Déli Hírlap, 1969. szeptember (1. évfolyam, 1-26. szám)

1969-09-27 / 24. szám

Emlékezik a szűkei)!) pátriái Hazai és külMüi Merátorek részvételével A szabadságharc kormánybiztosa Életének ötvenkét esztendeje alatt tanúja volt annak, miként válik egy nép nemzetté, látta a honi dicsőség napját 1 elragyogni, mely az ö életét is bearanyozta, részese volt vö- rössipkásaink fényes győzelmének és vigasztalt bujdosó hon­védeket, mikor maga is az. emigráció kenyerét ette. Az 184S— 49-es eseményekről — melyeket polgári forradalom és szabad­ságharc néven jegyez fel a história — Szemere Bertalan ne­vének említése nélkül nem beszélhetünk jó lelkiismerettel. Az első felelős kormány miniszteréről, a későbbi mi­niszterelnökről és a honvé­delmi bizottmány fáradha­tatlan tagjáról halálának századik évfordulóján sző­kébb pátriája kegyelettel emlékezik. Tegnap a szülő-* falu. Vatta rótta le adóját, október 29-én a nagy iskola­városban, Patakon elevenítik fel a Szemere-emlékeket, ok_ tóber 3-án pedig Miskolc vá­rosa járul hozzá tudományos emlékülésével a sokat vita­tott nagy hazafi életútjának, jelentőségének jobb megis­meréséhez. Az évfordulón egy piciny sugárral — talán rendhagyó módon — mi is szeretnénk Szemere Bertalan egyénisé­gét megvilágítani. Komáromy József a mis­kolci múzeumnak egy igen becses dokumentumára hívta fel a figyelmünket. A megsárgult papírlapon Arany János gyöngybetűit ismerhetjük fel. A címzett Szemere, s álljon itt a levél betűhív mása is: „Tisztelt Minister úr! Nem, mintha mások ke­csegtető példáján nyerészke­dési vágyból indulnék, de mert megmaradásunk egyik fő feltételének s a népköl­tészet leghálásb feladatáiyák tartom a népre és hadsereg­re lehető legnagyobb kiter­jedésben hatni, bátorkodom egy igénytelen ajánlatot ten­ni minister úrnak. Én még Debreczenben megkezdettem a vásári nagy- közönség számára verseket félivenkint, az ide mellékelt alakban kiadni. Illyések terjesztését to­vábbra is folytatni szándé­kom, s a már részint az óta megjelentekből, részint a kö­zelebb világot látandókbul egy part szinte bemutatóit. Ára egy félivnek 2 pengő krajczárra van szabva. Ha tisztelt minister úr eze­ket a nép lelkesedésben tartá­sára czélszerűeknek találand- ja, semmi kétségem hogy terjesztésüket egy részben álladalmi költségen is elő fogja mozdítani. Ki tisztelettel maradtam Minister úrnak Budapest, jun. 16. 1849. alázatos szolgája Arany János.” Szemere válaszát, sajnos, nem őrizte meg az idő. De nem kétséges, hogy a nem­zeti ellenállás fáradhatatlan bajnoka hogyan fogadta Arany hazafiúi megnyilvá­nulását. De hát 1849 júniusát írták akkor, és augusztusban már Paskievics herceg tiporta a magyar szabadság felszentelt zászlaját. Milyen jó lett volna, ha ez a két kivételes képességű férfi, a fáradhatatlan szer­vező és politikus, meg a költő-zseni hamarabb egye­síthetik erőiket! GY­Péntek esti premier JÁNOS VITÉZ Tegnap reggel — micsoda kedves, kitűnő ötlet ez — kitűz­ték a színház ormára a premier-zsázlókat, jelezve, hogy es- lérc ismét ünnep lesz Thália hajlékában. Aligha maradunk ' egyedül a véleményünkkel, mikor kijelentjük: a János vitéz ' felfrissült, megújult, megtisztult a miskolci bemutatón. A szer­zők iránt érzett tisztelet, a színpad nagyon alapos ismerete, a tehetség és a fantázia újra kifényesítette színházi életünk már-már leáldozó csillagát. A varázslatot nehéz ele­mezni, inkább csak dicsérni lehet. Hálásak vagyunk a népmeséi ihletetlségű pro­dukcióért. melyet csak né­hányszor zavartak meg a sab­lonok. Bizonyára mindenki az első