Déli Hírlap, 1969. szeptember (1. évfolyam, 1-26. szám)

1969-09-16 / 14. szám

Schollék Miskolcon Nem kérdeztem meg, ho­gyan kerültek Schollék Mis­kolcra, illetve Magyarország­ra. Csak megálltam én is a kirakat előtt, s megnéztem szép kivitelezésű, gumitalpú, a talp formájához idomuló szandáljukat. .,Scholl \ exercis Sandals. Made in W. Germany" — ol­vassuk a szandál dobozán. S ámulunk tűvel rátűzött árán: 404 Ft. Akad, aki a szemét is megdörzsöli, s méltatlanko­dik: — Ez azért már mégis csak túlzás. Több mint négyszáz forint egy egyszerű szandá­lért ' — bocsánat, nem egyszerű, s ráadásul nyugatnémet! — mondja egy másik hang. Én nem szólok semmit. Tisztelettel adózom Scholl úrék tetszetős, a csomagolás felirata alapján Angliában 2 font 13 shillingért (mintegy 230 forint) forgalomba ho­zott. valóban szép, s nyilván praktikus árujuknak, majd otthagyom a kirakatot. Még csak eszembe se jut. hogy venni kellene egyet. (ny) * JVem kommentáljuk ezt a kénét, amely Dél-Vietnamból érkezett: a saiqoni rezsim kato­nája két fiatal lányt vezet el, akiket azzal gyanúsítanak, hogy együttműködtek a szabadság- harcosokkal. I Mi történt 50 éve a nádasdi erdőben? A vérben tobzódó fehérler- ror 50 éve, 1919. szeptember 16-án ölte meg Latinka Sán­dort, a magjai- munkásmoz­galom kiváló harcosát. Vas­munkás apja nehézségekkel küzdve iskoláztatta, s amikor a középiskolából egy időre eltávolították, mert egy ün nepely szónokaként élesen b'rálta az uralkodó rendszert maga is kitanulta a lakatct mesterséget, majd érettség- tett. Számos országot bejárt több nyelvet megtanult Szemtanúja volt az 1905. évi oroszországi forradalomnak»- Hazatérve géplakatosként dolgozott. A budapesti közle­kedési munkások megszerve­zésében tevékeny része volt, és aktívan közreműködött a Galilei Kör munkájában. 1918-ban a katonatanács tag­ja lett. A Tanácsköztársaság idején. Somoav megye kor­mányzótanácsi biztosaként, a mezőgazdaság megszervezésé­vel nagyszerű és példamutató ndnkát végzett. A proletárdiktatúra bukása ián az ellenforradalmárok rezére került. Horthy egyik tiszti különítménye Latinka Sándort tizenegy társával együtt elhurcolta a kaposvári börtönből, és a nádasdi erdő­ben gálád kegyetlenséggel mindannyiukat meggyilkolta. Eszpern n tis fái n k országos sikere Levelező tanfolyamon oktatják a mesterséges nyelvet A Magyar Eszperantó Szö­vetség megy ei bizottsága mér a legutolsó két iskolai évben használta a levelező nyelv- oktatást formát, amellyel idén — a tagozatvezető nyilatko­zata szerint — a szabadegye­tem idegen nyelvi tagozata is megpróbálkozik. Ennek az oktatási formá­nak a sikerét a Gyulán ez év július 8-án első alkalommal megrendezett országos eszpe­rantó tanulmányi versenyen elért eredmény is bizonyítja. Kerényi Antal szikszói és Molnár László abaújszántói fiatal középiskolai tanárok növendékei nyerték az első, a második és a harmadik díjat. <Ök egyébként a megyei bi­zottság első — az 1967 68. évi — levelező tanfolyamának voltak a részvevői és azon szerezték meg az ..A” okle­velet.) Az elmúlt oktatási évben államvizsgára előkészítő ,.B" Hűtött fej — több tej Az Egyesült Államokban a Missouri Egyetem tudósai megállapították, hogy a tehe­nek 15—20 százalékkal több tejet adnak, ha lehűtik a fe­jüket. Nyári időben a fejős­tehenek fejét 18,4 Celsius fok­ra Jötték le. Az új mód­szert már több amerikai te­henészetben bevezették. tanfolyamot is rendezett