyámat s még két testvérét három apától szülte — szintén leányfejjel. Családi átok Ül rajtunk... Ezt gondoltam ... Családom nyomasztó előélete lehangolt, kerestem a helyem, de sehol sem találtam. Nem érdekelt semmi; a könyv, a tv, a színház, a mozi, de még a tánczene sem jelentett örömet. Éltem — egyik napról a másikra. Az iskola hidegen hagyó**2. Anyám — Takarítónő, nekünk dolgozik, de nem értünk. Nem vitt be a balettbe. Ugyanis akkoriban az utcán szavaltam és tányéroztam. Sajnos, a balettdicsőség nem sokáig tartott. Egy kis baleset — és a táncnak örökre búcsút kellett mondanom. Kereskedelmi iskolába írattak be, én azonban titokban jelentkeztem a Színművészetire. Mégsem leszek olasz—magyar levelező — .köszöntem rá anyámra, amikor felvettek. A főiskola után sokfelé játszottam, végül Egerbe kerültem, ahol először , kaptam a szerződéshez főbérleti lakást is. A két színház egyesítése révén kerültem Miskolcra. Amikor tavaly megkaptam a kitüntetést, úgy izgultam, mint kezdő koromban, az új szerepben. Mondtam is a városi tanácson, amikor átvettem a kitüntetést: csak most az elsőnél izgulok, az ötödiknél már minden könnyen megy. (máié) értjük egymást. Egy férfi jár hozzánk, nős, családos. Jóra- való embernek látszik, de a húgom és én makacsul tiltakozunk az ellen, hogy egybekeljenek. Lázadozunk anyám késői boldogsága ellen. Ha úgy tetszik: ez a mi bosz- szunk .... Napi párbeszédünk alig több: „Mi történt az iskolában? Feleltél?” Csak igennel vagy nem-mel válaszolok. Közben mindketten vasalunk, mosunk, takarítunk órák hosszat — némán. Egyszer valami félelmetes történt az életemben. Néhány percig haboztam, elmondjam-e. Aztán titkaim tárába került ez a nyers história is ... 3. A várban — Az egyik közeli rokonom férje, aki mindig gyerekként kezelt, egyszer a várba vitt el. A csigalépcsőn kézen fogva vezetett, azt hittem, lépéseim óvja. A férfi keze néha remegett, s mind jobban szorította ujjaimat. A vártorony egyik emeletén hajam simogatta, majd váratlanul nekem esett. Szorított, ölelt, csókolt. Anyám és nagyanyám véd- telensége engem is elért. De egy váratlan pillanatban úgy éreztem: a gyászos családi „tradíciót” nekem kell megtörnöm. Egy erős. 28 esztendős, szerelemre éhes féri szorító karjaiból szabadítottam ki magam. Ki mondja meg, hogy miként éljek ezután? Az anyámhoz fordultam volna tanácsért, de a sógor legény korábban bejáratos volt hozzánk ... 4. A fiú — Nyáron ismerkedtem meg vele. Diák Debrecenben. Neki mindent elmondtam; az életem, anyámét és nagyanyámét. Még jobban ragaszkodott hozzám. Sétáltunk, strandoltunk, de amikor meg akart csókolni, bezárkóztam. Görcsös félelem szorítja a szám, mert a tradíciót nekem kell megtörni. Egész nyáron erre gondoltam, a pótvizsgára készülődéskor is, s mert egyre ritkulnak a fiútól érkező levelek, tudom, hogy valahol hibáztam. Ismét egyedül maradtam. Semmi örömöm sem telik abban, hogy nő vagyok és fiatal. PÁRKÁNY LÁSZLÓ Keresztes László, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem adjunktusa meghívást kapott. Finnország. ha. A helsinki egyetemen magyar irodalmat ad elő. Kérésünkre rendszeres tudósításokat küld ideiglenes állomáshelyéről. A mostani a megérkezés pillanatait rögzíti. Nem tudom, miért éppen Finnországot hívják az ezer tó országának. Talán azért, mert itt ötvenezer vén a becslések szerint, tehát jóval több. mint Svédországban, pedig felülről nézve ez utóbbit is megillethetné a