felvonásra emlékszik legszí­vesebben, melynek nézése közben csodákat váró és élő gyerekekként csüggtünk a színpadon. Hol volt. hol nem volt — igy kezdi a rendező. Egy kis magyar faluban napraforgók nyíltak, szomorúfűz vetette árnyékát a patakra, egy sze­gényes porta előtt köcsögök száradtak a napon, és estén­ként nagy szemű bagoly üli meg a ház tetején ... Persze, hogy ebben a Petőfi álmodta világban már min­den és mindenki öntörvényei- nck engedelmeskedve él, és hamvasakban szólalnak meg Karsóh Pongrác daia. A ren­dező minden titkát felfedi, hi­szen nem való élet ez, csak amolyan kitalálás, egyszer azért szép, mert légies, mint az álmok, máskor pedig vas. kos. mint a valóság. Az első felvonásnak nincs pillanatnyi üresjárata sem, A színpadon hús-vér figurák mozognak, s a „népségből” külön, külön is érdekes mindenki. , Ezután egy operett követ­kezik. Ném jobb és nem rosz- szabb, mint az operettek — csak talán hosszabb, mint va­lamely zenés mű egyetlen felvonása. Vagy csak annak érezzük? Ez mitsem változtat a lényegen. Az első felvonás bájos, naiv humora viccé si­lányul, s bár a dalok most is szépen szólnak, egy-egy betét a melodrámák szivsze.ggató húrjait pengeti. Ennek ellenére nem kell megtagadnunk egyetlen ko­rábban leírt dicsérő jelzőt sem. Annál is inkább, mert a befejező rész tündérországa az első felvonás koncepcióját követi. S mikor a darab vé­gén az egymásra talált szerel­mesek elé lépeget a kis falusi ház, telies az illúziónk. Nem lehet átírni a müve* — mondják majd sokan a második felvonásra tett meg­jegyzésekre. Ez kétségtelenül igy van. Az operettesdit azon­ban bizonyára lehetne csök­kenteni. és erősíteni azokat a vérbő humorú jeleneteket, amelyek közül a „török táma­dásra” emlékszünk elsősor­ban. Külön öröm, hogy a János vitéz a szó legnemesebb ér­telmében vett daljáték szín­vonalán szólalt meg. Giricz Mátyás rendezőnek kitűnő partnere volt Kalmár Tibor karnagy, Suki Antal díszlet- tervező és mértékkel stilizált jelmezeivel Greguss Ildikó is. Bodrogi Zoltán és Borbély György koreográfiája ezúttal nem árult el különösebb kva­litást. Pallós Gyöngyi fejlett ének­kultúrával szólaltatta meg Iluskát. Eszköztelen játékstí­lusa, mértéktartása, megnyerő külseje nyilván Miskolcon is népszerűvé teszi az itt ven­dégként fellépő debreceni szí­nésznőt. Jól sikerült Juhász, Tittor bemutatkozása is. Egyelőre, mint énekest dicsérjük in­kább. Kukorica Jancsiként humoráról is tanúságot tett. Mint János vitéz kicsit elfo- gódott, helyenként merev volt. Csapó János (Csősz). Gyar- mathy Ferenc (Bagó) és Fe­kete Alajos (strázsamester) külön figyelmet érdemel. Két­ségtelenül hálás szerepüknek nem csupán a felszínét, ha­nem mélyebb rétegeket is fel­tártak. Jellemformáló készsé­gük jól kamatozott A kitűnő Fehér Tibor a műfaj minden eszközével vir­tuóz módon játszott. Csak­hogy a János vitéz — különö­sen ebben a rendezésben — mégsem operett. GYARMATI BÉLA irodalomtörténeti vándorgyűlésre készülnek Miskolcon A Magyar Irodalomtörté­neti Társaság szokásos őszi vándorgyűlését ez évben Mis­kolcon rendezi meg 1969. ok­tóber 17—18—19-én a TIT-tel és Miskolc m. j. város Tanácsa vb-vei karöltve. Városunkban utoljára az ötvenes évek ele­jén volt egy emlékezetes si­kerű vándorgyűlés, azóta csak megyénkben ültek össze két­szer (1959-ben és tavaly ta­vasszal) Sárospatakon tanács­kozásra irodalomtörténésze­ink. A mostani vándorgyűlés előkészítő megbeszélése teg­nap zajlott le a városi tanács vb művelődésügyi osztályán. Pálmai Kálmánná, a Társa­ság ügyvezető titkára, Csótai