Déli Hírlap, 1969. szeptember (1. évfolyam, 1-26. szám)

1969-09-22 / 19. szám

Futószalagon is lehet szépet A% új lakótelepek u jövő generációinak in épülnek Miskolcot szívesen hasonlítják gyorsan izmosodó, de még pattanásos képű, esetlen kamaszhoz. Találó hasonlat, nem is sértődünk meg érte. Mégis azt sze­retnénk, ha mielőbb olyan szép ifjúvá serdülne sző­kébb pátriánk, mint az ország második városához illik. De vajon olyanná fejiődhet-e? — kérdezik gyak­ran, akik sorsát a magukénak érzik, s tudják, hogy még hosszú ideig az égető szükség paran­csol a városfejlesztés, lakásépítés fölött. Hiszen sok ezer jogos lakásigényt tartanak nyilván a tanácsnál, s ugyanakkor a város 51 ezer épületének körülbelül 38 százaléka elavult, megérett a lebontásra. ál jjc Reggeli az LKM elektroacélművében. (Agotha Tibor felvétele) Kétszáz lengyel vendég Még szűk a választék Jogos-e az aggodalom? Fe- nyeget-e az a veszély, hogy háttérbe szorulnak az eszté­tikai követelmények, s az év­iöl évre többet termelő ház­gyár uniformizált kockaépü­letekkel ömleszti be a tere­ket? Induljunk ki a jelenlegi adottságokból, amikor választ keresünk kérdésünkre. A házgyár az elmúlt évben kezdte meg a munkát. A több műszakos termelés beveze­tése után, 1971-től már tel­jes kapacitását ki tudják használni, ami évi 4200 la­kást jelent. A következő években ebből Miskolcon 2000—3000 lakást állítanak össze. Gyári elemekből épül majd az avasi telep 15 ezer lakásának a zöme is. Nem vi­tás tehát, hogy a város jö­vendő arculatát erőteljesen befolyásolja, hogy mennyi változatosságot sikerül vinni a szinte futószalagon készülő épületekbe. Jelenleg négy épület és J2 lakástípus állítható össze a házgyári elemekből. Kétség­kívül szűkös a választék, de nem annyira, mint első hal­lásra tűnik. Tudnunk keál ugyanis, hogy ha az egyes épületek szekcióit más-más variációban „ragasztják” egy­más mellé, változatos, érde­kes lakótömbök születnek. Szép tervezői feladat ez, s a miskolci mérnökök örömmel vállalják. Sőt, nemcsak ezt vállalják. Színes kövei, kaviccsal A házgyár gazdája, az Ál­lami Építőipari Vállalat szo­cialista szerződést kötött a tervező vállalattal, amely egyebek mellett azért szüle­tett, hogy közös erővel bővít­sék tovább az indulásnál adott lehetőségeket. A válto­zatosság érdekében alkalmaz­tak a korábbinál merészebb, érdekesebb színezést a Győri­Amit jól tudnak a szerkesztők Paul Claudel, as is­mert francia író, egy Ízben összefutott már hosszú ideje írogató, de nagyon sikertelen is­merősével. A barátja hóna alatt vastag kéziratot szo­rongatott, amelyet meg. mutatott Claudelnek. ezzel a megjegyzéssel: „Megint egy elutasított mű! A szerkesztőknek fogalmuk sincs róla, mi a jó!” — Lehetséges — he­lyeselt Claudel —, de mindenesetre jól tud­ják, hogy mi a rossz! kapunál épült házak ajtó- és ablakkeretein, homlokzatán. De ez még csak a kezdet. A Miskolc környéki bányák kü­lönböző színű köveiből ké­szült őrlemények felhaszná­lásával érdekes, újszerű fal­felületek alakíthatók ki. A műegyetem tüzeléstechnikai tanszékével karöltve az épí­tők foglalkoznak azzal a gon­dolattal is, hogy a jövőben színezett zsolcai kaviccsal bo­rítják a paneleket. A Miskol­ci Üveggyár pedig érdekes, színes üvegmozaikot ajánlott fel e célra. Tervezik a „kövér házat" Nehezebb, s főleg költsége­sebb feladat magának a for­mának a megváltoztatása, mégis napirendre került mái-. Az idén is, de jövőre még in­kább, nagyobb számban ké­szülnek erkélyes házgyári épületek, s a rajzasztalokon kialakult két új épülettípus terve. Ezek közül az egyik, az úgynevezett „kövér ház” alaprajza már nem szabályos négyszög. A játékos formájú épület jói színezi majd a la­kótelepek arculatát. Végül, de nem utolsósorban, a terve­zők sokat tehetnek a modern városkép kialakításáért azzal is, hogy „újszerűén rendezik el az épületeket, tömböket az Q Hőguta a tengeren FELLÉLEGEZTEK a Szé­kesfehérvár matrózai, amikor szeptember 