cím. Jobbra lent Stockholm hidjai, útjai, középületei tűnnek fel, aztán átrepülünk a Botteni-öblön. A Turku környéki szigetek — Megjelent a Napjaink októberi száma. A lap Kabdebó Lóránt tollából átfogó elemzést közöl az augusztus végi lillafüredi írótalálkozóról. Fekete Gyula Mostoha kertjeink címmel a kiskertekben, háztáji gazdaságokban rejlő lehetőségekről ír, publicisz- tikus-irodalmi hangvétellel. Bata Imre Kodolányi munkásságára emlékezik, Kovács Sándor Iván müvek elemzéséről beszél a költők, prózaírók legújabb rajáról, kapcsolván írását a már említett írótanácskozáshoz. E. Fehér Pál Mihail Kolcov irodalmi munkásságával ismertet meg, Pomogáts Béla a hetvenöt éves Déry Tibor életművét pásztázza át. Tasnádi Attila mint a sok ezer tó tengeri ve- tületc — úsznak el alattunk a csillámló tengeren. A légi kép itt fordított: a hatalmas szárazföld tavai helyett sok ezer sziget látható a mérhetetlen tengeren. Ez a szigetvilág (Ahvenanmaa) közigazgatásilag Finnországhoz tartozó autonóm terület, svéd nyelvű lakossággal. Balra feltűnik Turku, az ősi finn város, az ország korábbi fővárosa. A gép egyenes szénarendekhez hasonló felhőgomo- lvok fölött repül. Aztán megint kttisztul az ég, amely itt északon sokkal kékebb, mint nálunk. Szinte hihetetlen ez a mély kék szín, akárcsak a színes felvételeken. Az északi színeket saját szemünkkel kell megpillantani, ám még ekkor is nehéz valóságosnak hinni őket. Bölöni Györgyre emlékezik halálának tizedik évfordulóján. Szakolczay Lajos Gaál Gáborról ír méltatást halálának tizenötödik évfordulóján. Az ellenforradalom első napjai Miskolcon címmel Tóth Pál közöl tanulmányt. A szépprózát Nádudvari Anna és Oravec Jámos képviseli egy-egy írásával. Gulyás Mihály tárcával jelentkezik. A versrovatot tizenegy, nagyrészt Borsodban élő költő művei töltik ki. A két lapoldalnyi recenzió ismert, kiemelkedő vagy vitatott művekről ad képet. Sallós Gáborral, a Miskolci Nemzeti Színház igazgatójával Párkány László készített interjút. Helsinki következik. Leíelé ereszkedünk, két kört teszünk meg a főváros fölött, amelynek központját — egy félszigetet — három oldalról tenger övezi. Tisztán látszanak az utak. hidak, városrészek, a fővárost körülvevő szigetek a délutáni napsütésben. Itt a parlament, ott a nagyáruházak, amott a vidámpark. A templomok, a pályaudvar, a sok park, végül a vadonatúj üvegpalota: a repülőtéri, mely kivitelben vetekszik a koppenhágai ..repülőtércsodával”, méreteiben viszont szerényebb annál. Barátaim szeretettel fogadtak, immár az ötödik utam alkalmával: Terve- tuloa Helsinkiin! LEZUHANTAK A SZIKLAFALRÓL A tatabányai 3-as számú általános iskola akadályversenyt rendezett a Gerecse hegységben egy sziklás szakaszon. A verseny után több gyerek felügyelet nélkül fent maradt a hegyen. Közülük kettő — Tompi Mária és Cseresznyés József nyolcadikos tanulók — le akartak ereszkedni a sziklafalon. Eközben megcsúsztak és lezuhantak. A kislányt súlyos, életveszélyes sérülésekkel szállították a kórházba, a fiú könnyebb zúzódásokat szenvedett A vizsgálat megkezdődött. CSODALATOS REKORDOK Mike Shannon 60 éves hindu 77 napig volt eltemetve koporsójában. Pentikainen finn ember 253 percig és 28 másodpercig pipázott egyfolytában. Az angol Charles Hunter gyorsbeszédben első lett, sikerült neki egy perc alatt 416,6 szót kimondani. PECHJE VOLT Emmel Roulette tolvajt üldözte a rendőrség Pittsburg- ban. A tolvajnak már-már sikerült kereket