János osztályvezető-helyettes, Nagy Kálmán, a Társaság he­lyi csoportjának elnöke, vala­mint a helyi rendezés részve­vői összeállították a három­napos programot. Az első na­pon Tok Miklós, a városi ta­nács vb-elnökhelyettese meg­nyitója után a Földes Gimná­zium nagytermében megem­lékezést tartanak Dayka Gá­bor, a felvilágosodás költője születésének 200. évfordulója alkalmából. A magyar szenti- mentalizmus reprezentáns képviselőjének, Kazinczy ba­rátjának életművét Kabdebó ■ /- ) Lóránt kandidátus méltatja. Ezután felavatják és megko­szorúzzák a Földes Gimná­zium falán az emléktáblát, mely városunk szülöttének az épület helyén, a régi iskolá­ban töltött kora diákéveire emlékeztet. Igen érdekesnek ígérkezik a következő két nap prog­ramja is. 18-án de. fél tízkor a városi tanács dísztermében Szauder József egyetemi ta­nár, az irodalomtudományok doktora, A felvilágosodáskori irodalom kutatásának ered­ményei és problémái; 19-én fél tíz órakor pedig ugyanott Botka Ferenc kandidátus Munkásirodalom — szocialista irodalom címmel tart vitain­dító előadást. A vándorgyűlés rendezői városunk irodalom iránt ér­deklődő közönségét mindhá­rom nap rendezvényeire sze­retettel várják. A fővárosból és az ország különböző részeiből, sőt kül­földről is érkező részvevők számára a városi tanács kul­turális életünk és környékünk megismertetéséről is gondos­kodik. Színházi előadást, a diósgyőri vár tudós ismerteté­sét és egy aggteleki kirándu­lást biztosít a számukra. K. Rövidfilm-bemutatók októberben Számban is. minőségben is igen gazdag az októberi rö- vidfilm-program. A három világmagazin — a 42., 43. és 44. számú — mellett tizenhá­rom film képviseli a magyar kisfilmgyártást. A régihez, az elavult életformákhoz való ragaszkodást ábrázolja Laka­tos Vince Magány című ri­portfilmje. A jövő épületei­ről szőtt, talán nem is olyan fantasztikus álmokat eleve­níti meg Szász Endre gra­fikusművész és Szabó László építészmérnök segítségével az Álmodozni kötelező című film. melynek rendezője Kor- nis Gábor. Megdöbbentő erő­vel ábrázolja az elmaradott­ság visszahúzó erejét ifj. Schiffer Pál Tanyáp. (Ellen­érvek) című dokumentum­filmje. Kárpáti György ren­dezte a Kortiinet című rövid játékfilmet, Radványi Ervin novellája alapján, öt magyar rajzfilm szerepel a hónap műsorán. Cseh András és dr. Gál .István alkotása a Nyers­anyag. A nagyember-t Macs- kássy Gyula és Varrtai György készítette. A Magya­rázom a mechanizmust V. ré­sze mellett két rajz-játékfil­met mutatnak be: Mondok egy viccet és Reggeltől estig. Az algyői tűz drámai esemé­nyeit idézi a Kitörés, míg a Közjáték Siklóson tsz-beli fegyelmi ügyek tanulságait mondja el. A női szépség, mint a művészet és a reklám ihle- tője — ez a témája az Ideál 68 című rövidfilmnek. A Thália katonái a Néphadsereg Művészegyüttese fennállásá­nak huszadik- évfordulójára készült. A kis nézőkhöz szól a He­gedűóra című bolgár rajz- és a Filopat és Patofil doktorko- dik című NDK bábfilm. A ro­mán rövidíilm-gyártást a Bo­szorkánykisasszony és a Szent együgyüség című alkotások képviselik. Körkép — Miskolcról is Pontosan mához egy hétre jelentkezik a televízió nép­szerű Körkép című színház- politikai műsora. Ezúttal — az iménti jelzőnknek megfe­lelően — valóban színházpo­litikával foglalkozik a mű­sor. Számunkra, akik vidé­ken élünk, nagyon rokon­szenves, hogy a műsor szer­kesztője, Regéczy Lilla két vidéki színház munkálkodá­sára, műsorpolitikájára irá­nyítja a figyelmet. A múlt héten járt a Mis­kolci Nemzeti Színházban az a tv-stáb, amely