Déli Hírlap, 1969. szeptember (1. évfolyam, 1-26. szám)
1969-09-12 / 11. szám
Tavaly kilenc galeri! számollak fel A szülők helyett is törődjünk velük „Olyan lesz öregségünk, amilyen gondot fordítunk gyermekink nevelésére.’ (Makarenko) Ezzel az idézettel kezdődik a III. kerületi tanács jelentése, amelyet a városi tanács gyermek- és ifjúságvédelmi munkaértekezlete elé terjesztett. E jelentés szerint a kerületben 318 gyermekkel különösen sokat kell törődni. <5k ugyanis olyan családban élnek — az Erdőalja-telepen, a Vargahegyen, a Tatárdombon. a Béke-szálló és a Szikra mozi környékén —, ahol dívik az italozás, a garázdaság, s rosszak a lakásviszonyok. A gyermek az iskolában napi hat órán át hallja és látja a szépet, mindezt azonban lerombolják azok, akik legközelebb állnak hozzá: a szülők, a közvetlen környezet. Belényesi István, a III. kerületi tanács ifjúságvédelmi albizottságának elnöke mindezek ismeretében javasolta például, hogy jó lenne itt hetes napközi otthont létesíteni, és jobban igényelni az üzemek (LKM, DIGÉP, Csokoládégyár) segítségét akár az esti ellenőrzésekhez, akár az alkoholelvonásra utaláshoz is. Ez a javaslat éppúgy helyesléssel találkozott, mint a következő: a város ktsz-ei keressék meg a módját annak, hogy miként építhetnének közösen egy otthont a Mr. Golz San Franciscoitól a miskolci lakásszövetkezetek iránt érdeklődik Mr. Paul Golz. az amerikai takásszövetkezetek szövetségének elnöke San Frannciscó- ból érkezett Miskolcra. Utazásának célja, hogy megismerkedjék a borsodi és budapesti lakásszövetkezetek munkájával. A MÉSZÖV Borsod megyei központjában tett látogatása alkalmával megkértük, nyilatkozzon magyar- országi tapasztalatairól. — Sokat még nem tudok mondani, mivel tegnap érkeztünk Budapestre. Ám a miénk is lakásépítő szövetkezet. és ezek a szövetkezetek a világ minden táján hasonlítanak egymáshoz. Egy ilyen látogatás mindenesetre sok ú.i gondolatat ébreszt. Ezekből szeretnénk hasznosítani néhányat. a mi sajátos körülményeink között. — Milyen formai keretek között működnek az Ön hazájában a lakásépítő szövetkezetek? — Központunk New Yorkban székel, de majdnem minden államban vannak szövetkezeteink. Többségük Kalifornia, Cansas . és Michigan területén tevékenykedik. A mi intézményünk állami segítséggel, főképpen a szegények és kisebb fizetésűek részére épít lakásokat. Elsősorban a szegények igényeinek kielégítésén fáradozunk. — Az Egyesült Államokban mennyi pénz szükséges ahhoz. hogy valaki szövetkezeti lakáshoz jusson? — A belépő lakásszövetkezeti tagok először a lakás árának 1 százalékát fizetik be. A havi törlesztés azonban kiteszi a kereset negyedrészét is. A különösen szorult anyagi helyzetben levők — például a munkanélküliek — lakásfenntartási és részletfizetési költségét átmenetileg állami támogatásból fedezzük. — Önöknél mennyi egy szövetkezeti lakás ára? — Állami támogatással dolgozunk, de nálunk az állam csak akkor nyújt anyagi támogatást, ha a megépítendő lakásban a nappali szobán kívül minden két családtagra jut egy-egy hálószoba. Egy hattagú család lakásának ára h&zzávetőlegesen 300 ezer forintnak megfelelő összeg. Egv ilyen lakás alapterülete át*a- gosan 110 négvzetméter. Az Újdonsült tulajdonos 100 