Mis­kolcon a megyei bizottság. A levelező tanfolyam 8 hó­napig tart. Tíz vasárnap 9-től 13 óráig tartanak a konzul­tációk, az ott tanultak gya­korlása, amit eredményesen egészít ki az írásbeli felada­tok levelezés útján történő ellenőrzése. Bár ez az oktatási forma elsősorban a vidékiek és a háromműszakos dolgozók ér­dekét szolgálja, reméljük, a miskolci pedagógusok és más foglalkozásúak egyaránt, na­gyobb számban tanulnak így, mint a korábbi években. Az országos eszperantó ta­nulmányi versenyen egyéb­ként nemcsak megyénk gim­náziumai arattak sikert, de az általános iskolák közül a szirmabesenyől is. Busái Má­ria pedagógus egyik növen­déke olyan versenyző mögött szorult a második helyre, akit édesapja tanított, s akinél az eszperantó a család nyelve. A máris tökéletesen beszélő tiz- ‘ éves oroszlányi úttörővel le­hetetlen olyannak konkurrál- nia, aki csak iskolában ta­nulta és gyakorolta a mester­séges nyelvet. Tájékoztatásul közöljük azt is, hogy az „A” levelező tan­folyam beiratási díja 200, a ,.B” tanfolyamé 250 forint. Ezt az összeget a Magyar Eszperantó Szövetség megyei bizottsága 1057—306 számlá­jára kell beküldeni bianco befizetési lapon. A beiratko­zási díj beküldése után külön jelentkezni nem kell. Dr. Györy Nagy Lajos Terméskő helyett kohósalak As Ósdi Kohássati Csentek as össi vásáron A Budapesti őszi Vásár sokszor hangoztatott leiadata: bemutatni a közszükségleti cikkeket gyártó magyar ipar termékeit, számot adni annak fejlődéséről. Joggal vetődik fel tehát a kérdés: mi keres­nivalója volt itt egy olyan nagy nehézipari üzemnek, mint amilyen az Ózdi Kohá­szati üzérnek. Szegöfi Pállal, a gyár érté­kesítési osztályának vezetőjé­vel folytatott beszélgetés meggyőzött arról, hogy indo­kolatlanul csodálkozunk je­lenlétükön, hiszen nem hen­gerelt árut. hanem kohósala­kot kínáltak. A salak köz­szükségleti mivoltához pediR nem férhet kétség. A vásár eredményt hozott: az ott kö­tött üzletek az ózdiak salak­értékesítési tervének a felét fedezik. A gyár egyik törekvése: a kohósalak szállításával pótol­ni azt a hiányt, amely most egyes terméskőbányúk leállá­sával keletkezik. A közeli borsodi térségek út- és egyéb építkezéseit segíthetik így, hiszen a tállyai és tarcali kő­bányák kiválásával súlyos gund keletkeznék. De távo­labbi rendelők Is akadnak: Algyő környékén is ózdi ko­hósalakot használnak útépí­téshez, több mint húszezer tonna mennyiségben. Külön nagy eredménye a vásáron folytatott megbeszéléseknek, hogy a vállalatok egy része ezután már előszállítást is fo­gad és hajlandó a salakot tá­rolni. így az értékesítés fo­lyamatosabbá, gazdaságosab­bá tehető. Nemcsak a salak, hanem a tűzálló tégla eladása Is több­ször téma volt az ózdiak vá­sári pavilonjában. Itt újdon­ság az. hogy a rakodólapos szállítást szorgalmazva, lehe­tőség nyílik újabb export­piacok megnyitására. Eddig csak Csehszlovákiába szállí­tottak tűzálló téglát, s való­színű, hogy — már a jövő év elejétől — .Románia és Bul­gária is vesz majd tőlük. Az üzlet mindenképpen jó lesz, hiszen a korszerű rakodóla­pos szállítás jelentős mérték­ben csökkenti a szállítás költ­ségeit! HORVATH KALMAN HM* GLÓBUS N' Nyitány - füstfelhőben ew York építkezésében is az ellentétek váro­sa: így voltaképpen nincsen benne semmi külö­nös, hogy az ENSZ méltán híres üveg-beton palotájá­nak tőszomszédságában a Consolidated Edison cég hő­erőművének tölcsér alakú ké­ményei ontják a füstöt. Nincs