8-án felszedték a horgonyt és elindultak Mas- sawa felé. Ezt megelőzően egy héttel korábban e riportsorozatunk bevezetőjében közölt távira­tot kapta a kapitány, amely­ben a DETEP.T utasította, hogy „ottani körülmények miatt” ne Adenben javíttassa ki a hajót; másrészt pedig: az egyik gyengélkedő matrózt az etiópiai kikötőből repülőgé­pen küldje haza. Ütközben még egy táviratot kapott: Massawa-ból Dzsid- da-ba szállítson cementet és kecskéket. Áruhiányra nem panasz­kodhattak tehát a beltenger magyar „foglyai”, ami azt bizonyítja, hogy hazánk ten­geri kereskedelmének irányí­tói élénk kapcsolatban áll­nak a különböző kikötők ügynökségeivel. Bár a Szé­kesfehérvár „kapósságának” az is oka volt, hogy a Szuezi- csatorna lezárása miatt északnyugatról egyetlen más nemzetiségű hajó sem jutott a körülbelül kétezer kilomé­ter hosszúságú Vörös-tenger­re. Sőt, a több ezer tonna adott területen. Jól példa er­re a diósgyőri és az avasi la­kótelep terve. Ezek után választ is kap­hatunk kérdésünkre: nem kell attóL tartanunk, hogy uniformizálódik Miskolc, s bizonyára unokáink is büsz­kén vallják majd magukénak a várost. BÉKÉS DEZSŐ Álló utas vagy „állóutas’ ? A 2-cs autóbuszon az „Állóutasokat” inti kapasz­kodásra a felirat. Szerintem nem egyszerű helyesírási hi­báról van szó. Inkább arról, hogy a felirat alkotója tisz­tában van a helyzettel. Tud­ja, hogy az álló utasok kö­zött általában annyi szabad hely sincs, mint amennyi e két szót elválasztja egymás­tól. Egyrészt azért nincs, mert Tapolca és Miskolc kö­zött utasból sok, buszból vi­szonylag kevés közlekedik, másrészt azért nincs, mert az aránylag új beton a gázpedál féktelen taposására, merész kanyarodásokra csábítja a so­főröket. Komoly kockázattal jár a zsúfolt kettesen olyan ember mellett élni át egy kanyart, akinek jókora gombok fi­tyegnek az öltönyén. De egyesek szerint a keblünkön nyomorgó kockás öltönye is nehezen múló hálómintát va­rázsolhat bőrünkre a prés alatt. (Némi vigasz, ha a pe­pita ruhát csinos hölgy vi­seli.) Szóval, a kettesen, csúcs­forgalom idején ésszerű a felirat. Csak „állóutasok” lé­teznek. S hogy még léteznek, az az állóképességüket di­cséri. (békés) áru szállítására alkalmas na­gyobbaknak az sem érte meg, hogy délkeletről jussanak oda. Ám térjünk vissza a hajó Qizanbói való elindulásá­nak időpontjához. Említet­tük. hogy a szaúd-arab ki­kötő előtt, a nyílt vízen, ren­geteget szenvedtek honfitár­saink a forróság és a víz­hiány miatt. A gépházban 48 fok meleget is mértek. Az egyik fiatal gépápoló 8-án délelőtt háromnegyed tizen­kettőkor ezt távíratozta az itthoni központnak: „Kérem mielőbbi leváltásomat, mivel a trópusi időjárás egészsé­gemre egyre károsabb hatás­sal van.” Kivéve a korábban haza­küldött idős gépmester szív­baját, Qizanig csak meghű­léses betegségek fordultak elő — a nagy hőingadozás miatt. A hajón nem volt or­vos, tisztét a második tiszt látta el, aki még idehaza tan­folyamon sajátította el az egészségvédelem ismereteit. Most azonban, már a ten­ger közepén, tehetetlen volt ő is. A gépápoló ugyanis hőgu­tát kapott. A KAPITÁNY — este 6-kor — éppen a kabinjában borot­válkozott, amikor a kellemet­len hírrel rohantak érte. A beteg a fedélzeten gyékényen feküdt. A pulzusa alig vert. szederjes volt a szája, a teste görcsösen rángatózott. S nem tudott izzadni a fiatalember. Vendégünk, s egyben ven­déglátó házigazdánk a Kato­wicéi napok alkalmából vá­rosunkban tartózkodó Mgr. Antoni Wojda, a Katowicéi városi Tanács elnöke, elisme­réssel nyilatkozott lapunknak a kéthetes rendezvénysorozat jelentőségéről. — Városaink 1957-ben lé­tesítettek testvéri kapcsolatot — mondotta. — A gyümöl­csöző együttműködés egyik bizonyítéka grafikusművésze­ink kiállítása és a katowicei napok megrendezése Miskol­con. Nagyon örülök a Katowice étterem-presszó megnyitásá­nak is, mert Miskolc nevű kávéházunk már több éve van Katowicében, amit a város la­kossága, különösen a fiatalok, nagyon