Déli Hírlap, 1969. szeptember (1. évfolyam, 1-26. szám)

1969-09-09 / 8. szám

Ötletes lapterjesztő Este 6 óra. Az utcai hírlapárus egyik kezében kötegnyi Esti Hírlap, a másikban Déli Hírlap. Hangos ,,slágerezéssel” hívja fel a járókelők figyelmét a két lapra. Az egyik esti újság, a másik déli. Bár a fővárosi újság is délben jelenik meg, mégis Esti Hírlap — este ke­rül a miskolci olvasókhoz. A DH délben kerül utcára, de az esti forgalomban még bőven van vásárlóközönsége. Mit tesz ilyenkor az élelmes terjesztő? tme „a szöveg": — Megjelent a pesti Esti! Mi történt Angélával?.,. Szenzációs kiadással megje­lent a miskolci Esti. És a járókelők közül jó néhány akad, aki mindkettőt megvásárolja. ♦ Flamingók hada Dél-Afrika egyik természetvédelmi területén. 11 nagymama aggodalma megszűnt. Erika tízéves volt, Zoli pedig három, amikor szüleik be­adtak a válóperi keresetet a miskolci járásbírósághoz. Az eset talán a nagymamának okozta a legtöbb álmatlan éjszakát. Mi lesz a gyerekekkel? Kié a fiú? Kié a lány? A nagymama hallott már valamit arról, hogy a fiút az apának, a lányt az anyának ítélhetik. — Csak nem választják szét a két testvért is'' — aggodal­maskodott. Aztán elkezdte mondogatni lányának, veié­nek: — Legjobb lesz, ha a gye­rekek nálam maradnak. Úgy­is egy utcában lakunk. Akkor láthatjátok ókét, amikor akarjátok ... A rábeszélés sikerült. A válás kimondásakor a bíróság mindkét gyermeket az anyá­nál helyezte el. (Általában vsak a hat évnél idősebb fiút ítélik az apának, de minden­kor a gyermek érdekét tárt- iák szem előtt.) Az anya pe­dig a nagymamára bízta Eri. kát és Zolit. •• Ot ét múltán — Nem neked jár az a gyerektartás, hanem a nagy­mamának! <5 süt-főz, mos, vasal, takarít rájuk, neveli ókét. Ezen kezdtek veszekedni a szülök ez év tavaszán, öt év­vel a válás után. — Zoli most mar nyolcéves, el is vihetem — mondta az apa. — Azt mar nem! Akkor inkább én viszem el! — igy tiltotta a gyereknek, hogy kapcsolatot tartson rokonai­val. Erre az apa pert indí­tott ... Családban vagy idegennél? Idézet az Erikáek ügyében minap hozott bírósági ítélet­ből: ..Amíg Zoltán a nagymama felügyelete alatt. vplt, nővére megfelelően segítette tanul­mányaiban ... Erika elmon­dotta, hogy testvérét szereti, róla^ továbbra is gondoskod­na.,. A nagymama már több éven keresztül bizonyította, hogy a gyermekeket mind felperes, mind alperes meg­elégedésére nevelte, gondozta és maguk a gyermekek is sze­retik nagyanyjukat...” Mindezeket mérlegelve a miskolci járásbíróság úgy döntött, hogy Zolinak és Eri­kának jobb lesz, ha nem ide­gennél, nem a szomszédasz- szonynál nevelődnek, hanem a családban. A nagymama családjában. Ezért egyik gye­reket sem ítélte oda sem az anyjának, sem az apjának, A nagymama gondozására bízta őket. ' ......... RUTTKAY ANNA Hősugárzó kép Téli tájat ábrázoló dom- bornyomású kép függ a fa­lon, s kellemes meleget áraszt. Kiderül, hogy közön­séges elektromos radiátorról van szó, amelyet kép formá­jában a falra akasztottak Ezeket a készülékeket Angli­ában hozták forgalomba. A képet alumínium lemezbe nyomják. Csempészek réme A svéd vámtisztviselőknek nagy segítséget nyújtanak a különlegesen