Déli Hírlap, 1969. szeptember (1. évfolyam, 1-26. szám)

1969-09-25 / 22. szám

rmS a miskolciaké a szó Válaszol az illetékes A Déli Hírlap szeptember 15-i számában „Abszolút ön- kiszolgálás” címmel közölte dr. V. Lászlóné levelét. Tájé­koztatom a T. Szerkesztősé­get, intézkedtem, hogy a ke- nyérárusitás és csomagolás a jelzett boltban a rendeletnek megfelelően történjék. A lap ugyanitt közli Sasvá­ri István levelét is „Pállnkáz- sunk tejet” címmel. Ezzel kapcsolatban közölhetem, hogy a szóban forgó 904. szá mu ABC áruház minden hét­köznap reggel 6 órakor nyit, tekintet nélkül arra, hogy fi­zetési nap van-e, vagy sem. Az ennél korábbi nyitás — valamint az élelmiszerek egy részének árusítása — . sze­mélyzeti, technikai és egyéb más problémák miatt nem oldható meg, de véleményem szerint erre nlnos is szükség. Az áruház mellett ugyanis reggel 5 órakor nyit az 524. sz. tejcsárda, s a munkába in­duló dolgozók ott időben megreggelizhetnek. Nem tar­tom kívánatosnak az ABC- áruház korábbi nyitását, azért sem — s ezzel úgy gon­dolom, az LKM vezetői is egyetértenek —, mert akkor n reggel munkába Indulók szá­mára megnyitnánk a szesze- italok fogyasztásának újabb lehetőségét, ami éppen ellen­tétes eredményre vezetne. Dr. Pálos Lajos igazgató «4 ‘V, 'S Azt hiszem, nem én vagyok az egyetlen, aki úgy véli, hogy a2 alkoholizmus ellen nem elég hatékony a felvilágosító mun­kánk: Népünk dalos nemzet. Szeretünk vidámak lenni, éne­kelni, hisz ez természetes. De szeretném feltenni a kérdést: bele kell-e törődnünk a megváltoztathatatlanba, hogy a késő éjszakai órákban, enyhén szólva, emelkedett hangulatú em­berek, végigordítják a Széchenyi utcát, a Városház tértől a Tiszai pályaudvarig, a Petőfi tértől a Csabai-kapuig? Nem voltunk és nem is leszünk a jó kedvnek és vidámságnak ellenségei, de éjszaka pihenni szeretnénk, mert másnap dol­gozni akarunk — Írja sok szenvedő társa nevében egy örökké álmos főutcai lakos. Süssünk tetőcserepet! Hogy kerül a cserép a sü­tőbe? Ogy, hogy az okos há­ziasszony oda teszi, különben a sütni való beleég a tepsibe. A régi konyhákban ma már elavultnak számító gáztűzhe­lyeket szereltek fel. Ezekben a sütőtér két oldalán helyez­ték el a „lángszórót”, ame­lyet ráadásul még szabályozni is lehet, hogy a hő alul vagy felül érje azt, ami éppen sül a sütőben. Ilyen primitiven egyszerű a régi gáztűzhely. Ezzel szemben, amit mosta­nában beépítenek az új lakó­telepek jól felszerelt konyhái­ban, már egészen modem. A láng a sütőtér közepén, alul van és a hőleadás irányát nem lehet szabályozni. így a tepsi közepén már rég oda­égett a jó falat, amikor ol­dalt és fölül még csak forró, de nyers. Van viszont tűzálló ablak a sütőn, és nemcsak érezni, de látni is lehet az odaégés keserű pillanatait. Ki tudja, miért, ezt a látványt nem méltányolják kellően a háziasszonyok. Rohamosan terjed közöttük az a nézet, hogy a tűzálló ablaknál jobb a tűzálló tetőcseróp. Ugyanis, ha ezt a sütő közepébe he­lyezik, átveszi és egyenlete­sen elosztja a hőt, megaka­dályozza az égést. De ezért a tudásért fizetni kell — rend­szerint az első tepsi odaégett süteménnyel. Persze, az új beköltözők fe­lületesek és nem visznek ma- /gukkal tetőcserepet, amit kü­lönben egyedi darabként meglehetősen körülményes beszerezni. Mit lehet tenni? Addig is, míg ez kiderül, az új gáztűzhelyekhez nemcsak használati utasítást, hanem tetőcserepet is kellene mellé­kelni. Koltainé S Vasutasok pihenője. (Agotha Tibor felvétele) Érdekességek a nagyvilágban A szerelmesek nyelve: a spanyol A Biblia szerint Noé utó­dai az égig akarták építeni a mai Irak területén, az Eufrá- tesz partján, az egykori Babi­lonban a bábeli tornyot. Isten elbizakodottságukért összeza­varta nyelvüket, hogy ne ért­sék meg egymást, és a tor­nyot ne tudják befejezni. In­nen a mondás: bábeli nyelv­zavar. A bibliai történet az első Írott emléke annak, hogy az emberek szeretnének mi­nél több nyelven beszélni. 