friss meteorológiai jelentés a kezünkben, ezért nem tud­hatjuk, hogy e pillanatban vajon az ÉNSZ-palota felé fújja-e a füstöt a szél. A vi­lágszervezet ma, kedden nyí­ló. huszonnegyedik rendes, évi közgyűlési ülésszaka azonban kétségtelenül — el­mérgesedett nemzetközi vál­ságok fekete jellegeinek ár­nyékában kezdi meg mun­káját. / A füstfelhő említése ezút­tal nem csupán hatásvadászó szókép: mind Vietnamban, mind a Közel-Keleten való­ságos bombarobbanások va­lóságosan keserű füstje száll a magasba, immár szinte hét­köznapi rendszerességgel. No­ha a hivatalos napirend 102 pontja között az Egyesült Ál­lamok által gyűjtött vietna­mi háborús „bozóttüz” ügye nem szerepel, az agresszió té­nye annyira beárnyékolja a nemzetközi kapcsolatok, a vi lágpolitika egészét, hogy fel tétlenül hatással lesz arra is ami az ENSZ-palota üléstér meiben és folyosóin törté nik — illetve nem történik Mind az általános nemzetköz légkör, mind az ENSZ-köz gyűlés atmoszférája szem pontjából kedvezőtlen előjel hogy az amerikai kormány zat Vietnamban, legalábbis a B—52-esek bombázásainak folytatásával, a Johnson! Idők texasi típusú kemény kéz po­litikáját követi . .. őst, hogy a közgyűlés na­pirendjén szinte ugyan­annyi kérdés szerepelt. mint ahány tagországa az ENSZ-nek van, még inkább feltűnik: mennyi súlyos meg­M oldásra váró gonddal küszkö­dik a világ, a portugál gyar­matoktól — az észak-írorszá­gi utcai harcokig. S bár az érintett közösségek száma, a saját baj talán a legfonto­sabb, mégis lehetséges, hogy a nemzetközi feszültség nyo­másmérőjénél bizonyos rang­sort állítsunk fel. E pillanat­ban kétségtelenül a Közel- Keleten lendül ki talán leg­jobban e „nyomásmérő1’ mu­tatója. Az utóbbi néhány napban egy nagyszabású iz­raeli támadásnak, majd egy jelentős egyiptomi visszacsa­póinak, aztán egy újabb iz­raeli attaknak lehettünk ta­núi. Korántsem csupán a forma kedvéért szerepel tehát mind a közgyűlés, mind a Biziotisór/t Tanács napirend­jén a közel-keleti gordiusi csomó. Minthogy azonban az ENSZ-közgyülés már három ízben hozott határozatot eb­ben a kérdésben (a Biztonsági Tanács állásfoglalásainak száma ennek ötnél Is többszö­röse). a napirendi kérdés tár­gyalásakor sok függ majd at­tól, hogy vajon a nyugati nagyhatalmak és szövetsége­seik hajlandóak-e levonni az eddigi egyhelybentopogás ta­nulságait. A New York-i üveg-be­ton palotában az ENSZ- közgyűlésen résztvevő küldöttségek nagy részét — ha csak egy időre Is — álta­lában az illető országok kül­ügyminiszterei vezetik. A vi­lágszervezet közgyűlése így arra is jó alkalom, hogy a külügyminiszterek — mint­egy „semleges területen" — nem hivatalosan Is eszmét cserélhessenek. Pillanatnyi­lag a legnagyobb érdeklődés — érthető módon — a szovjet és az amerikai diplomácia vezetőjének várható munka­vacsorái felé fordul, amelyek adott esetben igen jelentős tárgyalásokat készíthetnek elő. Ezekről azonban még ko­rai volna Jóslásokba bocsát­kozni. minthogy a nemzet­közi légkört mérgező füstfel­hőket nemcsak az ENSZ-pa- lote körül lehet érzékelni.. Serény Péter Százhúsz vagonban utazik az alma A Nagymiskolci Állami Gazdaság gyümölcsöséből 40 vagon körte már a Szovjet­unió hűtőházaiban vár fo­Az öreg mindig eljön... — Az öreg megint eljött... Magas, sovány ember az öreg, fején gyű- .rött barna kalap, bajusza a szójában szün­telen égő cigaretta füstjétől vöröses. Ott áll a szerelötér mellett, az acélsodronyokkal