Déli Hírlap, 1969. szeptember (1. évfolyam, 1-26. szám)

1969-09-11 / 10. szám

\ a miskolciaké a szó Létesítsünk járda-cukrászdákat! Belvárosunkban nincsenek olyan helyek, ahol megpihen­hetnének, szemlélődhetnének, vagy másfajta időtöltésből leülhetnének a járókelők egy-egy hűsítő italra vagy fagylaltra. A járda-cukrász­dák napernyős asztalkái han­gulatos városképet adnak, so­kat láthatunk belőlük Buda­pesten, de Szeged is büszke lehet a Virág cukrászda gyö­nyörű teraszára. A járda-cukrászdánál fon­tos követelmény, hogy az ut­ca szerves része maradjon, alkoholmentes, ne szórakozó, Ugyan kinek az újítása­ként vált törékennyé a Venus étolaj műanyagf laskája? Az utóbbi időben különösen gyakran előfordul, hogy apró, láthatatlan léket kap, és a tartalma folydogálni kezd. Szőr Sámulné olvasónk egy „bűnjelet” is hozott bemutat­ni. Abból mintegy két deci hanem pihenőhely legyen. Létesítéséhez megfelelő nagyságú terület szükséges. Tudom, hogy Miskolcon ilyet nehéz találni, de néhány ta­lán mégis volna. Véleményem szerint a villanyrendőr köze­lében, a jelenlegi virágbolt lehetne cukrászda és az előt­te levő téren helyezhetnék el az asztalkákat. A Béke mozi­val szemben pedig, a Színva befedése után, egész nagy te­rület áll majd rendelkezésre. Bujnóczky Károly Vörösmarty u. 21. olaj ömlött ki — míg hazaért vele a boltból. Eláztatta a szatyorban levő lisztet, cuk­rot, amit már nem is lehetett felhasználni. Nem olcsó a Venus étolaj, de egészségügyi okokból so­kan főznek vele. Ha nem tudják a műanyagban „lék­mentesen” csomagolni, adják inkább üvegben. büntet a könyvtáros Régi tagja vagyok a mis­kolci Mélyépítő Vállalat könyvtárának. Ilyen furcsa eljárást azonban még nem ta­pasztaltam, mint a héten. A sógorom cserélte vissza a könyveket, mert én vidéken dolgozom. Szeptember else­jén járt le az olvasási határ­idő, a sógor megbetegedett és csak 3-án vitte vissza a köte­tet. Könyvtárosunk a késés­ért megbüntette 10 forintra. Ez nagyon felháborít bennün­ket. Eddig azt hittük, az üzemi könyvtárak azért van­nak, hogy tanuljon, szórakoz­zon a dolgozó. Nagyon szere­tek olvasni, de ezek után semmiesetre sem járok olyan könyvtárba, ahol korlátok kö­zé szorítják az embert. Egy hónap határidő három könyv kiolvasásához kevés. Az em­ber akkor tud csak olvasni, amíg utazik, meg esténként egy keveset. Mi a fontosabb: az adminisztráció vagy hogy művelődjünk? Balogh József Tárkány Törékeny a Venus ■ KOK««**orA» * iBl B i f k- Q *# | ** | » pörkölt fSR v j; ’ ,x * i ....y’ ***** X -í —-i.^- . .j.i ~ .L Í8TOP - s '. v \ Ji j.— --------1—S—:ü_ ★ Vajon mit fogok enni? Ez forgott az eszemben, amikor az egyik boltban leemel­tem a polcról az itt látható címkével ellátott félkilós konzervdobozt. Azt még egy hatéves gyermek is tudja, hogy a marha az nem bir­ka, és a birka sem marha. Mégis, mi látKató a címkén?! Vagy az is lehetséges, a birka­pörköltet marhafejből készítették? — Hogy mit ettem, nem árulom el. A kiváncsiak vásárolják meg a konzervet. Sasvári György Gólya u. 7. Hűtéstechnológiai konferencia (Tudósítónktól.) Mezőgazdasági és élelmi- szeripari hűtéstechnológiai konferenciát tartottak a Diósgyőri Gépgyárban, a Me­zőgazdasági és Élelmiszer- ipari Minisztérium, a Kerté­szeti Kutató Intézet, az Ál­lami Gazdaságok Központja, a Magyar Beruházási Bank műszaki osztálya, valamint a Szabolcs-Szatmár megyei Ál­lami Gazdaságok és tsz-ek szakembereinek részvételé­vel. A tanácskozáson Benyák István főmérnök és Hoffer Tivadar tervezőmérnök be­szélt a Diósgyőri Gépgyár komplett hűtőházairól, a be­rendezések műszaki fejlesz­téséről és a fővállalkozói szol­gáltatásokról. Perjési László Légi utazás — OTP-kölcsönnel (Tudósítónktól) Az Országos Takarékpénz­tár ismét bővítette a szolgál­tatások körét: kölcsönt folyó­sít MALÉV repülőjegyek vá­sárlására. Az alsó értékhatár szocialista