Svetits-intézet római katolikus leányiskola, Debrecen, 1929

éjjeleket. Itt a királyi példa! fejleszd testi erőidet, de ne engedd elsatnyulni lelked erőit sem! Az ó-szövetségi rézkígyó módjára szeretnők magasra emelni Sz. Imre ragyogó alakját, hogy feltekinthessen reá oly sok eszményi lelkesülésre képtelen, ideáloktól megfosztott, üres lélekkel, kesernyés mosollyal az életbe néző ifjú lélek. Sz. Imre húsból, vérből vaió magyar ifjú volt, mint te vagy; anyát szeretett, apai intelmeket hallott, tanítvány volt, jegyest vezetett oltárhoz és voltak eszméi, tettben váltotta ki azokat és eleven, életből való; életben realizálható eszménnyé lett ő maga. S amikor fájó szívvel látjuk oly sokszor ifjuságunk gerinctelen puhaságát, minden nagyobb megerőltetéstől vonakodó kényelmes lágyságát, Harsáinyi „Elragadott herceg"-ére mutatva szeretnők odakiáltani az ily „gyászmagyarkák"-nak: „vedd és olvasd!" Hadd szégyenüljön meg ez a puha, lágy nemzedék ezen keményen fegyelmezett, súlyos testi-lelki önfegyelmezésben kikristályosodott ifjú lélek láttára! Ezt akartuk tehát: belemélyedő tekintettel nézni, e nézéstől megszégyenülve magunkba szállni s aztán elszánt lélekkel megindulni a magyar szentek, a 100%-os katolikusok utján, Sz. Imre utján. Mennyit sikerült mindezekből megvalósítani, erre a választ a jubileumot átélt ifjúság jövője adja meg.