Református Dóczi leánygimnázium és internátus, Debrecen, 1938
5 pedig az emberi lelkek csak akkor juthatnak, hogyha a Krisztus evangéliumának fényességében szembe kerülnek az élő Istennel. Aki műveltséget akar adni „rendeltetés", azaz keresztyénség nélkül, az élesre fent kést ad a gyermek kezébe, és nem tanítja meg arra, hogyan bánjék vele. Aki magyarságot akar adni „rendeltetés", azaz keresztyénség nélkül, az tűz mellé viszi a gyermeket a nélkül, hogy figyelmeztetné a tűz veszélyére. Rendeltelésünk helyes ismeretére egyedül Krisztus tanít meg. Kálvin Kátéja így kezdődik : „Mi az emberi élet fő célja? Az, hogy Istent, teremtőjét, megismerje és dicsőítse !" A magyar nő keresztyéni, tehát isteni rendeltetése — szembekiáltjuk ezt korunknak minden hazug és tisztátalan áramlatával, szembe az uralkodó sexualis pánikkal is —, a magyar nő, mint a nő általában, keresztyéni rendeltetését — amelyet ebben az iskolában 100 év óta tanítunk és mindig tanítani is fogunk -— másban nem láthatja és nem töltheti be, mint csak abban, hogy Isten szíve szerint való hitves és anya kíván lenni. És ha valaki azt feleli erre, hogy a mai társadalom berendezkedésé ezt nem teszi lehetővé, mi szembekiáltjuk, hogy a mai társadalom berendezkedését éppen ezért tartjuk antikrisztusinak és sátáninak, és hogy amíg bennünk a keresztyén léleknek egyetlen szikrája él, ez ellen szakadatlanul fogunk küzdeni. Ha nem tehetjük is máról-holnapra lehetővé minden magyar leány számára a hitvestársi és anyai hivatás betöltését, addig is azon munkálkodunk, hogy még az a „kereső" nő is legalább hitvestársi és anyai lelket, az áldozatos szolgálat gyöngéd lelkét vigye ki a magyar társadalomba. Kedves közönség és szeretvtt gyermekeim! Hallottátok említeni az Igazgató lir beszédében a két áldott név mellett a harmadikat : Lorántffy Zsuzsánnát is. Lorántffy Zsuzsánna a magyar anya és hitvestárs mintaképe volt. De mi őt nem azért magasztaljuk nektek, mintha ezzel csak a fakanalat meg a bölcsőt kívánnók nektek ajánlgatni. Hanem azért, mert az Ő alakja a magyar irodalom egyik fényessége is, hiszen az első magyar nőíró, akitől nyomtatott könyv jelent meg, továbbá, mert számot tesz nagyon súlyosan a magyar egyházi, politikai és gazdaságtörténetben — és e mellett maradéktalanul hitvestárs és anya, aki igazán tudta, mi a nőnek isteni rendeltetése. „Rendeltetésünk helyes esmérete" nélkül olyanok vagyunk, mint a hajó a viharban iránytű nélkül, de ha iránytű van a hajón, akkor a legnagyobb viharban sem félünk, s a legnagyobb veszedelemben is hazatalálunk. Az Isten áldjon meg benneteket!