Déli Hírlap, 1969. szeptember (1. évfolyam, 1-26. szám)

1969-09-10 / 9. szám

Kik és miért számolnak le? Szociológiái felmérés az LKM-ben Az ú.i Munka Törvény- könyv adta lehetőséget a vártnál többen használták ki, s változtattak munkahelyet. A kérdés mind gyakrabban hangzik el: miért vándorol­nak a dolgozók? Számos vál­lalatnál nem tudnak erre vá­laszolni. A Lenin Kohászati Művek­ben rendszeres szociológiai felmérést végeznek a fluktu­ációról. A legutóbbi hónap­ban 288 leszámoló között osz­tottak ki kérdőíveket. Választ 262-en adtak. Dönti): a jobb kersseti lehetőség és a közelebbi munkahely A válaszadók legtöbbje a távozás okaként a keresetet, jelölte meg. Érdemes odafi­gyelni arra, hogy a csopor­ton belül mindössze 2 szá­zalék hivatkozott az igazság­talan bérezésre, s egy szá­zalék a rosszul fizető mun­kára. Nyolc százalékuk mondta azt, hogy más mun­kahelyen többet kap, s 14 százalék, hogy más munká­ért jobban megfizetik. Az elvándorlók másik nagy csoportja elsősorban szociális Okokat jelölt meg. Negyven­egyen a munkahelyváltozta­tás következtében közelebb kerültek lakóhelyükhöz. Erre, nem döntő okként, még hu­szonnyolcán hivatkoztak. így a közelebbi lakó-, illetve munkahely, az egész vizsgá­latot tekintve, legfőbb ténye­zővé lépett elő. Végül a munkakörülmé­nyek miatt (egészségtelen munka, három műszak stb.) az összes válaszadók 21, ob­jektív okok miatt 13, szakmai okok miatt (szalonéba vissza­térés, tanulmányi, érvénye­sülési akadály stb.) 8 százalék ment el máshová. Több a miskolci vándormadár, mint a vidéki A munkahelyet változta­tóknak több mint a fele mis­kolci. Érthető, hiszen az in­gázók idejük nagy részét munkával, utazással töltik, választási lehetőségük is ki­sebb, mint a helybelieké. Fi­gyelmet érdemel az is, hogy a vállalattól eltávozottak 41 százaléka volt segédmunkás. A többiek megosztása: 28 szá­zalék szakmunkás. 26 száza­lék betanított munkás. 1,5 százalék műszaki alkalma­zott,' 3 százalék egyéb alkal­mazott. „Vezetnek" a fiatalok A felmérést végzők arra is kiváncsiak voltak, hogyan oszlanak meg a leszámoltak nem és kor szerint. A mérleg a férfiak és a 25 éven aluliak felé billen. A 288 leszámoló 92 százaléka ugyanis férfi volt, 43 százaléka pedig 25 éven aluli. Legkisebb a 41—50 évesek és az ennél idősebbek száma. A fiatalok után a 31— 40 évesek csoportja „vezet” 21 százalékkal. Egy-egy ilyen felmérés csak azt mutatja meg, hol van probléma. A miértekre újabb, még tüzetesebb vizsgálatok­kal keresik a választ. Ezek eredményeként az LKM szá­mos intézkedést foganatosí­tott a fluktuáció csökkentésé­re. A vezérigazgató például külön rendeletben szabályoz­ta a fiatal szakmunkások helyzetét. S még ebben az év­ben napvilágot lát egy másik fontos rendelet, amely a se­géd munkásokká;'"foglalkozik. Nr. I. Bírja a kasszája? Több mint féléves huzavo­na után, szeptember 22-én átadják rendeltetésének a Táncsics tér szomszédságában épült. Kistábornok utcai ABC-áruházat. Sajnos, nem kifogástalan állapotban. A vadonatúj üz­let mennyezete és padlózata hullámos, a rossz tetőszigete­lés miatt beázoft falat már háromszor festették át. De folytathattuk tovább: a ven- t'lláeiós fűtőberendezés be- fűvó nyílásait nem a terv szerint építették, a szellőző­ablakoknál befolyik az eső, és hibás a falburkolás. A csaknem 2 mtutő forint költ­séggel tető alá hozott áru­ház „műhibáinak” oka a fe­lületesség. hanyagság. A Mis­kolci Énítőipari Vállalat lét­szám- és anyaghiányra hivat­kozik. s „kárpótlásul” a mennyiségi és minőségi hi­bákért nagyvonalúan tudo­másul veszi a csaknem 200 ezer forint érlékfl ellenszám­lát. Ügy látszik, bírja a kasszája! Az üzlet megnyílik. A Mis­kolci Élelmiszer Kiskereske­delmi Vállalat karbantartó részlege — amennyire lehet — kijavítja a hibákat. Az építők pedig fizetnek. De va­jon továbbra is hasonló tem­póban és rutinos nemtörő­dömséggel dolgoznak? la-p ★ Készül a tapolcai tavifiírdö félköríves betonburkolata. Az új létesítmény