Déli Hírlap, 1969. szeptember (1. évfolyam, 1-26. szám)
1969-09-16 / 14. szám
jéc A Szentpéteri-kapui lakótelepen több épület homlokzatán „el-rongyolódott" a Walkyddal festett burkolat. Tudomásunk szerint, hosszabb idő óta húzódik a jogi vita, amíg azonban e felek vitatkoznak, a burkolat tovább* romlik. Jó volna mielőbb hozzálátni a munkálatokhoz, és olyan röind idő alatt befejezni, mint amilyen rövid ideig a festék tartott. 600 tonna kohászati alapanyag Export nyugatra (Tudósitónktól) A Kohászati Alapanyagellátó Vállalat fő feladata a kohászati üzemek és öntödék alapanyag-ellátásának biztosítása. E mellett komoly export-üzleteket is lebonyolítanak. Elsősorban olyan anyagok exportálásáról van szó. amelyeket itthon nem tudunk hasznosítani. A METALIM- PEX-en keresztül nyugatnémet, belga, olasz és más cégek ez évben is mintegy 600 tonna anyagot rendeltek a KAV-tól, illetve a vállalat miskolci gyáregységétől. Vóradi György Új szakmák Szakmunkásképző-intézeteinkbe 858 érettségizett fiatal jelentkezett az idén. Elsősorban a divatos műszerész szakmák iránt nyilvánult meg nagy érdeklődés, az intézetek azonban három új szakmával is bővítették „választékukat” az érettségizettek számára. A Lenin Kohászati Művek és a Diósgyőri Gépgyár részére elektro-lakatosokat képeznek, a MÁV igazgatóság ugyanakkor villanymozdony-laka- tosokat kér. Az utóbbi szakmát tanulókból lesznek ké- sőb a villanymozdony-veze- tők. A műanyagipar számára elsősorban a lányok közül képeznek ki szakmunkásokat. kétéves, emelt szintű oktatás keretében. Sürgős teendő a piactér bővítésé Költösnek a bazárok — Mi les% a MÉH-leleppel ? A Béke téri piac az idén alaposan próbára tette pénztárcánkat. Az árak a primőr-szezon után is rendkívül lassan csökkentek. A magas ar összefügg a felhozatallal, ez pedig a piacterülettel. Miskolc élelmiszer-, zöldség- és gyümölcscllá- tását tárgyalva, legutóbb a városi tanács végrehajtó bizottsága is leszögezte, hogy a piacterület rendezése sürgős intézkedést követel. Megérdeklödtük, hogyan realizálódnak az elképzelések. — A megoldás tervei már elkészültek — mondotta Mátyás Lajos, a tanács kereskedelmi osztályának vezetője. Az egész Béke teret és környékét a város élelmiszerei- iató központjává kívánják fejleszteni. Ezt a célt szolgálta korábban a vásárcsarnok szomszédságában levő étterem ABC-áruházzá való átalakítása, ezért szorgalmazták a Gyors Étterem és a Delikátesz fűszer-csemege bolt építését. A közelmúltban megnyílt a Nagymiskolci Állami Gazdaság Béke téri mintaboltja, és már tervezik a benzinkúttal szemben épülő nagy ABC-áruházat. Miskolc élelmiszerellátásában a legnagyobb gondot azonban ma is a Béke tér okozza. A buszpályaudvar megépítésével szűk lett a piac területe, nem tudnak helyet biztosítani a növekvő árumennyiségnek. Ugyanakkor a környéken szép számmal találhatók rövid- és divatárukereskedők, cipészek, szabók, bazárosok, akiknek igen kevés köze van a lakosság ellátásához. Ráadásul a piac szomszédságában van az autóbörze is. Az autósoknak a város területén még nem találtak megfelelő helyet, de a Besenyői úton már megkezdték a piactér rendezését, hogy a „bazársort” ki tudják telepíteni. A piactér rendezésének első lépése a MÉH