Déli Hírlap, 1969. szeptember (1. évfolyam, 1-26. szám)
1969-09-26 / 23. szám
Szeretünk tisztán látni Szeretünk tisztán látni, ha — népiesen szólva — zsebbevágó dolgokról van szó. A zseb alatt most az a nagy is értendő, amelyben az egész társadalom vagyonát őrzik. A népi ellenőrzés két kis ügye is ezt igazolja. Kis ügyek, hiszen nem országos méretű visszaélésekre, csalásokra figyeltek fel a bejelentők. Többen azt tették szóvá panaszos levelükben, hogy a Miskolci Finommechanikai Javító Vállalat órás részlegében olyan műveleteket — például tisztítást, üvegcserét — is felszámoltak, melyekre nem hívták fel előre a megrendelő figyelmét. Nem csalással vádolták tehát a bejelentők az órásokat. Pusztán azt kérték — a NEB közbenjárásával —,, hogy kapjanak idejekorán pontos tájékoztatást arról, miért és mennyit kell fizetnek a végén. Jogos óha j ez? De menynyire! Talán furcsának tűnik, hogy az órajavitások után egy távol cső területről említünk példát. Az egyik miskolci vállalat vezetőjét azzal vádolták a panaszosok, hogy tapolcai építkezéséhez vállalati fuvart és vállalati anyagot Is felhasznált. A vizsgálat megcáfolta a bejelentés lényegét. Annyi azonban mégis kiderült, hogy a vállalati kocsi gyakran járt Tapolca felé, bár az igazgató ilyenkor hivatalos ügyeket Is intézett. Vásárolt minimális mennyiségű anyagot is a vállalattól, de törvényes keretek között. Ezek után talán világos is, miben hasonlít e két ügy egymáshoz: a panaszosokat mindkét esetben az nyugtalanította, hogy nem látnak tisztán, amikor a zsebüket érintő dolgokról van szó. Az urásüzlet megrendelői saját pénzüket, áz említett vállalat panaszos dolgozói a társadalom vagyonát féltették. Aggodalmuk jogos volt akkor is, ha a népi ellenőrzés vizsgálata nem derített föl falrengető szabálytalanságokat. Tisztán, nyíltan kell intéznie az órásnak is és a vállalatvezetőnek Is minden olyan ügyet, amiben sokan mások érdekeltek. így mindig megmarad irántuk a bizalom, és elkerülhetik a gyanakvó pillantásokat. Fantázia és cipőhegyek Az utca művészei es Egyenlőtlen fejlődés „agylopás” * A kirakatokat két-három hetente rendezi át. Most a barna szín, a hulló levelek, az orkánkabát és a félcipő uralja a vitrineket. De ez a mesterség mindig egy szezonnal előbbre dolgozik, a műhelyekben már készülnek a karácsonyi tablók, hirdetések. Szabályos krimit mutat be kirakataiban egy müncheni áruház. Halottakkal, álarcos orvtámadókkal, „akik” természetesen a cég keménykalapját, kígyóbőr cipőjét, estélyi ruháját viselik. Londonban párductestű, Buddha-ka- rú női fantázia-alakok hökkentik meg a vevőket. S nálunk? Egy tál száraz köró, lilára festve. A háttér őszi hangulatú, barna fal. A félig nyitott üvegtábla mögött a kitűnő kirakatrendező: Török Zsolt. Csinált tavasszal egy kirakatot, csupa sárgából. Sokan megálltak előtte. Legszívesebben szürrealisztikus, meghökkentő, kicsit színpadias vitrint komponálna. Sok vibráló, játékos fénnyel, egy szin árnyalataival, néhány darab áruval. A mindennapi munkában azonban a lehetőségekhez kell alkalmazkodnia. A Centrum Áruháznak — ahol dolgozik — hatalmas árukészlete, s nagyon kevés kirakata van. A fantázia gyakran kénytelen alkut kötni a tornyosuló pulóverekkel, szőve, tekkel, cipőkkel. A kirakatrendezők az utca művészei. Meghökkentenek,: csalogatnak, alakítják a divatot. a közízlést. De nemes, feladatúk megvalósításához/ nagyon is prózai kellékek szükségesek. Nemcsak grafikusnak, szobrásznak kell lenniük, hanem villanyszerelőnek, könyvkötőnek, asztalosnak is. Mindezt pedig egyetlen szűk kis helyiségben, ahol a fűrészpor elmázolja a festéket; két ember nem dolgozhat egyszerre egy nagyobb tablón. Ha a gépiek megindulnak, egymás szavát sem érteni. A magyar kirakatrendezőknek nemzetközileg is elismert tekintélyük van. Ghánában iskolát szerveztek, s itthon is magas szinten tanítják e művészet ábécéjét, a grafikát, az árurendezést, a művészettörténetet. A miskolci kirakatokban a mű-levelek