átadását az épí­tők októberre ígérik, tehát az idei télen már fürödhetünk a medencéjében. A tavifürdőt a jelenlegi termál- és barlangfürdővel átjáró köti majd össze. (Fotó: Ágotha) A bécsi bixíosííási ügynök naptára Miskolci szignó a prognózison Minden korosztály tanul (Tudósítónktól.) A Miskolci Közúti Építő Vállalatnál ismét megkezdték a pártoktatást. A párttörténe­ti tanfolyamra mintegy 25 hallgató jelentkezett, a szoci­alizmus építésének időszerű kérdései címűn ötvenen ta­nulnak. Az új oktatási évben a vállalat pártszervezete a KISZ- és szakszervezeti ta­gok részére is biztosította a politikai továbbképzést. A szakszervezeti tagok oktatá­sát 350 résztvevővel, 12 cso­portban szerveztek meg, a KISZ-szervezet politik ú tan­folyamára valamennyi KISZ- tag jelentkezett. Kollár István Szerkesztőségünk minden reggel a központi Meteorológiai Intézettől kapja telexen a miskolci prognózist. Az egyik jelen­tésen a minap ismerős szignóval találkoztunk: Vissy Károlyé- val, aki miskolci születésű, itt járt gimnáziumba, s a rokon­sága máig is a városban él. Akkor csak géptávirón üdvözöl­hettük a Meteorológiai Intézet fiatal tudományos munka­társát, most azonban már mint szerkesztőségünk kedves ven­dégétől kérdezhetjük: — Milyen érzés prognózist készíteni a szülővárosának? — Minden jelentés össze­állításánál úgy érzem, mintha Veszélyes vizeken Mini-zsibi Megy az ember a vásár- csarnok pincéjében, nézegeti a magasra púpozott gomba­halmokat. Gondolatban válo­gat: milyet vegyen? Harmat­gombát, tinórút, sampiont vagy csiperkét? Van válasz­ték bőven. Egyszercsak egy piszkos pendelt lebbentenek az orra elé, ezt egy koszos fiúnadrág követi és más ha­sonló ócskaságokat kelletnek, kínálgatnak három-négy he­lyen is. Megy az ember az ellenőr­höz. Kérdezi: mi van itt, élel­miszerpiac vagy zsibogó?! — Nem tudunk mit tenni velük — és széttárja karját. — Tehetetlenek vagyunk, mert ha meglátnak egy ellen­őrt vagy rendőrt, eldugják kacatjaikat, s csak akkor sze­dik elő megint, ha „tiszta a levegő”. Dörzsölt, minden hájjal megkent népség ez, ké­rem, szemtelenségük nem is­mer határt. Mit tehetünk el­lenük? Csakugyan, mit is? Például megbüntethetik őket. Semmi­esetre se engedjék, hogy egyesek ócskapiac-fiókot lé­tesítsenek a vásárosérnokbnn. Koltainé @ Segítséget kér égy olasz tanker A TENGERÉSZEK köré­ben érthetően nagy volt az öröm, hogy ismét hazafelé hajózhatnak. Az sem hűtötte le a kedvüket, hogy a kairói rádió bejelentette: a Szuezi- csatornán körülbelül tíz nap múlva lehet áthaladni. Az a tíz nap már nem a világ, hiszen hozzászoktak, hogy elgondolásaik, terveik nem úgy és nem akkor való­sulnak meg, ahogy s amikor szeretnék. S most tulajdon­képpen nem is tíz, hanem nagyjából nyolc napról van szó, hiszen körülbelül másfél­kettő eltelik addig, amíg a csatorna bejáratához érnek. De ott kell lenniök, hogy a legkedvezőbb lehetőséget ki­használva már az első kon­vojban nekivághassanak a Földközi-tengerre vezető ka­nálisnak. Félnapos út után, június 13-án 9 óra 20 perckor azon­ban Budapestről távirati uta­sítást kapott Süveges László: „Információink alapján ere­deti tervhez tartsa magát! Menjen Mássáwa-ba!” Ez sem törte meg a kedvü­ket. Jó hangulatban fordul­tak vissza, s indultak az eti- ópiai kikötő irányába. A nyílt tengeren már több nagy hajó, jobbára olajszál­lító tanker vesztegelt. EGY 30 EZER TONNÁS olasz tankhajó parancsnoka zászlójellel tudomására adta a Székesfehérvár kapitányá­nak, hogy rádióösszekötte­tést szeretne vele teremteni. Honfitársunk nem tudta el­találni, hogy mit akarhat. A rádiósa azonos hullámhosz- szon megkérdezte az olaszt: mi a baj? Kiderült, hogy el­romlott a tankhajó rádiótáv­írója, s nagy távolságra nem tudott összeköttetést te­remteni. Az olaszok közvetí­tést kértek londoni megbízó cégüknek. Három órányi utat tett már meg a magyar hajó, ami­kor a rádiósa „fogta” Lon-i dönt, s megkérdezte: mitévő legyen a tanker? „Via Ca­pe!” — volt a