Déli Hírlap, 1969. szeptember (1. évfolyam, 1-26. szám)
1969-09-30 / 26. szám
„Gurítani tilos!” Aki gyakran megfordul a teherpályaudvarok, iparvágányok közelében, annak ismerős a tolatásnál egymáshoz csapódó vagonok crccs dör- dülésc. Arra persze nem gondol a járókelő, hogy c zaj gyakran nemcsak a dobhártyánk, hanem a zsebünk rovására is megy, hiszen értékes áruk repednek, törnek a vagonokban. De nem is neki kell erre gondolnia, hanem a vasutasoknak. Sajnos, gyakran megfeledkeznek az óvatosságról. még akkor is, ha valamelyik kollégájuk rábiggyesztette a jelet a vagon oldalára: „Gurítani tilos!” S a hanyagság ára igen nagy. A népi ellenőrök megállapítása szerint — a vizsgált öt megyei vállalatnál — 1968-ban a törési kár elérte a szállított érték 12.8 százalékát. Még kimondani is sok: minden száz forint értékű elszállított áruból csaknem 13 forint érték semmisült meg. És ezek között sok olyan anyag is volt — például cserép, csempe stb. —, amiből egyébként is hiányt szenvedünk. Természetesen nemcsak a hanyag vasutasokat kell elmarasztalnunk. A népi ellenőrök azt tapasztalták, hogy sok esetben a rakodómunkások sem eléggé gondosak. Az encsi TÜZÉP-teJepen például a törött téglákat is bent hagyták a többi között, s érthető, hogy a lazán rakott sorokban később, szállítás közben, tetemes kár keletkezeti. Gondatlan rakodást tapasztalt az ellenőrzés az Üvegipari Müvek miskolci gyárában is. Törvény szabályozza a szállítók és a szállíttatók anyagi felelősségét. így a kár — gyakran hosszadalmas jogviták után — meg is térül valamelyik vállalatnak. De a törött cserép, csempe, üveg és egyéb áru értéke sohasem térül meg a népgazdaságnak! Tndjuk. hogy sok a dolga a létszámhiánnyal küzdő MÁV-nak gyakran túlterheltek, fáradtak a vasutasok. És a rakodókat is sürgeti a norma. A sok milliós kárt azonban semmivel sem lehel elfogadhatóan megmagyarázni. Az érzékeny árut gurítani, hanyagul rakni tilos! BÉKÉS DEZSŐ Kedves olvasónk! Néhány hetes megjelenésünk óta remélhetőleg tapasztalta, hogy szerkesztőségünket az a törekvés vezérli, hogy lehetőségeinkhez képest jól szolgáljuk tájékoztatását. Gyors, friss kiil- és belpolitikai tájékoztatás mellett Miskolc város rohamos gazdasági, kulturális eredményeit, céljait szolgálva szeretnénk képviselni városunk polgárainak érdekeit. E tevékenységünk során számítunk az Ön segítségére is. ezért kérjük, válaszoljon néhány kérdésünkre. Javaslataival, véleményével segitse szerkesztőségünket munkájában. Fáradozását előre is köszönve üdvözli Öni: a DÉLI HÍRLAP Szerkesztősége — — — -A — — — ITT KÉRJÜK LEVÁGNI! — ' — — _ _ — — Reggeli műszakváltás előtt a Lenin Kohászati Művek udvarán (felső képünk). \ A Fürdő utcai kenyérgyárban az éjjel több mint 6000 darab kenyeret sütöttek. David Mária rakodó már az utolsó reggeli szállítmányt készíti elő (bal oldali képünk). A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága mély megrendüléssel tudatja, hogy Szirmai István elvtárs, a Központi Bizottság, a Politikai Bizottság tagja, országgyűlési kén- visclö, 63 éves korában, szívroham következtében, tó«0 szeptember 29-én. hétfőn elhunyt. A Központi Bizottság Szirmai István elvtársat saját halottjának tekinti. Temetéséről később történik intézkedés. Politikai képzés a mész műben Két hét múlva kezdődik a szakszervezeti politikai oktatás a Cement- és Mészművek Hejőcsabai Gyárában. A felkészülést több mint egy hónapja megkezdték, a gondosan elkészített oktatási tervet már szeptember 12-én jóváhagyták. — Háromtagú oktatási bizottságot alakítottunk, amely idáig jól végezte a munkáját — mondja Eperjessy László, a szakszervezeti bizottság titkára. — Az idei oktatási évben 285 dolgozó vesz részt tanfolyamainkon. Már kijelölték a propagandistákat. Vezető propagandistánk, Radácsi János október 6-tól egyhetes tapolcai továbbképzésen vesz részt. Megnyugtató, hogy a kilenc propagandista közül hét párttag. Az október 15-én kezdődő oktatás két témakörre és 9 tanfolyamra tagozódik. A részvevők társadalmunk időszerű kérdéseit vitatják majd meg. Az állami és pártoktatásban részt vevők kivételével a vállalat dolgozóinak 44 százaléka vesz részt a szak- szervezeti politikai tanfolyamon. Elhuny« Szirmai István ___________________________________________ 1. Kielégíti-e önt lapunk külpolitikai hírszolgálata? Igen Részben