Déli Hírlap, 1969. szeptember (1. évfolyam, 1-26. szám)
1969-09-24 / 21. szám
é V Fővárosi tudósítónk írja: Az Antillák Orfeusza Budapesten Kubai táncegyüttes vendégjátéka a(c Még néhány napig megtekinthető a Libresszóban Nagy Gy. Margit iparművész gobelin-vázlatainak kiállítása. A „Sirató- kát” vázlat formájában is siker övezi. Űj angol filmek Az „Angyal” tudathasadása Tíz éve, a forradalommal együtt született a Kubai Nemzeti Modern Táncegyüttes. Megőrizték, fejlesztették és művészileg maradandóvá formálták a gazdag kubai tánchagyományt. Igen rövid idő alatt híressé, sőt világhíressé váltak, 19fil-ben ők képviselték Kubát a Nemzetek Színházában, Párizsban, vendégszerepeitek a Szovjetunióban, Lengyelországban és az NDK-ban. A produkcióikról készült filmeket számos dokumentum- és rövidfilm-fesztiválon mutatták be és díjazták. A rangos együttes most hazánkban lépett fel, szeptember 21-én és 22-én Budapesten, majd pedig vidéken. Roger Moore szokatlan szerepet alakít Basil Dearden „A férfi, aki önmagát kísértette” (The man Who Haunted himself) című angol filmjében: egy üzletembert, akivel különös, megmagyarázhatatlan események történnek. Nem tudni, valami bizarr összeesküvés áldozata-e vagy megbomlott agya űz vele játékokat. Partnerei Thorley Walters és Hildegard Neil. Három fiatal diák felfedez egy jégkorszaki ősembert a Trog című sci-fi filmben. amelyet Freddie Francis rendez. Jogn Crawford egy tudósnőt alakít, aki igyekszik bebizonyítani, hogy a „trog” (troglodita rövidítése) a darwini hiányzó láncszem. Richard Donner rendezi a Twinky című filmet, a címszereplő Susan George tizenhat éves lányt alakít, aki beleszeret egy harmincnyolc éves férfiba. Ken Hughes rendezi a Cromwell című történelmi filmet, a címszerepet Richard Harris, I. Károlyt Alec Guinness alakítja. Kuba ma is változatos etnikumú ország, négerek, fehérek, mulattok élnek együtt, a múlt emlékeként pedig kitörölhetetlenül él a művészetben az a hatás, amelyet a spanyol barokk tett. Az együttes koreográfusai tudatosan használják fel ezeket a hagyományokat. — Ebből a sokféle eredőből hogyan születik meg a modern kubai tánckultúra? — kérdeztük Ramiro Guerrát, az együttes vezetőjét és koreográfusét. — Célunk az volt, hogy feltárjuk a modern táncművészet eszközeivel azokat a különféle mitikus és idegenből származó örökségeket, amelyek összeolvadtak ebben a Karib-tengeri nagy olvasztó- kemencében. A jelen eszközeivel akarjuk szemlélni múltunkat, és így megteremteni a jövőt. Messzebbre tekintünk, mint a tizenkilencedik század, feltámasztjuk a primitív, ősi, afrikai eredetű táncművészetet, amely ma is él Kubában. A műsorban szereplő Yoruba szvit ábrázolja ezt a mitologikus világlátást, ezt a nálunk ma is ható természetvallást. A Nyugat-Afrikából származó Yoruba mitológia sok párhuzamos vonást mutat a görög mítoszokkal. — Műsorukon szerepel az Antillák Orfeusza című tánc, ez milyen ihletésből született? — Ezt a régi görög történetet mai közép-afrikai környezetben mutatjuk be. Hőse Orfeusz, egy fiatal mulatt dobos, színhely a havannai karnevál. — Milyen más jellegzetességet mutat be a műsor a kubai tánckultúrából? — Bach zenéjére táncoljuk a chaconne-t. Ez nagyon érdekes, mert itt mi őseredeti formájába vezetjük vissza a chaconne-t, amely az indiánok erotikus táncából „szelídül” spanyol udvari tánccá, majd a barokkban lett zenei fonna. A zene és a tánc ötvözi és feltárja ezt a sokféle réteget. Szekrényesy Júlia Egy karmesteri pálca története Vezényel, hangszerel és tavaly megalkotta eddig talán legjelentősebb önálló szerzeményét, amelyet 15 percen át táncoltak Az utca éneké ben a Miskolci Nemzeti Színház ba- lettesei. Most éppen a következő zenés darabra, Az állam én vagyok-ra készül, amelyet vezényel, hangszerel (ami természetesen önálló betétek, közzenék elkészítését is jelenti). De komponált már vershez zenét egyik napról a másikra, amikor sürgősen kellett; közzenéket alkotott szinte