Gazdasági tanintézet, Debrecen, 1896

4 havában elhatározta, hogy „gazdasági tanintézetet" állit fel s ebbeli czéljának megvalósítására minden lehetőt megtesz. Az akkori „helytartó tanács"-hoz ajánlatot tett az iránt, hogy a DebreczenMegajáni- j

Je

n létesítendő gazdasági iskola czéltiltott 400 . k. hold föld jaira 400 holdas birtokot ad örök használati joggal. Debreczen ajánlatát egész 1863-ig pihentette a helytartótanács, míg végre a tárgyalások megkezdettek a várossal. Az 1865. évi november hó 22-én tartott Az alapító i i ' i . levél kiáiii-varosi tanacsulesen az ajanlat reszletetásai886-sen is körvonaloztatott és az alapitóba

n' levél 1866. év julius hó 5-én ugy a helytartótanács, valamint Debreczen város megbízottai által aláíratott. Debreczen városnak mezőgazdaságilag használt nagy határterületén jelentékeny erdőbirtokai is voltak; a tanács a mezőgazdasági szakoktatás mellett az erdőszeti szakképzést is fejleszteni óhajA

z totta. Eredetileg „Országos gazdasági és szakképzés ^rdőszeti tanintézet" létesítése és ezzel kapcsolatban a „földmüvesiskola" terveztetett. E hármas czél megvalósítására ajánlotta fel a nemes város a Pallag, Monostor és Nagyerdő közt fekvő 400 kat. hold földjét a tanintézet czéljaira örök használati joggal. A tanintézeti gazdaságot határoló 3400 hold erdőterületből a Nagyerdőben