Miért ? Nem Veszélyes vizeken © Keresztelő délután A SALISBURY nevét viselő rakpartról november 18an indult el a Székesfehérvár Cape Town felé. A sebessége már 11,3 csomóra növekedett, amit egyrészt a külső terhe levetésének. másrészt az Agulhas-áramlásnak köszönhetlek tengerészeink. Az Agulhas- (Tű) fok mellett két nap múlva, este hatkor hajóztak el. Itt kezdődik az Atlanti-óceán. A tengerészeti szakkönyvek szerint a ét óceán „elméleti" határát a parton oszlop jelzi, ezt azonban a távolság miatt nem láthatták. Az óceánok közötti különbséget is csak annyiban észlelték, hogy az Agulhas-áramlás többé nem ..tolta” a hajót, mert innen délre fordul. A hőmérséklet fokozatosan csökkent. November 15-én délben 25, két nap múlva — ugyanabban az időpontban — viszont már csak 15 Celsius fokot mértek. A kabinokban már fűteni kellett. A Jóreménység-fokot 16-án reggel fél 5-kor érték el. (Valamikor Vihar-foknak nevezték Afrikának ezt a csücskét; II. János portugál király adta neki a mai nevét, mivel az Ind’ai-óceánról hazatérő tengerészeit itt már jó reménység töilötte el.) •im és fél órával később. 1 esős időben kötött ki , ‘-towni Tábla-öbölben a Sze.résfehérvár. Egy ott horgonyzó hajó mellett vidáman lubickolt egy öreg fóka. Honfitársaink mindössze egy napig tartózkodtak a kikötőben. Kiegészítették élelmiszer-készletüket; a többi közt cseresznyét és bort vásároltak. Egy helyi búr lap munkatársa, 40 év körüli újságírónő, felkereste a hajót. Kiderült, hogy bár sokfele járt a nagyvilágban. Magyarországról keveset tudott. Kapitányunk szívesen adott tájékoztatást hazánkról, s a hölgyet megajándékozta egy selyemkendővel. amelyet viszont ö kapott ajándékba még a tavasz- szal Alexandriában, a budapesti Pamutnyomó Vállalat ott-tartózkodó és vendégül látott vezérigazgatójától. Néhány, a honvágytól sokat szenvedő tokvárosi magyar szintén meglátogatta a Székesfehérvárt. A város különben nem annyira modern, mint Durban. de patinásabb; közéji- európai település benyomását kelti. VIHABOS IDŐBEN indultak. most már észak-nyugatnak, tengerészeink. Gibraltárig nagyjából még ugyanakkora — csaknem 4700 mér- földnyi — út állt előttük, mint amekkorát Massawa-tól megtettek. A 7-es erejű szelet most nem szidták, mert bár megtáncoltatta a hajót, délről fújva segítette is. A «ebesség 11.4 csomó volt. Ez volt a leghosszabb — pontosan 14 napig tartó — út, amelyet egyfolytában megteltek. A kapitány tartott tőle, hogy az egyhangúság kikezdi valamelyik, vagy több tengerész idegzetét, ezért mindent elkövetett, hogy jó legyen a hangulat. Ebben sokat segítettek az előző kikötőkbe hazulról érkezett levelek, s az is. hogy az egyre kellemesebb estéken (nappal már 30 fok volt a hőmérséklet) a tisztek a matrózokkal együtt kiültek a fedélzetre, s harmonikaszó mellett borozgatlak, énekelgettek, beszélgettek. NOVEMBER 26-AN éjfél előtt negyedórával „passzál- ták” az Egyenlítőt. Az Indiaióceánon mellőzött ceremóniát már délután megtartották. Mindössze ketten (a segítségül küldött másik kapitány és a fedélzetmesler) jártak korábban errefele, s így 21 tengerészt kellett „megkeresztelni”. A fedélzetmester kóc- szakallú, s lepedőbe burko- lódzó Neptun istennek öltözött, és rajta kívül még hajóorvost, halfarkkal rendelkező seltőt. valamint csillagászt is „kreálták”. Kakaóval bekent két tengerész játszotta a néger rabszolgák szerepét, akik egyenként „kinpadra” (a gya- lupadra) láncolták a fürdő- ruhásán felsorakozó többieket. A delikvenseket tetőtől talpig bekenték lekvárral, mosóporral, s mindennel, ami a konyhán található és kenhető volt. Az avatandóknak ezután át kellett bújniok a lefektetett — és az Egyenlítőt jelképező — hajókürtőn, amelynek a túlsó végén slaggal lemosták róluk a „gyalázatot”. TARJAN ISTVÁN (Következik: Közvetlenebb légkör.) 2. Megfelelőnek tartja-e. ahogyan a főbb országos eseményekkel foglalkozunk? Igen Részben Nem Miért? 3. Érdeklődési körének megfelelő sokoldalúsággal, részletességgel foglalkozunk-e a várospolitikai kérdésekkel? Igen Részben Nem Miért? 4. Érdeklődési köre: ipar. kereskedelem, oktatás, egészségügy, színház, film, irodalom, zene, képzőművészet. Melyik témából kíván kevesebbet vagy többet? (A kívánt részt, kérjük, húzza alá, vagy az üresen hagyott részben közölje kívánságait!) 5. Mi a véleménye sportrovatunkról? FORDÍTS!