idomított ku­tyák. Közülük a legjobb a Koketka névre hallgató lab- rádori kutya, amelyet a csem­pészek „fekete sátánnak’’ ke­reszteltek el. Koketka igen érzékeny a kábítószerek szagára. Rend­szerint Kaketkát bízzák meg azzal, hogy a gépkocsik tit­kos rekeszeiben elrejtett ká­bítószereket megtalálja. Igen lelkiismeretesen végzi mun­káját: egy-egy nagy szállító­kocsival három órán át is „foglalkozik.” Arany a pusztában Az üzbegisztáni központi pusztaság nagy aranykiter­melő központ. A homokban hatalmas aranytelepeket ta­láltak és dúsító üzemet épí­tettek, amely teljes üzemben dolgozik. Az aranylelö he­lyek oly gazdagok, hogy ki­jelölték a második, dúsító üzem helyét is. Kapcsolat a Földön kívüli lényekkel Rudolf Pesek professzor, a Csehszlovák Tudományos Aka­démia csillagászati bizottságának elnöke bejelentette, hogy 1970 őszén Prágában szemináriumot rendeznek a Földön kívüli lényekkel való kapcsolat felvételéről. A Práce című lapnak adott interjújában a professzor meg­jegyezte, hogy a szeminárium gondolatát, 1965-ben Párizsban vetették fel, a Nemzetközi Csillagászati Akadémia Irodájá­nak ülésén. Sir Bemard Lovell, a Jodrell Bank igazgatója, valamint több szovjet és amerikai tudós máris megígérte, hogy részt vesz a szemináriumon. Néhány más tudományos személyiség kezdetben szembe­helyezkedett a szeminárium gondolatával, mivel szerintük az ember az ilyen kapcsolatfelvételhez egyelőre nem rendel­kezik eléggé tökéletes eszközökkel. — Ezek a tudósok idő­közben megváltoztatták véleményüket — mondotta a pro­fesszor. Huszonegy éves a KNDK Ma huszonegy esztendeje, hogy a Távol-Keleten, a Csendes-óceár. partján, megalakult egy népi de­mokrácia. Szocialista társadalmat kezdett építeni egy nép, amely szinte gyarmati sorból, feudális elmara­dottságból, Idegenek és idegenekkel összejátszó rabló urai elnyumásából alig szabadult fel három esztendő­vel előbb. 1945-ben hozták meg a szabadságot Korea dolgozóinak a szovjet fegyverek, kiűzve a japán meg­szállókat. Azon a részen, ahonnan szovjet csapatok űzték el a felkelő nap országának lehanyatló hatalmát, való­ban a nép vette kezébe az irányítást: ez volt Eszuk- Korea. Délen az amerikaiak hatoltak be, és noha a jaltai egyezmény alapján a megszállás ideiglenes lett volna mindaddig, amíg egységes demokratikus kor­mány ulakul Koreában, a yenkik. választási komédiá­val, szájízük szerint való kormányt kényszeritettek Dél-Korea népére. Évre az amerikai szószegésre válaszolt azután a* észak-koreai nép azzal, hogy 1948 szeptember 9-én kikiáltotta a Koreai Népi Demokrutikus Köztársasá­got. Ezután a szovjet csapatok ki is vonultak a füg. getlen országból, ahogy Jaltában megállapodtak az amerikaiakkal, akik viszont délen —- ottmaradtak. Sőt! Nemcsak ottmaradtak, de hamarosan háborút robbantottak ki a KNDK ellen, Eszak-Korea népe hősiesen verte vissza a betolakodókat, majd a béke­kötés után megkezdte szocialista hazájának építését. Nem volt könnyű dolga, hiszen délről ellenséges határ állt vele szemben, — de helytállt és azóta Is helytáll. 