mellett néha látni egy tál szamárkórót is, lilára testve, őszi hangulatú, tompa barna fal előtt... (pusztai) A termelés növekedésének nagymérvű egyenlőtlensége jellemezte a tőkés országok gazdaságát tavaly és az idei év elején. Ezt olvashatjuk a Mirovaja Ekonomtka című szovjet lapban. A megállapítást érdekes adatok támasztják alá. Kitűnik belőlük, hogy Nyugat- Németország és Japán lényegesen felülmúlta a két régi európai nagyhatalmat. Angliát és Franciaországot. Ugyanekkor a még mindig élenjáró legfejlettebb tőkés állam, az Egyesült Államok termelésének igen jelentős hányadát a háborús gépezet emészti fel. Washington Bonnra támaszkodó politikája jóvoltából ma már a nyugat-európai államok helyzetét beárnyékolja a Német Szövetségi Köztársaság amerikai támogatással megteremtett, egyre fenyegetőbb gazdasági hatalma. „A nyugati országok kénytelenek felülvizsgálni Bonn-nal való kapcsolatukat, mert az NSZK újra a saját fontosságának és gazdagságának tudatától túlontúl fűtött drámai hős veszélyes szerepét kezdi játszani" — fogalmazta meg ezt a kollektív félelmet Geneviéve Tabouis, a francia külpolitikai újságírás nagyasszonya. Nyugat-Németor-' szágot viszont — mint ez sajtójából kiderül — egyre inkább aggasztja, hogy „a társadalmi össztermék volumene tekinteté ben Japán megelőzte Nyuaat-Németországot és a második helyre került a tőkés világban". A nagy amerikai monopóliumok fő küzdőtere az olcsóbban termelő, éppen ezért a tőkebefektetést jobban kamatoztató Nyugat-Európa. ezért nem indokolatlan az a védekező-hadiárat, amelyet a nyugat-európai vállalatok folytatnak. Ez az „új európai Ipari hatalom” koncentrációra kényszerítette a nyugat-európai nagyvállalatokat, hogy védekezni tudjanak a behatolás ellen. Hiszen az amerikai befektetései: összege Nyugat- Európában 1950-ben még csak 1,7 milliárd dollár volt, tavaly pedig már 18 milliárd- ra emelkedett. Az Egyesült Államok gazdasági behatolása egyben elősegíti az „agylopást”, más szóval Nyugut-Európa legjobb szakembereinek álszip- kázását. az óceánon túlra. Mégpedig igen egyszerű módszerrel: az USA nyugat-európai vállalatai alkalmazzák őket magasabb bérért. A fizetésemelést a nyugat-európai olcsóbb termelési költségek teszik lehetővé. MÁTÉ IVAN Színekkel a Dinári- Alpokról J. Hoglic professzor, a nemzetközi hírű karsztkutató tart ma este előadást a MTESZ Szemere utcai székházában. A zágrábi Földrajzi Intézet Igazgatója a Dinári-Alpok karszt. és barlangformálról beszél, előadását színes vetí- , -tett képekkel szemléltetve. Kitüntetések az Öntödei Múzeum átadása alkalmából Mint már hírt adtunk róla, tegnap délelőtt Budapesten átadták rendeltetésének az LKM kezelésében lévő Központi Kohászati Múzeum leánymúzeumát, az Európában egyedülálló öntödei Múzeumot. Az új kultúrtörténeti létesítményt dr. Molnár János művelődésügyi miniszter- helyettes adta át Horváth Ferencnek, az öntödei Vállalat vezérigazgatójának, aki. tői a Lenin Kohászati Művek nevében Káli Lajos igazgató vette át gondozásra és megőrzésre. Az ünnepélyes átadás után dr. Verő József professzor méltatta a múzeum jelentőségét, majd Horváth Ferenc vezérigazgató leleplezte a múzeumban felállított Ganz Abrahám-mell- szobrot. A múzeum átadása alkalmából számos, a múzeum létrehozásában, felépítésében és berendezésében részes szakember kapta meg az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület kitüntetéseit, A Zórkóczi Sámuel emlékérmet kapta: dr. Énekes Sándor, az LKM vezérigazgatója és Kiszely Gyula, a Kohászati Történeti Bizottság titkára, az LKM budapesti kirendeltségének vezetője. Az OMBKE a múzeum létesítése alkalmából emlékplakettet alapított. Ennek arany fokozatát kapta többek között dr. Molnár János művelődésügyi és dr. Kocsis József kohó- és gépipari miniszter- helyettes. Több más kitüntetett mellett az emlékplakett arany fokozatát kapta dr. Énekes Sándor, az LKM, Gá- csi Miklós, a Diósgyőri Gépgyár vezérigazgatója. Káli Lajos, az