Református Dóczi leánygimnázium és internátus, Debrecen, 1941

(38 Május 14. Előadás a katonáknak. Kodály: Lengyel László. Katohadalok. , Május 16. Volt Iskolatársak délutánja. Kodály : Lengyel László. Kerényi : Két krajcár. Május 29. Ady-társaság könyvnapi előadása. Kodály : Lengyel László. Kerényi : Két krajcár. Az énekkar legnagyobb élménye az idén Kodály Lengyel Lászlójának megtanulása volt. Négyszer énekeltük nyilvánosan más-más közönségnek. Az ifjúság és a katonák előtt való előadáson a következő szavakkal vezette be az énektanár : Kodály Zoltán, a magyarság nagy zenei nevelője, falusi magyar gyermekek játékából leste el a Lengyel László-játék dallamait s csodálatos kis énekes színjátékot formált belőlük. Tartalma ez: Magyarok és németek veszekesznek, feleselnek egy folyó kél partján. A híd a németeké, akik nem akarják megengedni az átkelést a magyaroknak, hanem mindenféle kifogással állanak elő. Nagy bajukban a magyarok Istenhez fordulnak : Boldogasszony kiskertjében felzendül a fohász. A németek engednének már, de vámot kérnek. Most meg aztán a magyarok húzzák-halasztják a megegyezést, s erőt gyűjtve a hitből, egymást biztatják, végül is elsöprik az ellenséget, s mint az áradat törnek át a hídon. Régmúlt századok történetébe nyúlik vissza a mese. Azóta a harc gyermekjátékká szelídült, s ma a régi ellenség fegyvertárs. De maradt még ellensége a magyarnak bőven, s az ellenség — akárcsak a mesebeli farkas — ma is mindenbe beleköt és keresi az ürügyet a magyar ellen. Segítséget ma is Istentől várhatunk s rajta kívül elsősorban ma is a magunk erejére kell támaszkodnunk. Ebben a gyönyörű karénekben lássunk és halljunk mély értelmet ! Erőnkkel és kitartásunkkal a magyarság ádáz ellenségei, asdő szemünkkel pedig Istenünk felé fordulva hallgassuk elmélyedve Kodály Lengyel Lászlóját ! A nyilvánosan előadott műveken kívül az énekkar még a következő műveket ériekelte : Hayes : Alleluja, Bárdos : Zsoltárkánon, Kodály : Isten kovácsa, Neuwach : Régi dalocska. A népdal különben végigkísérte az egész iskolai évet. A VIII. osztály is magyar népdalokkal búcsúzott el az iskolától, s az ünnepély után 500 ittmaradó éneke kísérte a távozókat : Amerre mégy, édes rózsám, kívánom, Hogy előtted a rét rózsává váljon, A zöld fű is édes almát teremjen, A te szíved holtig el ne feledjen. A népdal szeretetét a könyvnapon is bebizonyították a tanulók. A könyvnapra kiadott 104 katona dalból 50 példány fogyott el a leánygimnáziumban. A népdal szeretetének ápolására szolgált a két IV. o. számára hirdetett népdalverseny is. Az első Kerékgyártó Ilona IV. a) o. t.,