31 esztendeje, háborúban és békében. Es helytáll a jövőben Is. ^83 SS* GLÓBUS Köztársaság - a sivatagi királyságból A mohamedán *» vltágbgvr általában a péntek á hét vége és az ünneo, a puccsok hagyományos nap­ja. A líbiai fordulat azonban mégsem csak azzal, tűnt rendhagyónak, hogy' Idrisz király trónfosztása és a köz­társaság kikiáltása a hét első napjára, hétfőre esett. Olyan ország toppant most várat­lanul a hírekbe, amely — legalábbis a külvilág szemé­ben — sokáig a moccanat- lanság egyik iskolapéldája volt. Nem. is ok nélkül. Líbia méreteit tekintve, hatalmas ország: hazánknál tízszerte nagyobb, ám föld­jének 85 százaléka sivatag. Ebben a sivatagi királyság­ban pedig még annyi ember sem él, mint nálunk Buda­pesten; Líbia lakossága csu­pán 1,8 millió. A hajdani olasz gyarmaton, amely csak 1951 végén nyert önálló ál­pertt ~Szudánnal' felmérhet­jük, hogy mind a nyugati fő­városokban. mind az arab országokban milyen megkü­lönböztetett figyelmet keltett a líbiai fordulat híre. A köztársaság kikiáltása ugyanis megcsillantotta azt a lehetőséget, hogy egy gazda­ságilag is igen jelentős or­szág cselekvőén csatlakozzék az arab ügyhöz, mégpedig annak is ahhoz a felfogásá­hoz, amelyet a vele szomszé­dos Egyesült Arab Köztársa­ság képvisel. Az a tény, hogy az új líbiai vezetés élép olyan férfiú áll, aki h kairói katonai akadémián nyert ki­képzést, továbbá az, hogy el­ső . kiáltványa egyfajta — nem feltétlenül a mi értel­mezésünk szerinti — szocia­lizmusról beszél, s végül az, hogy máris üzenetben bizto­sította Nasszer elnököt az arab ügy támogatásáról — mind egy-egy mozaikkocka, amelyből egyszer még össze­adhatnak ennek a lehető­ségnek a körvonalai. az anya. És elvitte Zolit a nagymamától. Munkaideje alatt inkább a szomszédasz- szony gondjaira bízta és meg­Harminc napig a víz alatt Jacques Piccard svájci óce­án kutató és legénységének öt tagja a Ben Franklin nevű tengeralattjárón a Golf- áramlatban tett 2410 km-es tenger alatti útját befejezte és Üj Skócia partjainál nemrég felszínre bukkant. A 147 tonnás tengeralattjá­ró 30 napos útja alatt össze­gyűjtött gazdag anyag elem­zése több hetet vesz igénybe — közölte Piccard kapitány. A tudományos expedíció út­ja során rendszeresen mérte az óceán hőmérsékletét, só­tartalmát és akusztikai tulaj­donságait. Azonkívül fény­képfelvételeket készített az óceán fenekéről és a tenger alatti életről. LELET z utóbbi évek legérdekesebb tudományos lelete kétségkívül az a kő­tábla volt, amelyet Kiss XXXVI. János közlekedési alkal­mazott ásója for­dított ki Mákony- felsö községben levő házikertje földjéből. Azonnal értesítette a hordozható helytör­téneti múzeum igaz­gatóját, aki nem késlekedett a legis­mertebb tudósok összehívásával. Rövid nézelődés után megállapítot­ták, hogy a kőtábla a honfoglalás korá­ból származik, s a belevésett rovások az Árpád-házi te­levízió egy heti mű­sorát írják le. A szenzációs hír be­járta a sajtót, még a faliújságokon is megjelent. Bebizo­nyosodott tehát, hogy a magyarok már tévénézőként érkeztek ebbe a ha­zába. A VI. vagy Tévés Tass fejedelem ide­jéből származó em­léken a következő műsorszámokat ol­vashatták: Kerek tűz körüli beszélgetés a vezé­rekkel a nyereg alatt puhított hús meny- nyiségi növekedésé­nek kilátásairól. Több a táltos, mint a harcos