haszonvas-lerakatának felszámolása lenne. Ez a területrendezés alapvető feltétele. A kisajátítás már megkezdődött, de a piacfejlesztés témája még nincs véglegesen tisztázva. A haszonvas-telep sorsával kapcsolatban eddig többféle elképzelés látott napvilágot. A kereskedelmi szakemberek ezt a területet a piactér bővítésére szánják. A már elkészült tervjavaslatok szerint ezzel szemben a telep egy részén és a baromfipiacon — a városfejlesztés során kitelepített kisiparosok és kiskereskedők részére — barakksort építenek. Az előregyártott elemekből felállított műhelyek a jövő év második felében már üzemelnének. A MÉH-telep többi részén pedig a távlati elképzelések lakásépítést irányoznak elő. Az idei borsos árak a végrehajtó bizottság állásfoglalásának gyakorlati megvalósítását sürgetik. la—p Érzékenyen, de..,! Tegnap múlt két hete, hogy először jelent meg a Déli Hírlap. A miskolciak, a megye nagyobb településeinek lakói, sőt Borsodon túl néhány város olvasóközönsége is lassan megszokja és — a közvéleményt ismerve, önteltség nélkül mondhatjuk — kezdi megszeretni lapunkat. Még mostanában is naponta kapjuk az üdvözlő leveleket Köszönjük a jó szót, köszönjük a biztatást, A kapott leveleket az olvasók és a lap közötti kapcsolat formálódásaként értékeljük. Örömmel tapasztaljuk, hogy e levelek között — a rövid két hét ellenére — bőséggel akad olyan, amelyik közérdekű témákat tesz szóvá. Érthető, hiszen a Déli Hirlap a nagyvárossá növő Miskolc szülöttje, s mint ilyen, elsőrendű feladatai közé tartozik a „visszahatás": söprögetni a fejlődés útjából mindazt. amire erejéből futja. A hozzánk leveleket küldők általában arra vállalkoznak, hogy ebbéli igyekezetünkben segítsenek, .ló ötleteket kapunk, kitűnő javaslatokat. Olykor fejmosást is. Ez utóbbit is köszönettel fogadjuk — ha megérdemeljük. Sajnálatos azonban, hogy egyszer-másszor a kritikánk, esetleg kritikai hangvételünk miatt ragad tollat valaki. Bér elismeri, hogy tény, ami a tény, ..ha viszont tudnák, mennyi bajjal, nehézséggel kell birkóznunk, akkor .. Szerkesztőségünk munkatársait a kötelesség mellett a jó szándék is vezeti, amikor — levelek vagy személyes tapasztalatok alapján — kritikusan észrevételeznek olyasmit, ami — kisebb-nagy óbb mértékben — kerékkötője a fejlődésnek. A köz érdekében írunk. Ez a feladatunk és hivatásunk. S ha olykor valakit érzékenyen érint a papírra vetett téma. kérjük, ne személyében érintse érzékenyen. A szóvá tett ügy inkább arra ösztönözze, hogy érzékenven-gyorsan igyekezzék orvosolni a célba vett visszásságot. Tudjuk — ha nem is olyan alaposan, mint az, „akinek az asztala” —, hogy a bajokat bizony nagyon sokszor még nagyobb bajok okozzák. De nekünk, ésszel és kézzel bíró embereknek kell úrrá lennünk rajtuk! Nem egyénenként, hanem összefogással és jóindulattal. Ez a mi szándékunk. Nekünk, akik „kívülről” szemlélődünk, talán könnyű a dolgunk. Bizonyára könnyebb. Ám ne így tekintsenek ránk. A közvélemény „csatornája” vagyunk — városunk iránti szeretetből reagálunk érzékenyen mindarra, ami visszatart. Érzékenyen és „de” nélkül. Ha hibát észlelünk — mindig szóvá tesszük. És ezért, kérjük, senki se haragudjon ránk. Nem magunkért tesszük. CSALA LÁSZLÓ Miskolcon