szeretnek. Több szocialista ország vá­rosaival tartunk hasonló kap­csolatokat, de ilyen szoros ba­ráti együttműködésünk más városokkal nincs. A miskolci rendezvénysorozat hírére Ka­towicéből sokan akartak ide­utazni, otthon az emberek százait alig sikerült lebeszél­ni erről. Hivatalosan egyelő­re ötvenen érkeztünk, de többen turistaként is eljöttek. Ma hozzávetőlegesen kétszáz honfitársunk tartózkodik Mis­kolcon. Kitűnően érezzük magun­kat Miskolcon, tetszik a vá­ros. Miskolc és Katowice sok mindenben hasonlít egymás­hoz. Hasonlóak örömeink és problémáink is. Csütörtökig maradunk itt, addig szeret­ném megtekinteni a Kato­wice étteremkombinátot, ér­dekel a Katowicéről elneve­zett utca, a város zöldövezete és parkjai. De leginkább a házgyárra vagyok kíváncsi, hiszen a lakásgondok nálunk is komoly problémát jelente­nek. Viszonzásképpen a jövő év folyamán mi rendezzük meg a miskolci napokat, s igyekezni fogunk, hogy ma­gyar vendégeink hasonlóképp jól érezzék magukat Katowi­cében. Veszélyes vizeken Elhaló hangon nyöszörögte, hogy szédül, karikákat lát. s zsibbad a keze, lába. Kétségbeejtő helyzet. A hő­guta életveszélyes is lehet. Rádión kérték Adenből az angol katonai mentőhajót, de nem jelentkezett senki. Per­sze, az angolok már útraké- szen várakoztak hazafelé a függetlenségét kiharcolt Dél- Jemen kikötőjében. így hát a beteget felfektet­ték a raktár tetejére, s állan­dóan locsolgatták. Egyik tár­sa őrködött felette, mert ro­hamaiban bele akart ugrani a tengerbe. Szerencsére éjsza­ka valamelyeset enyhült a hőmérséklet, s keveset javult a hőgutás állapota is. MÁSNAP reggel érkeztek Massawa elé. A már ismert skót révkalauz éppen akkor vezetett ki a kikötőből egy közepes nagyságú amerikai hajót. Süveges László a Szé­kesfehérvár „W” jelű (ve- jí szélyt jelző) lobogójával érté­sére adatta, hogy nagy baj van. A skót nem is kísérte j tovább az amerikaiakat — li ami egyébként is csak forma- ’ ság lett volna —, s motorcsó­nakján az elmaradhatatlan ..falábú herceggel” azonnal visszairamodott a kikötőbe. . Mire a mieink horgonyt ve- i tettek, már ott is volt egy etióp orvos. TARJÁN ISTVÁN (Következik: Az asmarai magyar.) A nemzetközi konferencia után Miskolci orvos a családtervezésről A Budapesten megtartott Nemzetközi Családtervezési Kon­ferencián részt vett dr. Aszódi Imre, a Szentpéteri-kapui kór­ház nővédelmi intézetének vezető főorvosa. Milyen tapaszta­latokat hozott magával a Családtervezési Szövetség európai és közel-keleti régiójának háromnapos tanácskozásáról? — Az ember alapjoga — de egyben kötelessége is — a családtervezés. Az egészség­ügy dolgozóinak viszont az a kötelessége, hogy megadják a szükséges felvilágosítást. A konferencia hangsúlyozta: az abortuszra jelenleg még szükség van, de csak szükségmegoldás! Megszüntetésére a fogamzás- gátló szereket és módszereket kell elterjeszteni. Ezzel kap­csolatban a konferencia részt­vevői leszögezték: a C-film nem mindenkinél válik be Ezért szakorvos javasolja. Többen azt mondották, hogy szigorítani kell a művi abor­tuszokat. Ezt azonban a több­ség elvetette. A határozat így szól: nem az abortuszokai kell szigorítani, hanem az okát megszüntetni. Ez pedig a tudatlanság. Szükséges, hogy mind a fel­nőtteket, mind a fiatalokat úgy neveljük, hogy a családtervezés az eti­kai értékítélet egyik alapvető pontjává vál­jon. Ezért valamennyi orvos és egészségügyi dolgozó felelős. Az elhangzott előadások megerősítették azt a nálunk már terjedő nézetet, hogy egy-egy családban két-három gyermek életre hívása a reá­lis. Jó érzés volt hallani ezeket íz elveket, hiszen itt Miskol- on — s erről a résztvevők, ílcik munkánkat ismerik, el- smeréssel szóltak, — már ezek szerint igye­keztünk a családterve­zés alapjait lerakni. Felvilágosító-nevelő mun­kánk legfőbb tartalmát erősí­tette meg tehát a nemzetközi konferencia — fejezte be tá­jékoztatását Aszódi főorvos. (róva)

Next

/
Thumbnails
Contents