ki­feszített karcsú daruk közelében, s nézi. ho­gyan zümmög a daruk motorja. A szerelő­téren több mázsányi alkatrészekből építik egybe a különböző gépóriásokat. A látvány lenyűgöző, órákon át figyelheti az ember, s akkor sem únja. Mindig a falu felől érkezik Az országutat nem szereti, sok a jármű, le kell térni az árokpartra: inkább a földeken át ballag a nagy építkezéshez, toronyiránt. Nem megha­tározott időben érkezik az öreg, van, hogy napokon át nem látják, mégis úgy érzik az emberek, hogy mindig ott áll a hátuk mögött, figyeli mozdulataikat. Nem szól a munkások­hoz, csak nézelődik csodálkozva, mintha számba venné, mennyit haladtak, mit végez­tek. A munkások ismerik. Pedig a nevét sem igen tudják. Nem is fontos az. Azt mondják, az öregnek erre volt a szőlője, kevéske, né­hány száz négyszögöl. Az öreg csúnyán ká­romkodott, amikor megtudta, hogy ki kell vágni az egészet, az utolsó tőkéig. Még ifko- zódott is. Azért csak kivágta a tőkéket, s ki­huzigálta a földből mind a karókat is. — Az öreg megint eljött... Járja a határt. A régit, azt a másikat, a sző­lős határt nagyon jól ismerte, de ez a mos­tani egészen más, egészen új, szinte egyik napról a másikra megváltozott itt minden. S az öreg ismerni akarja ezt az újat is, kí­váncsi, miért kellett neki, meg a többieknek kivágni a tőkéket. Az építkezéseknél keveset időzik. A bánya inkább érdekli. Felballag a meddőhányó ol­dalán, s azt vizsgálja, mit művelnek a gépek és az emberek a széles, nagy „gödörben". A hartárban nagy a felfordulás, az össze­visszaság. Lassan készül, formálódik az erő­mű és a bánya kombinátjának képe. A bá­nya már szenet ad, ha az erőmű elkészül, azt etetik majd a szénnel. Az ország legna­gyobb erőmüve lesz, áramot, fényt, világos­ságot és erőt küld innen, Visontáról, a sok­felé szétágazó vezetékek szálain. Nem kell sajnálni azokat az öreg tőkéket. Kevés sző­lőt termett már. k.evés bort sajtolhatott a szö- lőszemecskékből. Az öreg tulajdonképpen nem is szereti a bort, vendégeinek tartogatta inkább, őket kínálta, akik betértek kis háza fedele alá. — Az öreg megint eljött... Itt áll a síkon, az emelkedő falak tövében, a daruk mellett, a szenet adó „gödör" pere­mén. Nézelődik. Az építők, a bányászok el­mennek mellette, s azt mondogatják egy­másnak: „Eljött a kis öreg!" Elmennek mel­lette, s köszönnek is. Látják, nem haragszik. Derűs kíváncsian csodálkozó a szeme. Sámán arcán, a mély kúsza ráncok között még pi­henten rejtekezik a megértő és megbocsátó, szelíd mosoly. Pataky Dezső gyasztóira. A gazdaság most újabb export-szállítmányokat indít a komorói átvevő állo­másra, ezúttal almából. Egy hónap alatt 120 vagon alma kerül majd át a szovjet hatá­ron, a termés többi részét — 50—60 vagon almát — pedig az újonnan létesített miskolci hűtőházban tárolják. Adó ­az ágy után Amíg a régi görögök csu­pán szegény pásztomép vol­tak, nem voltak ágyaik, a földön aludtak. Amikor meg­gazdagodtak, kitalálták az ágyat, s a gazdagsággal pár­huzamosan kialakultak — az adóhivatalok is. Miután annak idején még nem folytattak pontos könyv­vitelt. az adóhivatalok nem tudták megbízhatóan ellen­őrizni egyesek vagyonát sem, az adókivetésnél kénytelenek voltak becslésekre támasz­kodni. S az egyik zseniális adóbeszedőnek támadt az az ötlete, hogy a polgárokat ágyaik után kell megadóz­tatni: minél nagyobb volt az ágy, annál magasabbra szab­ták az adót.

Next

/
Thumbnails
Contents