országba 1000 fo­rint, nem szocialista országba 2000 forint. A MALÉV által szocialista államokba szerve­zett, légi utazással kombinált túrákra, társas utazásokra — költőpénzzel együtt — ugyan­csak 1000 forint az alsó érték­határ. Mayer József Üj, exkluzív pinceborozó nyílt vasárnap Egerben: a Fehér Szarvas Vadásztanya. A négy helyiségből álló létesítményt — nevéhez illően — vadászati jellegű bútorokkal rendezték be, s nem hiányoznak a falakról a díszes trófeák sem. A va­dásztanya specialitása, a sramlizene, s a vadhúsokból készí­tett ételkülönlegességek. A jó falatok mellé természetesen kitűnő egri borokat kínálnak, de megkóstolhatják a vendégek az erdei gyümölcsökből főzött párlatokat, a vadkörle-, vad­alma- és sompálinkát is. (Pilisy Elemér felvétele.) , t Érdekességek a nagyvilágban Angolul tanuló delfinek Miért nincs vatta? r Több olvasónk telefonált szerkesztőségünkbe, hogy az egész városban nem lehet vattát kapni. Miért nincs vat­ta? — kérdezték. Mivel mi erre nem tudunk válaszolni, ezúton kérjük az illetékese­ket, adjanak felvilágosítást: Miért tűnt el a vatta a bol­tokból, és mikorra várható, hogy előkerül? Intézkedtek „Nem az ő asztala” címmel szeptember 8-i számunkban Bory Zsolt nyíregyházi olva­sónk kifogásolta a Béke Ét­terem egyik dolgozójának magatartását. A miskolci Vendéglátóipa­ri Vállalattól Barna László főosztályvezető arról értesí­tette szerkesztőségünket: in­tézkedtek, hogy a Béke Étte­remben hasonló eset ne for­duljon elő. SZEPTEMBER 15-TÖL MEKALOR fűtőolaját ^ HÁZHOZ SZÁLLÍTJUK Megrendelés: telefonon: 33-542 személyesen: Zsolcai-kapu 18. sz. vagy postai levelezőlapon Délelőtt 10 óráig beérkező megrendelés esetén a szállítást délután teljesítjük. Házhoz szállítás díja: Miskolc város területén 1 db 20 1 kanna 6 Ft 3. AKÖV MISKOLC A vendég ült hosszú, méla lesben Szeptember 4-én negyed kettőkor beültünk a tapolcai Kisvadász vendéglőbe. Vet­tünk három szelet kenyeret, majd három pincérnek is szóltunk, hogy ebédelni sze­retnénk. Még csak a szokásos ,,azonnal”-ra sem méltattak bennünket. Miután 2 óráig hiába vártunk, a kenyeret visszaadtuk a „kenyeresnek”, és éhesen, rossz emlékkel tá­voztunk. Meg kell jegyeznem: a szezonnak vége, alig volt vendég. Milyen lehetett itt a kiszolgálás i a főidényben ? Szamos Jőzsefné Budapest, Zsigmond tér 10. A II. világháború kellős közepén, 1942 tavaszán tör­tént, a Chesapeakc-obölben. Az USA haditengerészeti ha­tóságai vízalatti lehallgató készülékeket próbáltak ki. A hydrofonok a német búvár­naszádok felderítésére szol­gáltak volna. Evyik este a műszerek furcsa hangok fül- szaggató kakofóniáját közve­títették a mélyből. A mérnö­kök és a tanácskozásra meg­hívott biológusok először nem tudták mire vélni c hangzűrzavart. Végül arra a meggyőződésre jutottak, hogy a mélyben a halak kiáltoz­nak. Méh-nyelven így mondják Az, hogy „beszélnek’’-e az állatok, régóta gondot okoz a tudósoknak. Néhány év óta tudományosan is sikerült bi- zonyítaniok. Az első vizsgá­latokat Karl Frisch, osztrák kutató végezte, aki 1944-ben hosszas kísérleteket -folyta­tott a méhekkel. E kísérlet­sorozat az állattani felfedezé­sek legnagyobbjai sorába tar­tozik. Frisch kimutatta, hogy a méhek információkat, közöl­nek egymással. Jelzési rend­szerük egyik leggyakoribb formája az ún. méhtánc. A méhek körtánca például fél­reérthetetlenül azt fejezi ki. hogy „Repülj ki és keress a kaptár szomszédságában”. Ez a táncnyelv egy sor más ál­latnál is megfigyelhető. Pél­dául a hangyáknál, a lep­kéknél, a kígyóknál, a halak­nál és a madaraknál is. „Házassági szerződés“ , aláírással Egyes állatok, különösen a dürgő madarak különböző pózokkal adják egymás tud­nil..!:il!:!;!lll|ltiaiiaiJ!lil!il 9 9 111*1 1 9 Ü I * I II. *.!*: I l l* I !