kapásból és ezek a sokadik előadáson is állták az idő próbáját. így dolgozik közöttünk He- rédy Éva, a színház egyik karmestere, szerényen, nem közszerepel, pedig — megilletné. — Énekesnőnek készültem — meséli. — Akkor kerültem Miskolcra, amikor még operát is játszott a színház. Lázasan igyekeztem életem első operai fellépésére, sajnos, hangszalagom az utolsó percben megbetegedett és mindennek vége szakadt. Csütörtöktől vetítik — Nem esett kétségbe? — Dehogynem! Aztán erőt vett rajtam az elszántság: nem adom meg magam! Arany János szavaival élve: „lettem éneklőből énektanár”. Néhány évig tanítottam, majd egyszer beugrottam a Párizsi vendég című darabba — vezényelni. Utána a Babatündért dirigáltam. Azóta sok év telt el, vezényeltem többi közt — hogy legkedvesebb emlékeimről beszéljek — a Lysistratét és a Bűvös szerelmet, zenét szereztem Az ellopott város című musicalhoz, majd jött Az ember tragédiájában Hippia és Clúvia dala, tavaly a 15 perces balett zenéje és azóta is több kisebb önálló közzene, betoldás, ha én vezénylem valamelyik darabot. Ma már merem remélni, hogy szomorú balesetem ellenére érdemes volt kitartanom a zene mellett. Mi nemcsak hisszük, hanem tudjuk is. (máté) Mikor terveztek miskolci Ludas Matyit ? Kevesen tudják, hogy a feszes ütemű, a humorra kevésbé fogékony ötvenes esztendőkben hazánk második városában szatirikus lapindí- fási tervet forgatott a fejében néhány lokálpatrióta zsurnaliszta. Országos szatirikus orgánumunkon kívül Debrecenben jelent meg egy helyi készítésű lap, amely a Dongó címet viselte, s alig két tucat „csípést” ért meg. E lap mintájára készült volna á miskolci szatirikus újság. Ma már múzeumi emlék puszlán az a néhány lelkes mondat, amelyik felvázolja e törekvéseket. Kezünkbe került Drenkó Istvánnak, a megyei tanács akkori művelődésügyi osztálya vezetőjének levele, amelyet Komárom,y Józsefhez, a múzeum? igazgatójához intézett. Idézünk a levélből: „A megyei tanács vb egy szatirikus lap megjelentetését vette tervbe a megyei pártbizottsággal egyet- értöleg. A június 1-én megjelenő lap anyagi fedezetét biztosítottuk, a szerkesztő bizottság vezetésével Holdi Jánost bíztuk meg. Önt felkérjük a történelmi és irodalmi rovat vezetésére.” Az 1954. március 13-i dátummal ellátott levélen más rovatvezetők neve is szerepelt. Hetés Györgyöt szánták művelődési rovatvezetőnek. Az ipari és sportrovatot Borsodi Gyula vezette volna. Ügy tervezték, hogy a lap kéthetenként jelenik meg. Arra vonatkozóan nem találtunk utalást, hogy miért nem indult meg a város szatirikus lapja. A tervezetben az újság címével sem találkoztunk. Bizonyára az akkori részvevők e lapindítási terv részleteiről és meg (énekléséről többet tudnak. Arra már e sorok írója is emlékszik, hogy 1955-től k*zdődően a város és megye krokiírói, karikaturistái az Észak-Magyarország egy külön oldalán jelentkeztek. Feltehető. hogy később a forrás elapadhatott, mert a kroki, de főleg a karikatúra, eltűnt a lap hasábjairól. A kortársak szerint a művészi színvonallal volt baj. Lehetséges. De most már városunkban szép számmal élnek képzőművészek, avatott tollú írók, akik a humor virágoskertjeit nem kedvelik eléggé. Nagy kár. Nem új szatirikus lap megindítására gondolunk, hiszen ez jelen pillanatban provinciális gondolatnak tűnnék — inkább arra, hogy a korábbi jó kezdeményezés nyomvonalán haladva, a Borsod megyében megjelenő sajtóorgánumokat kellene ellátni művészi színvonalú, élvezetes karikatúrákkal, humoros írásokkal. A hazai forrás mindig íze- sebb. (párirány) Az alvilág professzora A krimik reneszánsza — hányszor túlírja az élet ezeket a történeteket — eddig jobbára csak mennyiségi eredményekkel kápráztat el bennünket. S noha a filmgyártásban már egyre inkább (az új magyar alkotások leg- jobbjaira gondolok) nagyhatalomként tartanak bennünket számon, a krimi műfajában még nem igen tudunk a sablonoktól szabadulni. Talán nem is lehet, hiszen a kriminek épp úgy megvannak