Gazdasági tanintézet, Debrecen, 1884

A) A TANINTÉZET ÉS FÖLDMIVES ISKOLA RÖVID TÖRTÉNETE. Debreczen város áldozatkész s minden szellemi világosság terjesztéseért ősidőktől óta érdeklődő polgárainak régi óhajtásuk volt, hogy a nagy földmivelő város kebelében valamely iskola alapittassék,melyben a mezőgazdasági, vagy erdészeti, ha lehet pedig in indakét ágat fel ö lelősz akt udományok taníttassanak. Elénk emlékezetükben volt még és sajnálták a zeleméri földmivesiskolát, mely a határban, a jeles fatenyésztő és gazda Karap Sándor hazafiúi áldozatkészségéből nagy reményekkel alapítva, alig pár évi fenállása után 1848-ban feloszlott. Nagy örömmel vették tehát tudomásul, Felséges Királyunknak az 1857-dik évi körútja alkalmával tett azon rendelkezését, hogy az országos pénzalapból 240,000 forint, az ország különböző vidékein „gazdasági iskolák" felállítására fordittassék. Ugyanazon év augusztus 31-én a város községtanácsa sietett elhatározni, hogy egy, a legmagasabb óhajtásnak is megfelelő tanintézet felállítására, nagy áldozatokat fog hozni. Sőt meg is tette ajánlatát, melynek főpontja, 400 kat. hóid földnek örök használ a ti joggal való átengedése volt, azon igéret mellett, hogy ezenkívül még, későbben meghatározandó, minden kitelhető segítséggel gyámolítja a tanintézetet. A további tárgyalás — nem a. város buzgalmának hiánya folytán — lassan ment előre, sőt szünetelt az 1863-ik évig; amikor a helytartótanács azt újból megkezdte. Az 1865. évi november 22-én tartott községtanácsi ülésben az ajánlatot részletesen megállapították s kölcsönös megegyezés után, az alapító levelet 1866-ik év julius 5-én aláírták. Olyan tanintézet felállítása volt tervezve, melyben ugy a mezőgazdasági, mint az erdészeti szaktudományokat egyenlő mértékben taníthassák, azzal összekapcsolva egy földmivesiskola is legyen. 1*