ülésezik a KGST szekciója A tudományos egyesületek ttszi programjából A MTESZ Borsod megyei szervezete 1950-ben alakult meg, s azóta óriási fejlődésen ment át. Az akkori hat egyesülethez és 600 taghoz képest ma már 20 tudományos egyesület, 28 egyesületi csoport, 6 szakbizottság, s ezeken belül több mint 4500 tag tevékenykedik Miskolcon és a megyében. A közelmúltban alakult meg a megyei egyesület ózdi és kazincbarcikai intézd biNagy csoportos apuka Az óvodás korú gyermek tudta, hogy apukáját előléptették, s most már egy nagy, emeletes épületben dolgozik. Kiváncsi volt azonban az okára is, ezért megkérdezte: — Apu, miért mentél a nagy házba dolgozni? Míg az apu gondolkodott, a gyermek maga adta meg a választ: — Majd én megmondom. Biztosan nagycsoportos lettél, mint én ... Veszélyes vizeken Q A hindu ügynök félelme ADENBAN a kereskedelmi ügynökség rendkívül udvarias hindu vezetője várta már a Székesfehérvárt, s tudta, hogy miért nem mehetett át a Szuezi-csatornán. A kikötővárosban előző nap ért véget a dokkmunkások háromhetes sztrájkja, ám a magyar hajóról alig kezdték meg a japán áru kirakását, a sztrájk ismét kirobbant. Most azonban csak egy napig tartott. Közben Schuszter vezérigazgató-helyettes, a magyar tengeri kereskedelmi hajózás főnöke rádiótávírón utasítást küldött a kapitánynak, hogy kezdje meg a felkészülést Afrika szeptemberi körülhajózására. Ugyanazon a napon a kereskedelmi osztály vezetője arról tájékoztatta Süveges Lászlót, hogy a hazaszállítta- tásukat kérő tengerészek váltása egyelőre nem lehetséges. Kérte a kapitányt, hogy pontosan ismertesse: milyen térképekre és szakkönyvekre lesz majd szüksége az Af- rika-kerülő útra. Ezzel kapcsolatban nem sokkal később még egy táviratot kapott az adeni kikötőben horgony zó hajó parancsnoka: „Engedélyezzük Ocea passages for the World 1950- es Admirality kiadás vásárlását. Javasoljuk, tanulmányozza útvonalát, szükségletét ennek figyelembevételével határozza meg.” 1 A válasz a nagy út előtt a hajó alapos javítására tett javaslatot. mégpedig Adenban. az angol vezetéssel működő „Dockyard Ltd”-nél, mivel ez a cég rendelkezett megfelelő eszközökkel ahhoz, hogy a hajót a vízből kiemeljék, majd visszaengedjék. Ezért a munkáért 130 fontot és sója- tér-díj címén még naponta 30 fontot kértek az angolok. Tájékoztatást adott a kapitány arról is, hogy ..beépítési nehézségek miatt” a légkondicionáló berendezés vásárlását elhalasztotta. Végül is nem került sor a hajó javítására, mert az angolok talpa alatt égett már a talaj!' A HÁROM RÉSZBŐL — az előkelő üzletek, a modern lakóházak és a számtalan sikátorral átszabdalt kisebb üzletek negyedéből — álló városban már kevésbé volt biztonságos közlekedni. Főként az utóbbi negyedben nem. Itt laktak a legforradalmibb jemeniek, amire a lakóházaik falán látható puska- golyó-nyomok is utaltak. Az angol katonák sűrűn járőröztek az utcákon; a tekintetükön is látszott: el kell hagyniok a várost. Jellemző a feszült helyzetre, s az adeniek forradalma következményeként a közbiztonság kétes voltára, hogy — miután a Székesfehérvárról kirakták az árut — a hindu ügynök félt a hajóra vinni a szállításért járó 300 fontot. Süveges Lászlónak személyesen kellett elmennie