a sajátos eszközei, mint a romantikus drámának vagy a klasszikus balettnek. Ne rójuk fel hát Radványi Dezsőnek a forgatókönyvében előforduló gyermekrablást, zsarolást, a bűnözők műkincsek iránti fogékonyságát, a vonzó és rejtélyes nőt. A bűnügyi történetek nagy kelléktárából most éppen ezek kerültek elő. Az izgalmas itt inkább az lehet, hogy kik és hogyan lehelnek lelket a figurákba. És e tekintetben Az alvilág professzora a jobb alkotások közé tartozik. Legfőbb érdeme, hogy megteremtette a magyar filmgyártásban eddig ismeretlen mesterdeteietív teljesen egyedi típusát, valamiféle „magyar Ángya,'?”. Ennek a figurának az alkata szabta meg aztán az egész film dinamizmusát, talán stílusát is. Latinovits érzékeny, kicsit egzaltált egyénisége, magas fokú intellektusa, fanyar humora, filmes rutinja és játékkultúrája ötvözte Gálfy alezredest vonzó, érdekes egyéniséggé. Ez az ember azt is el tudta velünk hitetni, amit a forgatókönyv kevésbé tudott volna. Nevezetesen, hogy a halvány nyomok „megvallatása” milyen kitűnő asszociációkhoz vezethet el. A nyomozó ennek ellenére sem vált szuperhőssé, ami külön érdem. A pergő cselekmény bonyolítása azonban már a rendezőt dicséri. Ha valamit még megemlíthetünk, az Szemes Mihály szolid humora, amivel a rendező kitűnően ellensúlyozza a „vészes” szituációkat. Egyszóval, Az alvilág professzora olyan alkotás, amelynek nem a szövegkönyv, hanem inkább a stáb adia meg a vonzerejét. Miután a közönség a főszereplőn kívül számos kedvencével találkozik és a műfaj szükséges izgalma sem marad el, a hét folyamán nyilván javul a mozik látogatott- sági statisztikája. (gyarmati) MENEKÜLÉS AZ ÉHEZÉS ELÖL Az ENSZ élelmezési és mezőgazdasági szervezete a mezőgazdaságról szóló jelentésében megállapítja, hogy a legfontosabb élelmiszerek terén a termelés növekedése megelőzte a lakosság számarányának növekedését. Ha így folytatódik, a világ egyelőre elkerülheti a súlyos élelmezési nehézségeket, megmenekülhet az éhezéstől. A 300-IK A Szovjetunióban kedden földkörüli pályára bocsátották a Kozmosz—300 jelzésű mesterséges holdat, a korábban közzétett űrkutatási program folytatása céljából. A szputnyikon elhelyezett berendezés normálisan működik. DEREKTŐL NYAKIG A Washington Post legutóbbi száma figyelemre méltó cikket közöl az amerikaiak laoszi szerepéről. „Ma még csak derékig, holnap már nyakig leszünk a laoszi háborúban” — hangzik a lap vezércikkéből a figyelmeztetés. KÉTEZREN TÜNTETTEK Kétezren tüntettek Chicagóban, több munkaalkalmat követelve a színes bőrűeknek. Vádolták a szakszervezeteket, hogy a négerekkel szemben megkülönböztetést alkalmaznak. HATSZÁZEZER DOLLART KAPOTT? Alfredo Óvandó Candia tábornok, a bolíviai hadsereg főparancsnoka lemondott tisztségéről, mert az egyik képviselő azzal vádolta, hogy a Gulf Oil nevű monopóliumtól 600 000 dollárt kapott választásokra, kortesköltségekre. A bolíviai államelnök nem fogadta el Candia tábornok lemondását. TÖMEGVEREKEDÉS Egy politikai gyűlés, amelyen felszólalt Gandhi miniszterelnök-asszony is — tüntetéssé, majd tömegverekedéssé fajult Indiában. Két embert agyonlőttek, négy megsebesült, majd a tömeg- verekedést a rendőrök könnygázgránáttal fékezték meg. BANYALÉGROBBANÁS Bányalégrobbanás történt Jamadában, Japán egyik legnagyobb szénbányájában. Kilenc bányász életét vesztette, öt eltűnt. KÓRHÁZBAN Ápolják Hétfő óta kórházban ápolják Deffreger müncheni segédpüspököt, akinek főpapi működését a minap függesztettek fel, amíg nem tisztázódik náci múltja. KROKODILFARM Ijesztően csökken a krokodilok száma Afrikában. Ezért a dél-afrikai nemzeti parkban krokodil-farmot létesítettek. A szakemberek állandóan járják a kontinenset, összegyűjtik a krokodiltojásokat és keltetőbe helyezik. A fűvel borított tojásokat egyenletes hőfokon tartják, s arra az oldalukra fektetik, ahogyan találták. FIATAL ÖNGYILKOSOK Nagy-Británniában ötezer 25 éven aluli fiatal követett el öngyilkosságot a múlt évben.