2796 beszélt nyelv Mario Pei, világhírű ame­rikai nyelvtudós szerint az emberek 2796 önálló nyelvet beszélnek földünkön. Legtöb­ben, mintegy 700 millióan, a kínait tekintik anyanyelvűk­nek. Az angolt 350, a hindosz- tánit és az oroszt ?00—200, a spanyolt 160, a németet és a Mesés gumigyűrűk Az utóbbi hetekben hol volt, hol nem volt gumigyűrű a befőttes üvegekre. Egyszer volt, sok boltban volt: egy csomaggal egy fo­rintért. Aztán eltűnt. Űjból megjelent, a tasakon feltün­tetve az 1,50 forintos árat. A mese valósággá válik. A folytatást bárki kitalálhatja, a tasakon nincs feltüntetve semmi, de 2,90 forintot blok­kolnak egy csomagért Ez az egyetlen áru lenne, amin az ár nincs feltüntetve? Bodroginé Szerkesztői üzenet Galkó István motorszerelő­nek üzenjük: levelét meg­kap . ügyében beszéltünk kezelő főorvosával. Orvosai és mi is őszintén reméljük, hogy Hamarosan meggyógyul, s is­mét hazatérhet otthonába. Ilyen is van! Annyi panasz után szóljunk dicsérettel is a kereskedelem­ről. Mert vannak olyan bol­tok. ahová szívesen megy be az ember. Ilyen például a Bajcsy-Zsilinszky úton levő 440. számú húsbolt. Bánki Jó­zsef boltvezető igen becsüle­tes kereskedő. Soha nem dug a hús alá mócsingot. Tisztes­ségesen megméri az árut. Kedves, udvarias a vevőkkel. Megérdemli, hogy elismerés­sel írjunk róla. Bajcsy-Zsilinszky úti lakók Kóbor ebek jutányos áron Hogyan nyomoz az olasz kutyapecér? Észrevétlenül tűntek el Miskolc utcáiról a tnindenki számára ellenszenves rácsos sintérkocsik. Az Állategész­ségügyi Intézet Sajó-parti sintértelepének dolgozói már gépkocsival járják a város utcáit. Sokszor van kutyávás ár A korszerűen felszerelt te­lepen leginkább az elhullott állatok és romlott fehérjedús élelmiszerek megsemmisítését végzik. Szinte mellékfelada­tuknak tekintik a kóbor vagy veszett állatok befogását. A lakosság ellenszenve a „kutyapecérek” iránt abból a tévhitből táplálkozik, hogy a kutyákat állítólag válogatás nélkül megölik. Holott: a be­szállított egészséges állatokat, amelyekért nem jelentkeznek. kiárusítják. Idegeneknek tilos A telep területén levő be­teg állatok miatt fennáll a fertőzés veszélye, ezért ide­geneknek szigorúan tilos a bemenet. Az elveszett „ked­vencek” gazdijai mégis mind. járt a Sajó-parti telepre ro­hannak ki megnézni, hogy nem került-e be a kutyájuk az „ebszanatóriumba”. Ilyenkor aztán a zárt kapu előtt megkezdődik a „gazdi” és a telep gondnoka közt az alkudozás. Mindenki csak egy pillantást szeretne vetni a ketrecekben vonító kutyákra. Hátha mégis ott van az övék. Minden ilyen ügyben elő­ször a városi tanács mező- gazdasági osztályán kell ér­deklődni és az elhullott vagy netán megunt ebek elszállí­tását Is itt kell bejelenteni. Neorealista módszer A neorealista olasz filmek­ből jól ismert foglalkozási ág: a házaló gyepmesíer. Beko­pogtat azokhoz, akik nem fi­zetnek ebadót, és az ajtónyi­tást követően ugatni kezd. Ha nem érkezik válasz, akkor megnyugodva távozhat a lel­kiismeretes hatósági közeg, mert meggyőződött róla. hogy a lakásban nincs bejelentet­len kutya. Jelenleg körülbelül 10 ezer eb található Miskolcon. Sokan elfeledkeznek a kedvenc eb adójáról. Az I. kerületi tanács vb-ülésén ezért javasolták, hogy foglalkoztassanak egy „házaló” ellenőrt. Nyilván nem úgy dolgozna majd, mint az említett kol­léga Itáliában, hiszen ott kutya nehéz lehet a bevételi vizsga. SZ. I. japánt 100—100, az arabot és a malájt 90—90, a portugált 85, a franciát és a bengálit 