oldania, segítségére sietett ' egy közeli nagy épület. A kapu kinyílt előtte és ő berohant. De ez az épület véletlenül egy új fogház volt, úgyhogy a tolvaj nyomban a cellába jutott. TŰZ ÜTÖTT KI A Magyar Optikai Művekben a kikészítő osztály gázzal telített dukkózó fülkéjében tűz ütött ki. Szívós István 20 éves munkás, Szabó Mária 18 éves festő, i Tóth Mária 16 éves ipari tanuló és Tóin Béla 42 éves dukkózó súlyos égési sérüléseket szenvedtek, DIÁKLÁZADÁS Tokióban legkevesebb 300 diákot vetlek őrizetbe, miután újabb heves összecsapás zajlott le a jogaik védelmében tüntető diákok és a rohamrendőrség között. A tömegverekedésben H.-en megsebesültek, köztük két rendőr. CSEMPÉSZBANDÁK A perui hatóságok sz után nyomoznak, hogy milyen módon sikerült az országba csempészni 25 000 autót. Peruban az autócsempész bandák 1 milliárd sol kárt okoztak az államnak. A nyomozás kezdetének híre valóságos pánikot kelteit a vámtisztviselők között. ÜGYELET, ALVÁSSAL New York lakói nagyon dip hősek lettek, amikor megtudták, hogy a rendőr járőrök éjszakánként behajtanak egy temetőbe és ott békésen alszanak autójukban. Emelővel felhúzzák a kocsi hátsó tengelyét és sebességre kapcsolnak. A kerekek forognak, a sebességmérő mutatja a „megtett” kilométereket. NÖ AKART LENNI Három belga orvos áll a bíróság előtt, mert százezer frankért műtétet hajtottak végre egy 22 éves fiatalemberen, aki már az öngyilkosság szélén álJt, mert férfinak született. Az operáció sikerült, de a beteg tüdőembóüá- bun meghalt, fgv mégsem lehetett életében nő, ami után annyira vágyódott. Az orvosok segíteni akartak a boldogtalanon. 100 ÉVES Tegnap töltötte be 100. életévét Böröndi Pálné, győri lakos. Kedves kis ünnepségen köszöntötték az idős asszonyt. FIZETÉSNAP Két asszony beszélgetésére figyeltem fel az utcán. — Szörnyű, hogy mi van itt. Mármint a. Béke téren levő ABC-áruház előtt. — Fizetéskor még a tájékot is ajánlatos elkerülni. Jelenetek játszódnak le. A bolt előtti tér hemzseg az ittas, részeg egyénektől. * Szinte életveszélyes. Két éve lehet, hogy az épületben levő italkimérést megszüntették, s az átalakítás után a mostani önkiszolgáló boltnak adtak helyet. Ügy tűnt, hogy ezzel sikerült elejét venni e környékről összeterelődő kétes elemek hangoskodásának; megszűnnek a. mindennapos botrányok. A bolt azonban árusít szeszes italokat, s ha ezeket jóval drágábban „mérik” is, mint a régi „lebujbán”, úgy látszik, ke. rül erre is pénz, A kijárat előtti tér pedig megteszi „talponállónak'’. Ehhez még némi szatirikus éllel hozzátehetnénk: legalább van hely a látványos „ingyencirkuszoknak”. Ara mindez korántsem ilyen kedvderítö. Elsősorban c. járókelőkre, a vásárlókra nézve nem, akik különböző inzultusoknak van kitéve. S nem is veszélyteleneknek! Egy időben a kirakatban, az ajtó üvegén feliratok figyelmeztettek: a bolt előtt tilos az italfogyasztás. Aztán hamarosan leszedték ezeket, mintha eleve reménytelennek tartották volna. hogy bárki fontolóra veszi, Amiben persze jó adag igazság van, hiszen arra már nemigen ügyelt senki, hogy mi történik az ajtón kívül. Tény az is. hogy az áruháznak jó bevételt jeleni a szeszes italok árusítása. De mint ahogy az éttermekben, az italkimé- tő helyeken igyekeznek betartani a szabályt, nem lehetne itt is bevezetni: ittas egyéneket ne szolgáljanak ki? > ■ — re A boszorkány — civilben A Deli Hírlap felkért tudósítója írja: Finnország — a repülőgép ablakából K. L