Vámos Ju­dit rendező vezetésével több jelenetet rögzített filmszalag­ra a Vörös és fekete színpadi változatából és Az állam én vagyok című műből. De nemcsak illusztrációk, színdarabrészletek vallanak a Miskolci Nemzeti Színház és a veszprémi Petőfi Szín­ház műsorpolitikájáról (ez utóbbi Seribe: Egy pohár víz és Száraz György: Királycsel című művekből mutat be részleteket), hanem a színház vezetői Is. Sallós Gábor, a miskolci, Pétervári István, a veszprémi színház igazgatója a következő kérdésekre ad­nak választ: Milyen a vidéki színházak műsorpolitikája? A szórakoztató vagy a klasszi­kus műveknek van-e közön­ségsikere? Kik és hogyan for­málják a közönségízlést? Mi a vidéki színházak feladata? Gondjaik hasonlítanak-e a fő­városi színházakéhoz? E gon. dolatkörben szóhoz jut Tok Miklós, a miskolci városi ta­nács vb-elnökhelyettese és Baski Sándor, a Veszprém megyei Tanács vb-elnökhe­lyettese. (— pl —) ÖT GYERMEK ELETET VESZTETTE A rnassachusettsi Wilming- tonban tűz ütött ki egy két­emeletes házban. Öt gyermek — édesanyjukkal együtt — életét vesztette. Az egyik kis­fiú elmondotta: látta édes­anyját, amint két testvérét kimentette, majd beszaladt a többiekért a lángok közé, de többé nem tért vissza. ELMENEKÜLT Kanada és az USA közötti határátkelőhelyen, a határ­őrök felszólították az egyik busz utasát, hogy szálljon ki a járműből. Az utas — egye­lőre ismeretlen okokból — revolvert rántott, három ha­tárőrt súlyosan megsebesí­tett, majd elmenekült. BEPERELTE AZ ISTENT Betty Perrosse asszony, az észak-amerikai Phoenix .vá­rosban beperelte az istent. A bírósághoz benyújtott pa­naszában kijelentette, hogy az isten nem tartotta magát a meteorológiai prognózis­hoz azon a napon, amikor a villám becsapott , a házába. A porrá égett házáért az asz- szony egymillió dollár kár­térítés megítélését követelte. 17 UTAST MEGÖLTEK Az indiai Ahmedabadban a felbőszült tömeg vonatok ellen intézett támadást. 17 utast kirángattak a kocsik­ból és megölték őket. A na­pok óta folyó vallási háború újabb áldozatokkal gyarapo­dott. Deszai, volt indiai mi­niszterelnök-helyettes most öt napja éhségsztrájkot folytat, hogy jobb belátásra bírja a szembenálló hindu és muzul­mán csoportokat. ..TÉVEDÉSBŐL” 21 HALOTT Dél-Vietnamban az ameri­kaiak tévedésből géppuska- tüzet nyitottak a védtelen polgári lakosságra, összesen 21-en meghaltak és 20-an megsebesültek. A helikopter­ről nézve gyanús alakoknak vélték őket. A MEGDÜHÖDÖTT KERESKEDŐK Grenoble vidékén az elége­detlen francia kereskedők rendőrtisztviselőket ejtettek foglyul. Az előző napokban a Tour du Pin elnevezésű mozgalom hívei a lyoni pol­gármestert rabolták el. A de­tektívek az éjszaka folyamán hazakerültek. A mozgalom vezetői ellen körözést adtak ki. , IJESZTŐ SZÁM Egy statisztikát tettek köz­zé tegnap, amely szerint a szív- és a rákbetegség után a harmadik helyen a közle­kedési balesetek állnak. Az Egyesült Államokban az utóbbi években többen vesz­tették életüket közleke­dési balesetek következtében mint ahány amerikai katona elesett annak idején a máso­dik világháború frontjain. OSTROM Egy tokiói' egyetem kiállí­tási termét megostromolta és elfoglalta hatvan baloldali diák, majd hatalmas bariká­dot emeltek a bejáratnál. A diáklázadás oka egy új tör­vény elleni tiltakozás. HARC ÉS SEBESÜLÉS Chicagóban rendkívül he­ves összetűzésre került sor fehér építőipari munkások és munkát követelő négerek között. Az összecsapásnak több sebesültje van. if Arany János toborióverselnek korabei: illusztrációja.

Next

/
Thumbnails
Contents