80—80, az olaszt pedig 65 millió ember használja. A világ nyelvei közül több mint 1200-at különféle ame­rikai indián törzsek beszél­nek. Afrikára 700, Ausztrá­liára és a csendes-óceáni szi­getvilágra 500 beszélt nyelv jut. Érdekesség, hogy az orosz mellett a Szovjetunióban még 145 egyéb nyelvet beszélnek. Az USA-ban 26 millióra te­hető azoknak a száma, akik­nek nem az angol az anya­nyelvűk. Melyik a legnehezebb?' Az emberek sokszor vitáz­nak azon, melyik nyelv a leg­nehezebb, avagy legkönnyebb. Az utóbbit tekintve, ha csak beszélni kell a nyelvet, nyil­ván az anyanyelv. Azonban már annak írott nyelve is hallatlanul nehéz lehet. A finn helyesírás például vi­szonylag egyszerű, a spanyol, az olasz, a német már nehe­zebb, s még ettől Is nagyobb gondot okozhat az angol és francia helyesírás megtanulá­sa, a kínairól nem is beszél­ve. A nyelvtanulás minden em­ber számára más-más nehéz­séget jelent. Hiszen magába foglalja a beszélés, a megér­tés, az írás és az olvasás kész­ségét. Sok függ attól is, mi­lyen célból tanulunk egy nyelvet. Ha például az illető nyelv irodalmát akarjuk ta­nulmányozni, akkor az olva­sásra, a nyelvtanra és a szó­készletre kell nagy gondot fordítanunk. Ha beszédkész­séget akarunk szerezni, akkor a minél jobb kiejtést kell el­sajátítanunk. Amennyiben fordítani akarunk, az alaktan elsajátítása lesz a legfonto­sabb. Egy azonban minden­képpen biztos: tökéletes nyelvtudós nincs, ahhoz egy egész élet is kevés. Melyiket tanuljuk? Az ókorban és a középkor­ban elsősorban a görög és a latin szolgált a különböző né­pek közötii érintkezés eszkö­zéül. Annak, hogy valamelyik jelenlegi nemzeti nyelv egye­temes nemzetközi nyelvvé váljék, ma nagyon kevés a valószínűsége. Sokan a mesterséges nyelvekben bíz­nak; Bacontól napjainkig mintegy 700 nemzetközi nyelv tervezete született meg. Ezek közül eddig a lengyel Zamen- hof által 1887-ben bemutatott eszperantó aratta a legna­gyobb sikert. Hivatalosan is elismerték, s a latin mellett például eszperantóul is ad­hatunk fel táviratot a világ bármely részébe. Sikerét an­nak köszönheti, hogy egysze­rű (nyelvtana például egy ol­dalon elfér). Szakértők véle­ménye szerint azonban ennek ellenére sem válik világnyelv­vé. Melyik nyelvet tanuljuk? A legtöbb érv az angol mel­lett szól: a franciával együtt a világ minden részében be­szélik; a világ újságjainak fe­le angolul jelenik meg; a rá­dióállomások kétharmada an­gol ' nyfelvű. Ezek mellett az előnyök mellett mégis nehéz nyelv, a kiejtés és az írás kö­zött olyan óriási különbség van, mint talán egyetlen más nyelvben sem. Egy spanyol közmondás így foglal állást: „A spanyol a szerelmesek nyelve, az olasz az énekeseké, a francia a dip­lomatáké, a német a lovaké, az angol pedig a libáké”. Autóbusszal Várnába Tanulmányútra érkezett a miskolci Volánhoz a bolgár autóközlekedési tröszt öttagú delegációja. A vendégek négy napot töltenek városunkban, megismerkednek a vállalat szakmai, szervezeti sajátos­ságaival ,a dolgozók bérezési rendszerével. Tárgyalnak ar­ról is, hogyan lehetne fejlesz­teni a bolgár—magyar ide­genforgalmat, közelebbről a Várna—Miskolc közötti nyári autóbuszjáratokat. Négycentis mozdony Havi 500 munkaórával hat év alatt állította össze egy NDK-beli kollektíva azt a vasútmodellt, amelyet Buda. pesten is bemutattak. A ma­gyar modellezők inkább az egyedi darabokat készítik, de ezekre is szinte hihetetlenül sok munkaórát fordítanak. Egy-egy régebbi mozdonytí­pus apró — gyakran félmilli­méteres — elemekből való összeállítása 1000—1500 órát Is igénybe vehet. A legki­sebb magyar mozdonymodell nyomtávolsága például mind­össze 9 milliméter, és az egész gép hossza alig éri *1*4 centit.

Next

/
Thumbnails
Contents