dollár lefizetése ellenében költözhet a lakásba. — Mi lesz útjuk következő állomása? — Itt a városban két lakásszövetkezetet látogatunk meg, holnap a tapasztalatcserét Budapesten folytatjuk. Arra vagyunk kíváncsiak, hogy a lakáskérdés problémáinak megoldását Magyarországon hogyan segíti a szövetkezeti forma. L P. Miskolcon tanuló, de vidékre való, leendő szakmunkásoknak. Jelenleg ugyanis ilyen otthon nincs. Ezek a tanulók vagy naponta vonatoznak, vagy drága és kifogásolható albérleti lakásokban élnek. Így pedig könnyen rossz társaságba sodródhatnak. — Azt hiszem, ezt leginkább mi bizonyíthatjuk — hallottuk a munkaértekezleten a rendőrséget képviselő Sebő Lajos alezredestől. — Az utóbbi időben nőtt"a fiatalkorú bűnözők, jogsértők száma. Hangsúlyozom azonban, hogy ne essttnk túlzásba, és ne tételezzük fel, hogy egész ifjúságunk rossz. Hiszen a Miskolcon és a járása területén élő összes fiatalkorúnak mindössze a 0,7 százalékáról beszélhetünk elmarasztalóan. Ennek ellenére természetesen egyre fokozzuk erőnket az ifjúság nevelésére. Tavaly például kilenc galerit számoltunk fel. A bűnözések okait kutatva, a tanácskozás megállapította, hogy az évtizedekkel ezelőtti munkanélküliség, nyomor megszűntével most a családi nevelés hiánya, a környezet felelőtlensége. a rossz barátok, az iskolai, a munkahelyi nevelés fogyatékosságai játszanak szerepet. Mindezek megszüntetése érdekében a munkaértekezlet továbbra is szorgalmazza például az esti ellenőrzéseket az utcákon, tereken, az albérletekben, a rendeletek megtartását a szórakozóhelyeken, a felvilágosító előadásokat városszerte, s az ifjúságot vonzó, jó programokat. És ezekhez segítséget is kér. A város egész lakosságától. R. A. Még kellemes idővel örvendezteti meg Tapolca vendégeit a vénasszonyok nyara, de már becsukta kapuit az Anna étterem, üresek a Sziget presszó asztalkái és a tó sarkában — n „téli kikötőben”? — pihennek a ladikok. A két kislegény most az egész „flottát” birtokolja. Választmányi ülés (Tudósítónktól.) A KTE Miskolci Gépjárműközlekedési Szakcsoportja megtartotta választmányi ülését. A szakcsoport első fél évben végzett munkájáról tartott beszámoló után egyhangúlag Valykó Istvánt, az AKÖV igazgatóját választotta elnökévé, és Szanyi Géza csoportvezetőt titkárává. KÜBLIK FERENC Fiatalok klubja A vasutasok Vörösmarty Mihály Művelődési Házát eddig is sok fiatal látogatta, hiszen vonzza őket a képzőművészeti, az irodalmi, az eszperantó és a gyermekszakkör. Szeptember 13-tól pedig bizonyára még többen eljönnek ide szombatonként, vasárnaponként. Ilyenkor ugyanis este hét, illetve hat órától aá egyik ismert miskolci tánczenekar, a Styrol együttes szereplésével rendeznek táncestet. Veszélyes vizeken O A falábú herceg A TENGERÉSZEK hangulata a tíz nap alatt sem romlott; hajósok számára, akik megszokták a várakozást, ez nem hosszú idő. Csak a hazatérésük időpontjának bi-, zonytalansága volt kellemetlen. 