rövid válasz, azaz: Kerülje meg Afrikát! Az üzenet továbbítása után az olaszok — mintegv 50 ki­lométerről — megköszönték a szívességet, s később a lon­doni cég is jelentkezett: va­jon sikerült-e kérésének a teljesítése? ..Thank you” — nyugtázta azután a szolgála­tot. Június 14-én este tizenegy órakor érkezett a Székesfe­hérvár az etiópiai kikötő elé. A hajó a nyílt vízen vetett horgonyt, hogy ne kelljen kikötődíjat fizetniök. Lassan teltek az órák, na­polt, s eközben a budapesti központ érdeklődésére a ka­pitány megtáviratozta, hogy addig mennyi volt az üzemen kívüli idő, a terhelt menet­idő, a be- és kirakott áru mennyisége, s az összes mér­föld. Nos: a Székesfehérvár 2747 tonna árut szállított ad­dig és 3674 tengeri mérföld- nyi utat tett meg. AZ EGYIK IDŐSEBB MATRÓZ a következő táv­iratot küldte a DETERT ve­zetőségének: „Jelenlegi kö­rülményemet figyelembe vé­ve, kérem útra engedélyezett fiamat más hajóra behajózni. Erről értesíteni szíveskedje­nek.” Az apa aggódott tehát a szintén tengerész fiáért, aki őhozzá hasonlóan levantei útra készülődött. Megnyug­tató választ kapott: „Fia ügye rendezve van. Egyébként a hozzátartozók tájékoztatása, segítése megtörténik.” A masvar hajózás központ­ja törődött a dolgozóival. TARJAN ISTVÁN (Következik: öt kölyökcápa) üzennék városomnak, bará­taimnak. S velük együtt ag­gódom, ha a DVTK-meccs előtt esőfelhők gyülekeznek. Vissy Károly az intézet elő­rejelző osztályán dolgozik. Kevesen tudják, hogy a szűk­szavú progn.zisok egy világ­méretű meteorológiai hálózat óramű pontosságú munkája nyomán születnek. A miskolci repülőtérihez hasonló észlelőállomások so­kasága küldi óránként az adatokat a budapesti köz­pontba. Az összesített, feldol­gozott észleléseket továbbít­ják Prágába, és cserébe in­formációt kapnak ugyanin­nen, valamint Moszkvából, Belgrádból. Hat-tizenkét óránként ki­cserélődnek az országok me­teorológiai központja között a rádiószondákkal nyert ma­gaslégköri adatok is, s na­ponta befutnak a mestersé­ges holdak felhőtérképei. S ha még mindehhez hozzá­vesszük a Moszkvából és Frankfurtból kapott időjárás­előrejelző térképeket, fogal­mat alkothatunk arról, meny­nyire megalapozottak a Me­teorológiai Intézet nyilvános­ságra hozott jelentései. — Mi az oka, hogy néha mégis rácáfol az időjárás a tudós meteorológusokra? — Rendkívül bonyolultak az időjárási folyamatok, ala­kulásukban olyan légköri je­(Tudósitónktól.) A vasút őszi forgalmának zavartalan lebonyolítása ér­dekében megállapodást kötött a Hejőcsabai Cementgyár és a MÁV Miskolci Igazgatósá­ga. Vállalták, hogy elősegítik a nagy raksúlyú tehervago­lenségek is közrejátszhatnak, melyek fizikai magyarázata mindmáig ismeretlen a tudo­mány előtt. De prognózisaink azért sokkal jobbak, mint egyesek állítják. Csak jól oda kell figyelni rájuk. Például, ha 25—30 fokot jósolunk, ak­kor ne várjon mindenki har­mincat. — Miskolcnak sajátos idő­járása van a helybeliek sze­rint. Igazolja ezt a meteoro­lógus? — Igen. Télen például na­gyobb a hideg,1 mint az ország más tájain, mivel a Kárpátok északi vonulatain, a Mis­kolc—Nyíregyháza vonalon „csurog be” az északi fagyos levegő. Ráadásul itt, a hegyek övezte katlanban meg is ül. — Ha már a telet emleget­tük ... Milyen őszre és télre számíthatunk? — Aki tudományos alapon foglalkozik a meteorológiá­val, az nem vállalkozik ilyen jóslásokra. — És a „bécsi naptár”? Vagy az újabban divatos „ju­goszláv naptár”? — Azt a bizonyos „bécsi naptár”-t egy biztosítási ügy­nök, Herr Kaffka szerkesz­tette — reklámcélra. Maga is jót nevetett, amikor megtud­ta, hogy Magyarországon so­kan komolyan veszik. A „ju­goszláv naptár” sem ér sok­kal többet. BÉKÉS DEZSŐ nők jobb kihasználása' rúli- usban és augusztusban s ko­csiterek teljes megrakáss 107 tehervagon más területre va­ló átirányítását tette lehetővé; s így jelentős összegű fuvar­díjat takarított meg a ce­mentgyár. Bakó János Fuvardíjat takarítottak meg

Next

/
Thumbnails
Contents