Református polgári fiúiskola, Debrecen, 1943

5 De ezt, a köznemesség hasonlóságára erős, egységes szellemű polgári rendet megteremteni szándékozó, s ezzel önérzetes, gazdag, független gazdálkodó, iparos, kereskedő társadalmat megszilárdítani célzó gondolatot, törvényt, iskolát — sem az akkori kor, sem annak politikusai nem értették meg. Az abszolutizmus által elszegényített kisnemesség a kiegyezés után az egyre szaporodó hivatali, „úri" pályákra tódult, példájával maga után vonva a volt jobbágyság, a vékony polgári réteg tehetségeit is. A polgári rend megteremtésének, a polgári iskola óriási fontosságának eszméje elhomályosult, így a legjövedelmezőbb szabadpályákat a zsidóság kezdte ellepni. A polgári iskolából kifejlődő szakjellegű iskolák is egyre tördelték az egységes polgári nevelés, ezzel a polgári egység, erő nagy gondolatát, a lassan fejlődő polgári társadalmat új meg új rétegekre tagozva. Végre az egység bomlását teljessé tette — céltudatos fejlesztés helyett — a polgári iskolát négy osztályosra lefejező 1927. évi XII. tc. Ennyi hivatalos meg nem értés, jóindulat hiánya ellenére a polgári iskola mégis él, sőt, a szabadpályák felé irányuló érdeklődés egészséges fokozódása következtében rohamosan népesedik. Népesedik, mert a fölemelkedésre vágyó, a ma adottságából természetszerűen gyarapodó munkás, kispolgári társadalom megérezte, hogy a polgári iskola mostani, csonkított mivoltában is az ő előhaladásának, boldogulásának, a polgári rend fokozatos fejlődésének lelkes munkálója. Iskolánk elsőrendű nemzetépítő szükségességét mi sem kiáltja hangosabb szóval, mint az a tény, hogy az ország 143 gimnáziumában 4687 tanár 87,043 tanulót nevelt az 1940—41. évben, míg 514 polgári iskolában 5309 tanár 131,399 tanulót; s ez utóbbi szám az elmúlt iskolai évben már a 150,000-et is felülhaladta. Iskolánk iránt az érdeklődés évről-évre fokozódik. Tanulóinak létszáma úgy emelkedik — a nemzeti művelődés, hit, hazaszeretet javára —, hogy a jelentkezőket részben nem is tudjuk fölvenni. A legutolsó állami költségvetés tárgyalása alkalmával a községek, városok képviselőinek egész sora kért polgári iskolát, vagy sürgette annak kibővítését. Sőt egyes községek csodálatos áldozattal állítanak fel polgári iskolát, csak az a fájdalmas, hogy tanárt nem kapnak belei Midőn ez alkalommal kegyelettel emlékezünk meg tanárelődeink úttörő küzdelemeiről; fájdalommal iskolánk sorsához hasonlóan meg nem értett munkájáról, mellőzésükről, reméljük, hogy a tanári utánpótlás megfelelő megoldása érdekében e téren való igazságainknak is elég tétetik! Hisszük, hogy a napjainkkal ígérkező jobb kor megérti, elismeri, jutalmazza a szabadfoglalkozások értékét; tiszteletben, becsülésben részesíti a polgári rendet: s a rend tömörítése, emelése, állandó fejlődése érdekében minden szempontból értékelni fogja, s a kor által kívánt színvonalúvá fejleszti báró Eötvös József, Csengeri Antal országépítő alapvetése értelmében, iskoláját, a polgári iskolát, áldásos működése negyedik negyedszázadának küszöbén! Nagy József. II. Iskolánk múltja. Tudomásunk szerint kollégiumunkban nyílt meg az őspolgári iskola a mult század 30-as éveiben s 1872-ig végezte áldásos munkásságát. Az ekkor felállított alreáliskola vette át szerepét és helyét az ősi falak között. Iskoláink, az őspolgári iskola megszüntetése után 57 év múlva, 1929 szeptemberben nyitotta meg kapuit az első osztály felállításával. Háromévi tevékenység után a tovább-, illetőleg a végleges kifejlesztése elé tornyosult akadályok miatt az 1932—33. iskolai évben szünetelt. Helyette ez évben az ideiglenes községi jellegűvé lett iskola. végezte el a Kereskedő Társulat helyiségeiben a nevelő-tanítói munkásságot. Ezen egyévi kényszerszünet után az 1933—34. iskolai évben aztán négy osztállyal s mindegyikben párhuzamos szakasszal folytatta munkáját. A folyó tanévvel tehát a tizennegyedik évét zárta le. Hogy