1 Az a tudat viszont, hogy rádiótávírón állandó összeköttetést teremthettek munkaadójuk, a DETERT vezetőségével, s utóbbi a legmesz- szebbmenökig gondoskodott hozzátartozóikról és törődött velük is, megnyugtatta őket. Süveges László kapitány június 27-én még ezt is olvashatta: ,,Sok boldog névnapot kívánok. Hosszú táviratod tárgyalás alatt, ölel Bores Feri.” E táviratban az volt az érdekes, hogy a kereskedelmi osztály vezetője tegezte a kar. pitányt, holott a hivatalos táviratozások során mindig magázták egymást. Ami a „hosszú” táviratot illeti: a Székesfehérvár parancsnoka előző nap közölte a hajózási központ vezérigazgató-helyettesével, hogy „jelenlegi megítélés svferint Szu- ezi-csatorna megnyitásának ideje kilátástalan, amelyet massawai ügynök információja is megerősít. Utalva hajók Vörös-tengerről való útirányára”. Tájékoztatta felettesét arról is, hogy a rakomány Massawa-ban történő kirakása esetén a vörös-tengeri kikötők közötti fuvarozás lehetősége igen korlátozott. Továbbá: „Vörös-tenger—Földközi-tenger fuvardíjak 50 százalékkal emelkedtek Afrika megkerülése miatt. Bőr shipperek fuvardíj-különbözet térítését felajánlották . .. Kérem megfontolni Afrika megkerülésének gondolatát, mely Bejrutig kb. 12 600 mérföldet és kb. 60 napot jelentene. Itteni információk alapján Afrika megkerülésének javaslata kedvezőbb.” HOSSZÚ HETEKNEK kellett még eltelniük, amíg a Székesfehérvár megkaphatta a „Via Cape' "-parancsot. Az Afrika-kerülő útnak ugyanis több akadálya volt. A DE- TERT-nek engedélyt kellett kérnie a Leningrádban székelő, ám képviselettel Budapesten is rendelkező, úgynevezett regiszter hivataltól, hogy a csak beltengere közlekedésre alkalmas 1300 tonnás hajó kifuthasson az Indiai-óceánra, majd „átvitorlázzon” az Atlantira. Ráadásul az előbbi óceánon a monszun szél uralkodott (az arab „mauszim” szó évszakot jelent), amely a hajókra rendkívül veszélyes. Akadály volt az, is, hogy a kapitány'- nem rendelkezett több mint másfél-száz tengerészeti térképpel, amelyek nélkül gondolni sem lehetett a hosszú útra. így hát tovább vártak honfitársaink sorsuk jobbra fordulására. A körülményeik egyre rosszabbodtak. Különösen a hőség miatt sokat szenvedtek. A kabinokban már éjszakánként sem bírták ki, ezért a fedélzeten sátrakat vertek, ezek alatt próbáltak aludni. Végül már a sátor is meleg volt, felfeküdtek hát a raktárak tetejére. Rádióztak — a magyar rádió -Szülőföldünk című műsorát mindig meghallgatták —, s beszélgettek; így tartották magukban, egymásban a lelket. Egyszer csak elfogyott az ivóvizük, s az élelmiszert is pótolniok kellett. A kapitány rádión révkalauzt kért a kikötőből, hogy addig hadd köthessenek ki, amíg feltöltik készletüket. A pilot — miután megüresedett egy hely a rakparton — motorcsónakon felkereste a Székesfehérvárt, s bevezette a kikötőbe. Negyven körüli, hatalmas termetű, vöröses skót férfi volt, azokban a napokban várta hazájából a feleségét. Nagyon összebarátkozott a magyarokkal, amiben szerepet játszott az is, hogy szenvedélyes bélyeggyűjtő lévén, számos magvar bélyeggel megajándékozták. TÖBBSZÖR IS FELKERESTE a hajót, s olyankor magával vitte nagydarab, csúnya kutyáját, amelyet merev lábai miatt a tengerészhumor nyomban elv/.