a bankba. Tíz legkarakánabb tengerészével indult el — persze, fegyvertelenül — a pénzintézetbe, s miután nem kevés izgalommal, ám végül szerencsésen megérkeztek, „visszafelé mit lehet tudni” megfontolásból mindjárt a bankban szétosztotta emberei között a pénzt. AZ IS JELLEMZŐ volt az adeni állapotokra, hogy a hazulról kért és repülőgépen el is küldött 20 ezer cigarettának már a repülőtéren nyoma veszett, pedig távirati tájékoztatásból a kapitány még á fuvarlevél számát is tudta. TARJAN ISTVÁN (Következik: A leprások orvosa.) zottsága is. Az egyesület tevékenységének hatásosságára jellemző, hogy az évi több mint ezer rendezvényükön mintegy 50 ezren vesznek részt. Ez év őszén is rendkívül gazdag program vár a MTESZ megyei tagjaira. Tudományos előadások és konferenciák sorra követik egymást. Holnap délelőtt 10 órakor például A kohászati szabadalmak gyakorlata az NSZK- bán címmel Ralf M. Kern nyugatnémet mérnök tart előadást a Szinvavölgyi Művelődési Otthonban. Ugyancsak holnap délután a MTESZ keretében működő Fiatal Közgazdászok Borsod megyei Bizottsága rendez 15.45 órai kezdettel A vezetőképzés tapasztalatai az USA-ban címmel érdekes előadást az egyesület Szemere u. 4. szám alatti helyiségében. Előadó: ár. Varga György, a Figyelő főszerkesztő-helyettese. Másnap, szeptember 18-án délután 3 órakor a Borsodi Szénbányák Palóczy utcai székházában Az új árrendszer hatása a Borsodi Szénbányák vállalati eredményeire címmel kerül sor jelentős rendezvényre. Ez az ősz bővelkedik konferenciákban is, közülük nem egy nemzetközi jellegű. Szeptember végén például Aggteleken kerül sor háromnapos hengerész-, és ugyancsak ennyi ideig tartó vaskohászati energetikai konferenciára. Október elején Miskolcon rendezik meg a VI. szilikát- kémiai ankétot, majd október végén a MTESZ miskolci csoportja látja vendégül a KGST szekció-ülésének nyolc országból érkező részvevőit. Végül november közepén a Közlekedéstudományi Egyesület rendez — négy ország és hazánk legjobb szakembereinek részvételével — konferenciát. Ez a program természetesen • rendkívül kivonatos, helyszűke miatt csak a jelentősebb rendezvényekre utalhattunk. (nyitas) Feltámad a környék szőlőkultúrája? Ezüstérmet kapott egy miskolci bor A Miskolc területén levő hegyeken — a Bábonyibér- cen, az Avason, a Vargahegyen és a Tapolca környéki lankákon — valaha kiváló szőlőültetvények virultak és minőségi borok teremtek. A múlt század végi nagy filoxé- ravész vetett véget ennek a virágzó kultúrának. Az utóbbi években számos kezdeményezés született, hogy a miskolci szőlőkultúrát — s vele együtt a borászatot — ismét felvirágoztassák. Vannak már új telepítések és új sikerek is születtek. A megyei és az országos borversenyeken ismét szerepelnek a miskolci borok. És az idén — hosszú évtizedek múltán — megszületett áz első nemzetközi siker. Egy miskolci szőlősgazda, Busák István, a Bábonyibércen termelt, 1968-as évjáratú olasz- rizling borával a VI. nemzetközi borversenyen — Budapesten — ezüstérmet nyert. E siker azt bizonyítja, hogy lehet Miskolcon minőségi fajborokat termelni, és további áldozatok árán felújítható a miskolci szőlőkultúra. Szükséges ez a város jövőbeni jobh ellátása érdekében is. Sz. J.
