Református Dóczi leánygimnázium és internátus, Debrecen, 1937

XVIII Ez hát Csokonai szülőháza. Egy-egy épületszárnyon 5—5, összesen 10 ablakszeme nyílik az utcára, s 1906-tól 1928-ig a városi múzeum és a Csokonai Kör hajléka volt. A nagytelkű ház, természetesen nem mai alakjában, annakidején felerészben Csokonai édesanyjának, Diószegi Sárának volt tulajdona. Apjától, Diószegi Mihály vásári szabómestertől örökölte. Ebben a házban született a költő, de már gyermekkorát a Rothermereutcai (Darabos-utcai) házban töltötte, mert apja halála után édesanyjának el kellett adnia örökségét. A bölcsőtől a koporsóig különben sem hosszú az út, mennyire nem volt az Csokonai életében ! Képletesen szólva, ha olyan hosszú lett volna ez az út, mint amilyen hosszú az útszakasz, amely szülőházától sírjáig visz, a költő nyugodtan befejezhette volna a maga és nemzete dicsőségére a tervbevett „Árpád" c. hősi eposzát. Mert bizony jókora utat kell a hátunk megett hagynunk, míg kiérünk a Hatvan-utcai temetőbe. Itt a temető szélén, karcsú akácok árnyékában emelkedik az a vasobeliszk, amely a költő álmát őrzi, és dicsőségét hirdeti. Igaza van Kardos Albertnek: nincs benne semmi eszmei, olyan valami, ami Csokonai költészetének leg-lelkét fejezi ki. Inkább állhatna csatatéren hősi halált halt katonák emléke gyanánt, mint a magyar rokokó játékos és kecses költője sírján. De érdekességét nem lehet elvitatnunk, már csak azért sem, mert a sorban éppen negyedik emlék Csokonai sírja felett. Az első egy egyszerű fejfa volt, rajta simára gyalult fatábla, a fatáblán az elhunyt költő fiatal barátjának, Dombi] Mártonnak hoszszadalmas és lapidáris sírfelirata. Az derült ki belőle, hogy Csokonaiban a három nagy latin költőnek, Ovidiusnak, Vergiliusnak és Horatiusnak ragyogó költői tulajdonságai mind meg vannak. Ez a túlzás valóságos merénylet volt Kazinczy kifinomult ízlése ellen. Elhatározta tehát, hogy ha másként nem lehet, Cserey Farkas erdélyi földbirtokos eszméje szerint : közadakozásból állíttat méltó síremléket a fiatalon elhalt költő sírjára. Ez lett volna a második s talán az utolsó síremlék, ha Kazinczy nemes szándéka megvalósulhatott volna. Csakhogy nem valósult meg. A nagyratörő tervből nem síremlék lett, hanem pör, a híres arkádiai pör, melytől sokáig voltak hangosak az irodalom berkei. Kazinczy u. i. ezt akarta vésetni az egyszerű zsibói kőből készült emlékre : CSOKONAI VITÉZ MIHÁLYNAK IIAMVAI SZÜLETETT MDCCLXXIII. NOV. XVII. MEGIIOLT MDCCCV. JAN. XXVIII. ARCADIABAN. ÉLTEM. ÉN. IS. Csokonai síremléke a Hatvan-u. temetőben.