címmel vi­ta a pályaválasztás­ról és a törzsekben mutatkozó munka­erőhiányról. Kalandozások Nyugaton. Hány aranykelyhet és rab­szolgát hozhatnak az egyénenként, il­letve a csoportosan portyázók? Vidám műsor: Már megint hiány­zott a kacagány! — címmel. Gyöpük vetélke­dője. Sámánok ve­télkedője, Nemzet­ségfők vetélkedője. Vetélkedettek vetél­kedője. Előadás a helyte­len legelő- és hal­gazdálkodás okozta károkról. Bolond. Tévéjá­ték. Szereplők: Ar- tonyi, Árkus, Ajor, Asli. Reklámmüsor a legjobb buzogány­ról. Előadják: Ár­kus, Ártonyi, Ásíi, Ajor. Igric-énekek az Elele-közböl. Lan­ton elpengetik: Ár­tonyi, Ajor, Árkus, Ásít. 1 kérdés — 100 fe­lelet. Nézők és sá­mánok nyilvános műsora. Lóbőrdob-hang- verseny. Előadja az Ezerév együttes. Híradó: Szvatop- luk beszédet mon­dott vezérei előtt. A St. Galleni kolostor­ban noviciusokat avatlak. Bizáncban pályázatot írtak ki a bevert kapu befolto­zására. Felavatták a' keresztény-térítő papok frankhoni nyaralóját. Töhötöm vezér meglátogatta idős rokonait. — Szenzációs! — kiáltott fel Lelkes Ede. — Uraim! Ha nem vették volna észre: a hasonlóság óriási az ős és le­származottja között! — De, észrevettük — bólogatott Sze­rény Sámuel. — Szerintem azonban az a baj, hogy azt nem vette észre sen­ki, hogy időközben elmúlt ezer év. SIMON EMIL lamiságot, a király a szun­nita mohamedán államvallás fejeként is uralkodott a ván­dor pásztorkodásból, szegé­nyes földművelésből élő alattvalókon. Túlzásnak tűn­het ugyan, de sok igazság van benne, hogy az ötvenes évek végéig a XX. század civilizációja csupán Wheelus Field amerikai és Tobruk— Adem brit légitámaszpontjá­nak dobajával hallatott ma­gáról Líbiában. A sivatagi királyság azon­ban a hatvanas évek­től támaszpontországból egy csapásra előlépett gaz­daságilag is kulcsfontos­ságú stratégiai ponttá. Lí­bia homokjában olajat ta­láltak, mégpedig olyan rop­pant mennyiségben, hogy ma már az Egyesült Államok, a Szovjetunió és Venezuela mögött a sivatagi királyság a világ negyedik legfonto­sabb olajkitermelője. Ha eh­hez a tényhez hozzászámít­juk, hogy területe egyaránt határos Algériával, az Egye­sült Arab Köztársasággal és a haladó fejlődés útjára lé­P Ulanatnyilag úgy tűnik, hogy a nyugati főváro­sokban lenyelték ezt a líbiai „békát”, és a megdön­tött uralkodó hiába keres külföldi segítséget a vissza­vágáshoz. A líbiai forradal­mi parancsnoki tanács azon­ban — a helyzetből adódó rendőri intézkedések mellett — átgondolt taktikával igyekszik megszilárdítani nemzetközi helyzetét. Erre vall, hogy máris bejelentette: tiszteletben tarfja Líbia nem­zetközi szerződéseit és sza­vatolja a külföldi olajtársa­ságok zavartalan működését. S erre vall az is, hogy közöl­te: elismertnek tekinti magát mindazon országok részéről, amelyek ez idő szerint dip­lomáciai képviseletet tarta­nak fenn Líbiával. Ezzel ugyanis megkíméli a koráb­ban a királyt támogató nyu­gati kormányokat, hogy a diplomáciai elismerés kérdé­sében. egv számukra kínos döntésre kényszerüljenek A sivatagi királyság, olaj­kincsének felfedezése óta, kétségtelenül most éli legú­jabb kori történelmének leg­sorsdöntőbb napiait. Serény Pét«r

Next

/
Thumbnails
Contents