*|i| lufi I I I I I I I I 1 1 I I I I il I I I I I I I I II I I I I I II I I I MÜBÍRÁLAT . Köztudomású, hogy nem egy művész 7 tehetségét a halála után értékelik meg- | felelőképpen. Témául szolgált ez már az | irodalomnak is. Egy általam ismert novel- " Iában például elbeszélte az író, hogy a- harmincas években egy boldogulni sehogy 7 sem tudó festőművész miképp ismertette Z el magát. Sötét hajnalon kivitte képeit a- Duna partjára, s felsőruháival együtt ott- | hagyta őket, majd taxival egy barátjához- utazott. = Már a délutáni lapok terjedelmes cikk- . ben foglalkoztak vele. hogy mennyire kár 7 érte, akkora tehetséggel nem kellett volna | öngyilkosságot elkövetnie stb. Ily módon- szerzett elismerést, hírnevet. Találékony- 7 ságának az lett az eredménye, hogy a mű­ié veit napok alatt, magas áron elkapkodták. A novella kitalált története megerősíti I az igazságot, amit már említettem, s ami. ■ hez az alábi eset is szolgáltat példát. Munkácsy-díjas festőművész barátom­■ nak az egyik városunkban megrendezett Z kiállítását egy idős — nyugdíjas tanárféle 7 — bácsika látogatta meg. Alaposan megmustrálgatta a klassziku- " sok stílusában festett portrékat, tájképe­ket, kompozíciókat, majd hívén, hogy a 7 jelenlevő művész a teremaltiszt, hozzá- | fordult: 7 — Kár, hogy nem él már ez a festő! § Látja, így kellene alkotniok a maiaknak 7 is ... Micsoda élethüség a képmásokon! | Harmóniája van a színeknek .. . Kérem, a I rajzzal is törődött a művész Nemcsak fes- | teni, rajzolni is tudott... De a maiak?! - Eh, jobb róluk nem beszélni... Nem tud- Z ja, mikor halt meg szegény? — Kérem, még nem halt meg... csak | halódik ... En vagyok az — válaszolta a 7 megrökönyödött festő. Z — Ige-en? — hökkent meg a bácsika. s 7 megigazítva orra nyergén a evikkerét, új- | bál szemügyre vette a festményeket. — Nem mondom, van ezeken a kéneken | némi elnagyolás... Nézze csak! Tiszta 7 pincs-pancs az egész ... § S mondta a magáét, miközben a festő- Z művésznek az ötlött az eszébe: le kéne 7 ugrania az emeletről, hogy holttá válva 7 visszaszerezze az öreg műbíráló elisme- ­rését. 7 T. I. I tára közölnivalójukat. A hím gulipán dürgési udvar­lása — házassági ajánlat, a nőstény az egyébként ragyo­góan tiszta tollazatának to­vábbi ideges tisztogatásával jelzi, hogy hajlandó a frigyre, s a „házassági szerződést” alá­írja. Igor Akimuskin szovjet szerző Még a krokodilus- nak is van barátia című. hal­latlanül érdekes könyvében leírja, hogy sok ál'at rrvmi- kai jelként használja a far­kát. Az ezüstsirálynak viszont, egész komoly szókészlete van. a riadót például minden esetben „ga-ga-ga” rikoltás­sal fújja. A kutyánál mint­egy 30-féle hangot különböz­tethetünk meg. a farkasnál húszat, a kakasnál tizenötöt, a dél-amerikai kariémáná’ százhetvenet. Egyes állatok pedig valósággal nyelvként használják a szagokat, színe­ket. vagy pedig egyszerű°n, mint a bogarak, fényjel­kódokkal érintkeznek. Az egyik legokosabb állat a delfin. Egy kísérlet során egy anyadelfin, amikor ..szót váltott” kölykével, 800 külön­böző hangot használt. Ezek a tehetséges állatok az emberi hangot is sokkal tökéleteseb­ben képesek utánozni, mint az ebben utolérhetetlennek kikiáltott egyes madarak Fe­nek alapján bizonyos dr. Lilley még arra is vállalko­zott, hogy angolul tanítia őket, s állítólag nem is ered­ménytelenül. Az állati „beszéd“ nem tudatos Az állati nyelv és az em­beri beszéd, az ún. második jelzőrendszer közötti legfőbb különbség, hogy az utóbbi mindig tudatos, míg az előb­bi csak egy külső inger által kiváltott reakció. Az állatok emocionális nyelve az ember reflexes reakcióinak vagy az olyan, nem tudatos érzéski­fejezéseinek szintjén mozog, mint a sírás, nevetés és fái- dalomkiáltás. S van még egy fontos különbség: az ágitok nyelvtudása mindig velüA- született. örökletes tulajdon­ság. míg az embernek hosz- szan és kitartóan kell küz­denie a nyelv elsajátításáért

Next

/
Thumbnails
Contents