í resztéit falábú hercegnek. TARJAN ISTVÁN (Következik: Sztrájk Adenben.) Az sem mellékes Vannak olyan hibák, amelyekkel évről évre találkozik, s az írott szó erejébe vetett hittel — tollhegyre is tűz a lelkes újságíró. Az idők múltával szinte kezes háziállattá szelídülnek, e fogyatékosságok; csak füttyenteni kell nekik, s máris elö- ugranak, hogy megnyalják a zsurnaliszta tintás ujjait. A népi ellenőrzés vaskos jelentéséből is elém sompolygott- néhány ősrégi probléma, de most sorra elhessegettem magamtól valamennyit. Valami újra, frissre vágytam; valamire, aminek olvastán szinte önmagától mozdul kezemben a vitézi toll. Végül a következő megállapítás indított írásra: .,.4 WC helyiségek javítása megtörtént, az újabb ellenőrzés idején már elfogadható, tiszta állapotban voltak.” És nem azért ragadtam tollat, mert feltűnően ritka hiba megszüntetéséről esett itt szó. Bárki tanúsíthatja, aki gyakran megfordul a. miskolci vendéglátó üzletekben, hogy — tisztelet a kivételnek — többnyire kritikán aluli állapotokat talál a mellék- helyiségekben. Az viszont, már ritkaság, hogy a vállalati vagy vállalaton kívüli vizsgálat e mellékhelyiségekre is kiterjed. S egyenesen kuriózumszámba megy, ha az ellenőrök egy idő után felülvizsgálják: történt-e időközben előnyös változás. Valahogy nem ildomos nálunk ilyen „közönséges ” témával foglalkozni. Pedig hányszor, de hányszor előfordul, hogy az ember kénytelen kézmosás nélkül odatelepedni a damasztos, porcelános éttermi asztalhoz, mert ha csap akad is, de szappan és tiszta törülköző alig. Az egyéb berendezések tisztaságáról nem is beszélve! A vendéglátóipar általában azzal védekezik, hogy maguk a vendégek törnek, zúznak, piszkolnak — részegen — a mellékhelyiségekben. De vajon hol részegedik le a vendég? Nyilván ugyanott, ahol később takarítani kell utána. Azaz csak kellene, mert ugye: „nincs elég takarítónő”. Azért a pénzért, amit kínálnak, lehet, hogy nincs. Csakhogy takarékoskodni másutt kellene. Minden üzletnek el kell bírnia ezt a költséget. Mint ahogy el kell bírnia a papírtörülközők, szappanok árát. még akkor is, ha egyik-másik vendég innen szerzi be otthoni szükségletét. BÉKÉS DEZSŐ Miskolci veteránokkal (alálko%o11 Szagyilenko altábornagy Szagyilenko altábornagy 1943-ban a kijevi nemzetközi partizániskola parancsnoka volt. 1944-ben földet ért ejtőernyőjével Közép-Szlovákiá- ban, ahol részt vett a Szlovák Nemzeti Felkelés harcaiban. A Magyar Honvédelmi Szövetség meghívására Banska Bystricából érkezett tegnap hozzánk Szagyilenko elvtárs. a Szlovák Nemzeti Felkelés 25. évfordulójának megünneplése után. A városi pártbizottság épületében találkozott a miskolci veteránokkal. Szívesen hallgatta beszámolójukat az 1943-as diósgyőri béketüntetésről és a Miskolc környéki partizánharcokról. Szerényen elutasította magától a hősnek és az idegennek szóló érdeklődést. Csak ennyit nyilatkozott: — Lipeckben élek, félúton Moszkva és Kijev között. Két fiam van, az egyik mérnök. a másik most fejezi be a főiskolát. A lányom pedig tanítónő és ... ejtőernyős — az utolsó szónál büszkén kihúzta magát. — Ügy tudom, Szagyilenko elvtárs könyvet is írt. — Igen, írásaim partizánemlékeket dolgoznak. fel. A Szovjetunióban öt könyvem jelent meg, Csehszlovákiában egy Szagyilenko elvtárs egynapos miskolci tartózkodás után tovább utazott. Tavasz- szal ismét visszatér hazánkba. hogy velünk együtt ünnepelje felszabadulásunk jubileumát. A magyar partizánharcokkal foglalkozó könyvét rövidesen magyar nyelven is olvashatjuk.