LKM igazgatója, Kiszely Gyula, a Kohászati Történeti Bizottság titkára és ifj. Kiszely Gyula, az öntö- dej Múzeum igazgatója. Tizenöten pénzjutalomban részesültek. * Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület, valamint az öntödei Múzeum felhívással fordul a szakemberekhez, • gyárak dolgozóihoz; amennyiben olyan tárgy vagy hagyaték birtokában vannak, amelyet a múzeum hasznosítani tudna, ajánlják fel az Öntödei Múzeumnak. Ezzel segítsék hozzá hazánk és Európa első öntödei múzeumát, hogy még hűbben és részletesebben mutathassa be az egyetemes és a magyar öntészet történetét és fejlődését. Ny. I. Szüretre késsülnek Hegy alján Napsütéses, meleg idő köszöntött újra Tokaj-Hegyal- jára, ahol különösen nagy szükség van — a remélhetőleg — hosszúra nyúló „vénasszonyok nyarára”. Természetesen a szólő miatt, amely ezen az őszön kiemelkedően gazdag szüretet ígér. A furmint és hárslevelű tőkék szinte roskadoznak a tömött fürtöktől, s ha a száraz, naoos idő eltart még vagy 3-4 hétig, a szemek kihasadoznak, töp- pedni kezdenek és a nemes penész hatására megindul az aszúsodás. Ezt várják a gazdaságok nagyon, hiszen az aszú teszi igazán a tokajit világszerte a „borok királyává”. A diákok is örülnek a kitűnő termésnek, ami számunkra azt jelenti: idén is szükség lesz a munkájúra. A Tokaj-hegyaljai Állami Gazdaság a sátoraljaújhelyi és a sárospataki középiskolákkal már megkötötte a szerződést, s e szerint csupán ebből a két városból több mint kétezer diák vesz részt a kellemes szüreti munkákban. Ez egyébként ősi hagyomány .Hegyalján, hiszen a régi írások szerint 300 évvel ezelőtt Lorántffy Zsuzsanna szőlőföldjein, a Megyeren, Király-hegyen, Orémuszon, Nyűgödön, később pedig a fejedelemasszony által a kollégiumra hagyatékolt dombokon minden évben a pataki diákok végezték a szüretet. A kollégiumban külön diákra, latin nevén a vini praebi- torra bízták a szőlómívesség irányítását. Október hatodikán kezdik a diákok a szüretet. A két ősi város diákjaihoz néhány miskolci gimnázium tanulói is csatlakoznak. így hát a fiatalok derűs kedve, szüreti vidámsága tölti majd be a mustízű, mézillatú Hegyalját azon a héten Sátoraljaújhelytől Tokajig. Meghatározták a Hold és a Föld közötti távolságot A Fort Davis-i obszervatórium (Texas állam) tudósainak sikerült egy, a Hold felszínén Neil Armstrongék által felállított lézertükörről visszaverődött lézernyalábot felfogniuk, s ily módon négyméteres pontossággal meghatározták a két égitest közötti távolságot. Es* 373 787 kilométer és 265 méter. Az obszervatórium szerint az utóbbi időben a rossz légköri viszonyok akadályozták meg, hogy lézernyalábbal cél- batalálják a Hold felszínén hagyott tükröt. Rövidesen állítólag 15 cm-es pontosság is elérhető lesz a két égitest közötti távolság mérésében. Válasz olvasónknak Kié lesz a lakás? Szabó László miskolci olvasónk (Bem u. 14. sz.) a Nem lehet Ingyen lakni! című cikkünkre reagál. Ebben három olyan főbérlőről írtunk, akiket a bíróság ítélete alapján kilencven napon belül ki kell költöztetni kényelmes tanácsi lakásukból, mert évek óta nem fizetnek lakbért. Olvasónk kérése: Szíveskedjenek figyelemmel kísérni, hogy mi történik a lakásokkal? Ki kapja meg ezeket? Kitől? Ki fizeti meg a MIK-nek a tartozást? Hová, milyen körülmények közi költözik a régi lakó? Szives válaszukat levélben vagy a nyilvánosság előtt várja, s előre is köszöni egy 1959, október iO-tól lakásra váró olvasójuk. Nos, kérésének készséggel tettünk eleget és a MIK igazgatási osztályának vezetőjétől, Légrádi Gézától a következő választ kaptuk: — A bírósági ítéletnek megfelelően a tanács ktny- szerkiköltözést hajt végre. A lakbért nem fizetők szükség- lakásba kerülnek. Az elmaradt összeget munkahelyüktől, a fizetésből tiltják le. A megüresedett lakást a tanács annak a családnak adja, amelyik az igénylési ntvsoron következik. A választ konkrét példákkal tudják bizonyítani. Reméljük, ez megnyugtatja olvasónkat. R. A.
