Gazdasági tanintézet, Debrecen, 1876

17 kább a mások által készített terveket és költségvetéseket bírálni. A fenálló épületeket értékszerint becsülni és fentartani. E végből az épitészettan két főrészre oszlik : Az általános épitészettanban előadatnak a falak, fedényzetek, boltozatok, fedélzetek, ablakok, ajtók, padozatok, párkányok, tüzelőhelyek stb. szerkezetei, anyagisme, költségvetés és becsléstan. Különös suly fektettetvén az egyszerű szerkezetekre, melyek a gazdasági építkezésben előfordulnak. A gazdasági épitkezéstanban előadatnak a laképületek, mindennemű istálók, ólak, pajták, csűrök, színek stb. belső berendezései s szerkezetei. Az előadások felvilágosítására szolgálnak a különböző vázlatok, rajzok, kicsinyített mértékben készített természetes minták. Gyakorlatok alkalmával már fennálló, vagy készülő épületek tekintetnek meg s a hallgatók feladatok szerint, egész tervezeteket s költségvetéseket készítenek. 32. Mezőgazdasági statisztika. A mezőgazdasági viszonyoknak számadatokban való összefoglalását képezvén, hogy a termelés tényezői egymásra kedvező vagy kedvezőtlen hatása kipuhatoltathassék és kimutatva legyen, nem csupán a magyar korona országainak, de más államoknak hasonló viszonyokra vonatkozó adatai is egymás mellé állítva tárgyaltatnak. Kezdetét veszi a magyar korona országainak fekvése, nagysága s alkatrészeinek tárgyalásával, hegy, — vízrajzi, éghajlati s földtani viszonyok. Népesedési mozgalmak, s ennek befolyása a birtokvisznyokra; birtok-, gazd. üzletrendszer, munkásviszonyok, közlekedési eszközök. stb. Az állattenyésztés és ennek ágai. Tőke s hitelviszonyok, adórendszerek tárgyaltatnak. Segédkönyv Kőnek Statisztika, ára 6 forint. 33. Törvény-isme. Ezen előadásoknak czélja az, hogy a hallgatók tájékozva legyenek azon törvények és intézmények felől, melyek a müveit gazdaközönség specificus helyzetét s érdekeit érintik. Először is a hazai magánjogra vettetik pillantás, megismertetnek annak forrásai, a perrendtartás, csőd, váltó- és kereskedelmi törvény, büntetőjog stb. történetére vonatkőzó főbb mozzanatok. Készletesebben tárgyaltatik a közjog, a vérszerződéstől kezdve, a királyi méltóság megszerzésének, valamint az állami hatalom 2